Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-09 / 109. szám
1990. AUGUSZTUS 9.. CSÜTÖRTÖK UEPTinil 3 Száraz földek, apadó kutak Csak a kiadós eső segít A pakliban még sok az ismeretlen Fisam ne erőszakold, hogy vissza- ridlll igényeljem azt a földemet, amit a hatvanas évek elején beadtam — idézte Salgótarjánban megtartott, a földtörvénytervezettel kapcsolatos vita előtt az egyik mezőgazdasági szakember szülőjének álláspontját. Más hangszerelésben, gazdagabb árnyalatokban, igen sokféle módon, és igen soikan kinyilvánítják, hogy nem igénylik visz* sza a földjüket. A bevezetőben említett összejövetelen nemcsak magasabb képzettségű, hozzáértő, nagyüzemet vezető, irányító szakemberek vettek részt, hanem a Salgótarjánt körülölelő községekből egyéni gazdálkodók, volt téeszta- gok, akik ma nyugdíjasok. Az utóbbiak a határozott kívánság ellenére a tervezetben foglaltak vitatása, kiegészítése helyett, elsősorban saját lehetőségeikre voltak kíváncsiak. Csokorba szedve a következőkről van szó: Visszakérem a földemet és megművelem, de mi lesz azokkal a területekkel, amelyek tíz-tizenkét részben vannak? Én az egészet kérem vissza, de csak egv részét akarom megművelni. Mi a követendő eljárás?Nem akarom megművelni, csak a tulajdonjogot akarom visszaszerezni. Mi lesz a juttatott földdel? Az érdeklődők egyúttal azokat a sérelmeiket is jelezték, amiket korábban elkövettek velük szemben. Egyáltalán nem lehet rájuk akár csak egy pillanatig is neheztelni, mert csak első olvasatban hallották a tervezetet, s ezért jórészt csak saját egyéni dolgaikra kértek választ, amit majd a végrehajtási utasításban kell összefoglalni, amennyiben megszületik az új földtörvény. Mielőtt bárki és bármiféle messzemenő következtetést vonna le. vagy illúziókat kergetne, az egyik leglényegesebb gondolatot magába foglaló, útjelzőként is felhasználható megnyilvánulásra kell utalnom, amely mellett a résztvevők vagy elsiklottak, illetve oda sem figyeltek. Ez pedig a következő: A jogalkotók nem az eredeti, 1947-es állapotok visszaállítására törekednek, hanem csupán egy szerzést szabályoznak és nem kártérítenek. Oly módon, hogy felhívják a figyelmet: a földet nem kötelező visszaigényelni, nem kötelező ismét tulajdonosként részt venni a mezőgazdasági termelésben. Erre utal a tervezetben az elsősorban való megfogalmazás, mely szerint a földhöz kapcsolódó tulajdonjogot visszaállítani elsősorban azoknál lehetséges, akik azt a jövőben is megművelik. Ennek kapcsán igen halvány utalás olvasható arra vonatkozóan, hogy a vázolt célok megvalósításakor ügyelni kell a termelés folyamatosságára is. A mára jellemző vonzás, taszítás, változás sodrában az előbbi inkább csak óhaj még akkor is. ha az illető csak a tulajdonjogot kívánja megszerezni, bár a tervezet szerint ebben az esetben is felelős a visszaigényelt föld megműveléséért. Ez utóbbi formája igen sokféle lehet; a bérlettől, a földjáradék igenlésén át ... A megyei földhivatalba eddig háromszáz- hatvannégven jelezték újbóli földtulajdonosi szándékukat. Ezzel szemben a termelőszövetkezetektől kapott híradás alapján néhányan jelentették be konkrét igényüket, de nem minden esetben a saját megművelés szándékával. Amennyiben a földtörvénytervezet az előbbiek szerint nyeri el végleges formáját, akkor a miniszteri bejelentés alapján is jelentősen mérséklődik a nagyüzemek szerepe az ágazatban, a világszerte elismert és a tervezet' szerint zsákutcába jutott nagyüzemi mezőgazdaságot szétverik. De csak akkor, ha a törvény végleges megalkotása után a jelenleginél nagyobb lesz a visszaigénylők száma. Az egyéni kívánságokra adott válaszok mellett több, a tervezetet kiegészítő javaslat is elhangzott. Kerüljön bele a tanyaépületek rendezése, a kettős birtokosság problémája. Megoldásra vár ag elaprózott területeikkel kapcsolatos elképzelés. Oj működési szabályzat megalkotását kívánja a legeltetési bizottságok, az erdőbirtokosságok, a tejszövetkezetek életre hívása. A beadott erdőért erdőt, és ugyanannyit kapjon vissza az eredeti tulajdonos. Emeljék fel a földdel nem rendelkezők földigénylését behatároló másfél hektár nagyságot, a juttatott föld is szerepeljen a dokumentumban. A végrehajtásban nagyobb mozgásteret kellene adni a végrehajtó szerveknek, mivel az ügyintézés során sok minden változhat. A földrendező bizottságok létrehozását a kisgazdapárt vegye a kezébe, ne pedig az ön- kormányzat. é RpitlAliÜlf h°ß-v az Országgyűlés a ncmcijun, törvény vitája után a döntést kétharmados többséggel hozza meg. nem pedig az 50 százalék 4- egy fő lesz a mértékadó. Az átalakulás szerény becslések szerint ötmilliárdba kerül, nem beszélve az egyéb kiesésekről, a mai ellátási színvonal lezüllesztéséről, az inflációs ráta megugrásáról. Számolni kell azzal, hogy a végrehajtásban sokféle megrázkódtatás alakulhat ki. Egymásnak feszülnek az ellenvélemények és netán újabb igazságtalanságok sorozata indul meg. Ez az aggodalom nem indokolatlan. Például homály és sötétség fedi azt a kitételt is, mely szerint ki állapítja meg, s mihez viszonyítva az aránytalanul alacsony ellenérték nagyságát. Mindenesetre bíróságaink és ügyvédjeink nem válnak munkanélkülivé. Egyébként a pakliban ma még sok nehéz, bonyodalmat okozható ismeretlen kártya van, amit tetézhet egv rossz lapjárás is. V. K. Hogy az ötletből termék legyen Kockázati tőkére van szükség Hova fordulhatnak azok a vállalkozók, akiknek ötletük, kutatási eredményeik vannak, ám semmi több. Kik azok, akik vállalják, hogy ezt az ötletet, tervet piacra alkalmassá teszik, a sorozatgyártást beindítják, finanszírozzák az innovációs tevékenységet, úgy, hogy a végeredmény, a siker előre nem látható. Ilyen típusú finanszírozást fejlett piac- gazdaságú országokban, a kockázati tőkebefektető társaságok vállalnak. Persze korántsem emberbaráti szívességből, hanem az extraprofit reményében. Nálunk mind a mai napig hiányoznak ezek a szervezetek. Hiányuk felmérhetetlen veszteséget okoz. Gondoljunk bele, hogy hány ötlet, világraszóló találmány süllyed a feledés homályába, ha gazdájuk nem olyan kitartó, mint a rákkutató Kovács Ádám, vagy a Béres-cseppek kitalálója. A kockázati tőke egyik legfontosabb ismérve, hogy az innovációs folyamatban nem a hitelfolyósítás szokásos eszközeivel vesz részt. Nem kíván visszafizetést, kamatfizetést, hanem mint részt vevő tőke, saját tőke működik. A kockázati tőke- befektetés akkor térül meg, akkor hoz nyereséget, ha a vállalkozás értéke növekszik. A kockázati tőkebefektető nyeresége, a vagyongyarapodás. Igaz, ezt csak hosszú idő távlatában érheti el, ha éppen nem a vagyonvesztés a végeredmény, merthogy a vállalkozás igencsak kockázatos. Az ötlettől a termék piacra kerüléséig, hosszú az út. A fejlesztés- és technológiaigényes vállalkozás beindítása, piacképessé tétele 5—6—7 évet is igénybe vesz. Addig a pénzt csak használják, és nem fial semmit. Ezért az áldozatért jutalom jár, mégpedig extraprofit képében. A kockázati tőkét befektető társaságok általában az ötletet, találmányt még akkor karolják fel, amikor a termelési feltételek csak csírájukban vannak meg, gyakran még a kutatás stádiumában. Menedzselik a vállalkozást, majd a tőkéjükkel a piacra befutott termék termelését is megszervezik. A befuttatott termék, vagy szolgáltatás ekkor már más tőkét is vonz. ekkor már lehet részvényeket kibocsátani. A kockázati tőkének ebben a stádiumban nincs több teendője, általában kivonul, részesedését eladja és a tőkét máshová fekteti be. A fejlett gazdaságok gyakorlatában a kockázati tőke- befektető társaságok viszonylag kis főkét forgatnak. Legalább 10 terméket visznek egyszerre, a tapasztalatok szerint ugyanis ezek közül átlagban négy üzletről hamar kiderül, hogy sikertelen, további négy csak átlagos hasznot hoz és csak egy-kettő, amelyik igazán megfelel a reményeknek. Addigra viszont a magyar adózási, szabályozási gyakorlatban le is húzhatják az ilyen típusú társaságok a rolót. Mert az adózás normatív, minden évben adózni kell, tartós veszteséggel pedig sokáig nem tartható fenn a működés, így a felszámolás elkerülhetetlen. De nem ez az egyetlen magyarázata annak, hogy hazánkban éppenhogy próbálkozik a türelmesnek is nevezett kockázati tőke. A kockázati tőke típusú vállalkozásnak sokak szerint, nincs megfelelő szervezeti formája. A korszerűnek mondható társasági törvényből hiányoznak az e tevékenységnek megfelelő speciális társasági formák. Például részvénytársasági formában lehetetlen a kockázati tőketársaságnak működnie, mert 50 százalékos vagyonvesztés után — márpedig a kockázati tőke működése során, ilyen helyzet gyakran előállhat — meg kell szűnnie. A kockázati tőkebefektetés egyértelmű, törvényi szintű szabályozásával, a kedvezmények kialakításával együtt várhatóan megnő a külföldi befektetési kedv is. A hazai kockázati tőkebefektető társaságok elszaporodására rendkívül szüksége van a gazdaságunknak. Egyelőre azonban nincs, aki a szabályozást előkészítse, foglalkozzon vele. A pénzügyi kormányzat átszervezése vár, az OMFB-t megszüntetik, mindenki a nagypolitikával van elfoglalva. Csak reménykedni tudunk, hogy ez a csak látszólag lényegtelen probléma minél hamarabb terítékre kerül. D. M. (Folytatás az 1. oldalTÓl.) megye nyugati része a Du- namenti Regionális Vízmű távvezetékén keresztül kap ivóvizet. A legutóbbi meleg napokban a megyében harminchat helyen kellett elrendelni első fokú vízkorlátozást, amelynek értelmében locsolni és gépkocsit mosni nem szabad. A vizkorlátozás a megyében sok vizet felhasználó üzemeket, gyárakat is érint, szám szerint tizenhat ipari üzemet. Korlátozni kellett a vízfogyasztást Balassagyarmaton az Ipoly Bútorgyárban, a kábelgyárban, a fémipari vállalatnál, hogy Főszerepben a csomagológépek Partneri nap Szécsényben Szécsényben már hagyománnyá vált, hogy a New- tec—Hunpack Csomagológép-gyártó Kft. partneri napot rendez az érdeklődők részére. Az ilyen partneri napokon a Szécsénybe érkező szakemberek bemutató keretében, működés közben ismerhetik meg és tanulmányozhatják a korszerű csomagolástechnikai berendezéseket. S az már természetes, hogy a jelenlegi felhasználók és a leendő partnerek szakemberei kimerítő szakmai tájékoztatásban részesülnek. Az idén augusztus 16-án rendezik meg a partneri napot a kft. Varsányi úti telephelyén. A fogadó szakemberek szívesen látnak a bemutatón minden felhasználót, s minden új érdeklődőt. Szécsényben azt tartják, hogy minden partnert meg kell becsülni, s minden leendő felhasználót figyelmesen kell kezelni. Várnak tehát minden érdeklődőt, hogy a délelőtt 10 órakor kezdődő bemutató keretében segítséggel szolgálhassanak a csomagolási gondok szakmai és gazdaságos megoldásában. S ha netán valaki nem tud részt venni a partneri napon, bizalommal keresheti a szécsényieket augusztus 30-án, Budapesten, az OMÉK Budatranspack csomagolástechnikai szakkiállításán a vásárváros C pavilonjában. csak a legnagyobbakat említsük. A megyei víz- és csatornamű-vállalatnak komoly gondot jelentett azoknak a területeknek az ellátása, ahol tartós a vízhiány. Tudni kell ehhez, hogy Nógrád vízföldtani és vízrajzi adottságai talán a legkedvezőtlenebbek az országban. Mindössze két, aránylag kevés vizű folvónk van: az Ipoly és a Zagyva. A kútfúrások is kevés eredményt hoznak, kishozamúak a felszín alatti vizek, gyakran rossz a minőségük is. Amíg például az Alföldön égy fúróit kútból ezer, kétezer köbméter vizet is kitermelnek. nálunk ez a mennyiSzarvas István a fóliásban a növények fejlődését vizsgálja. ség két-, háromszáz köbméter. összesen három vízműtelep — a dejtári, mi- hálygergei, a hasznosi — szolgálja a megye lakosságát, ezek adják a víztermelés 80 százalékát. A mostani szárazságban komoly költséggel, több helyen tartálykocsiból, illetve műanyag ballonok segítségével látták el az embereket. A megoldást egy kiadós eső jelenti. Ha nem kell locsolni, kevesebb vizet fogyasztanak a háztartások, remélhetőleg enyhül a szomjúság, amelytől nemcsak a megye és Magyar- ország, hanem Nyugat-Euró- pa is szenved egyelőre. r— CS — Ne tessék csodálkozni rajta, de ez az igazság! Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság salgótarjáni erdészetének kőházi csemetekertjében már most a karácsonyra gondolnak. Évek kellenek, amíg egy kis csemetéből karácsonyfának megfelelő nagyságú lesz. Azokat addig ápolni kell, mint a valódi csecsemőket, hogy szépen’ fejlődjenek. Szarvas István erdész úgy ismeri kilenchek- táros birodalmának minden négyzetméterét, akár a saját kertjét. Zöld hálók borítják az ágyásokat, védve a madaraktól és a napsütéstől a kis fácskákat, mert összesen négymillió csemete nevelkedik. A fenyők mellett ültettek tölgyet, bükköt, csert és nyírfát, hisz pótolni kell az erdőkben a kitermelt fákat ff Részvénytársaságok, kft.-k, vállalkozók, intézmények! Segíteni akarunk Önöknek! RENDELJÉK MEG NÁLUNK PROPAGANDA- ÉS /iV»L*7 REKLÁMKIADVÁNYAIKAT!!! Rendelkezésükre állunk vállalati újság, híradó készítésével is. Szerkesztőről, újságíróról, nyomdáról gondoskodunk, a legkedvezőbb áron. Határidőre, szép kivitelben szállítunk. Érdeklődni lehet: az Axel Springer—Budapest Kft. Nógrád Megyei Irodájánál 3100 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Tel.: (32) 10-977.-----— ZZ Karácsonyra kapálnak A szorgalmas asszonyok a kis fenyőket kapálják.
