Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-24 / 199. szám
8 Leiektől lélekig 1990. NOVEMBER 24., SZOMBAT Szentek ünnepeihez fűződő szokások, hiedelmek A naptári ünnepek, jeles »apók többsége a római katolikus egyház valamely szent emlékét ünnepli. A szentek tiszteletét — a középkortól — az egyház főleg papjainak prédikációi révén szorgalmazta. A prédikációkban igen gyakran szerepeltek a szentek nevéhez fűződő csodás legendák, amelyek a népi hitvilágot is megtermékenyítették. így kapcsolódott egyik-másik szent napjához valamely munka megkezdése vagy bevégzése, így vált pl. Szent Vendel az állatok. Szent József az asztalosok és ácsok. Szent Orbán a szőlők, Szent Borbála a bányászok. Szent Flórián a tűzoltók védőszentjévé. Az egyes szentek ünnepeihez fűződő hiedelmek, szokások még az elmúlt évtizedekben is ismertek voltak megyénk parasztságánál. Szent György napján (április 24.) hajtották először az állatokat a legelőre. A pásztoroknak ilyenkor dohányt, pénzt, szalonnát, kolbászt adtak. Szent Iván napján (június 24.) az egész megyében ismert volt a tűz átugrálása. Délután vagy este a lányok és legények a falu szélén gyülekeztek. Ott a legények által vitt zsúpszalmát meggyújtották, majd minden jelenlévő átugrotta a tüzet, hogy a betegség elmenjen, elhamvadjon, mint a tűz. Szent István napja (augusztus 20.) a gabonaaratás befejezésének ünnepe volt. Az aratók ezen a napon díszes búzakoszorűval köszöntötték a gazdákat, akik borral, étellel kínálták meg őket. A bearatás örömére táncmulatságot tartottak a legtöbb faluban. Katalin (november 25.) a vízimolnárok védőszentje volt; napjához a népi időjóslás kapcsolódik. Azt tartották, ha Katalinkor fagy. sáros karácsony lesz. („Katalin kopogós, karácsony locsogás") Katalin napon bezárták a muzsikaszót, az év hátra lévő napjain sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem lehetett tartani. A Szent András (november 30.) napi szokások közös célja, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a férjük, vagy feleségük. Herencsényben, Kazáron és több nógrádi faluban a leányok' férfinadrágot vagy gatyát, a legények női inget, vagy szoknyát tettek éjszakára párnájuk alá, hogy megálmodják, ki lesz a párjuk. Ezen a napon, több faluban, a leányok annyi papírdarabra írtak legényneveket, ahány nap volt karácsonyig. A papírdarabokból egyet mindennap bedobtak a tűzbe. Amilyen név az utolsó cédulán volt, a leány olyan nevű férjet kapott. A népi megfigyelés szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó. akkor azt követően negyven napig esik. Ha a jég ezen a napon olyan vastag, hogy a libát megtartja, akkor a karácsony locsogós. vagyis sáros lesz. Miklós napján (december 6.) a gyermekeket szokták megajándékozni cukorral, almával. Megyénk parasztságánál csak századunk harmincas éveitől kezdett elterjedni ez a szokás. Általános volt a megyében, ha a falu templomát valamelyik szent "nevére szentelték fel, akkor a gyermekek többségét évtizedeken keresztül erre a névre keresztelték. Mint láttuk, a parasztság, a szentek ünnepéhez, névnapjához számos hiedelmet, szokást kapcsolt. A családtagok, rokonok, ismerősök névnapi köszöntése, ajándékozása csak az utóbbi évtizedekben vált általános szokássá a parasztság körében. Zólyomi József Karácsowtx/várás Üjra itt az advent, llrjövet. Karácsonyvárás. A szeretet és a családok legnagyobb ünnepére való felkészülés ideje. A „Szállást keres a Szent család kultusz" kilencedének ünnepi kezdete december 15-e. Ilyenkor kopogtatnak a hívek az ajtókon a Szent család képével, mert, ahol bebocsátást nyernek, ott a családokat összefonó áhítatot végeznek. Régen, a nagy háborúk előtt, ilyenkor a haragosok is megbékéltek, buzgó szentgyónást végeztek, szentségekhez járultak. Őrhalomban november első napjaiban kapott a plébániatemplom egy Vándor Szűzanya-szobrot, amely előtt hetente fognak összegyűlni a hívek, hogy az en- gesztelés és a megbékélés ájtatosságát végezzék. De már Nógrádsápon, Nézsán, Magyarnándorban. Szan- daváralján, Cserhátsurányban, Nógrád községben. Honton, Patakon is van már zarándokszobor. Balassagyarmaton már két családnál is látható, úgy tudjuk azonban, hogy egyelőre csak az egyik családnál végzik rendszeresen az áhítatgyakorlatokat. Reméljük, hogy most a kultusz történetének megírása és lényegének bemutatása után már több családhoz is elkerül a Zarándok Madonna, hogy szereiéiben, megértésben a magyar