Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-11 / 111. szám
6 im-TMü 1990. AUGUSZTUS 11.. SZOMBAT Nógrádi kiadványok KIK ÉLTEK A PÉCSKŐ UTCÁBAN? t./.mtal két helyi kiadványt ajánlunk a nógrádiak könyvespolcára. Mindkettő Salgótarjánban látott napvilágot a Xógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága gondozásában, s mindkettő egy- egy kiadványsorozat újabb része. Elsősorban nem könnyű nyári olvasmányokról van szó, ezek a kiadványok mindenekelőtt kutatóknak, a helytörténet iránt érdeklődőknek, történelemtanároknak szólnak, bár mindazok haszonnal forgathatják őket, akik érdeklődnek a szükebb haza múlt. ja iránt. SZÉPÜL A FERENCES KOLOSTOR SZÉCSÉNYBEP Lassan egy éve, hogy a ferences rendi barátok újra elfoglalhatták több mint 650 éves tulajdonukat, a szécsényi kolostort A helybeliek jól tudják: ez nem csupán „beköltözést" jelentett - hanem egy hatalmas munka kezdetét.- Igqp, feladatunk nagysága még a XIV. században itt letelepedő rendalapitó testvérek munkájával is felér, ha túl nem szárnyalja azt — helyesel Márk atya, a szécsényi quardien beszélgetésünk kezdetén, majd folytatja:- Mikor elődeink idejöttek, a helybeli földesúr, Szécsényi Tamás hivasara, már állt a kolostor. Az akkori és még a mai viszonyokhoz képest is nagyon gyorsan, egy év alatt épült fel, XXII. János pápa szellemi és a földbirtokos anyagi támogatósa révén. Azóta egyszer rekonstruálták, a törökök kiűzése után. Nehezíti helyzetünket, hogy most jogilag csak hassználói. nem tulajdonosai vagyunk a háznak. így még az eredeti berendezést sem kaphatjuk vissza A könyvtárról nem is beszélve. . .- ??- A ferences könyvtár nagyon hires volt - egészen az államosításig. Ekkor egy része az állami könyvtárhoz, és a múzeumba került, másik részét a hívek mentették. Sajnos, ezek visszatérítésére nem sok hajlandóságot tapasztalunk.- Hol tartanak ma a felújítási munkálatokkal?- Az épület rendbehozatalával párhuzamosan régészeti feltárások is folynak. Ez lassan a végére jár. Az előkészítő munkálatok is megtörténtek, a restaurálás pedig 30 százalékos állapotban van egyelőre. Amit társadalmi munkával meg lehet tenni, az is elkészült.- Ezek szerint milyen feladatok vannak még hátra?- Az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség részéről szakemberek (építészmérnök, statikus, régész, restaurátor) foglalkoznak a kolostorral. Ök készítették el a terA budapesti „vendégmunkások veket ingyen. Szükségünk lenne szakképzett kőművesmunkára. Emellett mindenki jöhet, aki talicskázásra, ásásra, vakolásra hajlandó. Nem fog unatkozni. . . * Nem unatkozott az a tucat budapesti fiatal sem, akik úgy döntöttek, nyári szünetük egy részét munkával töltik, méghozzá a szécsényi ferences kolostorban. — Mindnyájan a Regnum Mariánum (Mária Országa) nevű egyházi közösséghez tartozunk - meséli Török Péter orvostanhallgató. - A szervezet. amely a múlt század elején alakult — gyerek- és ifjú- sógneveléssel foglalkozik. Papi vezetők mellett mi fiatalok vigyázunk a 6-18 éves gyerekek fejlődésére. . Együtt táborozunk nyáron, kinn a természetben. Megpróbáljuk egészséges életre nevelni őket. Most mi is tanuljuk egy kicsit az életet, a talicska és a lapát mellett. — Kapnak ezért pénzt? — A munkánk felajánlás. Persze mi is kapunk szállást, étkezést. Igazi jutalom az lesz. ha visszajöhetünk és láthatjuk „készen" a kolostort. * — Milyen lesz az épület, ha elkészül? — Az emeletes építmény földszintje, továbbá a külön bejáratú Rókóczi-szoba nyitott lesz az idegenforgalom számára - mondja Márk atya. A többi részén — a kolostor hagyományainak megfelelően — Noviciát, vagyis az újonnan felvett szerzetesek lakhelye lesz. Belső kertjét budapesti szakiskolások telepítik be olasz és spanyol kolostorkertek mintájára, és azt is vállalták, hogy öt évig gondozzák, figyelik a fejlődését. A kolostor alatti domboldalon Haynald püspök alapítványát hozzák rendbe, gyógynövényparcellákat alakítanak ki. Az udvarunkon külön épületben diákoknak, turistáknak biztosítunk alvási lehetőséget. * — Mi az, ami turistalátványosságként látogatókat vonzhat ide? - kérdezem Varga Borbálától, aki az idezarán- dokló csoportok idegenvezetője. — Az 1332-33 között épült kolostornak több érdekessége van. Legértékesebb része talán a ma sekrestyeként szolgáló régi káptalanterem. Ilyen helyiség a mi városunkon kívül idehaza csők Sopronban található. — Milyen célra építették ezt a termet? — A gótikus stílusban megépült rész főpapok, vizitátorok fogadására szolgált. A további értékek közül az építészetben járatosaknak nagy élményt jelent a ferences stílust megőrző épületszerkezet. Igyekeztünk minél több eredeti berendezési tárgyat — fa- berakásos ajtót, kenyérsütö kemencét. tojástartósitót - megőrizni. Ezek nagy érdeklődésre számíthatnak. Mellettük eredeti formájában látható a Rákóczi-szobaként ismert helyiség, melyben emléktárgyakat, képeket állítunk ki. ★- Mikor nyílik meg a turisták előtt a kolostpr?- Eredetileq ez év őszére terveztük. Bár még 50 millió forint hiányzik, én optimista vagyok, hogy akkorra megnyithatjuk — mondja Márk atya.- Milyen segítséget kapott a ház eddig?- Pénzzel támogatott az OMF, a Nógrád Megyei Tanács, az Idegenforgalmi Hivatal mellett egy nyugatnémet férfi is. Egy osztrák nyugdíjas néni traktort vásárolt nekünk. Az ország legkülönbözőbb részeiből érkeznek adományok.- És a helyi segítség?- Mikor múlt ősszel elkezdődtek a munkálatok, szép számmal jelentek meg a fiatalok. Azóta csappant az érdeklődés. Mindenhonnan várunk munkáskezeket. Akik igénylik, szállást, étkezést is kaphatnak. Akik pénzzel szeretnének segíteni, a 755 002207 számú számlára, az OTP szécsényi fiókjába küldhetik adományukat, és ezt az adóalapjukból is levonhatják.- Az eddigi sok segítséget pedig nagyon köszönjük, az előbb említetteken túl a téesz- nek, a téglagyárnak, az erdészetnek és a lakosságnak is: az adakozóknak, a sok társadalmi munkásnak. Annak az embernek, aki szabadságát a kolostorban töltötte munkával, és annak a nyugdíjas néninek, aki - ki tudja milyen szerény nyugdíjából — ötven forinttal támogatott minket. Ök minden bizonnyal tudják: nem csak nekünk — nekik is épül a kolcstor. Kovách Judit Regina NÓGRÁD MEGYE TÖRTÉNELMI HELYSÉGNÉVTÁRA Különösen nem olvasmányosságával tűnik ki, de annál nagyobb jelentőséggel bír a történeti kutatá.s számára az a dokumentumkötet, amely a Múzeumi érte- kez.ő sorozatban jelent meg Cs. Sebestyén Kálmán és Szvircsek Ferenc Nógrád megye történelmi helységnév- tárát állította össze az 1850- től 1970-ig tartó periódusban. A helységnévtár alapvető műnek számít, régi hiányt pótol. Nógrád megye községeinek közigazgatási változásai a XIX—XX. században ugyancsak viszontagságos történelemről tanúskodnak. Maguk az adatok ugyan „szárazak”. ami viszont mögöttük van. az maga a történelem. Ide értve például a legalapvetőbb változást, a Trianon előtti és utáni állapotot. Nógrád vármegye területe 1910-ben 4128 km2 volt, lakosainak száma 261 517 fő. A népesség 76 százaléka magyar, 22 százaléka szlovák. A trianoni békeszerződés (1921: XXXIII. te.) életbelépése után Nógrád megye 42,3 százaléka, 1747 km2, lakosságának 36,5 százaléka. 