Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-02 / 154. szám
4 1990. OKTÓBER 2.. KEDD ‘DÍSZTÁVl'RM' 4 Anyunak és Apunak! Banánénak Patakra! 17. házassági évfordulótok Születésnapod alkalmából L4 alkalmából, sok boldogsá- minden jót kívánunk: mun- ^ got kíván: Sz. és E. katársaid. Becsengetés előtt OEFUZZ] Amikor átlapoztam a harminc- kilencedik heti tévéműsort, rögtön tudtam, hogy legközelebb Sütő András darabjáról fogok írni. Előre biztos voltam benne, hogy nem lesz más program, ami inkább véleményformálásra késztetne, mint a ma élő, legnagyobb magyar -, de legalábbis primus inter pares-író munkája. Bár fizikai valójában soha eny- nyit nem szerepelt a képernyőn, mint drámai megaláztatásának, lassú gyógyulásának stációiban, írásművészetét -, amely egy toll- forgatónak mégiscsak a lényege - már nagyon vártuk viszontlátni. Önmagában is esemény tehát Sütő szellemi visszatérése, ebben a mai vérszegény irodalmi környezetben -, amelyet kétes értékű bestsellerek, talmi fércművek uralnak - pedig különösen az. Az összevetés még jobban láttatja gondolatainak szárnyalását, az igénytelen nyelvi közegben még inkább felragyog mívesen megformált sorainak szépsége, szereplői beszédének hamvas eredetisége. Ráadásul a Mert ahová te mégy, oda megyek... című tévéfilm tartalma szerint is az anyanyelv ügyét állítja középpontija, mintegy megerősítve Sütő meggyőződését, amely szerint „a dolgok természetéből adódik, hogy a nyelvvédelemnek nálunk az irodalom a legfőbb lehetősége”. A lírai emelkedettségű. balladiszti- kus hangvételű történetben - ha az érzelmek hullámzását egyáltalán annak lehet nevezni - a nagyapa, a dédszülők és az unoka viszonya éppen a távoli generációkat is szervesen egyesítő azonos kifejezésmód révén válik bensőségessé, mélységesen emberivé. S, e meghitt kapcsolat forrása- az erdélyi magyar nyelv - napjainkra végveszélybe került, kihalásra ítéltetett. Az - írót megszemélyesítő - Öreg rémálmában be is következik a Herder jövendölte sors: az ezeréves magyar nyelv - a Mikes Kelemen teremtette Édes-Néném alakjában - jobb létre szenderül. A ravatalnál azonban csoda történik: a Gyermek karácsonyi imája újjáéleszti Edes-Nénémet, s megóvja ősei múltját, utódai jövőjét minden ármánykodástól. A komor, tragikus álom végül reményteljes fordulattal zárul: a magyar nyelvet, nóta bene a magyarságot Erdélyben nem lehet megsemmisíteni. A filmen látottak is tanúsítják az Engedjétek hozzám jönni a szavakat bevezető gondolatsorának igazságát: „Álruhás királyfiak akadnak időnként, kik a nép- számlálást végzik. Olyan formán is, hogy szópogromok vérmezőin feltámasztják a halott igéket, amiként Arany János tette, vagy éppenséggel az életüket vetik oda kiáltó hangsúlynak a megtalált szavakra. Petőfi és József Attila vérfoltos madárserege csiripel e- kis kalitkában." Sütő írói nagyságát fémjelzi, hogy forrongó indulatait képes kordában tartani, s kulturált, finom utalásokkal sikerül érzékeltetnie a „nyelvkárosultak” sérelmeit, fenyegetettségét. Sőt túlmutat a nemzeti érdekeken, s minden veszélyeztetett nyelv, nép védelmében szót emel. A Cselényi László által vezérelt stáb nagy szakmai alázattal, egyenletesen magas színvonalon vitte filmre Sütő önéletrajzi ihletésű írását. Törőcsik Mari, Horváth Sándor és különösen Köl- gyesi György színészi teljesítménye, valamint Szalay Z. László operatőri munkája azonban külön is említést érdemel. A ködülte szépséges erdélyi táj, az „éneklő” hegyek, az égbe nyúló fenséges fenyvesek, a kristály- tiszta csobogó, zubogó patakok, az őzek, nvulak, vaddisznócsaládok emberközeli világa méltóan keretezi Sütő mondandóját. Hangulatilag odaillő a zenei kíséret is, amelyet Orbán György szerzett. A budapesti művészeti hetek - egész biztos - egyik legsikerültebb televíziós produkciója igazolja Csala Károly kritikust, aki a Társadalmi Szemle augusztusszeptemberi számában megjelent tanulmányának a Filmnyelvében is él a nemzet címet adta. (csongrády) „Támogatják” az iskolát Taron A tari iskola 198 diákja 13 pedagógus irányításával 10 tanulócsoportban kezdte meg az új tanévben tanulmányait. Az elsősök 16. a végzős tanulók 31 fős csoportban tevékenykednek. Három épületben tanul 92 alsós és 106 felső tagozatos diák. Az épületek mára nagyon leromlott állapotba kerültek, hiszen a legrégebbi az 1800-as években készült, s később bővítették ezeket a szülők, a falu lakosságának társadalmi munkájával. Jelenleg aládúcolt helyiségekben folyik .a tanítás. „Bízunk abban, hogy az új iskola építése ez év őszén beindul és 1992-ben sor kerül az átadásra is" - mondták az intézményben tanító pedagógusok. A jövőbe látás Ugyan ki ne szeretné megtudni a következő heti lottószámokat, vagy melyik diák ne szeretné tudni, hogy következő nap fog-e felelni. Ha rendelkeznénk ezekkel a képességekkel, akkor persze nem rendeznének lottósorsolást és az iskolába járás se lenne olyan idegesítő dolog. A prekognició, azaz a jövőbe látás, vagy köznapi nevén jóslás, régóta ismert paranormál jelenség, azonban gyakran a sikeres eseteket csak véletlennek, szerencsének tulajdonítják. Ez azonban tévedés, mert számos olyan esetet feljegyeztek, melyek nem ír- hatóak egyszerűen csak a véletlen, a vak szerencse számlájára. Hogy a véletlent mennyire ki lehet zárni, annak bemutatására nézzünk most egy kevéssé ismert példát. 1903. március 20-án egy angol hölgy, bizonyos Mrs. Bur- chell, Yorkshire-ben pontosan leírta, hogy a szerb királyt és feleségét néhány hónap múlva meg fogják gyilkolni saját palotájukban. Ezt le is írták, és a jóslat be is teljesedett. Érdekes, hogy az esemény előtt néhány órával egy párizsi jövendőmondó ugyancsak megjósolta ezt az eseményt. Talán minden idők leghíresebb jövendőmondója a Franciaországban élt Nostradamus volt, munkássága azonban eléggé vitatott, hiszen meglehetősen homályos jóslatai voltak. Ennek ellenére például évszázadokkal korábban meglátta a török birodalom összeomlását, Magyarország függetlenné válását, Románia területének növekedését és Jugoszlávia kialakulását. Egy ismert ausztrál jövendőmondó 1914 januárjában pontosan leírta több száz tanú jelenlétében az I. világháború kitörését, idejét és látta, hogy mely hatalmak fognak egymás ellen küldeni. így visszanézve utólag már persze okosak vagyunk, és kitalál hatónak véljük az egészet, azonban a kor krónikásai számára egyáltalán nem volt nyilvánvaló a dolog, ugyanúgy, mint ahogy a kelet-európai változások is az események bekövetkezése előtt néhány hónappal még hihetetlennek tűntek. Általában az az ellenérv, hogy a gazdasági, politikai helyzet ismeretében okos emberek kitalálhatják a jövőt - nem mindig igaz. A megfigyelések azt mutatják, hogy nem szükségszerűen az okos, intelligens, iskolázott emberek képesek a jövő látására. Egy tanulatlan, műveletlen görög parasztlány például 21 jellegzetességét írta le az első világháborúnak jó néhány hónappal a kitörése előtt, és a 21 pontos előrejelzésből 3 apró kivétellel mind be is következett. Természetesen nem csak politikai jellegű előrejelzések következhetnek be, hanem a hétköznapi élet más területein is gyakran találkozunk ilyen eseményekkel. Charles Dickens, az ismert angol író egyszer azt álmodta, hogy bekopog hozzá egy hölgy, vörös sállal a nyakában, és így mutatkozik be „Napier kisasszony vagyok”. Néhány óra múlva két fiatal nő látogatta meg és egyikük valóban vörös sálat viselt és valóban Napier kisasszonyként mutatkozott be. Lincoln elnökről többször jegyezték föl, hogy beteljesedtek jóslatai, többek között saját halálával kapcsolatban is, mert azon az emlékezetes utolsó napján, amikor színházba ment (ahol azután egy revorverrel lelőtték), társaságának azt mondta: „Uraim, valami rendkívüli dolog fog történni, és úgy érzem nagyon hamarosan. Egy mély, széles és gyorsan folyó patakon érzem magam, egy csónakban vagyok, és a hullámok közé esek, elsüllyedek, meghalok.” A feljegyzések szerint Lincoln hat héttel halála előtt leírta, hogy látja magát a Fehér Házban felravatalozva a gyászolók között. (Folytatjuk) Egely Szex és stex Ha hinni lehet a régi krónikáknak, a Velencébe vezető isonzói utat már 989-ben „magyarok útja” névvel jelölte az őslakosság, kalandozó eleink kitörölhetetlen emléke nyomán. A La Repubb- lica szerint, az idő múlásával csupán a módszerek változtak. A magyarok Velencébe jönnek, hogy propagandát csináljanak a posztkommunizmus egyre jobban menő üzletének, a szexnek. A népszerű római lap terjedelmes cikkben számol be annak a két disztingvált, selyemsálas úrnak a Szent Márk téri vállalkozásáról, akik „szemérmesen borítékba zárva osztogatták felhívásaikat, s ezekben a magyar erotika megismerésére buzdították az olaszokat”. A kedvcsináló reklámszöveg helyesírásilag kifogásolhatóan, tartalmában azonban felajzó módon kapacitálja a vállalkozó kedvű bennszülötteket. „Olaszok! Szeretnétek megismerni a magyar szexet? Homoszexuális, avagy heteroszexuális partnert kerestek? Házasodni akartok? Ügynökségünk minden vágyatokat kielégíti”. A magát Szuper - pardon, Super - néven jegyző ügynökség, mint az idézett röpiratból kitűnik, az ellenállhatatlan latin lower kielégítésén kívül - vélhetően mellékesként - szponzorokat is keres, reklámot kínál a magyar tévében, sőt: „Ha Ön kedveli a magyar sportot, csapatot is fogadhat. ” És ha még ezek után sem nyílik meg az olasz zseb, a Super üzletet hoz össze jól menő magyar cégekkel. Mi több, a Super-ügynökség kiajánlja „a megbízható és szorgos magyar munkásokat”. Az az ügynökség, amely oly könnyedén foglalkozik mindennel, a beruházások szponzorálásától a már- már prostitúciónak számító partnerkínálatig, lefogadható, hogy az előfizetéses erotikával aratja majd a legnagyobb sikert - írja a La Repubblica. Bár némi bonyodalmat okozhat - figyelmeztet a cikkíró -, hogy a szegedi székhelyű ügynökségben nem egy előzékeny hölgy, hanem egy parlamenti képviselő veszi fel a telefont, mivel a Super és a FIDESZ egy házban dolgozik. A fari elsősök. Felső sor, balról: Sándor Ákos, Vince Ádám, Bállá Zoltán, Nagy Gyula, Szekacsek Péter, Oláh László, Godó Sándor. Alsó sor, balról: Görőcs Noémi, Nagy Tímea, Csépe András, Kiss Tímea, Ferenczik Hedvig, Szajkó Magdolna, Oláh Beáta. Tanítónő: Adler Katalin. Fotó: Mikuska Következő számunkban a nagylóci iskoláról olvashatnak. Naptávcső a Kanári-szigeteken A Kanári-szigeteken, 2300 méter magasságban új napteleszkópot építenek francia-spanyol együttműködésban a naptevékenység tanulmányozására. A 90 cm átmérőjű, Themis nevű teleszkóp szakértők szerint kitűnő lehetőséget biztosít majd a Nap különböző rétegeinek vizsgálatára, mágneses terének tanulmányozására. Az 1993-ra elkészülő teleszkópot francia vállalatok építik, s a megfigyeléseket a két ország csillagászai végzik majd. Fotó: R. Tóth Sándor ^'Vélemény Rekviem Erdélyért
