Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-29 / 203. szám
4 izbtlzzzj KULTÚRA 1990. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK film %r, sei Zsebnaptár Görgey (rossz) álma A hittan az órarend szerves része ZSAROLÓ ZSARUK 2. Kérem szépen, tessenek fegyelmezetten, 'nyugodtan, a reakcióként számításba jöhető sikolyok és egyéb hangos véleménynyilvánítások mellőzésével tudomásul venni a felettébb szomorú tényt. Valahogy úgy, ahogyan mindannyian megbirkóztunk azzal, hogy nekünk a csupa szépre és jóra született teremtés koronáinak el kell viselni egy nőszemélyt, akit a jóindulatú emberek anyósként emlegetnek. Ez van és punktum. Semmit nem tehetünk ellene. A helyzet ugyanis az, hogy a zsaruk zsarolnak. Ezúttal már másodszor. A javíthatatlanok... iiess mindenekfelett! - ezúttal hasonlóan gondolkodtak a francia kollégák is. Ez még nem is lett volna baj. A gondok a forgatókönyvnél kezdődtek, lévén, hogy nagyon gyengécskére sikeredett a sztori. Innentől kezdve pedig már minden egészen nyilvánvalóan következik. Hiába a rutinos rendező, hiába a népszerű színészek, hiába a profi stáb. - Smafu az egész. Egv lassan döcögő, elálmositó. panelhelvzetekre épülő és támaszkodó történctccske kerekedett a Zsaroló zsaruk 2-ből. Olyan produkció, ami meg sem Annak idején, amikor a vitathatatlanul mélyponton lévő francia filmgyártás kirukkolt a Zsaroló zsaruk című vígjátékkal, legnyugodtabb pillanataimra emlékeztetőén hagytam el a mozi szentélyét. Melegség öntötte el szívemet; örömkönnyek csillogtak szememben. Hát igen. van kiút, vélekedtem a produkció láttán. A film sikere is a régi szép időket, a francia film hagyományait idézte. És most megérkezett a folytatás. Ugyan a film őshazájában, a nagy, hatalmas és káprázatos Amerikában divat a sikermozik folytatását elkészíteni - a busiközelíti az első rész színvonalát és ebből adódóan - egészen biztos vagyok benne! - sikerét. Szó se róla! Zsarolnak a zsaruk, ám amúgy teljes igazából, amilyen vastag bőr csak van a képükön. De ez az egyetlen emlékezetes dolog ebből a filmből, amit említeni lehet. Márpedig ezért a filmszínházakba csábítani bárkit is - akár ismerőst, ismeretlent, de még ádáz ellenséget is (ugyanis moziban nem ismerek tréfát!) - felér egy zsarolással. Márpedig én nem vagyok zsaru. Na, jó. Csak ilyen zsaru nem vagyok, s nem akarok lenni... Szilágyi Norbert Minden elismerésem amúgy Nagy Ervinnének, aki Balassagyarmaton tanár és ugyanúgy tagja az irodalomtörténeti társaságnak, mint jómagam - azért a tanulmányért, amit a Palócföld legutóbbi (ez év ötödik) számában Görgey álma címen hozott. A cikk alcíme ugyan némiképp ellentmond teljes tárgyának, mert arról értesít, hogy Madách Imre rajzairól lesz benne szó. Ezzel szemben s mégsem teljes körűen „beleártja magát” az olaj képekbe is. Miközben a rajzokról többet is megtudhatunk, mint gondolnánk. Rövidre fogva: a szerző ötvenkét! rajzát vizsgálta meg a költőnek (Országos Széchenyi Könyvtár) azzal a felkent céllal, hogy elhelyezze őket szerepük szerint az életműben. Máris kár volt még az olajképekkel (így például a Görgey álma cíművel stb.) foglalkozni. A tiszta, szép feladat, az önként vállalt, a rajzok kérdése. Nincs is igazán szerencséje velük, hiszen ha valaki Madách Fráter Erzsébetről készített olajképét valóban, mint írja, Csesztvén keresi - csak Salgótarjánban találja. Feltehetően majd Balassagyarmatra kerül, ha egyszer valóban