95 222 fő, a Csehszlovák Köztársasághoz került. A változások a későbbiekben is viszonylag gyorsan követték egymást, nyomukban a megye területe — az oc’a- és visszacsatolásokkal. az itt élük élete . — gyakran változott. Megint csupán egy-két kiragadott példa. Nógrád és Hont vár- megvét 1923-ban egvesítet- ték Az 192.3: XXXV. te. az 1938. évi I bécsi döntésig (1938. XI. 1.) volt érvényben. Jelentős változást hoz az 1938: XXXIV. te., a Felvidék visszacsatolása. Aztán 1945-ben az ország korábbi területi változásaira vonatkozó törvénycikkeket hatályon kívül helyezték. Még ebben az évben az általános rendezésig Nógrád és Hont vármegyék újra egyesültek. Hevesből Nógrádhoz — és viszont — csatoltak községeket. A 4343 1949. (XII. 14.) MT. sz. íendelet értelmében 1950. I. 1-től végrehajtott területrendezés értelmében Nógrád megyétől elcsatolt területek: Drégelypalánk. Hont és Ipolv- vece kivételével a szobi járást, növelték, Nógrádve- röce. Kismaros, Penc, Rád és Ko«d községeket Pest megyéhez, csatolt települések; Heréd. Lőrinci. Nagykökényes. Zagyvaszántó. Heves megyétől Nógrádhoz csatolt, községek: Nád- újfalu. Mátramindszent. Szuha. Dorogháza, Nagy- bátony (Maconka), Tar, Hasznos, Szurdokpüspöki és Pásztó. Mindezek csupán kiragadott példák a kötetből, de jelzik. hogyan is élt Nógrád népe az elmúlt században. S akkor még nem is szóltunk az 1950. év utáni név- és közigazgatási változásokról. a helynevek magyarosításáról. illetve a könyv magváról. magáról a történelmi helységnévtárról, amely a települések nevének mai alapját is tartalmazza. A kötethez térképek tartoznak. MÜZEUM1 MOZAIK A Múzeumi mozaik 1990 évi első száma Bagyinszky Istvánné szerkesztésében jelent meg. Az igen gazdag A tartalomból most csupán néhány publikációra hívjuk föl a figyelmet, megjegyezve, e füzet, a hasznos ismereteken kívül olvasmányosságával is kitűnik. Több közlemény foglalkozik Mikszáth Kálmánnal, aki 1910. május 28-án hunyt el. Dr. Horváth István. a helytörténet historiográfiájának áttekintésére vállalkozott. Egy betemetett ipari műemlékről, a somlyói viaduktról ír Hibei Sz. Ferenc. Mint ismeretes. Salgótarjánnak'-* egyetlen ipari műemléke van, a József- lejtősaknából kialakított föld alatti bányamúzeum. A másik a somlyói viadukt volt, ez azonban már csak emlékezetben él, mint láthatatlan híd a múltba. Salgótarján múltjának sok más érdekességét is olvashatjuk a kiadványban, például az öreg tölgyről, a régi kocsmákról. De külön is szívesen hívjuk föl a figyelmet Baráthv István írására, amely Emlékeim a régj Pécskő utcáról, címmel jc.ent meg, sorra véve a régi portákat. udvarokat, korabeli fényképekkel, térképvázlattal, sok személyes és hiteles emlékkel. Ez az írás egy 1989-ben elhangzott előadás rövid változata. örömmel vennék a régi tarjániak, ha az előadás teljes szövegét is olvashatnák. Hiszen sokan oly ke- vese.t tudnak Salgótarjánról, ahol «élnek. T. E. Szép környezetben a megújuló - 650 éves - ferences kolostor. Octavian Fiorescu rendhagyó kiállításáról HÍDKÉNT SZOLGÁLNI — KÉT NEMZET KÖZÖTT — Igen, hídként szolgálni. Hídként, amely nem szétválaszt, hanem egymás felé segíti az embereket — mondja Fiorescu csendes derűvel, amikor végre időt szakíthat a gratuláció forgatagában. — Mert most erre van a legnagyobb szükség magvarnak és románnak í,gy- formán. Hogy megismerjék egymást. Mert aki nem ismeri a szomszédot, az könnyebben gyűlöl. Vagy csak nem szereti embertársait. De aki megismeri a másikat és rájön, hogy az is ugyanolyan ember. az biztosan nem gyűlölködik. Es ha nincs gyűlölet a szívekben, akkor hamarabb keletkezhet szeretet is a másik iránt. A másik életének, munkájának megbecsülése. Akkor már lehet egymás mellett békésen élni. Es ez a legfontosabb. Békében élni! Amíg nagyon lassan, szinte szavanként forgatva-íz- lelge.tve rakja össze Fiorescu a mondatokat, tűnődve nézem ezt a magas, vállas bajuszos, „krisztusi korban lévő” fiatalembert. Tekintetében nyoma sincs annak a szomorúságnak, tagjaiban a fáradságnak, mint ahogyan néhány hónapja megismertem. Most csillogó tekintettel magyaráz, majd néhány perc után ruganyos léptekkel másik csoporthoz igyekszik a fogadás résztvevői között. Igen, azon a fogadáson, — mégpedig a budapesti Román Nagykövetség dísztermében, — melyet ezen a napon a tiszteletére rendeztek. Személye és több mint harminc festménye tiszteletére. Ha bárki pár hónappal előbb ilyet akár feltételes módban is, de megemlített volna, a legkevesebb, hogy csendes szomorúsággal megmosolyogjuk. Hogy Octavi- an Fiorescu, a színtiszta román Olténia szülötte, a kiátkozott, elüldözött festő kiállítását éppen Románia nagykövete nyitja meg, s éppen ebben az épületben, azt nem remélni, de még álmodni is képtelenségnek tűnt. Ez most nem álom, hanem színtiszta valóság. Ma pedig — eddig vele mostohaként bánó — hazája képviselő) segítették élete második kiállításához. Mert Romániában ugyan dolgozhatott, de kiállítani nem engedték. Így élete első tárlata új hazájában — magyar felesége és gyermeke.! hazájában — nyílhatott meg néhány hónapja, Budapesten. Arra a kérdésre pedig, hogy ezt a rendhagyó eseményt követi-e újabb, s nvílik-e, nyílhat-e lehetőség egymás országai művészetének, művészeinek kölcsönös megismerésére, már Octavian Oltenau, a köve.t- ségi kulturális és sajtóattaséja válaszol. — Feltétlenül, mert eltökélt szándékunk. Nézze, ezt a kiállítást egy évvel ezelőtt elképzelni se lehetett volna. Annál is inkább, mert a művész egy volt „szökevény’, aki Ceausescu diktatúrája e.lől, a puszta életét mentve menekült kj az oiszágból. Most ő külföldön letelepedett román állampolgár. Ugyanakkor szeretheti szülőföldjét is. Mi mindketten ugyanazt a népet képviseljük, ö a művészetével. Nagyon fontos, hogy két olyan nép, mint a magyar és a román, melyeket összeköt a történelem és a jeden, közelebb kerüljenek egymáshoz. Azonos helyünk van Európában és az egyik legjobb út az együttműködés felé a kultúra. Románia nagykövete, Si- mion Pop úr egy árnyalattal még közvetlenebb, barátságosabb. . — Engedje meg, hogy először a köszönetemet fejezzem ki azért, hogy a művész első kiállításának első méltatására lapjuk — az Üj Nógrád — vállalkozott. Ez Florescunak sokat jelentett. Azt pedig remélem, hogy ezután még sok — a maihoz hasonló — eseményről adhatnak még hírt. Szeretnénk, ha művészek, írók, költők, kulturális csoportok mutatkozhatnának be egymás hazájában. Nem árulok el titkot, amikor azt mondom; kormányomnak szándéka a magas szintű külügvminisz- tériumi nyitást más fórumokra is továbbvinni. Az a helyes politika, ha egymást, egymás gondolatvilágát megismerjük. Én nem hivatásos diplomata, hanem író vagyok. Ismerem a román nemzet lelkét. De Erdélyben éltem, ezért ismerem a magyar ember lelkét is. Nekünk egymás mellett kell élni! Ezt az élet ígv diktálja! Szükséges tehát, hogy minél jobban megisme.rjük egymást. Tiszta szándékom, hogy a kölcsönös megértést szolgáljam. Ez a mi érdekünk, minden jót akaró román ember érdeke. Ha mindketten ezt akarjuk, bizitos, hogy eredményesek lesznek fáradozásaink. Nem lesz könnyű, de reményt hozhat. G. Szűcs László
