Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-27 / 201. szám
( 1990. NOVEMBER 27.. KEDD GAZDASÁG ununnu Miért türelmetlenek a vállalkozók? Kommentár Emberi jogok Érdekes és elgondolkodásra késztető cikk jelent meg a legutóbbi Vasárnapi Hírekben. Pontosabban nem is egy, hanem két anyag börtönvi- szonyainkkal, illetve a börtönintimitás kérdéseivel, az életfogytiglan szóló ítélettel foglalkozik. Mindkét cikkben többször szó esik az elítéltek emberi jogainak sárba tiprósáról. Nem kisebb személyiség nyilatkozza mindezt, mint dr. Lörincz József, a Magyar Börtönügyi Társaság alelnöke, főiskolai docens. Megszólal dr. Nagy Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem docense is. Az írások szerint az elítéltek sérelmezik. hogy olyanokkal vannak összezárva, akiket nem ők választanak meg, hogy „önálló akarat nélküli figurákká" válnak, hogy szeretnék viselni saját ruhájukat, kívánság szerint egyedül lehetnének egy cellában. Mit mondjak, nem siránkozom az elítélteken. Ha jól sejtem, nem önszántukból kerültek oda, ahová. . . Természetes, hogy jogaik nekik is vannak, hiszen ők is állampolgárok, az már más kérdés, hogy milyenek? ’Azon is lehetne meditálni, hogy azok, akiket megöltek, kiraboltak, elgázoltak, becsaptak, vagy egyéb módon megsértettek, azokért ki emel szót emberi jogok sárba tiprá- sáért? Vagy az elítéltek mintájára alakítsanak a szabadlábon élők is egy Magyar Szabadlábon Élők Társaságát? S. L. A magyar gazdaság teljesítménye immár harmadik éve egyre gyorsuló ütemben csökken. Jövőre a visszaesés elérheti a nemzeti jövedelem 4—5 százalékát. Kevéssé közismert, hogy ez a súlyos recesszió nagy különbségekkel érvényesül az egyes gazdasági szektorokban. Az állami vállalatok hanyatlása az átlagnál sokkal súlyosabb, közelíti a tízszázalékos termeléscsökkenést. Ugyanakkor a magánvállalkozások, valamint a nem, vagy csak részben legalizált második és harmadik gazdaság teljesítménye folyamatosan emelkedik. Olyannyira, hogy az elmúlt három évben ez a létszámát és eszközeit tekintve még igencsak szerény „ágazat”, ma a magyar gazdaság egyetlen igazi húzóereje. Mindennek a jelentőségét bizonyítja, hogy országos átlagban már csak a hatvan százalékot teszi ki a lakosság teljes jövedelmében a fő munkahelyről származó jövedelem. Ezek a jelentős arányváltozások a mai statisztikai eszközökkel sajnos alig követhetők nyomon, s talán ennek is betudható, hogy sem a közvélemény, sem a gazdasági kormányzat nincs igazában tisztában a magánszféra mára elért valódi súlyával. Persze, a lakosság és a kormány „tájékozatlansága” nem egyformán esik latba, és főleg nem egyforma következményekkel jár. A kormánynak a vállalkozásokat érintő döntéseit mindenekelőtt azért éri bírálat az érintettek részéről, mert szerintük figyelmen kívül hagyják mindazt, ami 1968 óta a magyar gazdaságban történt. Konkrétan arról van szó, hogy nqm az első szabad választásokkal ért véget a tervutasításos rendszer, hanem azt több-kevesebb sikerrel a gazdaságban immár két évtizede bontogatják. Eközben az árnyékgazdaság, a később engedélyezett kisvállalkozások, a háztáji keretében a lakosság többsége használható tapasztalatokat szerzett az állami gazdaság- politika és -szabályozás kiskapuinak felkutatásában. De ami ennék fontosabb: a valódi piac működését is megismerte. A kormánynak a tágan értelmezett „vállalkozók” már milliós táborát most nem abban kell „segítenie”, hogy mivel foglalkozzon, hogyan szervezze meg a munkáját. Valószínűleg nem is az államilag irányított menedzserképzés a legsürgetőbb feladat. A vállalkozók működési terepet, kiszámítható feltételeket, okos támogatási és hitelezési rendszert, a jövőre orientáló adórendszert várnak. Az összes többit valószínűleg rájuk lehet bízni. A valóságban mégis azt látni, hogy egyre újabb és újabb állami hivatalok jönnek létre, megyei tanácsadóhálózatokkal akarja a kormány „segíteni” a kisvállalkozásokat. Az újrakezdési kölcsönt felváltó egzisztenciaalap sem azt ígéri, amire a magánvállalkozóknak szüksége lenne, azaz, vállalkozásaikhoz szabadon felhasználható hitelt, hanem a többnyire az épületekre csupaszított állami vállalatok megvásárlásának lehetőségét,, Ráadásul ez az E alap mindeddig csak a nyilatkozatokban létezik. P. É. Id a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a 'JÓSZERENCSÉT" MTSZ kész rác árengedménnyel, a fapéfázáshoz szükséges kellékek és szerszámok I KESZTOLCI1 El HABTAPÉTÁK 1 13 13 13 t3 El 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 El 13 13 El El El El El árengedménnyel kaphatók. Most olcsón újjá varázsolhatja lakását kesztölci tapétával. Tekintse meg nagy választékunkat, legközelebbi Keszto-Ker szoküzletünk: Salgótarján, Ady Endre u. 1. Telefon: 32-15-122 Viszonteladóknak 1 lek 230.-Ft -f- áfa a Keszto-Ker Discont áruraktáróból Kesztölc Tapétaüzem. Telefon: 33-31-750. (1758.Sz) íjlíilíil!jlÜl£il£jC£i(£3(£átÜ(£3lÜlÜ{^ Költömi kell a tanműhelyből? Aggódó szakközépiskolások Bátonyterenyén Hantos Sándor, a nagybá- tonyi 209. Számú Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója számolt be arról a gondról, amely a diákokat és a tanárokat egyaránt foglalkoztat: korszerű tanműhelyük sorsa vált bizonytalanná! Azé a tanműhelyé, amelyben műszakonként ötven-hatvan gyerek: szerkezetlakatosok, esztergályosok, bányalakatosok, villamossági szerelők tanulhatnak. Műhelyek, öltözők, iroda- és oktatóterem segíti a munkát. Az épür letegyüttes a Nógrádi Szénbányáké, oktatási célokra készült a 70-es évek elején. A bánva pénzén kívül benne van* az úgynevezett szakmunkásképzési alapból mintegy 11 millió forint. Az utóbbi években a nehéz helyzetbe került bányánál folyik a szanálási eljárás, s félő, hogy az épületek és eszközök értékesítési hulláma nem kerüli el a szakmunkásképző intézet által használt tanműhelyt sem. Akkor, amikor tömegessé válik a munkanélküliség és égetően szükség van az emberek átképzésére. Akkor, amikor a környező üzemek is kerülhetnek válaszút elé, azonnali termék- váltásra és ennek megfelelően gyors átképzésre lesz szükség. Mindezeknek az elvárásoknak az iskola az eddig meglévő korszerű tanműhelye nélkül aligha tudna megfelelni. Mint már említettük az épületegyüttes gazdája,’ tulajdonosa a Nógrádi Szénbányák Vállalat. Milyen sorsot szántak a tanműhelynek? Van-e okuk aggodalomra a nagybátonyi diákoknak és tanáraiknak? A Nógrádi Szénbányák felszámolása nem fejeződött be. A vállalat vagyonrészeidnek sorsa, további hasznosítása így még nem dőlt el. A jövő szakembereinek képzése, a térségben felszabaduló munkaerő átképzése valóban azt mondatja ki, a tanműhelyre hosszú távon szükség van. Ezért a vállalat működéséiig biztosítják a képzés feltételeit. Számukra is megnyugtató lenne, ha eredeti funkciójában működhetne tovább a tanműhely. —szgys— II sztrájk elmaradt A cég továbbra is eladó... Csönd van Pásztón Bizonyára olvasóink emlékeznek még arra a vitára, amely Zsiga Lajos, az Univerzális Gépgyártó Kft. pásztói telepének hegesztője és Pataki Sándor ügyvezető igazgató között zajlott le, Deák Zoltán hallgató hegesztőtárs jelenlétében, amikor is Zsiga Lajos a magas norma csökkentése céljából bejelentetté, h'ó'gy " kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. — A heves szócsata után — amit önök is közöltek lapjukban — elmaradt a sztrájk — pergeti visz- sza a közelmúlt .eseményeit Pataki Sándor. — Ha már sztrájkolnak, lehetőleg délben kezdjék el, hogy a kétórás busszal mindenki haza mehessen — mondtam út- ravalóul Zsiga Lajosnak. — Utána ki se mentem az üzembe. A főmérnök viszont kint járt. ö mondta el később, hogy a bejelentett sztrájk elmaradt. Azóta viszonylag csönd van. űz ördöggel is cimborálunk Nem sokkal később — mai helyzetüket érzékeltetve — az ügyvezető azzal folytatja, hogy cégük to- - vábbra is eladó. Hogy talpon maradjanak, az ördöggel is hajlandók cimboráim. A korábbi időszakban munkával viszonylag jól ellátott termelési ciklusnak befellegzett. Bizonyítja, hogy a hagyományos termékekből — daráló, gragulátum hűtő, poliészter-gyártmányok — az igények inkább csak nyomokban — 20—30 százalék — találhatók. Ez alapvetően összefügg a mező- gazdaságban meglévő bizonytalansággal. A földtörvény és a szövetkezeti törvény hiánya miatt leálltak a vásárlásokkal, s csak a legszükségesebb- gépegységeket vásárolják meg, azokat is ritkán. Inkább a meglévő gépek kijavítására fordítják a rendelkezésükre álló kis pénzt, Ennek megfelelően megduplázódtak az alkatrészigények. — Az utóbbira irányuló kívánságokat azonnal és közvetlenül teljesítjük — érzékelteti megváltozott helyzetük egyik lényeges momentumát, az ügyvezető igazgató. A hagyományos termékek kiesésének pótlására sikerült jelentősebb mennyiségű konténerre megrendelést szereznünk — folytatja az előbbieket Pataki Sándor. Foglalkozunk még épületszerkezetek előállításával is. Nagyon nehezen, de eddig sikerült az év végéig munkát biztosítani, bár a mai világban sohasem lehet tudni, mi lesz az egyik napról a másikra. — A cég továbra is eladó. Mi húzódik meg emö- gött? — Azzal a szándékkal, hogy piacot szerezzünk, tárgyalásokat folytattunk francia, holland cégekkel. Felajánlottuk, hogy elvállaljuk anyagmozgató berendezések, élelmiszer-ipari és könnyűipari gépek gyártását. A tárgyalások sajnos kútba estek. Még a szándéknyilatkozatig sem jutottunk el. Karcsúsítás... Ilyen körülmények között került sor a létszám karcsúsítására. Az év eleji száznyolcvap fő, az év végére százharminc főre csökken. Alkalmazottak, a termelést kiszolgálók, távoztak. A fizikaiak közül csak az vette kézbe munkakönyvét, aki önként vált ki a kollektívából. — vajon a megélt nehéz, és most sem könnyű, szívderítő időszak milyen nyomot hagyott és váltott ki a fizikai dolgozókból? Bár jelenleg van munkánk, mégsem a legjobb a hangulatom és a közérzetem — mondja bevezetésképpen Kiss György, lakatos-hegesztő, aki 1975-től tevékenykedik itt. Nemsokkal később, a jövővel kapcsolatban a következőket mondja: — Hogy holnap, vagy holnapután mi lesz, mit csinálunk az új évben, arról fogalmam sincs. Ennek ellenére bizakodók. Jó lenne, ha a konténergyártás megmaradna. A közvetlen szomszédságában tevékenykedő Geizin- ger Adám hegesztő azzal folytatja, hogy azért, az egészséget rabló nyolcórai munkáért, nettóban havi 9 ezer forintot kap. Ebből kell eltartania hároméves és a hét hónapos gyermekeit. — Tudja mennyit keresek? Annyit, mint amikor a termelőszövetkezetben megszereztem a szakmunkásbizonyítványomat — mondja nem kis nyugtalansággal a hangjában, a jövőjéért, a családjáért aggódó, azt féltő. huszonhat éves fiatalember. — A feleségem már javasolta, hogy találjak olyan munkahelyet. ahol többet kereshetek. Állítólag Pesten, ezért és ennyi munkáért kétszer annyit fizetnek, mint itt. Nem tudom, hogy mit hoz a jövő. Egyelőre ez van, ezt kell szeretni.. . Másoknál kilincselünk — A kormány sem tudja mit akar jövőre, így hát még. körvonalakban sem alakult ki az 1991. évi programunk. Tovább kívánjuk gyártani a meglévő termékeinket. vállalkozunk anyagmozgató berendezések, élelmiszer- és könnyűipari gépek gyártására. Célunk, hogy a fizikai dolgozókat továbbra is, lehetőleg folyamatosan ellássuk munkával. Bevallom, de nem szégyellem, másoknál kilincselünk megbízásokért. Továbbra is nyitottak vagyunk, a társulni akaró külföldi tőkés cégek és hazai pénzintézetek fogadására. Venesz Károly Fotó: Rigó Hogy holnap, vagy holnapután mi lesz... fogalmam sincs, vélekedik Kiss György hegesztő.
