Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-24 / 199. szám
1990. NOVEMBER 24., SZOMBAT GAZDASAG umnEm 3 Lengyei Vásárcsarnoki árak piaci árak Az égi áldás nincs Jó hatással a piacra, de szerencsére nem mindig esik. Aki kifogta, az jól bevásárolhatott, esetleg a cipője lett egy kicsit sáros. Volt akinek a becsülete is, de erre majd a tárgyaláson kerül pecsét. Ilyen kis apró felhangok ellenére kellemesen lehetett vásárolni, és érdemes is volt. Bélelt női kabát 3000 Ft. átmeneti kabát 1500 Ft, szélkabát, 350 Ft, gyermekkabát, 720 Ft, blúz 300 Ft, mellény 250 Ft, hálóing 300 Ft, ágytakaró 550 Ft, női kvarcóra 1000 Ft, pingpongütő (soft) 300 Ft, étkészlet 12 személyes 3600 Ft. Salgótarján, Élő csirke 100 Ft kg, vágott csirke 120—150 Ft kg, vágott tyúk 100 Ft kg vágott kacsa 150 Ft kg, vágott liba 110—150 Ft kg. tejföl 100 Ft liter, túró 78 Ft kg, tojás 4,80—5,70 Ft db burgonya 13—18 Ft kg, sárgarépa 18—30 Ft kg, petrezselyem vöröshagyma tejes káposzta 40 30 14—16 Ft kg. Ft kg, Ft kg, gyalult káposzta 20 Ft kg, savanyú káposzta 50 Ft kg, kelkáposzta 25—30 Ft kg, saláta 15 Ft fej, karalábé 25—^30 Ft kg, karfiol 15—35 Ft kg, primőrparadicsom 90 Ft kg, primőr zöldpaprika 56—90 Ft kg. téli retek 20—25 Ft kg. Bezárják november 24. fokhagyma 80 Ft'kg. sampinyongomba 170 Ft/kg, téli alma 15—26 Ft'kg, körte 35—50 Ft kg. szőlő 50—80 Ft kg, héjas dió 120 Ft kg, szárazbab 100—110 kg. mák 100—120 Ft kg autópiaci árak Salgótarjánban November 24. Toyota Hvhace mikrobusz 7 éves 600 000 Ft. Toyota Corolla 1 éves 1 000 000 Ft. Toyota Corolla 6 éves 400 000 Ft. Lada 1500 9 éves 140 000 Ft. Lada 1200 9 éves 85 000 Ft. Zastava 2 éves 250 000 Ft, Polski Fiat 126,4 éves 100 000 Ft. a nagyegyházi bányát Az utolsó tonnákat fejtik, s még ebben a hónapban befejezik a bauxit kitermelését a Tatabányai Szénbányák Vállalat nagyegyházi külfejtéses üzemében. 1985- ben kezdték itt az átlagosnál jobb minőségű bauxit kiaknázását, s azóta mintegy 1,3 millió tonnát szállítottak belőle az Almásfüzitői Timföldgyárnak feldolgozásra. A nagy kiterjedésű területen —, ahol szenet és mészkövet is bányásztak —, kimerültek a bauxitkészletek. A bánya bezárását követően, gondoskodnak a terület rekultivációjáról, s fokozatosan eltüntetik a bánvász- kodás nyomait: betöltik a mélyedéseket, vízzáró réteget és löszt terítenek szét. erdősítenek, illetve legelőket alakítanak ki. A cél az eredeti állapot visszaállítása. A korábbi tervek szerint a külfejtéses művelés után a több száz méter mélységben húzódó gazdag bauxit- rétegeket is ki akarták aknázni. Erre azonban mái nem kerülhet sor, mert környezetvédelmi meggondolásból már korábban beszüntették a földalatti kitermelést, a bánya ugyanis mái —, a többivel együtt — eddig is súlyosan befolyásolta, illetve megváltoztatta a környék karsztvízháztartását. Toyota Pécsről Toyota-Hilux furgonok forgalmazását kezte meg — Magyarországon először — a Pécsi Agroker. A Dél-Dunán- túl egész területén kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező pécsi kereskedelmi vállalat a japán Nissho-Iwai kereskedőházzal kötött megállapodást a távol-keleti szigetország vezető autógyárában előállított különleges kiste^ herautók szállításáról. Az első Toyota-Hiluxok még az idén megérkeznek Pécsre, ahol forintért árusítják őket. A japán cég furgonjának kiválasztását alapos piackutatás előzte meg. Félelem a munkanélküliségtől Idegenforgalmi dollárbevétel Az idén szeptember végéig 280,7 millió dollár aktívum keletkezett a magyar idegenforgalomban. Az elmúlt év első' kilenc hónapjában éppen ellentétes tendencia érvényesült: akkor 450,5 millió dolláros passzívum halmozódott fel — köA Novoszty szociológiai szolgálata három szovjet városban végzett közvélemény-kutatást, amelyből kiderült, hogy a lakosság 84 százaléka szerint a piac- gazdaságra való áttérés munkanélküliséghez vezet. 80 százalék tart a munka- nélküliség növekedésétől. 68 százaléknak pedig az a véleménye, hogy a piacosodás „az árnyékgazdaság lovagjainak felemelkedéséhez" vezet. A megkérdezettek 60 százaléka egyetért azzal, hogy a piacgazdaság bevezetését követően „ledőlnek a szocialista eszményképek”. A megkérdezettek nem igazán derűlátóak a Szovjetunió gazdasági perspektíváit illetően. Csak 58 százalékuk bízik abban, hogy a boltokban megjelenik az áru. A rubel konvertibilitásában a megkérdezetteknek a fele hisz. Nógrád megyében is snkan vállalkoztak Világprogram a falusi turizmus Vegetáriánus menü Diósjenőn Bár a naptári évnek még korántsem tartunk a végén, az idegenforgalmi, turisztikai szezon redőnyét már lehúzták az illetékesek. Végzik az eredményességi, ki- hasznáitsági számításokat, értékelik a 90-es esztendőt, amelyet az Európa Tanács, illetve az Európai Gazdasági Közösség az „Európai turizmus évé”-nek nyilvánított. Hazánknak is jutott egy tudományos konferencia a rendezvénysorozatból. Kaposvárott arról értekeztek, hogy miként lehetne mind hatékonyabban bevonni a falusi vendéglátást, vendéglátókat a turizmus szolgálatába. A konferencia címe — Európai falvak és a falusi turizmus 2000-ben — reséget a turizmus eme formájában. Nem elhanyagolható szempont azonban ez esetben a kormány falusi turizmust segítő politikája. Az elsődleges gazdasági hasznosítás mellett fokozott figyelmet kell fordítani az építészeti, természeti és egyéb kulturális örökség megőrzésére. Ki kell alakítani a helyi, a regionális és országos érdekképviseleti szervezeteket, élni kell a tömegkommunikáció, a reklámpropaganda adta lehetőségekkel. Hiánypótló kiadványt dobott piacra a Magyar Falusi Vendégfogadók (Falusi-Tanyai Turizmus) Szövetsége. Az „Üdülés falun és tanyán” című jól szerkesztett, rengeteg színes fotóósjenőn lévő házától nem messze lévő Bánki-tóra, valamint síelési lehetőségre hívja fel leendő vendégei figyelmét. A kazári Koós Tamás a nyugalmas környezet mellett palóc népviseletet ígér, és a hagyományőrző együttes műsorát. Rigó Andrásné Ságújfalu- ban gyermek-fürdőmedencével csábítja a kicsikkel együtt pihenni vágyó szülőket. A sort még lehetne folytatni, de a kiragadott példák bizonyítják, érdemes vállalkozni a falusi üdültetésre. Nem minden külföldi vendég ragaszkodik kizárólag a négy-öt csillagos szállodákhoz, az uniformizált szobákhoz, éttermekhez. Van aki többre becsüli Egyre (öbb idegen fordul meg Nógrádsipeken és a környező hegyekben. Fotó: Nógrád-archív arra utalt, hogy ezzel az új idegenforgalmi ágazattal foglalkozók fantáziát látnak ebben a formában, és már a jövőre gondolnak, hosszabb távra terveznek. A kaposvári konferencia tapasztalatai alapján javaslatot nyújtottak át az idegen- forgalmi szakemberek az Európa Parlamentnek, illetve az EGK-nak, valamint az illetékes hazai kormányzati szerveknek. örvendetes, hogy ebben a meglehetősen zilált gazdasági helyzetben is számosán mernek vállalkozni. így egyre többen látnak tisztes befektetés utáni tisztes nveval, és alapos információval rendelkező kiadvány részletesen ismerteti azokat a vállalkozókat, akik vendégeket fogadnak falun, és tanyákon. Szép számmal szerepelnek a jelentkezők között Nógrád megyeiek is. Ság- újfalun Pinczés Rudolfné hegyoldalon álló impozáns épületében a leírás szerint iskolai szünetekben gyermekcsoportokat is fogad. Csurja Jánosné Diósjenőn tóközeiben lévő patakparti üdülési lehetőséget kínál, kívánság szerint vegetáriánus étkeztetéssel. Dr. Sándor Zsuzsa, ugyancsak Dia frissen fejt habos tejet a szmokingos pincérek faarcú gépiességgel felszolgált típusreggelijénél, hogy reggel nagyot ásítva a tornácra lép, hatalmas adagot szív be a városi levegőtől el- szurkosodott tüdejébe, mint a belvárosi Hotelszoba balkonján teszi ugyanezt, a kora szmogban. Egy erdei séta, egy patakparti barangolás, az utcákon népviseletben sétáló palóc lánvok- asszonyok, a hangulatos pincék, mind amellett szólnak, hogy ez az „iparág" a jövő lehetősége. Sólymos László Szellemi angyalcsinálás zölték az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bankban. Elmondták: a bevétel 629.3 millió dollár volt, 71 százalékkal több. mint tavaly kilenc hónap alatt. A vendégek száma, ugyanebben a viszonyításban 53 százalékkal emelkedett. Egy nyugati turista átlagosan .napi 2921 forintot költött. 20 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Az idegenforgalmi kiadás 348.6 millió dollár volt, 57 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A jelentős csökkenést az „50 dolláros" rendelet okozza. A rubelbevétel 213.9 millió volt. 46 százalékkal kevesebb. mint tavaly, annak ellenére, hogy' a rubelelszámolású országokból több mint 50 százalékkal, növekedett a hazánkba látogatók száma. Az ellentmondás lát- szólagosságának magyarázata az. hogy nagy többségük csak egynapos bevásárlásra érkezett. A rubelkiadás 189,3 millió volt. kétszer annyi, mint az elmúlt évben. Így a rubelegyenleg csak 24,6 milliós aktívumot mutat a tavalyi 299 milliós aktívummal szemben. (MTI) Ebek harmincadjára juthat-e a politikai, valamint a várható gazdasági és társadalmi rendszerváltás során Magyarországon a kultúra? Beáll-e, vagy már be is állt Kelet-Európa válság gyötörte tájain — Spiro György találó kifejezésével élve — a „kultúraszünet"? A jelek egyelőre azt mutatják, hogy igen. Az aggodalom indokolt. Az ok nem csak gazdasági. hanem legalább ennyire az a mély zavarodottság, amely ma a társadalmat jellemzi. Anyagi és szellemi tájékozódási zavarodottsággal küzdenek az oktatási és a közművelődési intézmény- hálózatok, a gazdaság szerkezeti átalakítása előtt „szakmai meg nem felelés’’- töl rettegnek munkahelyeiken, mind szélesebb dolgozói tömegek, amit ráadásul itt-ott politikai vagdal- kozások is súlyosbítanak, légüres térben kezdik érezni magukat a művészeti, az irodalmi, a képzőművészeti, a zenei, a színházi stb. élet szereplői, beindult — immár rövid történelmi időn belül -negyedszer —• a tudományos kutatók kivándorlása boldogabb tájakra, és így tovább. Tehát, korántsem a felületi jelenségek a legveszedelmesebbek. Nem az, hogy — teszem azt — a Máté passió helyett Lagzi Lajcsi kazettáit vásárolja a nép, irodalom helyett „malacos” és szirupos kiadványokat, vagy szakácskönyveket, miközben sokaknak amúgy sem nagyon futja már élelmiszerre sem, hanem a mindezek mögött megbúvó növekvő méretű szellemi süllyedés. Az állam kivonul, erőteljes középosztály, polgárság pedig nincsen, a gazdaság szponzorálási lehetősége —, bár vannak erre példák — meglehetősen szűk. összevéve: a veszély óriási, nevezetesen, az emberi beruházás elmaradása. Márpedig, há ez hiányzik, akkor semmi remény sem lesz arra, hogy belátható időn belül létrejöhet valamilyen szellemi tőkefelhalmozás. Végső soron tehát, az ember válsága növekszik.-Ami persze tovább növeli a gazdaság és a társadalom válságát is. Szükség volna nemcsak a töke, hanem a szellemi töke felszabadítására, amihez viszont nélkülözhetetlen a kultúra reformja, ehhez egy új költségvetési logika kialakítására. Hiszen, amiről itt szó van, az alapvetően mindenki által ismert. Nevezetesen az. hogy magának a termelésnek is két alapvető feltétele van. S, ezek közül csupán az egyik a tárgyi-technikai, a másik az emberi, aki ezt hatékonyan működtetni képes. Ha az egyik feltétel hiányzik, biztos az eredménytelenség. Sőt, a két befektetés közül az emberi a fontosabb, ennek kell megelőznie minden más beruházást. Sokan azt vallják, a legjobb az volna, ha semmiféle kultúrpolitikára nem lenne szükség. Amennyiben az elmúlt évtizedek kultúrpolitikai gyakorlatának bírálatáról van szó, sok igazság is van ebben a vélekedésben. Mindazonáltal azt sem szabad feledni, hogy a politikailag irányított kultúrpolitika helyett, nem bízható pusztán a piacra sem a kultúra, mert az annak biztos végét jelenti. A fejlett kapitalista országokban sincs így. Ráadásul nálunk még piac sincs, csak egy szabadjára engedett „indulat”, és éppen a kultúrában. Vagyis, elszabadulóban van a kulturális rablógazdálkodásami aligha eredményezhetne mást, mint hatalmas értékromlást. Az oktatási, művelődési, képzési. kutatási feltételek beszűküléséről már történt jelzés. Nem szabad megfeledkezni arról sem —, s ez a társadalom pszichológiai állapota szempontjából is figyelmet érdemlő —, hogy végveszélybe kerülhetnek a művészetek is. Hogy csak egyetlen példát említsünk, a kultúraszüneten belül, beállhat az élő irodalom szünete. Azok a művek, amelyek ma nem készülnek el és nem jelennek meg, húszharminc év múlva sem pótolhatóak. Itt is megtévesztő a látszat, hiszen a könyvesboltok dugig tele vannak. Csak éppen a klasszikusok és az élő irodalom művei hiányoznak egyre fájóbban. A 400 kiadó úgy látszik kevesebb, mint az a néhány, amely pedig összeomlás előtt áll. A jjiac- ra romló áru kerül, vagy néhány megfizethetetlen reprint és előkelő album. Utóbbiak dijakat nyernek a nemzetközi könyvpiacon, itthon azonban megvásárolhatat- lanok magas áruk miatt éppen azok számára, akiknek mondanának valamit. Tény, hogy számos más olyan könyv, memoár, elemzés is napvilágot lát, amelyeket külföldön már húsz-har- mint éve kiadtak, de csak most kerülhetnek a hazai könyvpiacra. Valóban, sok a pótolnivaló. Ha viszont az történik, hogy az elmaradás pótlása közepette, kiszorul a mai irodalom a piacról, akkor azt megint évtizedek múltán kezdjük pótolni, ha egyáltalán lehetséges. A meg nem írható, mert meg nem jelentethető szépirodalmi mű, az el nem készült film, meg nem rendezhető színházi előadás stb., a magyar művészet folytonosságának megszakítását vetíti elénk. Ez a lehető legnagyobb nemzeti felelőtlenség, ha úgy tetszik, szellemi angyalcsinálás. Még akkor is, ha ez most a piaci viszonyokra való hivatkozással történik. T. E.
