Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-25 / 148. szám

1990. SZEPTEMBER 25.. KEDD 3 mzunnu Ejt ~UXtc*M oÍa/6AOZS)X fl Volán nem változtat loimentórunk Hz a negyven év Tavasz óta azt figye­lem, meddig tarthat. Az elmúlt negyven évvel, az örökséggel való mosako­dás. Meddig hivatkoz­nak és meddig hivatkoz­hatnak erre Magyaror­szág vezetői, és a veze­tő erő helyi képviselői. Már nem csak az aszálytól sárgulnak a le­velek, és úgy tűnik, a le­mez még nem járt le. Fent. De az istenadta ut­ca embere már unja. És ugyan ő azt mondja, jobb volt régen. És az érvelésre, miszerint az ak­kori jólét levét issza ma, keserűen legyint. Tartsanak elvetemült­nek, de a fentről jövő sirámok engem sem hat­nak meg. Nagyon tud­nám sajnálni a hatalmi centrumot, ha erőszokkal állítják egy vékony jé­gen táncoló ország élé­re, - na, most aztán vigye ki őket a partra, ahogy tudja! Szerencsét­len helyzet lenne. De ugye emlékszünk még az előző választási kampányra? (...) Egy­re gyakrabban jut eszem­be egy fiatal frakcióve­zető, oki éppen a múl­ton való sopánkodás kap­csán olyasmit mondott, igen, az örökség adott. De ne felejtsük mór el, nem volt kötelező át­venni I (dudellai) A nógrádsipeki járat húsz utasa írta alá azt a levelet, melynek rövidített változa­ta ekképpen hangzik: „Sok utazó érdeke és ké­rése, hogy változtassanak a 22 óra 25 perces Salgótar­ján—Nógrádsipek járaton. Ugyanis ennek útvonala május, végétől időben és kilométerben meghosszab­bodott. Ez a járat Salgór tarjánt elhagyva Piling és Szécsényfelfalu érintésével érkezik Szécsénybe. Innen megy Rimócra, ahol meg­fordul, majd visszaindul Szécsénybe, végül eljut Var- sányba és Sipekbe. Kérdez­zük, miért ennek a járat­nak kell minden kieső fa­luba bemenni? Miért nem mehet be például munka­napokon is a pöstény- pusztai járat Szécsény- felfaluba ugyanúgy, mint teszi hét végén? Egy másik gond: a salgótarjáni autó­buszállomásról 20 óra 10 perc után nem indul járat Szécsénybe. Ezt is meg le­hetne oldani például úgy. hogy az acélgyártól 22.25- kor induló busz érintené a főteret, miként hét végén a nagylóci. Nagyon szeret­nénk, ha a Nógrád Volán szakemberei felmérnék a helyzetet és megfelelő in­tézkedéseket hoznának.” A levelet természetesen továbbítottuk a szóban for­gó vállalat illetékeseihez. A dr. Kerekes Bertalan for­galmi és kereskedelmi osz­tályvezető-helyettes által aláírt választ úgyszintén kénytelenek voltunk tömö­ríteni. íme: „A Salgótarján—Szé- csény—Nógrádsipek vonalon közlekedő nógrádsipeki já­rat a munkanapokra érvé­nyes menetrend szerint már több éve betér Rimóc köz­ségbe. Tudni kell, hogy a Salgótarján üzemeihez köz­lekedő műszakos járatokon folyamatosan végeztünk utasforgalmi felmérést. Az eredmények alapján — a járatok gazdaságosabb ki­használtsága érdekében — megszüntettük a Szécsény­felfalu—Piliny—Salgótar­ján salgói kapu útvonalon közlekedő esti járatokat. Szécsényfelfalu és Piliny községek utasait munkana­pokon a Balassagyarmatról 20.05-kor induló járat, sza­badnapokon (szombaton) és munkaszüneti napokon (vasárnap) a felsőtoldi, il­letve a pösténypusztai busz fuvarozza. Haza