kap emlékszobát Madách (és Mikszáth) a volt vármegyeházán. Ha elérünk oda. Gond keletkezhet (nekem legalábbis) azzal a megállapítással is, hogy Madách Szent Imréről festett volna képet Alsósztregován az ottani katolikus templom számára. Éppen a hivatkozott műben (Lyka K. - A táblabíró világ művészete) olvashatni arról, hogy a költő Károly öccsét használva modellként oda Szent Péterről festett képet. Lykát nem tudom felülbírálni, senkinek sem sikerült (soha), itt lenne az ideje, ha ő tévedett - erre rámutatni! Bár. Károlyt, mármint Madách öccsét ismerve, harcsabajuszával nemigen lehetett alkalmas soha a sima képű Imre herceg modelljének. Görgey álma című képéről meg éppen azt lenne érdemes megemlíteni, hogy magánkézen, öröklés folytán itt Balassagyarmaton dr. Csekey Lászlónál látható... A legnagyobb gondot mégis egv utazással összefüggő és talán túlon-túl sok mindent egyesíteni akaró képpel, leírásával okozhat másoknak is a szerző. Ez a rajz egy alföldi utazást ábrázol és több élmény is rögzül rajta. A dátum: 1850. okt. 6. Látni rajta tutajt, úszó lovakat, magát a költőt, amint a kocsija előtt a tutajon ül. Látni továbbá két nőalakot, akik a tanulmány szerint nem mások, mint Fráter Erzsébet és kísérője, ezenfelül még egy fegyveres pandúrt is. Madách valóban utazott ebben az évben Károly öccsével Szegedre testvérük meggyilkolása ügyében. De hogy a kép és az idézett versszöveg „Lánykámmal utaztam alföld sík vidékén" miként bizonyítja, amit a tanulmány állít? Hogy a házasságuk előtt kocsival beutazgatták volna az Alföldet? S hogy ez is kifejeződik itten? Csak Radót kell elővenni (Madách Imre életrajzi krónika), nála többet eddig senki sem ért el. Madách kétszer utazott az Alföldön ál Biharba. Amikor lány kérőbe ment Erzsihez és amikor saját lányát 1862-ben az anyjától (elváltak) elhozta. Otthonülő volt. Nagy fantáziával. (T. Pataki) Az idei tanév első félévében a kisebb településeken a vártnak megfelelően alakult a hittanra jelentkezők száma, a nagyobb lélekszámú helyiségekben azonban - főként a nagyvárosokban - kevesebb gyermek jár hittanra annál, mint amennyire eredetileg számítottak. Szalay László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában ehhez nyomban hozzátette: arról nincsenek adatok, hogv hánv gyermek vesz részt az iskolai hittanórákon. Az állami szerv ek ugyanis csak a hittanra járó tanuló, söpörtök számát tartják nyilván, azt is csupán a hitoktatói óradíjak kifizetése miatt. A legtöbb csoportja a Katolikus Egyháznak van, számuk meghaladja a 17 ezret. Ezt követi a Magyar Református Egyház mintegy 5 ezer, a Magyar Evangélikus Egyház csaknem 1600 tanulócsoporttal. A többi Magyarországon működő egyház által indított csoportok száma ezeknél jóval kevesebb. Az Izraelita Felekezet például 37, a magyar román ortodox egyház pedig 13 csoportot indított. Egy-egy csoport létszáma átlag 20 fő, de - mint azt Szalay László hangsúlyozta - akár három tanuló kedvéért is indítanak csoportot. Az Európa Könyvkiadó karácsonyra megjelentetett 16 kötete között minden könyvbarát találhat magának valót, vagy ajándékozásra szánt kiadványt: á történelmi, a művészettörténeti, a vallási vagy egyszerűen a szórakoztató könyvek sorát mutatta be Osztovits Levente igazgató a hétfői sajtótájékoztatón. Igazi könyvcsemege az Aranyos Biblia, M. Tótfalusi Kis Miklós 1685-ben megjelent munkájának a korabelihez hasonló betűkkel készült, de nem fakszimile kiadása. A betűművészet, a könyvnyomtatás egyéniségének ez a könyve díszes kötéséről, aranymetszésű betűjéről kapta nevét. A kötet nemcsak a magyar Biblia történetének, hanem a magyar irodalom és művelődés történetének is jelentős alkotása. A verseket kedvelők lelhetik igazán örömüket a Karácsonyi csillag című kötetben. A magyarországi kódexek miniatúrá- ival díszített könyvben a világ- irodalom húsz nagy költője énekli meg a Megváltó születését, az emberiség nagy pillanatát. Anekdotákkal fűszerezi testőrparancsnokokról és -tisztekről, azok kiképzéséről és mindennapjairól szóló kötetét egy volt gyakorló testőrtiszt. Bangha Ernő. A könyv címe: A Magyar Királyi Testőrség 1920- 1944. Az élvezetes stílus nem hiányzik Brigitte Hamann könyvéből sérti, aki mostani írásában: Rudolf- a trónörökös és a lázadó, Rudolf és Vetsera Mária regényes szerelmét, a pár rejtélye^halálát kutatja. Először olvasható magyarul a XX.. század egyik klasszikus miive, Isaac Deutscher Sztálin című monográfiája. Az amerikai szerző könyve muídmáig a leggazdagabban kimunkált, legolvasmányosabb Sztálin-élet- rajz. Ugyancsak először jelentek meg itthon Horthy Miklós emlékiratai az Extra Hungáriám sorozat egyik legújabb kötete-, ként. E sorozat tagja az. a kötet is, amelyben a felszabadulás utáni Magyarország miniszter- elnöke, Nagy Ferenc írja meg forrásértékű visszaemlékezéseit, Küzdelem a vasfüggöny mögött cunmel. Az emlékiratok közül is minden bizonnyal sokakat vonz majd a cseh történész-filozófus- író-politikus, Tomás Garrigue Masaryk A világforradalom 1914-1918 című munkája. S még egy életrajz Irving Stone új regénye - A görög kincs címmel - Henry Schliemannról szól, aki , negyvenegy évesen döntött úgy, hogy vagyonát élete nagy célja elérésére, Trója feltárására for- íinju. Van Gogh és Michelangelo életrajzának világhírű amerikai írója ez alkalommal a régészet, a görög kultúra világába viszi el olvasóit. Szavazzon Ön is! GALAXIS SPORT BUTIK H Salgótarjáni Szolgáltató SSS2?"1 Szövetkezet ígéretünkhöz híven, lapunk hasábjain megismerkedhetnek az első megyei szépségverseny résztvevőivel! Ki a legszebb, ki a legvonzóbb? A döntés az Önök kezében is ott van! Szavazzanak! Az Önök voksai döntik el: ki lesz a közönségdíjas? A szavazás módja roppant egyszerű! Nem kell mást tenniük, mint a kiválasztott hölgyről közölt fotókat kiollózni lapunkból és személyesen vagy postai úton eljuttatni a József Attila Művelődési Központ címére: Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 13. 3101. A borítékra ne felejtsék el ráírni: Nógrád szépe! Szavazzanak! ne feledjék: a döntés az Önök kezében is ott van! Holnapi számunkban Konkoly Thege Rékával (Salgótarján), Kántor Magdolnával (Salgótarján) és Pintér Krisztinával (Salgótarján) ismerkedhetnek meg olvasóink. Mester Dalma „Balassagyarmaton születtem 1973-ban. Két esztendeje élek Mihálygergén, szüleimmel. A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium negyedik osztályos tanulója vagyok. Szeretek zenét hallgatni, olvasni és táncolni.” Nagy Orsolya „Ságújfalun lakom a szüleimmel. A Bolyai János Gimnázium harmadik osztályában tanulok. Szeretem az angol nyelvet és a testnevelést. Kedvenc zenekarom az Első Emelet.” Szegedi Andrea „Tizennyolc éves vagyok. A KSH-SZÜV salgótarjáni számítógépközpontjában dolgozom. Munkám mellett zenét hallgatok és zongorázom. Szeretek kirándulni, más emberek életét megismerni.”