Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-04 / 130. szám

1990 SZEPTEMBER 4.. KEDD uEunznj 3 A két rendőrkommandós által elkövetett - és a múlt héten nyilvánosságra hozott — brutális gyilkos­ság nyomban megdolgoz­ta a magyar viccgyártók logikáját. Merthogy úgy szól a fáma: miért ne le­hetne másodállása a rendőrnek is, miért ne le­hetne jó pénzért bérgyil­kos? Még szerencse, hogy a nagy átlag mosolyogni sem tud ezen a mester­kélt tréfán. A józon gondolkodású­ak inkább azon morfon­díroznak az ügy kopcsán: hát ide jutottunk? Igen, ide. Amikor nin­csen nap rendőrségi tu­dósítások nélkül. Amikor az apa világos nappal szúrja hason saját fiát. Amikor kirabolják a jó öreg plébánost. Amikor betörésről betöréshez ro­hannak a nyomozók. Ami­kor még a babakocsit is képesek világos nappal ellopni. Folytassam? Aligha hi­szem, hogy szükséges. Nem másodállásban, hanem hivatásuknak meg­felelően, körülményeikhez képest jól dolgoznak a rend őrei. Pedig kaptak eleget szóban és írásban is a közelmúltban. Hitük viszont nem rendült meg. Bizonyítja ezt munkájuk, az utóbbi idők legna­gyobb rablásai között szá­mon tartott ötvenmilliós értékű budapesti ügy­ben is. Néhány nappal ezelőtt ki gondolta vol­na, hogy ,,pillanatokon" belül meglelik az (egyik?) tettest? Is, hogy rögvest rátalálnak a műkincsek egy részének felvásárló­jára is? Alapos munkát végez a rendőrség. Persze az lenne az igazi,, ha nem akadna dolguk! Amit pe­dig a pesti rablás során alakítottak, annak meg­ítélése sportnyelven a legkifejezőbb. Bravúr volt. (vaskor) A szemnek is tetszetős egészséges gyümölcsöket » BácsZöl- dgrt tárta a látogatók elé. Az OMÉK-on jártunk A Ford autógyár mezőgazdasági gépei iránt nagy az érdek­lődés. Dohánytermesztési bemutató a Nyírségből. — Rigó Tibor felvételei — Halasztások el fitt A falun minden csendes? Nevezzük A-nak, de lehet­ne B. is, lehet Nógrád és le­het Bihar, Győr-Sopron me­gye — alighanem egyremegy, egy ivású a vidék, akkor is, ha két országrész között ég­bekiáltó az eltérés mondjuk az életszínvonalban. Ki vál­lalja fel a falut? Ki érkezik elsőnek? Ki ad majd taná­csot és milyet ad, olyant, mint jTorgyán úr vagy más­milyent? A falu egyelőre valóban hallgatag, majdhogynem ál­mosan csendes. Bénultnak tűnhet, de valójában nem az. Kicsit talán valóban elbi­zonytalanodott. De már jár­ják az új „látnokok," az új Krisztusok és az új Belze­bubok a falvakat. A közeli városból jönnek, felkeresik azt, akiről sejthető, hogy a párt (behelyettesíthető!) ne­ve jól csengő éppen őelőt- te... Mert valamikor ezt vagy azt mondta, kapta, kér­te, adta, és így tovább. Tehát most behajtható itt valami. Hogy „lenne a pártnak (mint fent) a jelöltje, mert ö a hi­teles ember. . . ’’ A-ban sincs jelölt egy sem. — Na, Pista, ki lesz a pol­gármester? — Hááát... Aki volt. Csi­nálja az. Van-e ma rangja a holna- pi*polgármesternek, ha arra nézünk — milyen volt a régi, s hogy lehetne most is az, mindenképpen így lenne kényelmesebb. Minek az agyat gyötörni, minek ezen vitatkozni a kocsmahivatal­ban, amikor eddig is volt valahogy. — És ki lesz nálatok a polgármester? — kérdezem a helyi intelligenciát. — Hagyjatok nekem bé­két. .. ! Nem ez szorít en­gem, hanem hogy hogyan élek meg.. . — Nem azon múlik pajtás, hogy kit találtok, ti itt ma­gatoknak?! Káromkodás a válasz, ha nem is durva, de elkesere­dett. Másnap majdhogynem haj­nalban éppen őt keresi meg valaki, nem lenne-e mégis ő a polgármester? Aztán a vá­rosból jönnek, az elsők, de jönnek majd még többen is... A helyi értelmiségi, aki eddig „nem járatta le ma­gát” semmivel, ami politika, majd kapkodhatja a fejét. de divatos lett egyszeriben! Merthogy nincsenek „hiteles emberek”, akik mindenki­nek egyformán megfelelnek, akikkel párt is koketál, aki nem elriasztja, hanem csa­liba viheti a párt érdekében is az embereket. Ki jelent­kezik a hívó szóra? Ki­nek a szavára? Mit monda­nak a többiek az udvarok mélyén, akik nem jelentkez­nek, akiket nem keresnek meg, mert nincs tekintélyük, ismeretlenek — elvégre „csak” tették a dolgukat, dolgoztak látástól vakulásig. Az most sem elég. Az értelmiségi, aki eddig nem volt benne semmiben, nem volt tanácstag, nem volt párttag, aki eddig szinte ma­gányosan küzdött az általá­nos értetlenséggel — most őrlődhet népszerűségének? terhe alatt két malomkő között. Az egyik ezek közül a felelősség, a felismerés, hogy mint értelmiségi neki itt (vagy ott) kötelességei vannak a többiek érdeké­ben! Már megint rá lehet fogni valamit. Már megint rá számíta­nak, de talán most valóban van értelme, mert ezzel vagy azzal a helybeli érték­kel akkor végre törődhet, a falu pendülihet, aztán öez- szefogni is lenne kivel (ta­lán. .. újra... érdemes... ki tudja... s ha nem... de ki tegye meg... van itt valaki?) Aki volt, azzal mi lett? Aki tegnap volt — milyen ma? Mit mondanak rá, hogy „na, ez Is jól beválasztott magának”, lesajnálják, ki- semmizik, internálják, ki­közösítik? S velem majd mi lesz? Az egésszel mi lesz? tgyel helyzetkép Aszálykárok = felfelé menetelő árak Az idei aszálykárok nagyságáról többféle szám forog köz­kézen a 2 milliárd forinttól a két héttel ezelőtti 30 milliár- don át, a legújabban közölt 50 milliárdig. A mezőgazdasági termékek árainak növekedése az előbbieket igazolja, amit az utóbbi hetek száraz időszaka is csak tovább erősít. E szá­mok jegyében kértem meg Deák Pált, a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek és Termelők Szövetségének megyei titkárát: mi a helyzet e megyében? — Hány nagyüzemünket, milyen területen és milyen mértékben károsította eddig az aszály? — Minden nagyüzemün­ket érintette, de különösen nagy a csapadékhiány a megye északnyugati részén. Szécsénytől Rétság — Nógrád térségéig. A termelőszövet­kezetek jelzései szerint az utóbbi évtizedek legnagyobb szárazsága sújtotta megyénk mezőgazdaságát. A természe­ti csapás miatti termeléski­esés árbevételben meghalad­ja a 220 millió forintot. Ka­lászos gabonából 4 ezer 700 tonnával termeltek keveseb­bet. ami csaknem 30 millió forint árbevétel-kiesést je­lent. Napraforgónál a becsült terméskiesés 91 millióval apasztja a gazdaságok bevé­telét. Cukorrépából előrelát­hatólag 11 ezer tonnával lesz kevesebb. Az előbbieken kí­vül, a többi, őszi betakarí- tású termékekből is jelen­tős kiesések várhatók. Ugyan­ez vonatkozik a zöldség- és gyümölcsfélékre, bár ez első­sorban a háztáji és magán- gazdaságokra vonatkozik. — A lakosság soraiban so­kan tartanak attól, hogy a növénytermesztésben kelet­kezett kiesések, olyan követ­kezményekkel járnak, hogy csökken az állatállomány, és zökkenők lesznek a húsel­látásban. — Valóban a megye terme­lőszövetkezeteinek állatál­lományát igen kedvezőtlenül sújtotta az aszály okozta ala­csonyabb növénytermelés. A silókukoricánál, minimum •30 százalékkal, a szénaféle­ségeknél pedig 30 százalék felett van a kiesés. Az állat- állomány takarmányának nagy részét más megyékből hozzuk be, meglehetősen je­lentős áron. Árfelhajtó sze­repe van az exporttámogatá­sok leépítésének. Növeli a gondokat, hogy a felvásárló vállalatok, jövedelmi pozí­ciójuk megőrzése céljából az állati termékek árainak csök­kentésére törekednek, ami tovább növeli az állandósult feszültségeket. A takarmány­hiánnyal küszködő nagyüze­mek, az állatállomány csök­kentésével igyekeznek eny­híteni nehéz helyzetükön. Néhány üzem a sertés-, illet­ve a baromfiállomány mér­séklését, illetve felszámolását fontolgatja. A szarvasmarha- állomány mérséklődése meg­haladhatja a 10 százalékot. A juhtenyésztés azért vészeli át könnyebben az aszály követ­kezményeit, mivel egyébként is a „padlón van”. — Korábban a miniszté­rium gyorsan és időben rea­gált a természeti csapásra, hogy biztonságosabb anyagi háttérrel segítsen a gazdasá­goknak, az őszi munkákra való felkészülésben, a jövő évi termés megalapozásában, ön szerint az ágazat vezetői miért késlekednek a múlha­tatlanul kívánatos segítő in­tézkedésekkel, vagy talán nem kaptak időben jelzést a gazdaságoktól? — A mezőgazdasági szövet­kezők és termelők érdekkép­viselete mindenkinél előbb jelezte a minisztériumnak az aszály káros hatását. Hogy miért késik a reagálás, annak okait nehéz megítélni. Egyértelmű viszont, hogy a megye nagyüzemei a jelen­tős bevételkiesést okozó aszálykárokat, az elvonáso­kat figyelembe véve, képtele­nek bármilyen intézkedéssel ellensúlyozni. Az elmaradt bevételek akadályozzák a le­járt hitelek visszafizetését, a szükséges kiadások finanszí­rozását, a jövő évi termés megalapozásához szükséges anyagok beszerzését. A leg­kevesebb, amit a kormány megtehet, hogy elfogadható kamat mellett, hitelt ad a termelőknek. A működőké­pesség biztosítása céljából az intervenciós alapból is ser gíthetnék a gazdaságokat, de sokat jelentene, ha csökken­tenék a nagyüzemek adókö­telezettségeit — fejezte be nyilatkozatát Deák Pál. Venesz Károly LOT-tal az USO-ba A Trabant végnapjai A Lengyelországban vá­sárolható olcsó repülője­gyek magyarországi ked­velődnek is szól a LOT len­gyel légitársaság új ajánla­ta. Áprilistól a jövő év már­ciusáig 25 alkalommal in­dul különjárat Varsóitól Los Angelesbe, illetve tíz alka­lommal Detroitba. Kedvező az ár: Los Angelesbe és vissza 770 dollár egy jegy, míg a Varsó—Detroit me­nettérti jegy ára 620 dollár. „Hagyjatok nekem bé­két?" Nem olyan egyszerű ez. De már itt vannak a párt­tól, az egyiktől, aztán a má­siktól, nem én vagyok fontos mégsem, hanem ez vagy az... a párt, akinek majd lesz benyújtható számlája, mint volt régen. Akinek a szekerét tolni kötelező lesz majd, s ha nem felel meg az országos „előirányzatnak” az, amit itt én gondolok, hogy mivel mit kellene kezdeni? Hol erre a szavatosság? „Van baj elég” — mondja a költő, akit Hofinak hív­nak, és a szívattak lenyomta most egy időre. Osztják a földet vagy nem osztják, kell-e a föld vagy nekem nem kell, s aki ki­vette az ötven hektárt — bo­lond volt-e vagy csak türel­metlen? Most a szárazság bevágott az újgazdáknak is. Mi lesz a szövetkezettel? Majd ezt újra a városon dön­tik el? A pártfórumokon a pesti okosok. Majd újra lesz, aki megmondja, ki itt a hi­teles ember, aki oda teszi a fenekét, hogy csapkodja a párt (valamelyik, aki-ami előbb ideér), majd annak újra hatalom lesz a kezében. A falu csendes. A hold kerek időnként, a világ meg örökké csorba, mindig hi­ányzik valami az egészből. Hat faluban egy párt sincs. Aki most megmondaná! Hogy mit kell tenni. Gurul majd a hordó. Már gurul. T. Pataki László Jubileum volt a zwickaui autógyárban: legördült a futószalagról az 1957, óta elkészült hárommilliomodik Trabant személygépkocsi. A jubileumi példány motor- háza négyütemű Volkswa- gen-motort rejt, amelyet a wolfsburgi konszern licen­ce alapján készítenek és szerelnek be a zwickaui gyár kocsijába. A négyüte­mű motorral ellátott Tra­bant 1,1 mellett tovább gyártja a Sachsenring autó­gyár a kétütemű motorral szerelt Trabant 601 típust is, ám mindkettőnek meg van­nak számlálva *a napjai. Az üzem ugyanis hamarosan Újrakezdési kölcsönt kért a balassagyarmati OTP-től a cserhátsurányj Katulin Ká- rolyné. A kezdőtőkét azon­nal megkapta, annak fel­használását csekkekkel iga­zolta. Ettől kezdve „le­ült” az ügy. Az OTP az ügyfél továb­bi vásárlásait átutalással rendezi. Egyes cégeknél azonban nem lehet így vá­sárolni. Arra hivatkoznak, hogy magánszemélytől csak készpénzt fogadnak el. A salgótarjáni MÉH-telepen és a berceli erdészetnél pró­bálkoztak — hiába. A balassagyarmati OTP fiókvezető-helyettesét, Var­ga Istvánnét kérdeztük a pénzügyek rendezési mód­járól: — Készpénzzel, hitelle­véllel, illetve átutalással rendezhetjük a kölcsönt. A központi utasítás szerint a készpénzforgalmat szűkíte­nünk kell. Ha az igénylő jelzi, hogy nem fogadják el az átutalást, a fiókvezetővel áttér a korszerűbb VW Po­lo gépkocsik gyártására. Ezek első hírnöke szintén most hagyta el a zwiokiaui szerelősort — igaz, egye­lőre Wolfsburgba érkezett részegységek helyben össze­szerelt változatáról van sző csupán. Hosszú távon azon­ban a szászországi autó­gyár kizárólag Volkswagen kisautókat fog készíteni. A tervek szerint októbertől napi 50 VW Polo készül a zwickaui gyár moseli üze­mében. Két év múlva napi 400-ra, majd 1994-től napi 1200-ra növekszik az itt ké­szülő kisautók mennyisége. megbeszélheti, milyen lehe­tőséget tudunk biztosítani. A salgótarjáni MÉH-telep- ről azt az információt kap­tuk: amennyiben „hivatalos helyről” írásbeli igazolást kapnak, akkor átutalással is vásárolhat a vevő. Tehát, ha az OTP igazolja, hogy utólag, átutalással fizet, és ezt a MÉH miskolci köz­pontjának pénzügyi osztálya elfogadja, akkor rendben van. A berceli erdészet pénz­tárosa, Urbancsekné? azt válaszolta, hogy a gyarma­ti központ utasítása sze­rint a befizetés csak kész­pénzzel történhet. A salgótarjáni OTP-t is megkerestük. A rendezési mód náluk is ugyanaz, mint Balassagyarmaton Amennyiben az igénylő pa­pírral igazolja, hogy a keres­kedő, amelyiktől vásárolni akar, csak készpénzt fogad el akkor készpénzt kap. (dudellai) Ahány ház, annyi szokás? Mit ér a vevő pénz nélkül?

Next

/
Oldalképek
Tartalom