történő szállításkor a 22.25-kor in­duló járatok közül szom­baton és vasárnap a pös­ténypusztai, munkanapo­kon a nógrádsipeki járat tér be május 27-től, amely nyolc perc menetidő-növe­kedéssel jár. A fentiekből Is kitűnik, hogy nem akar­tuk mindig ugyanazon vo­nal utasait terhelni. A nóg­rádsipeki utasok azon irá­nyú kérelmét, hogy az esti járat térjen be a salgótar­jáni buszpályaudvarra, nem tartjuk indokoltnak, hiszen így még csak tovább növe­kedne a menetidő.” Nos, ennyit tudtunk ten­ni a levélírókért. Nem raj­tunk múlott, hogy negatív a válasz... (K. L.) Tűz Szécsényben Nem vaklárma, csak gyakorlat volt A napokban tűz ütött ki Szécsényben, a Palóc Skála Áruházban. A helyszínre viha­ros gyorsasággal érkező ba­lassagyarmati és salgótarjáni tűzoltó-alakulatok az Uziet- ház cipőosztályán keletkezett tüzet fékezték meg, s épség­ben kimentettek a lángok elől egy raktárba rekedt fér­fit. Mielőtt bárki megijedne, el­áruljuk. tűzoltógyakorlatrói van szó, a parancsnok értéke­lése szerint pontos és sikeres akcióról. Elismerésünk a szakszerű, jól szervezett mentési akcióért. Kívánjuk, hogy a valóságban soha ne legyen szükség en­nek a gyakorlatnak „éles­ben” történő megismétlésé­re. (szilágyi-solymos) Méreteiben és dekorjában új falicsempe a 20x25-ös. Fotó: Rigó Vásári díjas a romhányi univerzális mozaikcsempe Magas esztétikai igényeket elégít ki — sokféleképpen lehet variálni Újszerűségével, egyedülállóságával és igen ízléses, bár­melyik világkiállításon elismerést kiváltó termékbemutató­val rukkolt elő a vásárlóközönségnek és a szakembereknek a Romhányi Építési és Kerámiagyár, a mostani őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron, a C-pavilon 8'C. 200 négyzet- métert magában foglaló bemutatóstandján. A kis törésekkel kialakí­tott rövid utcákban, a térel­választó elemekre felszerelt új termékek ismét messze- hangzóan bizonyítják azt a megújulást, a nyugati divat­igényekhez való gyors igazo­dást, amely régóta és egy­értelműen jelzi, a kollektíva érdekeit is jól szolgáló, igé­nyes .kezd eményező, fa ri tá zia- dús, saját és mások elkép­zeléseit jól visszatükröző vezetés és az őt támogató kollektíva szakmai hozzá­értését. A gyári iparművészek ál­tal tervezett és kivitelezett falicsempék az érdeklődök sokaságát vonzzák. A ven­dégváró előtérben — ahol mozaikból alakítottak ki egy bárpultot —, továbbá a tárgyalószobában állandó a forgalom. A bemutatott ter­mékeket a helyszínen, a bu­dapesti Tüzép jelenlevő kép­viselőinél lehet megvásá­rolni, néhányat jelentős kedvezménnyel, 40 százalé­kos árcsökkenéssel. A tér­elemeken látható 20—25 fa­licsempe közül 15 új, tíz pe­dig mostanság is keresett, kedvelt, futó, és nem régi termék. A sláger a mozaik­csempe, amely fagyálló és univerzális felhasználást biztosít. Nagyon szép díszí­tő eleme a konyhának, a fürdőszobának, a terasznak, a különböző mellékhelyisé­geknek, akár falra rakják, akár padlóként alakítják keuesziEnyDemokhata m KdnC Hiteles Emberekkel \ helyi Demokráciáért (Politikai hirdetés.) A vásári dijat nyert 10xlü-es mozaikcsempe különböző színekben és díszítésekkel. ki. mindenütt jól mutat. A kis terekben épp úgy, mint a nagyokban. A színskála is igen gazdag. A mai uralkodó barna szín különböző ár­nyalata mellett szerephez jut a rózsaszín, a kék, a szürke, a fehér és a zöld. Nyugaton jelen pillanatban a fehér és a szürke uralja a fogyasztói piacot. A meg­rendelők matt, fényes, min­tás és sima kivitelben vá­logathatnak. Bizonyára az előbb felso­rolt jó tulajdonságok arra kényszerítették a zsűrit, hogy vásári díjjal ismerjék el a termékben megtestesü­lő új szellemiséget, fantázia­gazdagságot, valamint a sok­féle variálhatóságot. Ez utóbbi kiteljesedésében dön­tő szerepe van ugyancsak a 20x25 centiméteres új, fal­burkoló csempének. A koráb­bi dekorok — virágminták — helyett egy, kettő, négy komponensből álló virág- kompozíciók találhatók a különböző színű csempéken. Az új családot Hébének ne­vezik. Üjként jelenik meg rajtuk az arany festékkel való díszítés. A magasabb esztétikai igényeket kielégítő termék­hez a dolgozók széles réte­gei nagyon olcsón juthat­nak hozzá. Négyzetméteren­ként 700 forintért vásárol­hatják meg, a hasonló tulaj­donságokkal- rendelkező, 2-3 ezer forintért kínált olasz csempe -hetyeM. ­A nagyobb méret nagysze­rűen variálható a mozaik­csempével — 5x5-ös, 10x10- essel együtt, mert ugyanazok a színek, dekorok egyaránt megtalálhatók a mindkét méretű falicsempénél. Az érdeklődőket erőtelje­sen vonzó termékbemutató során, megtudtuk azt is, hogy a meglevő készleteik 90 százalékát két tőkés meg­rendelő — egy osztrák és egy olasz — megvásárolta, illetve megvásárolja. Ez egyet jelent a foglalkoztatás további viszonylagos meg­létével, a folyamatos ter­melés biztosításával. Ugyan­is teljes kapacitással kell' termelni a gyárnak, hogy mind a bel-, mind pedig a külföldi kívánságoknak ele­get tudjon tenni. Egyelőre még raktárról ki tudják elégíteni a hazai kívánsá­gokat. A gyár vezetése további elképzeléseinek megvalósítá­sa céljából közvélemény-ku­tató lap segítségével ismer­kedik meg a fogyasztók igényeivel. A véleményköz­lők közül, mindennap délután öt órakor tízezer forintot sorsolnak ki. Az első nyer­tes, egy BM-dolgozó volt. A fia juttatta a szép summá­hoz. Huszonötezer rubelt minden állampolgárnak Valerij Szkurlatov, az Oroszországi Demokrata Fó­rum egyik vezetője el­mondta, hogy szervezetük következő rendezvényén ja­vaslatot kívánnak előterjesz­teni arra vonatkozóan, ho­gyan lehetne a dolgozók birtokába adni az állami tu­lajdont. A fórum vezető­sége kiszámolta, hogy min­den egyes szovjet munka- vállaló 25 ezer rubel ér­tékben jogosult részesedni a nemzeti vagyonból, és ré­szesedését részvényekben, vagy más értékpapírok for­májában veheti fel. Szkurlatov jónak tartja az oroszországi parlament álta] jóváhagyott „500 na­pos" programot, de kifogá­solja, hogy az oroszorszá­gi vezetés a tulajdon nagy részét eladni, illetve bér­be adni kívánja. — A jobbágyrendszerből a népi kapitalizmus rend­szerébe kellene átlépnünk — mondta Szkurlatov —, de ne feledkezzünk meg az 1861-es reform tanulságai­ról, amikoris az orosz pa­rasztok a szabadságukat ugyan megkapták, de földet nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom