Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-02 / 154. szám

1990. OKTÓBER 2.. KEDD ízn-nmi 3 „A bírói munkához szív is kell..." Az elnök vallomása Kommentár Kapu Hiba van mostanság a kapuk körül. Akármerre vesszük is az irányt, va­lamiféle kapu feltétlenül az utunkat állja, amelyet az útirány megtervezésé­nek idején nem hagyha­tunk ki számításainkból. Most éppen a demok­rácia tágra nyitott kapuja előtt toporgunk - bár az átlépéshez hiányzó jel­szót még keressük s a távolban már felsejleni látszik a jólét kapujának sziluettje is. Csak addig még sokat kell qyalogolni az Európa-út torkolatáig. Ha sikerül is elbotorkál­nunk, még mindig ott fog magasodni A KAPU. Ugyanakkor reményeink vannak, hogy egynémely kapuk eltűnnek (végérvé­nyesen), melyek céljaink •megvalósulását megne­hezítik. Lépjünk tehát elő­re! Jogi akadályok? No­sza, építsünk a nagykapu mellé kiskaput! (Sőt: kis­kapukat!) Futball? Amott meg éppen a kis kapu okoz gondot. . . Törték is a fejüket a szakemberek, s megálla­pították: a XIX. századi kapuméreteket kinőtték a XX. századi portások. Nincs gól. Tanulság: meg kell nagyobbítani a ka­pukat, mondjuk 732x244 cm-ről 762x254-re. Gól lesz, gond nem lesz! Ugye, milyen egyszerű? Kár, hogy csak a fut­ballban. Mert az életben nehéz relációjeleket tenni a XIX. és a XX. század nehézségei közé. Ha vi­szont valaki nekigyürkő- zik a feladatnak, tegyen úgy, mint a fociban a Board: nézze meg, jó-e a most alkalmazott kapu?- balázs j. ­A jogi egyetemeken nagy a túljelentkezés, ám bizo­nyos jogi munkakörök nem népszerűek. Ilyen a bírói pálya is. Nem népszerű, mert állandó idegi meg­terheléssel jár az óriási fe­lelősség, amelyet a döntési kényszer idéz elő — vallja dr. Hegedűs János, a Pász­tói Városi Bíróság elnöke. Ez a pálya is elnőiesedett. . . Nagy teher a bírónők pót­lása, ha betegek, vagy gye­sen vannak. Ennek ellené­re én messzemenően pár­tolom a női munkaerőt. A bírói munkához ugyanis szív is kell! Nem elég a jogszabályok briliáns !s- merete, megfelelő életta­pasztalat is szükséges ah­hoz, hogy valakiből jó bí­ró váljon. örülnék annak, ha kiala­kulnának az önkormány­zatok, mert egy bírói testü­let döntene a kinevezések­ben, nem az igazságügy-mi­niszter, aki nem is ismeri azokat az embereket, akiket kinevez. Nem félek a meg­mérettetéstől. . . A bírákat eddig is a szak­ma érdekelte elsősorban, noha, az egyetemen már akkor is azt mondták ne­künk. hogy a jogi pálya politika is. Nálunk nem volt példa arra, hogy a hata­lom beleszólt volna az in­tézkedésbe. A bírákat ed­dig sem lehetett utasítani (elméletileg), noha tudjuk, hogy volt erre példa. A megvesztegethetőségről az a véleményem, hogy a bíró és az ügyfél kapcsolatában arra kell törekedni, hogy az ügyfél ezt meg se kísé­relhesse. A Pásztói Városi Bírósá­gon is egyre nő a felderí­tetlen ügyek száma. Remél­jük, csak egy darabig. 1 — Szabadságvesztés-cent­rikus az ítélkezés? — 1978-ig az volt, bár a büntetési tételek szerintem még most is túl magasak. Gond, hogy amennyiben va­laki visszaesőként követ el újabb bűncselekményt, le­gyen az akármilyen „piti” dolog, minimum hat hónap­ra le kell csukni. Kisebb vétség esetén elegendőnek tartanám, ha néhány napra „ültetnék le”, és meggondol­ná kétszer is legközelebb, hogy mit csinál. Büntetőbí­rót pedig addig ne lehessen kinevezni, amíg nem látott belülről (!) büntetés-végre­hajtási intézetet. Hogy ne csak a tankönyvekből tudja, mi a különbség a fogház, börtön és fegvház között. Gera Éva A budapesti székhelyű Hernböck—Orion Rt. által forgal­mazott szórakoztató-elektronikai cikkekből tartanak árube­mutatóval egybekötött vásárt a salgótarjáni sztereóboltban. Megyénkben első Ízben rendezett bemutatón a Philips, Fi­sher. Dual és a Seg termékcsaládból mintegy ötvenféle árut kínálnak az érdeklődőknek. „Közlekedésbiztonság = élet!” (Folytatás