családok újra egymásra találjanak. N. J. Zsebnaptár Erzsébet testvér Vajon mi kell ahhoz, hogy száz balassagyarmati polgár ugyanazt érezze? Hogy befelé figyelve egyetlen röpke órán át. önmagát is lemérje. vizsgálja: „és én hogy' éltem...?” Lehet-e ilyen alkalom? Egy csatazajos, éppen csak lecsillapuló világban. Amikor régi barátok és mai ellenségek, új riválisok, megrögzött egymást-kerülők, rég nem látott jó barátok, balassagyarmatiak ilyen nagy számban, egvüttérezve valahol összegyűlnek. . . És nem politikai vitaestet hallgatnak. Van remény. A minap éppen Balassagyarmaton történt. hogy' családi hangulatban ült embermelegben vagy száz helybeli, sőt környékbeli, ipolyszögi. mohorai idős és kevésbé fiatal ember. Turmezei Erzsébet költő és diakonissza verses-zenés estjét rendezte meg a helybeli honismereti kör és a városi könyvtár a Csillagházban. Kár, hogy kevés a diakonisszánk, ha újabban hál’ Istennek gyarapodik is a számuk) de hány áldozatos évtized kell, és milyen mélységű érzület, magasba szárnyaló lelki sugárzás, hogy olyanok legyenek, mint ez az egy! Turmezei Erzsébet. Erzsébet napján. A honismereti kör és a könyvtár vendégeként a városi hely- történeti tárban száz lélek között rövid időre emlékezést felkeltve, rendet téve. Kovalcsik András honismereti elnök köszöntötte a nyolcvanon túl is frissélénk Turmezei Erzsébetet, aki több évtizeden át szolgált éppen Balassagyarmaton még részben a híresneves Madách-gyűjtő, kutató dr. Szabó József nyugalmazott evangélikus püspök idejében — a szociális oldalon! „örültek a nénikék. ..” — mondta Erzsébet testvér az est egyik pontján, amikor verses visszaemlékezést, gyönyörű arányokban felépített és abban végig megőrzött „hitórát" tartott. Turmezei-versek (P. Kerner Edit előadásában), hegedűszólók (Tóth Tibor művésztanár), ének: Tóthné Lengyel Judit és elektromos orgona: Csuka László Szé- csényből — ez volt az est ünnepi kerete, emelkedett szép előadásban zsúfolt termek előtt (minden ajtót ösz- szenyitottak, így is alig fértek). S ki mindenki volt ott! Réti Zoltán, aki maga is visszaemlékezett internátusi éveire, amikor Turmezei-ver- seket mondtak; Farkas András festőművész, pedagógus, maga is sokak előtt példaértékű élettel sűrűn bólogatva a hallottak fölött; Kalácska Béla evangélikus esperes és felesége, napjaink, gyerekeink segítője, gondozója és ilyen formán diakonissza maga is; Pozsonyi Anna, a Balassi Gimnázium új igazgatója; a honismereti kör sok ismert kutatója, tagja, közöttük az éppencsak erre az alkalomra Pestről „lefutott”, idős Boldizsár Menyhért István, aki még az est alatt vissza is utazott, mert indult a busza. A vox humana, az ember hangja, az emberiesség, a megértés és szeretet, a krisztusi példa, a szolgálat. Az idős nénikék a pótszékeken. Most is jól érezték magukat. Sírtak sokan. A szeretettől. Jutott virág mindenkinek. Felülről sugallt Turme- zei-szavakból fonva. (T. Pataki) Szent Erzsébet temploma Mátraszőllősön Í HP .RVJ/Vv pmiPVíS iitecv-MO-ca. Középkori műemléki templomaink egyik legszebbike Mátraszőllősön található. A gótikus és barokk stílusjegyeket magán hordozó építményt két esztendeje restaurálták jelentős szellemi és anyagi ráfordítással az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei. A templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel hajdan, tisztelegvén az 1200-as évek elején élt magyar királylány, Erzsébet hercegnő előtt, aki rövid, de tartalmas életét a szegények, a betegek, az elesettek istápolására áldozta. Mint a magyar falvakban szokásos, Erzsébet napján búcsúval ünnepeltek most is Mátraszőllősön, összeverbuválva ilyenkor a tágabb család, a rokonság apraját-nagyját. Felvételeink az értékes műemlék templomot mutatják be, i (Fotó: Bíró, ill. archív) Németh atya rehabilitálása Ipolyvölgyi Németh József atyát 1962 márciusában — állami nyomásra — három évre eltiltották az egyházi szolgálattól. Egyháza más papokkal szemben is ugyanerre a cselekedetre kényszerült. Most az idős plébános megérte, hogy rehabilitálták — az 1990-beli V. számú körlevél 2890. száma alatt —, társaival együtt, s november 13-án Balassagyarmaton már be is állt a lelkipásztori munkába. Németh atya egyelőre temetést, esti szentmisén való gyóntatást, hitoktatást és kórházi szolgálatot vállalt. Munkáját temetéssel kezdte, esti gyóntatással folytatta, november 14-én pedig már a kórházi szolgálatnak is eleget tett. Szerkesztette: Sulyok László
