Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-27 / 175. szám

Lélektől lélekig AZ um-nmi MELLÉKLETE 1990. 6 SZÁM Részletek a Luther születésének 500. évfordulójára magyarul harmadszor megjelentetett könyvből Születési éve 1483. .. Lu­ther apja, Hans Luder. Vá­járból küzdötte fel magát, végül egész sor kis bánya­társulásban volt résztulaj­donos Mansfeldben, sőt há­rom olvasztóhutát is bérelt többedmagával. Mindezek valószínűleg törpevállalko- zások voltak, ám elég szép jövedelmet hajtottak neki. Vagyont ugyan nem szer­zett, de házat vásárolt, és arra is tellett, hogy Márton fiát taníttassa... Nevük ere­deti formája a Lothar ke­resztnév lehetett, amelyet később Ludernak, vagy Lü- dernek írtak, sőt a Loder és Lotter változat is elő­fordul; a reformátor csak akkor választotta a Luther alakot, amikor írásait pub­likálni kezdte. . . Semmi sem állt távolabb Luthertól, mint hogy a lá­zadás útjára lépjen. Alap­jában véve konzervatív ter­mészet volt, és sok tekin­tetben az is maradt. Elfo­gadta a dolgok rendjét olyannak, amilyennek fel­fogása szerint Isten terem­tette. Beilleszkedett az egy­ház hierarchiájába, és azon volt, hogy az évszázadok alatt kialakult struktúrá­ban elfoglalja a maga he­lyét. . . Luther harcának megma­gyarázása azért nehéz, mert a fejlődésére vonatkozó ta­núbizonyságok nagyon kü­lönböző fajtájúak. Két fo­lyamat zajlik lelkében egyidejűleg: az egyik a teo­lógus harca, aki azért küzd, hogy megszabaduljon az ál­tala ki nem elégítőnek ítélt hagyományos kategóriáktól és magyarázatoktól; a má­sik a lelkipásztor gyakor­lata és szükséglete, aki maga plőtt látja korának visszásságait, és javítani akar a helyzeten. . . Luther tudni sem akar a „rendről”, a középkori gon­dolkodók kedvenc fogal­máról. .. Szerzetesi nevel­tetése ellenére „fegyelmezet­len”. Közvetlenül akar Is­tene elé lépni, kezében csak a Bibliát tartva, amelyben minden megmondatott, amelyben minden benne foglaltatik. . . Luther szemében Pál ma­ga a Biblia, a „fő rész...” De van a Bibiliának még egy része, amely szintén „fő rész” a számára: a Zsoltárok könyve... Luther 1517-ben lépett-ki cellájának időtlenségéből az időbe és a világba. Október 31-én, déli tizenkét óra kö­rül — így hangzik a ha­gyományos változat — ki­szögezte a búcsúra vonat­kozó kilencvenöt tézist a wittenbergi vártemplom kapujára... Luthernak nem állt szándékában „csapást mérni az egyházra”. Az volt a célja, hogy akadé­mikuskörökben vitára szólít­sa fel a teológusokat a tu­dósok nyelvén és teológiai kérdésekről. Ez általános szokás volt vitás, vagy ne­héz problémákkal kapcso­latban. .. „Itt állok. Másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen. Amen.” Ezek a hí­res szavak, amelyeket Lu­ther a wormsi birodalmi gyű­lés előtt mondott. A ha­gyomány legalábbis így tart­ja. A császár is felemelke­dett székéből, az alacsony teremben fülledt volt a le­vegő; az idő későre járt, fáklyák imbolygó fénye vi­lágította meg úgy-ahogy a színteret. Afelől azonban semmi kétség nem lehet, hogy Luther ott állt, és nemmel válaszolt arra a felszólításra, hogy nézeteit vonja vissza... Ha Luther élete alkonyán körülnézett, tulajdonképpen meg lehetett elégedve; mást az ő helyében talán dia­dalérzet töltött volna el. Az új tan mindenfelé ter­jedt, a legkülönfélébb for­mákban és változatokban, és biztató kilátásai voltak arra, hogy meghódítsa egész Németországot, a skandi­náv Északot, Angliát; Fran­ciaországban erős csoportok voltak születőben, még Itá­liában is alakultak cent­rumok, Velencében, Ná­polyban. Bajorország, Auszt­ria, Lengyelország szintén a reformációs 'mozgalom ha­tása alá került... 1546. február 17-ről 18-rá virradó éjjel hunyja le sze­mét örökre. Justus Jonas, az egykori diáktárs és egy helybeli lelkész van mel­lette. imádkoznak érte, ő zihálva mondja velük a könyörgéseket, és Krisztus kegyelmébe ajánlja „lei­kecskéjét”; nagyon óvato­san és szerényen mindig így nevezte a lelkét. Hajnalra véget ért a haláltusa. Négy nappal . később bevonult Wittenbergbe a nagy gyász­menet. A vártemplomban helyezik tetemét örök nyu­galomra, ahol lázadói és re­formátort pályafutása el­kezdődött. .. Protestáns egyházak A reformáció alapján a XVI. században létrejött keresztény vallási közössé­gek. Eredetileg Luther kö­vetőit nevezték protestán­soknak, mert az 1529-es speyeri birodalmi gyűlés­nek a reformáció terjeszté­sét tiltó határozata ellen tiltakoztak, „protestáltak”, később azonban átvitték ezt a kifejezést a reformáció minden irányzatára. A főbb protestáns egyhá­zak a következők: evangé­likus egyház, református egyház, részben az angli­kán egyház, a puritánok, továbbá a baptisták, az unitáriusok, a methodisták közösségei és mindezek ágazatai. (összefoglalóink elkészí­téséhez a Vallástörténeti kislexikon 1983-as kiadását használtuk fel.) Németh Géza Koszorú — utcai feszület akárhogy is volt, ezt a keresztet nem a város pöfeteg polgárai, nem klerikális manipulációk agymosott udvaroncai állították ezt a feszületet a szegények, a senkik, megfacsargatott tüdőbajos mosónők vére piroslik itt e fán, Józsefváros smicisapkás munkás­fia feszül fel a magasba, nehezen tűri, míg a jóakaratú utókor lábaihoz hordja félreértések gyertyatartóit, ízléstelen rendezet­lenségben mécseseit a rossz lelkiis­meretnek. Fel-felnyög, ha a benzinbűzös szél meg-megzizzenti az elfelejtett szegények elszáradt koszorúját. Felvételünk a vers szerzőjének, Németh Géza refor­mátus lelkésznek közelmúltbeli amerikai útján készült. 400 éves a vizsolyi Biblia Methodisták A XVI11. században az anglikán egyházról levált vallási irányzat. A methodisták vallásá­nak központi eszméje á megtérés, s az ezt kö­vető biztonságérzet az üdvösség felől. Ez nincs szentségekhez kötve (bár a keresztséget és az úr­vacsorát elismerik), ha­nem maga a Szentlélek ny:‘. án.ha ki az embe­reknek. A methodisták nagy súlyt helyeznek az erköl­csi parancsok megtartá­sára. Híveik mindennapi életét szigorú előírások­kal szabályozzák és ellen­őrzik. Hit és erkölcs dol­gában a Nagygyűlés dönt, amely általában évenként ülésezik. A hit egyedüli forrásának a Bibliát tartják. Az egyes hitközségek 12-20 tagból álló, egy- egy vezető által irányított csopoitokra tagozódnak. A gyülekezetbe való fel­vételt próbaidő előzi meg. Istentiszteletük egy­szerű. éneklésből, bib­liaolvasásból és prédiká­cióból áU. B iblia — a görög bibii­on szó többes számú alakja. Magyarul „könyveket”, „könyvecskéket” jelent. Aligha találunk olyan könyvet, vagy antológiát az írásbeliség megjelenése óta, melynek hozzá mérhető ha­lasa lett volna az európai és ezen belül a magyar kul- lurhistóriára. Ez a befolyás azzal függ össze, hogy a Szent Bibliát á keresztény­ség (első részét, az Ószövet­séget pedig a zsidóság is) olyan Scriptura sacrának. Szent írásnak tekinti. mely­nek megírását maga Isten inspirálta. s így magának Islennek a gondolatait, tet­teit, törvényeit közvetíti. Ezt a tényt minden világ­vallás elismeri. Számtalan szempontú Biblia-magyarázat született: eltérő pozícióból ítéli meg a Bibliát egy hívő, és me­gint másként, aki csak örök bölcsességért nyúl érte. Míg az Ószövetség civili­zációink történeti bölcsőjé­hez. vezet; az Újszövetség gerincét a négy evangélista Jézus Krisztusnak, a Messi­ásnak örömhíréről beszá­moló írásai alkotják. A to­vábbi részek az Apostolok cselekedetei és leveleik, míg a Jelenések könyve jövendö­léseket tartalmaz. Az egyház és a vallásos élet megújítására irányuló európai mozgalmak a Bibli­ára. mint az. isteni kinyi­latkoztatás egyedüli forrá­sára hivatkozva szálltak szembe a politikai hatalom­mal összeforrt egyházakkal. Míg korábban a papság és néhány magas rangú kivált­sága volt a bibliaforgatás, a könyvnyomtatás megjelené­sével a laikus hívők is a Bibliát kívánták kezükbe venni. A reformációs mozgalmak hozták meg a nemzeti nyel­vű Bibliák sorát. Az erede­tileg héber és kis részben arámi nyelven íródott Szent Biblia nemzeti nyelvre való lefordításától számtalan nép számítja saját irodalmának kezdetét. Magyarországi részfordí­tások már nagyon korán megjelentek latinul még nem tudó apácák, laikus testvé­rek számára. de ezeknek nem maradt nyoma. A leg­korábbi fennmaradt magyar tÍYelvű bibliarészlet a Hu­szita Biblia a XV. század második feléből, ezt követ­ték a Jordánszkv-. a Döb- rentei-. a székelvudvarhe- lyi, Érdy és más. kódexek által megőrzött részletek. Az első teljes fordítás a protestánsok által azótg is használatban levő vizsolyi Biblia — 400 éve jelent meg Vizsolyon egy Abaúj-Zemp­lén megvet „elrejtőzött” fa­luban „Végre a század végére. 1590-ben elkészült a teljes magyar Biblia, Károli Gás­pár gönci prédikátor nagy munkája. Ez a XVI. szá­zad legnagyobb hatású, leg­maradandóbb alkotása. Nyelvének komoly, nehéz méltóságát mindenki ismeri, a régi magyar nyelv' Károli Bibliája által vált a nem­zeti műveltség konstans, ter­mékeny és eleven részévé.” (Szerb Antal: A magyar Írod. tört. 1934.). Károli Gáspár életéről ke­vés adat maradt fenn. Nagy­károlyban született 1530 előtt. Családi neve Radicsics volt, de a kor szokása szerint szülővárosáról Károlyinak nevezte magát. 1556 márciu­sában iratkozott be a wit­tenbergi egyetemre, ahol valószínűleg Melanchton Fü- löpnek, .a század leghíresebb klasszikafilológusának ta­nítványai közé tartozott. A három részre szakadt or­szágban korszerű művelt­séggel, a bibliai nyelvek (hé­ber, görög) ismeretével tért haza. Természetesen a ko­rabeli tudomány nyelvén, la­tinul is jól tudott. 1562-ben az I. Ferdinánd király bir­tokában levő szatmári vár­ban lépett szolgálatba. Itt SZENT BIBLIA AZAZ ISTENNEK ó ÉS ÜJ TESTAMENTOMÁBAN FOGLALTATOTT EGÉSZ SZENT ÍRÁS MAGYAR NYELVRE FORDÍTOTTA KÁROLI GÁSPÁR lUIDAIM ST, l»>)0 vitézkedett Dobó István testvéröccse, Ruszkai Dobó Domokos, az ő pártfogásá­val jutott Göncre. A forgalmas mezőváros prédikátora, később az egy­házmegye seniora (esperese) lett, ő vette át a Tiszán in­neni református kerületnek szellemi irányítását. 1566- ban zsinatot tartott Göncön, amely az egyházi fegyelme­zésről hozott határozatokat. Határozott vezetésével el­szigetelte az Egri Lukács képviselte unitárius (Szent­háromság-tagadó) tanokat. 1584-ben ismeretlen okból két évig Tállyán paposko- dott, aztán visszatért Gönc­re. Vajon mennyi idő alatt készülhetett el Károli Biblia­fordítása? Erről így ír az Elöljáró beszédben: „...mi­nekutána hozzákezdtem volna egynéhány jámbor tu­dós atyafiakkal, kik nékem az fordításban segítséggel voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghözvittem az Bibliának egészben való megfordítását, melyben mun- kálódtam közel három esz­tendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel..,”. Hogy kik voltak a fordításban se­gítő „tudós atyafiak", nem találunk rá utalást, de a szöveg stilisztikai vizsgá­latával olyan sajátosságokat és különbözőségeket mutat­tak ki, melyek szerint Káro­li Gáspáron kívül legalább hárman járultak még hoz­zá fordításaikkal a teljes Biblia szövegéhez, a legna­gyobb részt maga Károli ké­szítette, és ő szerkesztette, látta el jegyzetekkel, a töb­bi fordító szövegét is. A vizsolyi Biblia maga eredeti helyesírású szö­vegével soha sem je­lent meg többet, csak 1981- es hasonmás kiadásakor. 1590 óta szinte minden kiadásá­nál javítottak, változtattak rajta, így történhetett, hogy ma már minden Károli ne­ve alatt kiadott Biblia-kiadás­ban alig fedezhetjük fel a nyelvújítás előtti ősi nyelv zamatét. Egyedné Kiesei Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom