Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-13 / 138. szám

2 REUlHZ] / 1990. SZEPTEMBER 13.. CSÜTÖRTÖI Antall József a Jeszenszky-ügyröl „Nem fogom egyetlen mi­niszteremet sem feláldozni” — mondta Antall József az­zal kapcsolatban, hogy Je­szenszky Géza külügyminisz­ter keddi parlamenti meg­nyilatkozása heves vihart váltott ki a képviselők és a közvélemény körében, az el­lenzék pedig egyenesen Je­szenszky lemondását követe­li. A miniszterelnök szerdán délután fogadta Kun Erzsé­betet, az MTI munkatársát, s kifejtette az üggyel kap­csolatos álláspontját. — Miniszterelnök Űrnak mi a véleménye az MSZP képviselőjének interpellá­ciójára adott válaszról, s annak következményeiről? — Ügy gondolom, hogy az interpellációkban, a kérdé­sekben szükségszerűen ben­ne foglaltatnak olyan ele­mek, amelyeket a válasznál később kifogásolnak. A kül­ügyminiszternek feltett kér­dés volt ideologikus — szem­ben az utólag szóvá tett ki­fogással —, miután az a Mapvar Nemzetben közölt levélre hivatkozott. A kül­ügyminiszternek szükségsze­rűen arra kellett felelnie, azt kellett magyaráznia, ami a levélben szerepelt. Amit vá­laszában elmondott, az bizo­nyos politikai értékek — vagvis a nemzeti, az európai értékek, a szociális érzékeny­ség. a szabadelvűség — ösz- szefoglalását jelentette, amely értékek az interpellá­ló kérdésében szerepeltek. A külügyminiszter ezek együt­tes meglétét a koalíció párt­jaiban vélte hitelesebben ér­vényesülni. mint más pár­toknál. Ezzel — a bírálók állításával ellentétben — semmiféle kizárólagosságot nem fogalmazott meg — ez a véleménye. — Hogyan ítéli meg az ellenzék együttes fellépését Jeszenszky Géza lemondá­sa ügyében? — Ez hozzátartozik a vá­lasztási kampányhoz. Az el­lenzék pártjai — végére jutva annak az úgynevezett türelmi időnek, amelyet egy­általán nem tartottak be — a választási kampány idő­szakában szükségszerűen minden eshetőséget és lehe­tőséget kihasználnak arra, hogy megfelelő propagandát fejtsenek ki. Minden esz­közzel igyekeznek a kor­mányt lejáratni, s a testület nyilvánvalóan támadható, hiszen rendkívül súlyos örökséggel, nehéz körülmé­nyek között, népszerűtlen intézkedéseket téve kell kor­mányoznia. Ezért ebben a kérdésben az ellenzék együt­tesen lép föl. A választási kampányba illik az is, hogy — nem elő­ször — követelik egy kor­mánytag lemondását. Ez egyes ellenzéki politikusok vagy pártok folyamatos tak­tikája, hogy megpróbálják szembeállítani a koalíciót. Hozzá tartozik ez a többpárt­rendszerben a politikai kí­sérletekhez, a belpolitikai küzdelemhez. Ami pedig a külügyminisz­ter lemondását illeti: ahogy nem voltam hajlandó MDF- politikust ért támadás esetén egyszer sem feláldozni az illető személyt, visszautasí­tottam a különböző szalámi­taktikát képviselő metodi­kát, nyilvánvaló, hogy a legkevésbé sem kívánom a kormány tagjait efféle poli­tikai támadások következté" ben lemondásra felszólítani. — Lehetségesnek tartja-e a továbbiakban a külpoliti­kában a pártok konszenzu­sát? — A külpolitika az egész­séges parlamenti és politikai életben az alapvető kérdé­sek egységén alapul. Vál­sághelyzetekben különös­képp. A kormány nevében kifejezésre juttattuk: mi a külpolitikában konszenzusra törekszünk. Az ellenzék egyes pártjainak képviselői — beleértve Horn Gyula elnök urat, a korábbi kül­ügyminisztert — hangsú­lyozták, hogy a konszenzust így nem kívánják fenntar­tani. Nagyon sajnálom, ha így van, ha ez a szándéka az ellenzéknek, de szeret­ném hangsúlyozni: a külpo­litikát egységben kell látni. Egy kormány külpolitikájá­val lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni. Azonban az ellenzék nem írhatja elő azt, hogy a külügyminisztei nekik, és ne a kormány- koalíciónak tetsző személy legyen. Az ellenzék eddig kon­szenzusról beszélt, miköz­ben folyamatosan támadta a kormány külpolitikáját lekicsinylő megjegyzéseket téve, vagy amikor már végképp nem tudott mit mondani, akkor úgy igye­kezett beállítani, mintha az eredmények az előző kor­mány politikájának lenné­nek köszönhetők. Ha most „nem kívánják fenntartani" a konszenzust, nem tekin­tem ezt a kormányzattal szemben reális alapokon nyugvó fenyegetésnek. Bí­zom abban, hogy a parla­mentben történtek után megnyugodva, reálisabban fogják nézni az eseményeket- Éppen ezért nem kívántam tegnap sem válaszolni, sem nyilatkozni mert szüksé­gesnek tartottam, hogy le­ülepedjenek ezek a dolgok. (MTI) Higgadt átgondolást! (Folytatás az 1. oldalról.) téntekről, s ennek alapján fogalmazta meg álláspont­ját. Göncz Árpád vélekedése szerint a legújabb fejlemé­nyek, a jelek szerint, igazol­ják annak a korábbi figyel­meztetésnek az időszerűsé­gét, amelyet az ülésszak kez­detén intézett a törvényho­záshoz, s amelyben felhívta a pártokat: tartózkodjanak egymás minősítgetésétől; érvvel érvet, elvvel elvet szegezzenek szembe. Ami a kivonulás tényét illeti. Göncz Árpád szerint ez sem újdonság a parlamen­táris gyakorlatban; máskor és máshol is előfordult már, hogy a kisebbség ily módon adott hangot tiltakozásának. A parlament munkáját az ellenzéki „exodus" egyébként csak rövid időre tartotta fel, s a törvénykezés menetét legfeljebb hangulatilag za­varta meg. A külügyminisz­ter lemondását szorgalmazó ellenzéki követeléssel kap­csolatban a köztársasági el­nök emlékeztetett arra. hogy Jeszenszky Géza válaszát a lavinát elindító interpelláci­óra a törvényhozás végül is elfogadta. A pártatlanság egyik leg­főbb őrének tisztét elfoglaló Göncz Árpád végezetül min­denkit arra szólított fel, hogy az ülésteremben ked­den elhangzottakat higgad­tan, tiszta fejjel gondolja át. Az államfő megfontolásra ajánlotta: a nemzet érdekét a parlament egésze képvise-- li. Ennek alapfeltételeit — az elhangzottak következté­ben felvetődött politikai és személyi kérdések egyértel­mű tisztázása révén — mi­előbb meg kell teremteni. Ehhez mind a két fél fe­lelősségteljes erőfeszítése szükséges. Ezt várja a par­lamenttől a helyhatósági vá­lasztásokra készülő ország is. Végezetül Göncz Árpád figyelmeztetett arra, hogy ami kedden az ülésteremben elhangzott, az nem marad sem a falak, sem az ország határai között. Következetes nemzeti külpolitikát pedig konszenzus nélkül folytatni nem lehet! (MTI) r HID a munkahelyteremtéshez (Folytatás az 1. oldalról.) tanácsadási, információs szolgáltatást nyújtunk. Be­jönnek hozzánk emberek, rendszerint csoportosan, s érdeklődnek, milyen forrá­sokból szerezhetnének pénzt vállalkozáshoz. Megmondom őszintén, mostanában be­szűkültek ezek a lehetősé­gek, de a jó ötletmegvaló­sításához ma is megtaláljuk az anyagi fedezetet. A vál­lalkozáshoz természetesen szükség van jogi, adózási, piacszervezési, könyvviteli és konkrét üzleti ismere­tekhez, s mi ezeket is meg­adjuk. Elősegítjük meglevő gazdálkodó szervezetek át­alakulását, társaságok ala­pítását, állami termelőegy­ségek privatizációját. Emlí­tésre érdemes, hogy a közel­múltban Szorospatakon há­romlépcsős, összesen tízna­pos vállalkozásikészség-fej- lesztő tréninget szerveztünk, amelyen gazdálkodó egy­ségek, intézmények, pártok képviselői, bányászdolgozók, nem utolsósorban munka- nélküliek vettek részt. — Térjünk át az anyagiak­ra! Az alapítvány tőkéjével miként segíti a vállalkozáso­kat? — Idáig öt vállalkozás­ba fektettük be a pénzünket, összesen mintegy hárem- millió forintot. Kettőhöa törzstőkét, úgyszintén ket­tőhöz kölcsönt adtunk. Egy vállalkozáshoz gépeket és berendezéseket vásároltunk, azokat bérbe adtuk. Meg­jegyzem, az ötből három vállalkozás Bátonyterenye térségében indult, tudniil­lik alapítványunk megkü­lönböztetett módon támo­gatja e kritikus területen a munkahelyteremtést. Tőke- befektetéseink révén har­mincötén jutottak új mun­kahelyhez. Rövid időre köt­jük le pénzünket, annak forgatásával szeretnénk új vállalkozásokat segíteni. El­sősorban kis-, legfeljebb közepes üzemek létesítéséről van szó. — Milyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve? — örülnénk neki, ha min­den hónapban legalább harmincöt embert juttat­nánk munkahelyhez. Vagy­is alapítványunk eredmé­nyesen kívánja kiegészíteni a foglalkoztatáspolitikai esz­közrendszert. Élni akarunk a központi vállalkozásfej­lesztési alapítvány lehetősé­geivel, úgy is, hogy pályá­zunk. Pénzt kell szereznünk, hiszen a tőke iránti igény meghaladja a lehetőségeket. A vállalkozásikészség-fej- lesztő tréninget menedzser- képzés formájában bővít­jük. Részt vállalunk a mun­kanélküliek oktatásából, át­képzéséből. Jelentős a ke­reslet a vagyonértékelés iránt, hiszen e nélkül nem történhet meg a gazdasági egységek átalakulása, gaz­dasági társaságok alakítá­sa, s mi ehhez megfelelő szellemi tőkével rendelke­zünk. Felesleges budapesti szakértőket megbízni, annál is inkább, mert mi mindösz- sze fele olyan drágán dol­gozunk. (kolaj) A Szocialista Párt alelnöke Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) ségszerű liberalizációs, mo­dernizációs folyamatokban. Nagy hangsúlyt helyez az úgynevezett helyi civil tár­sadalmak szerveződésének ösztönzésére, segítésére. A Szocialista Párt — csakúgy mint a parlamenti képvise­lők választásakor — ezúttal is higgadt, kiegyensúlyozott hangvételű kampányt szer­vez. Ezt a stílust tartja programjához, céljaihoz méltónak. Jánosi György — egyebek között — szólt az elmúlt „száz nap” megítéléséről is. Véleménye szerint a társa­dalom mást várt, mint amit kapott, ugyanis a kormány a konzervativizmus, a nemzeti, keresztény karakter túlhang­súlyozásának irányába lát­szik elmozdulni. A Szocia­lista Párt parlamenti frak­ciójának munkája, valamint a Szabad Demokraták Szö­vetségével való együttgon­dolkodás, együttműködés lehetőségeinek témaköre zárta Jánosi György beszé­dét. A vitában felmerült kér­dések közül a népszavazás ügye váltotta ki a legna­gyobb érdeklődést. A párt alelnöke úgy ítélte meg, hogy az alulról jövő kezde­ményezést az elnökségnek — a manipulált és előrelátható­an rossz időpont ellenére — fel kellett vállalnia. Egyéb­ként a Szocialista Párt volt az egyetlen politikai erő. amely következetesen kitar­tott eredeti álláspontja — a közvetlen elnökválasztás — mellett. A népszavazás a kétségtelen kudarc ellenére sok értéket is felszínre ho­zott, hiszen tavasz óta mint­egy megduplázta a párt tö­rekvéseivel szimpatizálók körét. A közel egymillió em­ber rokonszenve pedig iga­zán nem elhanyagolható té­nyező. Cs B A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz bádogos szakmunkáso­kat, vagy gyakorlattal ren­delkező betanított bádo­gosokat. Jelentkezni lehet a válla­lat személyzeti és munka­ügyi osztályán, Salgó­tarján, Munkás út 8. sz. (1311 Sz) HORGÁSZOK FIGYELEM! A takarékszövetkezeti ku­páért kiirt nyílt verseny október 14-én kerül meg­rendezésre a szécsényi sóderbányatavon 8-12 óráig. Jelentkezés személyesen vagy levélben. A részletes versenysza­bályzatot megküldjük. Takarékszövetkezet, Magyarnándor Benőkének Vizslásra. To­vábbra is légy szerelmes kér lek, azt kívánja néked Heni és Luci. * B. Ildinek és barátnőjének. Néztetek ma már tükörbe? Egy hang. * Köszönöm annak a házas­párnak a kedvességét, aki elveszett irataimat, pénzemet becsületesen visszajuttatta. Győrffy Klára. * Gyurinak Rétságra! Na­gyon szeretlek, és várlak té­ged! Aki neked a legkedve­sebb: Edit. * Karancsalján lakásomban kedvenc kutyám megkölyked- zett. Köszönöm a gratuláció­kat! Roma. * Adrienn! Pénteken gyere el az Apolló elé fél hatra! Já­nos. Paksinak Ságújfaluba! A kerékpárosok is vannak olyan kemények, mint a taxisok! Két biciklis. * P. J.-nek Bátonyba! Mikor te mást szerettél, én akkor is csak Téged!!! Csicsóka. * „A majom farka belelóg a levesbe”. Mindenkit üdvözöl: Betti. * N Lászlónak, a Mátra Vo­lán buszvezetőjének Pászto­ra! Nagyon jó vagy nálam. Bébi. * Legyek Neked levegő! Mi mást mondhatok. Szükséged van rám? Szólj: levegőt! Én ott vagyok. * „Tolnainak"! Gyógyítsd meg te a birka lábfájását! Fekete Imi. * Jó utazást kívánok a Kupak brigádnak, ifjabb Kupaknak, öreg Kupaknénak. Kupakné. Rácson innen — rácson túl Amatőrök Szeptember 5-én, szerda éjjel a sziráki ABC ajtajá­nak rácsát lefeszítették is­meretlen tettesek. Valaki azonban megzavarhatta őket „nagy munkájukban”, mert be már nem jutottak, kény­telenek voltak elillanni. Másnap reggel a boltosok észlelték a próbálkozás nyo­mait, mely szerencsére nem járt sikerrel. Az ismeretlen tettes(ek) ellen betörési kísérlet miatt a nyomozást megkezdték. Szeretne On maradandót, elegánsát vásárolni? melyben minden igényt kielégítő gazdag választékkal várjuk kedves vásárlóinkat naponta: 9.00-17.00-ig. Csütörtök: 9.00-18.00-ig. Szombat: 9.00-13.00-ig. Cím: Salgótarján, Főtér 1. József Attila Megyei Művelődési Központ alatt. * I * * * * * * * * { * * * I Csütörtökönként a megye minden településén A tartalomból:- Ki lesz Salgótarján polgármestere? - nyilatkoznak a jelöltek.- A valutázás trükkjei - egy nepper mondja el, miként verik át a balekokot.- Eladják a boltokat, emberek kerülnek az utcára - mi lesz velük? És még sok más hír, kevés szóval. I Megvásárolható, előfizethető valamennyi postahivatalnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom