Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-29 / 152. szám

1990. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT 3 Kommentár Ha hétfő, akkor áremelés! Szokásomnak megfele­lően tegnap reggel is hallgattam a rádiót. Ép­pen borotválkoztam, ami­kor a hangszóróból olyan „érdekfeszítő” mondatok ütötték meg a fülemet, hogy nagy odafigyelésem­ben majd' elvágtam a nyakamat. Szóval azt olvasta be a műsorvezető, hogy a Cse­mege Kereskedelmi Válla­lat hétfőtől emeli a cu­kor, a mirelit- és a ve­gyi áruk árát. Tudniillik többe kerülnek a szállí­tási költségei. Tehát, ha hétfő, akkor áremelés! így megy ez mostanság. Nem is tu­dom, miért nem köszön­jük meg az Antall-kor- mánynak a rólunk való gondoskodást? Története­sen azt, diogy fokozato­san megszünteti a kü­lönböző termékek ártá­mogatását. Érvényesülni hagyva ezáltal a piaci törvényeket. Még ponto­sabban: a piaci farkas­törvényeket. Hogy mind­eközben emberek száz­ezrei, sőt milliói jutnak nyomorba, az igazán nem érdekli a hatalom dicső letéteményeseit. De lesz ennél még sa­nyarúbb sorsunk is. Hi­szen úgy hírlik: a sertés­hús kilogrammját hama­rosan 400—500, a csir­kéét 120—160 forintért fogják mérni. A tej li­terjéért pedig 30 forintot kérnek majd. Holott tej­ből túltermelés van ha­zánkban, s hovatovább belefulladhatunk a drága és megfizethetetlen „élet, erő, egészség"-be. Punktum. A dolog el­döntetett. az árakat ren­dezni kell! Jó magyar szokás szerint persze emelni. Juszt sem csök­kenteni, még akkor sem, ha a felesleget a Duná­ba zúdítjuk. (kola j) Csak lövöro Nincs pénz — nincs áteresz Bércéi lakosságának lü- reLme fogyatkozóban van, mert a közúti igazgatóság illetékese két hónappal ez­előtt olyan ígéretet tett, hogy hozzákezdenek az au­tójavító mgánkisiparos előtt is elhúzódó áteresz végle­ges megépítéséhez. A lakos­ság azóta is gyakran kér­dezi a tanács elnökétől, Nándori Ferenctől, mikor lesz kész, vagy egyáltalán, lesz-e az idén az átereszből valami. Csupán érdekességként említem, hogy az építéshez szükséges átereszek az au­tójavító tulajdonos telkén várják a dolgos munkáske­zeket, hogy mielőbb ren­deltetési helyükre kerülje­nek. A tárolásért semmiféle ellenszolgáltatást nem ad a Hözúti igazgatóság. A telek- tulajdonos viszont a jövő évben építkezik, szeretné még az idén, a lakásához szükséges építőanyagokat a telkére helvezni. A berceliek türelmetlen­kedő kérését, észrevételét tolmácsoltam Fráter György* nek, a közúti igazgatóság koordinációs főmérnökének. Valóban az idei tervünk­ben szerepel a kiszállított, illetve ott tárolt anvag be­építése, mégpedig költség- vetési hozzájárulással. 'VTi- vel ez a megállapodás a ta­náccsal nem jött létre, ez­tán ebben az évben nekünk sincs pénzünk a munkála­tok elvégzésére, ezért az át­eresz megépítése a jövő é/i tervünkben szerepel, az ön­kormányzattal történő meg­állapodás alapiári. Amenv- nyiben az általunk tárolt anyagok akadályozzák a te­lek tulajdonosát abban, hogy a házépítéshez. szük­séges anyagát biztonságo­san elhelyezze, akkor az ott lévő átereszeket átpakol­juk. Amennyiben az illető úgy dönt. hogy nem ieénvli a területet. akkor bérleti díjat fizetünk annak hasz­nálatáért. Egyébként ez nz utóbbi probléma a tárgyalá­sok során fel sem merült •— fejezte be tájékoztatását Fráter Gvörgv. — ve — Válaszúton a magyar autózás Érdemes-e a nagy nyu­gati és japán autógyárak­nak komolyan foglalkoz­niuk a magyar piaccal? Eb­ben a kérdésben nincsenek igazán biztos tájékozódási pontok, noha a külföldi szakemberek már megismer­kedtek a helyzettel. A nem .KGST-országok- ban gyártott autók magyar­országi eladási statisztikái­ból legfeljebb arra vonat­kozóan lehet következtetése­ket levonnij hogy hányán voltak kellő mennyiségű nyugati valuta birtokában. A nyugati autó Magyaror­szágon luxuscikk volt az elmúlt évtizedekben, a la­kosságnak csak egy szűk rétege tudott ilyet vásárol­ni. Érdekes viszont, hogy ennek ellenére az utóbbi gyár piacot? A legszembetű­nőbb érvnek a tartós hiány tűnhet, hiszen ez azt sejte­ti, hogy a kereslet szinte korlátlan. Ám a dollár- elszámolásra való áttérés a lentősen emelkedni fognak. Ennek alapvető oka, az hogy a jelenlegi importárak szorosan kötődnek az ellen­tételként szállított alkatré­szek és járművek mestersé­gesen alacsony áraihoz. Ha ez a helyzet megváltozik, akkor például a Lada Sza­marak ára nem lehet sok­kal alacsonyabb, mint a nyugat-európainak megfele­lő, közel félmillió forint. időben egyre több olyan autót vásárolnak a magya­rok, amelyek Nyugaton is a felső kategóriába tartoz­nak. Búcsú a Trabanttól, Pnlsbitúl Az utóbbi időben egy-két hónappal csökkent az az idő, amíg egy magyar át­lagpolgár megkeresi egy autó árát, de ez a szám még így is többszöröse a fejlett országokban szokásosnak. Szólnak-e egyáltaláp ér­vek amellett, hogy valame­lyik cég megpróbálja „kí­vülről" meghódítani a ma­Ma nehezebb, de szebb kereskedni Neve: Nagy Mihály Életkora: 43 év Szakképzettsége: villamosmérnök Munkahelye: Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Beosztása: kereskedelmi osztályvezető Lakóhelye: Kisterenyeí, Bástya utca 11. szám. Tizenharmadik éve dolgo­zik az SVT-ben. Téemká- üzemvezetöként kezdte, majd a fejlesztési osztályt irányí­totta. Négy esztendeje tölti be mostani munkakörét. Fontos teendő hárul rá az évi kétmilliárd forint ter­melési értéket előállító gaz­dasági szervezetben. — Milyen manapság keres­kedőnek lenni? — A korábbi időszakhoz képest, nehezebb, de szebb feladatot jelent. Egyfelől: sokrétűbb, összetettebb mun­ka, rugalmasabban, gyorsab­ban kell a vevői igények­hez igazodni. Nagyobb a mozgástér, de a felelősség is nagyobb. Másfelől: a vállalat vezetése széles kö­rű önállóságot biztosít szá­momra, de tudni kell élni ezzel a lehetőséggel. A kor­rekt partneri kapcsolat tar­tása, az ütemezés szerinti szállítás állandó odaigye- lési fegyelmezettséget kí­ván. — Miként változott a gyár kereskedelempolitiká­ja az utóbbi időben? — Számottevő fordulat következett be. Amikor ide kineveztek, termelésünknek még csak az öt százalékát értékesítettük tőkés piacon. Ma már húsz százalék ez az arány. Akárcsak két eszten­dővel ezelőtt is képtelenek voltunk elegendő gáztűzhe­lyet gyártani belföldre. Az áremelkedéseknek betudha­tóan azonban visszaesett e berendezések iránti kereslet, sőt, szilárdtüzelésű kály­hából is kevesebb fogy ide­haza. Külföldi eladásaink tehát növekednek, míg a honi értékesítések csökken­nek. — Ügy tudom, ezzel együtt is gyarapszik mind a ha­tárainkon kívüli, mind a ha­tárainkon belüli partnerek száma? — Valóban. Napjainkban csaknem tíz NSZK-beli, osztrák, olasz és finn cég­gel állunk üzleti kapcso­latban. Itthon hozzávetőle­gesen száz vevőnek szállí­tunk, s egynegyedük nagy-, háromnegyedük kisvásárló. Mivel a nagykereskedelmi vállalatok nehezebb anya­gi helyzetbe kerültek, ezért megszüntettük a korábbi áruelosztásos rendszert, s igyekszünk a „kicsik" igé­nyéhez is rugalmasan, gyor­san alkalmazkodni. A kisebb vevőkkel még közvetlenebb, szinte napi a kapcsolat, s nekik rendszerint kész­pénzért, vagy szigorúbb fi­zetési határidőre adjuk el termékeinket. Ennek az a haszna, hogy gyorsabban hoz­zájutunk a pénzünkhöz, s ma az egvhetj termelési ér­téket sem éri el a kintlevő­ségünk. Vagyis az átlagosnál jóval kedvezőbb a helyzetünk ezen a téren. — Hogyan látja gyáruk kereskedelme szempontjából a jövőt? — Azzal számolunk, hogy a tőkés kivitel tovább bő­vül, honi eladásaink ugyan­akkor mérséklődnek. Emlí­tésre érdemes: az NSZK-beli Wamsler céggel megkötött együttműködési szerződés ke­retében partnerünk szerszá­mokat ad át, öntvényalkat­részeket vásárol tőlünk a termékeihez, s az eddiginél több féle árut rendel. Ameny- nyiben gyárunk részvény- társasággá alakul, úgy eset­leg partnerünk lesz a vál­lalkozásban. Idehaza nem­csak a kereslet csökken, ha­nem a termékösszetétel is változik. Például gáztűzhely­ből előreláthatóan az olcsót és a drágát veszik a jövő­ben. a középkategóriás be­rendezések iránt kisebb lesz az igény. Amellett, hogy sze­retnénk megőrizni a kor­rektségünket, bevezetjük a differenciált eladási árat. Aki többet, nagyobb rend­szerességgel és jobb fizetési készség mellett rendel ugyanabból a termékből, az olcsóbban megkapja. Ezáltal közelítünk az igazi piacgaz­daság felé, s úgy látjuk, el­képzelésünk találkozik part­nereink álláspontjával. Kolaj László Fotó: R. Tóth Sándor kelet-európai autók árát már jövőre igen jelentősen, esetleg ötven százalékkal is megemeli. A hazai kínálatból tehát nagyon rövid időn belül, ki fognak esni az igazán ol­csó típusok. A Trabant nap­jai meg vannak számlálva. A kis Polski utódlása sem fog sokat váratni magára, és az egyik legnépszerűbb modell, a Skoda helyét is átveszi a Favorit. A kelet­európai gyárak új modell­jei lényegesen drágábbak lesznek, mint a régiek. Skoda félmillióért? Ma már jól látható, hogy a legfőbb árnövelő ténye­ző a KGST felbomlása. Bár­mennyire is drágának tűn­nek a hazai piacon kap­ható autók a béreinkhez ké­pest, bármennyire is ma­gas az állami elvonás, a piaci alapon folytatott ke­reskedelemben az árak je­Kicsi, drága, de Suzuki Akkor sem könnyű a pia­ci elemzők helyzete, ami­kor az Opel Kadett és ' a Suzuki Swift helyét próbál­ják keresni a jövő magyar autópiacán. Az elmúlt 10— 15 év során a nagy tömeg­gyártók kínálatában kiala­kult az öt alapkategória a kisautóktól a luxusmodelle- kig. A kelet-európai gyár­tóknál azonban hiába keres­nénk az ezeknek megfe­lelő autókat. A Trabant, a Wartburg, a régi Skoda, a Moszkvics, vagy a Dacia egyik klasszikus kategóriá­ba sem sorolhatók. Egye­dül a Szamara és a Favo­rit állnak közel az alsó kö­zépkategóriákhoz. A Kadett versenytársa lesz a Szama­rának, a Favoritnak és bi­zonyos mértékig a többi La­dának, a Wartburgnak és a Daciának. A Suzuki Swift viszont olyan kategóriát je­lent majd, amilyen eddig teljesen hiányzott a forin­tért kapható kocsik közül. Eladását valószínűleg nem fogja megkönnyíteni az, hogy családi autónak kicsi, második kocsinak viszont a hazai viszonyok között alighanem túl drága lesz. II Salgótarjáni Vásárcsarnok árai Szeptember 29-én Vágott csirke 100 Ft kg Uborka 40—50 Ft kg Vágott tyúk 100—120 Ft kg Zöldbab 50—70 Ft,kg Vágott liba 150 Ft kg Hónapos retek 10—15 Ft cs. Vágott kacsa 140—150 Ft/kg Téli retek 25 Ftkg Tojás 4—5,20 Ft Erdei gomba 50—200 Ft kg Burgonya 10—18 Ft kg Alma 15—25 Ft/kg Vegyes zöldség 50 Ft kg Körte 30—50 Ftkg Vöröshagyma 24—30 Ft kg Őszibarack 30—60 Ft kg Fejes káposzta 20—25 Ft/kg Szőlő 26—50 Ft kg Kelkáposzta 36—40 Ft kg Héjas dió 80—00 Ft kg Karalábé 20—40 Ft/kg Száraz bab 100—120 Ft kg Karfiol 50 Ft kg Sav. káposzta 29—50 Ft kg Paradicsom 12—35 Ft kg Mák 100—110 Ft kg Hegyes paprika 45—50 Ft kg Tejföl 100 Ft'1 Tv-paprika 50 Ft kg Túró 14 Ft db Jancsi paprika 100—150 Ft/kg Vaj 20 Ft 10 dkg Autópiaci árak 1990. szeptember 29-én Dacia GL 4 éves Lada Niva 6 éves Skoda 120 GL 2 éves Skoda 105 4 éves Trabant Lim. 6 éves 145 000 Ft 220 000 Ft 280 000 Ft 155 000 Ft 55 000 Ft I

Next

/
Oldalképek
Tartalom