Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-17 / 167. szám
KULTÚRA 1990. OKTOBER 17.. SZERDA 4 RBTTEli Palócok A monográfiasorozat harmadik kötete Megjeleni ;i l’alocok című négy kőiéire tervezett monográfiaso- rozat harmadik kötete Egerben, a I leves Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában, Bukó Férem- szerkesztésében. A kötet megjelenését a Művelődési Minisztérium, Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád Megye Tanácsa, valamint az MTA Soros-alapítvány támogatta. A sorozat eddigi legvaskosabb kötete a termeléssel és a javuk fel- használásával foglalkozik. Már itt utalunk arra, hogy e témakörben kiemelkedő jelentőségű tanulmányt ad közre az állattartás palócföldi ágazatairól Zólyomi József. A palóc monográfiasorozat a regionális összefogással történt kutatási eredmények összefoglalását adja közre. Mint ismeretes, e kutatásba Nógrád megye is bekapcsolódott. Már az eddig megjelent három kötet is jelzi, e témában olyan alapvetés született. amelyet a további kutatók nem kerülhetnek el a közeli és a távolabbi jövőben sem. Természetesen, mindez nem jelenti -és nem is jelentheti azt-, hogy a palóckutatás egyszer s mindenkorra lezártnak tekinthető. Ilyen a tudományban nem is lehetséges. Viszont ez a monográfiasorozat olyan összegezést jelent, amely egyrészt tartalmazza a korábbi feldolgozások hasznosítható tanulságait, ugyanakkora legújabb kutatások nemzetközi és hazai eredményeit is. Egyébként, ezt jelzi a sorozat eddigi szakmai fogadtatása is, amely alapvetően elismerő, bár kritikai elemeket is tartalmaz. Vannak, akik szóvá teszik, hogy ezúttal sem kapunk lezárt választ a palócok eredetére. Akadnak, akik vitatják a palóc régió földrajzi határainak egzaktságát és így tovább. E/ck valóban olyan kérdések, amelyekre nincs végleges és egyetlen válasz. De ha azt nézzük, hogy a magyarság eredetével kapcsolatban is több nézet él a tudományok körében, nyilvánvaló, hogy a palócok eredetére sem lehet adni végleges választ. Erénye a sorozat szerzőinek, hogy ezzel összefüggésben korrekten kifejtik a létező tudományos válaszokat. s nem foglalnak állást. De ez persze csupán egyetlen példa. Ami a jelen kötetet illeti, itt valószínűleg kevesebb szakmai vita várható, márcsak azért is, mert a termelés és a javak fel- használása, továbbá a viselet, a népi építkezés, a lakóház, a gazdasági épületek típusai, a bútorok. a használati tárgyak stb. tényszerűbben, ha úgy tetszik, konkrétan vizsgálhatók, miként azt a kutatók is tették. Következésképpen e tanulmányok igen nagymértékben és szükségszerűen empirikus anyagra épülnek. Ilyen szempontból viszont nagyon is alaposan és kimerítően részletezőek, ami értéküket jelzi. Balassa Iván tanulmánya a palócok földművelésének jellemzőit veszi sorra. Szól a gabonatermesztésről, a kapásnövényekről, s gazdaságtörténeti alapvetést ad. Zólyomi József az állattartás ágazatait vizsgálja a Palócföldön, a többi között, az állatállomány számának alakulását, a tartás módját, szól a legelőről és legeltetésről, az állattartás gazdasági hasznáról, szerepéről. Kiemelkedő gazdaságú tanulmányában a Palócföld népi állattartásának csaknem három évszázados történetét, fejlődését, fellelhető hagyományait foglalja össze. Peter- csák Tivadar a palócföldi erdőhasználattal foglalkozik, például az erdőbirtoklással és annak hasznával, szerepéről az állattartásban, valamint a gyűjtögetés, zsákmányolás, vadfogás módozataival. Paládi-Kovács Attila a szállítás és közlekedés hagyományos eszközeivel foglalkozik, Cs. Schwalm Edit pedig a palócok ünnepi és hétköznapi táplálkozását összegezi tanulmányában. A többi között, szól a palóc népi táplálkozáskutatás eddigi eredményeiről, magáról a feldolgozás szempontjáról, a gyűjtőterület gazdasági-társadalmi viszonyairól, a növényi eredetű nyersanya gok. az állati eredetű termékek szerepéről a táplálkozásban, az ünnepnapok, egyéb alkalmak ételeiről, a táplálkozási szokásokról, az étkezés rendjéről. A további dolgozatok a népi építkezésről, a viseletről szólnak. Varga Marianna a palóc népviseleteket és textileket mutatja be. valamint a népviselet változását, fejlődését a XIX-XX. században. Szól a tarisznyáról, a szőttesekről, háztartási és lakástextilekről, a szűr- és a szűcshímzésekről. Bakó Ferenc a hagyományos lakóházat és etnikai jellemzőit vizsgálja, például az anyagokat, technikákat és alkalmazásukat, a formát és a funkciót, valamint a hagyományőrzést, a falumúzeumokat, tájházakat. Selme- czi Kovács Attila a gazdasági épületekről, K. Csilléry Klára a bútorokról ad közre tanulmányt. A Palócok harmadik kötete olyan műnek számít, aminek ott a helye a nógrádi könyvespolcokon is. Az érdeklődők az egri múzeumban vásárolhatják meg. T.E. 'DISZ‘mVlÜ(A(T Zagykó Istvánnak, drága Édesapánknak születésnapja alkalmából nagyon sok boldogságot, erőt, egészséget kívánnak: gyermekei, unokái, dédunokái. Ugyanezt kívánjuk Istvánnak és Zoltánnak is! Tóth Patriknak Mát- ranovákra! Születésnapod alkalmából hosszú, örömteli életet kíván: Tünde, Öcsi, Margit, Miki bácsi. Emléklap a szlovák-magyar együttműködésért ecyottei.es politikai mozgalom A szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom Emléklappal ismerte el a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum azon törekvését, melynek jegyében az intézmény hosszú évek óta különös gondot fordít a szlovák és magyar kulturális együttműködésre, a közös hagyományok ápolására. A díszes Emléklapot, amelyet a közelmúltban Salgótarjánban járt rimaszombati múzeumi küldöttségtől vehetett át dr. Horváth István igazgató, Duray Miklós írta alá. A mozgalom nevében adományozott Emléklap a következőket tartalmazza: „A nemzeti kisebbségek Csehszlovákiában, ötvenöt év elteltével, 1990. június 8- án szabadon választhatták meg politikai képviseletüket. E választásokon háromszáz- ezren szavaztak a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom közös, 12-es választólistájára. A Szövetségi Gyűlés két kamarájában és a Szlovák Nemzeti Tanácsban így huszonhat képviselőnk kapott helyet. Ebből az alkalomból köszönjük, hogy tevékenyen részt vállalt közös munkánkból, s önzetlen segítségével hozzájárult mindannyiunk sikeréhez. A demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmünkben továbbra is számítunk együttműködésére.” Milyen tevékenységet takar a dr. Horváth Istvánnak, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatójának és a múzeum alkalmazottainak adományozott Emléklapban emlegetett segítség? Elsősorban a szlovák és magyar kulturális, ezen belül múzeumi együttműködésről van szó. Ennek jegyében például a rimaszombati Gömör Múzeum Salgótarjánban rendezett kiállítást, hasonlóan a losonci Nógrádi Galériához. A besztercebányai múzeumnak a szlovák grafika húsz évét bemutató tárlat a közelmúltban ugyancsak megérdemelt sikert aratott Salgótarjánban. Ugyanakkor a Nógrádi Történeti Múzeum is több sikeres tárlatot rendezett Szlovákiában. Egyebeken kívül, ilyen volt a Rimaszombatban nyitott Mikszáth-kiállítás, Losoncon a Mihályfi-gyűjte- mény válogatott anyagának bemutatása, Besztercebányán az országos rajzbienná- lék válogatott anyagának kiállítása. Mindezen kívül, hosszú évek óta együtt rendezik meg a CSEMADOK-kal a Madách és Mikszáth irodalmi napot Nagykürtösön, illetve Szklabonyán. A Megtöretés című, a zelenei 1825-ös jobbágymegmozdulást bemutató kiállítás (dr. Horváth István és Czinke Ferenc közös munkája) jelenleg is vándorol Dél-Szlovákiában. Külön figyelmet érdemelnek a szakmai együttműködés további erősítésére tett törekvések, köztük a muzeológusok cseréje. Rendszeres a szakembercsere, a kutatási íf. dBbfiítfulshéűnnak. atoyidi, ti»tínfctl éé a. mű^wurv aífcaímflti^ttainaÍL / ■ác,’ tapasztalatok közös megvitatása, esetenként egyeztetése a dél-szlovákiai múzeumokkal. Közös tanulmányok látnak napvilágot kölcsönösen a múzeumi évkönyvekben. Nyilvánvalónak látszik, hogy az új körülmények közepette az eddigi együttműködési törekvések további elmélyítésére nyílik lehetőség, amely kölcsönösen jól szolgálja a szlovák és magyar együttélést. (te-r. tóth) E tanévben hétszázhatvan diáknak ad otthont a salgótarjáni városközpont egyik legnagyobb általános iskolája, amely a hatvankét fős nevelőtestület és a tanulóközösség döntése szerint továbbra is Gagarin nevét viseli. .1 három első osztály buti hetven hálom kisgyermek ismerkedik a belük, számok birodalmával, közülük egy osztály a Zsolnai-módszer szerint haitid. \ álamennyien bekapcsolódtuk az. iskola ege.sz ulsó tagozatát Bemutatkozik a Gagarin Általános Iskola átfogó komplex művészeti, nevelési programjába. A népi hagyományok, a zene, a tánc „anyanyelvének" elsajátításába az. iskola nevelői mellett a zeneiskola és a táncház pedagógusai is bekapcsolódtak. . 1," alapkészségek fejlesztésen tál továbbra is kiemelt feladatként kezelik az. angol nyelv oktatását. 16 éve működnek a ..tagozatos” osztályok, melyekben 3. osztálytól magas óraszámban, intenzív nyelvoktatás folyik. Néhány végzős tanuló az. alapfokú nyelvvizsgáig is eljut. Kél éve már az 1-2 osztályosok is ismerkednek a nyelvvel, kezdeményezés szintjén. A 6. Osztálytól második idegen nyelvként egyelőre oroszt tanulnak a tagozatosok, de jövőre már orosz-német-latin közül választhatnak. .1 - .S', osztályosoknak, nagy segítséget jeleni az. amerikai vendégtanár a tanórákon és az idegen nyelvű videolevelezésben is. 1/a. osztály: felső sor: T óth Gábor, Jónás András, Angyal Anita, Pilling Zoltán, Herczik Patrik, Hajdara Zsolt. Középső sor: Braun Dávid, Bállá Tamás, Deme Anna, Bakos Bernadett, Czupper Jolán, Boldvai Gábor, Kohut Gábor, Szűcs Árpád, Fischer Adrienn. Alsó sor: Godó Mónika, Bene Judit, Szigeti Katalin, Kacs Marianna, Sztankovics Nikoletta, Miklós Adrienn, Szabados Karina, Knapiczius János. Tanítónők: Szilasi Andrásné, Újvári Éva. 1/b. osztály: balról első sor: Tóth Judit, Lászlók Ervin, Kaszás Máté, Galló Júlia, Oláh Balázs, Bakos András, Ih- racska Viktória. Második sor: Mariányi Bianka, Nagy Balázs, Márton Gábor, Hovák Bencze, Nádor Péter, Gaál Tamás, Árvái Balázs, Kolozsvári Judit, Nagy Szilvi. Harmadik sor: István Brigitta, Hajas Hedvig, Szigeti Krisztina, Breznyánszki Edina, Sári Csaba, Kenderesi Zsolt, Kiss Nikoletta, Szivák Tünde. Tanítónők: Zajkőné Papp Zsuzsanna, Lerchné Forgács Marianna. 1/c. osztály: állók: koinsics vláté, Baram Dániel, Kadics 'éter, 'lakács Gergő, Rozgo- lyi Ferenc, Sarkadi Nagy Ág- tes, Füzér Zsuzsanna, Cjlaky darianna. Moravszki András, /lolnár Péter, Korenovszkij úlia, Balya Ágnes, Varga Tinea, Bánkuti Brigitta, Keresz- es Fruzsina, Csatlós Krisztina, iipos Ágnes. Ülők: Csörge Julit, Tátrai Tamás, Földi Ro- and, Zuckermann Albertó, jordos Balázs, Hruz Péter, l anító nénik: balra Fürth Ró- jertné, jobbra Czene Győzőne. Fotó, szöveg: Bíró Olga Holnapi számunkban a honfi és az ipolyvécéi elsősök mutatkoznak be.