az 1. oldalról.) kedésbiztonsági hetet, mely­nek időpontját 1990. október 1—7-e között jelölte meg. Ezt az ajánlást az EGB tagor­szágai — így hazánk is — elfogadták, és valameny- nyi tagországban az egy idő­ben kerül megrendezésre. A kampány legfőbb közös célja: felhívni az érdekelt szervezetek, a közlekedőik és a közvélemény figyelmét a közúti balesetek drámai kö­vetkezményeire és a megelő­ző intézkedések fontosságára. A felhíváshoz a Nógrád Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács is csatlakozott. • Az év eddig eltelt 8 hó­napjában az előző évi 314 helyett már 347 közúti bal­eset következett be, amely 10,5 százalékkal haladja meg az 1989. évit. A balesetek kimenetelét tekintve, a halálos 25-ről 27- re (8 százalék), a súlyos 135- ről 143-ra (5,9 százalék), a könnyű sérüléssel végződök 154-ről 177-re (14,9 száza­lék) emelkedtek. A közlekedésbiztonsági hét rendezvénysorozataihoz kapcsolódva, a Nógrád Me­gyei KBT is elkészítette az e hétre szóló akcióprogram­ját, melyben az alábbi főbb feladatokat határoztuk meg: — A Nógrád Megyei Ta­nács művelődési osztályával és a Nógrád Megyei Pedagó­giai Intézettel együttműköd­ve ellátjuk a megye vala­mennyi általános iskolájá­nak 1. osztályosait a „CIK­CAKK az UTCÁN” c. kiad­vánnyal. Célunk ezzel az, hogy a kisiskolásokat megis­mertessük azokkal az alap­vető közlekedési szabályok­kal, amelyek betartása vé­delmüket szolgálja. — A megye üzlethálózatá­ban a közlekedés biztonsá­gával kapcsolatosan kirakat- versenyt szervezünk. — Az általános iskolások és óvodások részére rajzpá­lyázatot hirdettünk, amely „KÖZLEKEDJ BIZTONSÁ­GOSAN” címet viseli. Ezet? keresztül szeretnénk a gye­rekek figyelmét a biztonsá­gos közlekedés ismert és betartható szabályaira meg­tanítani. — Az akció ideje alatt az általános és középiskolák­ban közlekedési tárgyú elő­adásokat és vetélkedőket, a megye nagyobb vállalatai­nál. gazdasági egységeinél, szövetkezeteinél propagan­da-előadásokat és filmvetíté­seket tartunk. — A felhíváshoz csatlako­zott a Nógrád Megyei Köz­lekedési Felügyelet és a Ma­gyar Autóklub salgótarjáni szervezete. Vállalták, hogy a vizsgabázisaikon fényszó­ró-beállítást és szaktanács- adást tartanak a rendezvény ideje alatt. — Természetesen ez idő alatt fokozzuk a rendőri megelőző tevékenységet is. Az óvodák és iskolák kör­nyékén a csúcsidőkben rend­őri szolgálatot vezénylőnk a járművek és a gyalogosok forgalmának segítésére, a gyermekek közlekedésének biztonságosabbá tételére. Az akcióprogram csak úgy lehet eredményes, ha mindnyájan a lehetőségeink­től függően teszünk is érte. A kitűzött cél elérését már azzal is segítjük, h,a mi ma­gunk szabályosan közleke­dünk, mert ezzel környeze­tünkre . is pozitív hatást gya­korolunk, példát mutatunk. Azt szeretnénk, ha ez a program, nem csak egy hé­tig tartana, hanem folya­matossá tudnánk tenni. Éppen ezért ajánljuk a közlekedők szíves figyelmé­be, és kérjük, soha se feled­jék: „A KÖZÚTI BIZTONSÁG ÉLETEKET JELENT!” Gégény István r. alezredes MKBT titkára A szalagokról a kedvelt és ismert Szondi málnaszörp kerül le. Ismét a Szovjetunióba is Ilyen jó őszünk még nem volt. ... mondta az idei eszten­dővel kapcsolatban Novotni Tiborné, a drégelypalánki termelőszövetkezet gyü­mölcsfeldolgozójának ágazat­vezetője. — Bennünket nem érintett kedvezőtlenül az aszály. Éves készárutermelésünkhöz szükséges alapanyagot ed­dig 80 százalékban sikerült beszereznünk. Egyetlen gyü­mölcsből, az őszibarackból kell még bizonyos mennyisé­get vásárolnunk. De ez sem jelent gondot, mert nem volt rossz termés ebből a gyü­mölcsből. Megoldódik a cukorkrizis Nehogy bárki is azt higy- gye, hogy az előbb közöltek mellett a gondok elkerülték a kollektívát. Furcsa lenne, ha minden úgy haladna, ahogy a nagykönyvben meg van írva. — Egy hónapja tart ná­lunk a,cukorkrízis. Ez idő­szak alatt naponként kide- káztuk, mennyit használha­tunk fel, mihez, s eldöntöt­tük mi a legsürgősebb fel­adat. — Nemrég érkeztem vissza Hatvanból, a cukor­gyárból. Megnyugtató vá­laszt kaptam. Jövő héten megkezdik a munkát, utána folyamatosan szállítanak. Bi­zonyára oldja ez irányú gondjainkat az NSZK-import is. A tiszta és rendben tartott üzemben, az idén, ezer va­gon nyersanyagot dolgoznak fel. A málna és a szamóca a szörphöz kell, az őszibarack, a sárgabarack, az alma pe­dig az ivólevek alapanyaga. Nem csak saját maguk állít­ják elő az alapanyagot, ha­csak akkor lehet csomagol­ni, ha kifogástalan a minő­ség. nem máshonnan is vásárol­nak például almavelőt. Az alapanyagból 800 vagon kész­áru lesz. Elhelyezése egyál­talán nem okoz gondot, mert jelentősen megnőtt a keres­let a kedvelt és elismert Szondi-termékek iránt. Ezt jelzi, hogy például a sárga­baracklekvár teljesen kifo­gyott a raktárból, csak a jö­vő héten kezdenek újra a gyártásához. Húsz százaléka a Szovjetunióba Az előbbiek szinte kínál­ják az újabb kérdést: mi­ként színesedett a vevői pa­letta? — Termékeink az ország minden részébe eljutnak. Tavasszal nagy gondban vol­tunk, mert az ismert okok miatt megszűnt a szovjet export. Mára viszont e te­kintetben is számunkra, elő­nyösen megváltozott a hely­zet. — Az évi készáruterme­lésünk húsz százalékát ők vásárolják meg, nekünk meg­felelő áron. ’ Megrendelőink tábora két új vásárlói réteg­gel bővült. Jelentősen meg­nőtt a magánkereskedők szá­ma. Állítólag azért nő a for­galmuk, mert nem teszik rá az általunk javasolt hasznot a termékekre. A másik ré­teg. a' nagyvállalatokat kép­viseli. Valószínű, összefügg a fokozódó szegénységgel is. Képviselőik, dolgozótársaik megbízásából 200—500 fő ré­szére veszik meg azokat a termékeket, amelyek részük­re múlhatatlanul szüksége­sek. Valószínű, a mára be­következett belföldi piaci mozgásban szerepe van an­nak is, hogy termékeink nem drágák. Emellett a szénsa­vas üdítőitalok árának je­lentős emelése is javunkra billentette a keresletet. Indokolt optimizmus Lehet, hogy korainak tart­ja, mégis megkérdem: mi­lyen érzésekkel készül az év végi elszámolásra? — Év eleji félelmünk, hogy nem tudjuk jól zárni az évet,, mára az ellenkezőjére fordult. Abban bizakodók, hogy a jelenlegi folyamat nemcsak megmarad, hanem fokozódik. Ebben az esetben elérjük a tavalyi jó eredmé­nyünket — mondja optimiz­mussal a hangjában á fő- ágazatvezető. Venesz Károly Mit lélegeznek be a moszkvaiak? Azt nemigen lehet pontosan megmondani, mi szennyezi leginkább a szovjet főváros levegőjét, egy azonban bi­zonyos: az 500 üzemelő öntö­de évente 18 ezer tonna szeny- nyező anyagot bocsát a leve­gőbe. A légszennyeződésből nemcsak a moszkvaiaknak és a környékbelieknek jut, áldat­lan hatását „élvezhetik” Belo­russziában és a Baltikumban is. A helyzet mára kimondot­tan veszélyessé vált, sürgősen tenni kell a szennyezés mérté­kének csökkentéséért és foko­zatosan ki kell telepíteni a városból az öntödéket. A Salgótarjáni Síküveg­gyár szakemberei új termé­ket fejlesztettek ki. Az úgy­nevezett szoknyás szerkeze­tű hőszigetelő üveg prototí­pusából egyelőre 42 darabot gyártanak, amelyeket a Bu­dapesten lévő Bartók-emlék- ház felújítása során haszno­sítják. A termék műszaki megoldása még nem végle­ges, gyártását az elkövetke­zendő hónapokban tovább korszerűsítik. A fejlesztési program kap­csolódik a Bécs—Budapest Világkiállításhoz. Tudniillik a partner, a FERPLAN Kis­szövetkezet kapott előzetes megbízatást szállodasorok tervezésére, s a megépülő építményeket ilyen üveggel kívánják burkolni. Ám a be­fektetett energia a világki­állítás meghiúsulása esetén sem vész kárba, hiszen a tet­szetős keret nélküli kötény- falas burkolás mindinkább tért hódít a honi építőipar­ban. (if termek a síküveggyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom