Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-08 / 108. szám

4 1990. AUGUSZTUS 8, SZERDA innrnmi Ahol kedves az óvoda Ceruzára sem fut a költségvetésből?- Szeretsz óvodába járni?- kérdeztem egy Mátranovák bánya telepi kisóvodást.- Igen, nagyon szeretek! Ott olyan jó, mert van sok játék, és az óvó nénik játsza­nak velünk. És mindig meg­tömhetem a hasam sok fi­nomsággal. - De nem csak ennek az egy kisgyereknek ez a véleménye, hanem vala­mennyinek a megkérdezettek közül. Mégis mi lehet a titka, hogy itt nincsen sírós gyerek?- kérdeztem Viszoczky La- josnétól, a vezető óvónőtől, aki már 26 éve ebben az óvo­dában dolgozik.- Valóban szeretnek ide­járni a gyerekek. Hogy mégis mi a titka? Próbálunk min­denben hozzájuk igazodni. Kisebb-nagyobb engedmé­nyeket azért teszünk, és ezt a gyerekek értékelik. A foglal­kozásokon is szívesen részt vesznek. Szinte élvezik a ta­nulást. Az azért meglátszik, ha otthon sokat foglalkoznak a kislurkóval, mert az sokkal kiegyensúlyozottabb. Férőhely dolgával nem áll­nak valami „rózsásan”, mert a 25 férőhelyes oviba jelenleg is 35 emberpalánta jár.- Tehát gyerek van bő­ven. ..- Amióta megépült a lakó­telep, azóta mindig hely­hiánnyal küszködünk. Volt olyan év, hogy Homoktere- nyére kellett a gyerekeknek lejárniuk buszon, mert ide már nem fértek. Persze az a jó, ha születnek gyerekek, mert a népesség így is nagyon fogyóban van. Én egyébként azt vallom, hogy bár a saját hivatásom ellen beszélek, hogy az lenne ideális, ha az anyák otthon lehetnének. A férj keresne annyit, hogy abból a család bőségesen megélne, és nem csak egy-két gyereket vállal­nának, hanem többet is. De ez a mai világban sajnos csak ábránd marad. Milyen programokat csi­li jílnak a gyerekeknek, és mi a jkedvenc foglalkozás? - kér­dezem Vargárié Virág Kata­lin óvónőt.- Kirándulásokat szok­tunk szervezni. Az autóbu­szos kirándulásokra a helyi téesz adja a buszt. De csiná'- lunk gyalogtúrákat is. Ezen­kívül színházba járunk, ami nagyon nagy élményt jelent a gyerekeknek. Ezeket az ese­ményeket aztán feldolgozzuk úgy, hogy lerajzolják a látot­takat. A kedvenc foglalkozás a nagycsoportosok körében a matematika.- Kapnak-e elegendő tá­mogatást?- Hát, sajnos nem nagyon - feleli Viszoczky Lajosné. Bizony-bizony több is elkel­ne. A gyerekek kedvenc éte­leit nagyon szűkösen tudjuk kihozni a keretből, hiszen többször van, amikor repe- táznak, újrakérnek. Ok pedig nem szenvedhetnek hiányt. Sajnos a tanács nem tud töb­bet adni. Tavaly a helyi téesz- től kaptunk 5 ezer forintot, ami nagyon jól jött, mert tud­tunk új játékokat vásárolni. Kellene még több minden, de hát egyelőre így állunk. A nyáron fesz festés, felújítás, de bővítésre sajnos nincs le­hetőség. Mi mindenesetre mindent megteszünk azért, hogy a gyerekek továbbra is szeres­senek idejárni, és az újak is hamar beszokjanak. Hiszen nekünk is érdekünk, hogy ne legyen sírós kiscsoportos. A szülők viszont nem ennyire derűsek, mert többen panaszkodtak, hogy a gyere­keknek, még ceruzára és rajz­lapra sem futja, olyan szűkös a költségvetés. Egy kicsivel több pénzt kellene az óvo­dára szánni, hogy továbbra is szívesen járjanak oda a gyere­kek. Cserhalmi Adél Múzeumi sétán Kicsit szégyenlem, hogy salgótarjáni létemre én is csak pár nappal ezelőtt jutottam el a múzeumba, de nem bántam meg. A gazdag látnivafe egy merőben más világot mutat be, ami a mai ember számára meglehetősen távolinak tű­nik. Fenyvesi György tárlatve­zető elmondta, hogy a Nóg­rádi Szénbányák többéves előkészületi munka után 1965. május l-jén nyitotta meg a föld alatti részleget az egykori József-lejtősakna ép­ségben lévő vágatrendszeré­ben. Ez a rész 280 méter hosszúságú és 35 méter mélyre viszi le a látogatókat. A tár­latvezetőtől azt is megtudtuk, hogy ez a hajdani bánya az I. és IÍ. világháborút is sikerrel átvészelte, s nemegyszer ide menekítették a bombázások elől a sebesülteket. A föld alatti bejárat előtt helyezték el a székvölgyi bá­nyaharangot és egy lármafát, más néven klopacskát. Ez az eszköz a bányászok ébreszté­sére, valamint a bányavész jelzésére szolgált. Befelé haladva a föld alatti vágatrendszerben különböző biztosítású vágatszakaszok követik egymást: Különösen érdekes az a homokkőben ki­képzett rész, amelyben a bá­nyalő - Zsuzsi - és az általa vontatott facsille látható. Ki­csit arrébb egy régi vékonyte­A város centrumától gyalog 10 percen belül el lehet érni a Salgótarjáni Bányászati Múzeumot, amely - a Nógrádi Törté­neti Múzeum mellett - a legjobban tükrözi Nóg- rád megye arculatát. lepi munkahely látható, be­mutatva a múlt bányászainak nyomorúságos körülményéit. Ezen a helyen csak térdelve és fekve lehetett dolgozni, napi 10-12 órát. Nem volt ritkaság az sem, hogy ugyan­ezt a munkát nők isvégezték. Az előbbitől korszerűbb munkahelyet mutat be a 25 méter hosszú frontfejtés, kamrafejtés, illetve egy Hi­dasi-rakodógép, amely az elővájási munkát segítette. A műszaki fejlődés újabb állo­mását jelzi egy hidraulikus pajzsokkal ellátott munka­hely, ahol már rakodógépek segítségével dolgoztak. A munka közben életüket vesz­tett bányászokra emlékeztet egy emléktábla, amely előtt néhány perces megállással rójják le tiszteletüket a láto­gatók. A történeti kiállítást a bá­nyászkolónia egyik épületé­ben rendezték be 1985-ben. A kiállítás a nógrádi szénbá­nyászat kialakulását, fejlődé­sét mutatja be 1950-ig. Fény­képek, térképvázlatok segít­ségével teszik láthatóvá Nóg- rád szénkészletének elhelyez­kedését, a bányászélet egyes eseményeit. Egy másik teremben meg­tekinthetők a hajdani bá­nyászok egyenruháinak hét­köznapjai, illetve díszesebb változatai is. De különböző használati eszközökkel, szer­számokkal is találkozhatunk itt. Egy különteremben idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész fából készült szobrai láthatók. A tizenegy szobor csodálatos hűséggel mutat be néhány pillanatot a bányászok életéből. 1990. május 5-én ünnepel­ték a múzeum fennállásának 25. évfordulóját. Ez alatt a 25 év alatt 579 ezren keresték fel a létesítményt, mind belföldi, mind külföldi érdeklődők. Ezen nincs is csodálkozniva­ló. A Salgótarjáni Bányászati Múzeum európai szintű, hozzá hasonló szénbányában kialakított tárlat csak a németországi Bochumban ta­lálható. Hétfő kivételével minden­nap 9-től 15 óráig nyitva tar­tanak. A megye iskolás és óvodás gyermekei részére - ha csoportosan érkeznek - idén a belépés díjtalan. Noskó Ágota Collegium Musicuin Budapest Kakuk Balázs Werner Hader Királyok zenéje Szirákon A sziráki kastélyban a Collegium Musicum Budapest zenekar, az őszi-téli hangversenysorozat első koncertjét tartotta. Képeink a koncert hangulatát érzékeltetik. Szilvási Gyöngyvér Mikuska István felvételei Stadler Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom