Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-21 / 118. szám
2 tmnmu 1990. AUGUSZTUS 21., KEDD :.1p 8®»® my/////mmm////////////////////Mm Szent István ünnepén Ökumenikus kenyéráldás Balassagyarmaton Balassagyarmat polgárai nevében a köztiszteletű Markói István végezte el az ünnepélyes kenyérszegést. a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő. Az Űrtől lett ez csodálatos a mi szemünkben. Ez az a nap, amelyet az Űr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!'’ Az esperes úr Szent István országának jelentőségét István királyunk személyén át mutatta be a hívőknek és a nagyszámú közönségnek, előttük hangsúlyozva, hogy királyunk a haladó Európa nagy királyai között volt mindig, tehát népünknek nincs szégyellniva- lója, a magyarság éppen ke- resztyénségével kezdettől István korától része Európának. Ez és mindaz, ami előttünk áll, erősítheti a tettekhez szükséges derűlátásunkat. Róka Lajos református lelkész úr bevezető szavaival arra emlékeztette az ünneplőket hogy nagy Királyunk Krisztus nevében és erejével kezdte meg uralkodását. Innen indult egy új út egész népe számára, amelyen ma is járhatunk. Minden uralom tehát, amint az Ige mondja. Tőle származik, Krisztustól és erről soha nem feledkezhetnek meg azok, akik a kormányon tartják kezüket. De nem tagadhatja le Krisztus nevét az sem, ki fölött a keresztségben az ő nevét kimondták. A szertartás a Szent Feli- cián kórus énekével folytatódott. A kenyéráldást az Eucharisztikus Himnusz előadása vezette be Varga János karnagy irányításával, amelyet mindhárom felekezet említett lelkésze- végezte a megfelelő rituálék szerint. Az ünnepélyes kenyérsze- gésre Markói István köztiszteletű balassagyarmati polgárt kérték fel, aki a Szózat hangjai mellett szegte meg és mutatta fel a már megáldott újkenyeret. Az immár hagyományos ökumenikus kenyéráldási szertartás Balassagyarmaton a Boldogasszony Anyánk ősi himnusz közös eléneklésével ért véget. Ezt követően kisszámú balassagyarmati polgár az imént jelképesen megáldott és Szent István nevét örökítő utcanévtáblát a volt Murár Lajos utca torkolatához vitte, ott ideiglenesen a falon elhelyezte. A Szent István utcabeli lakók képviseletéber) néhányan ugyancsak meghatottan hallgatták Kamarás József rövid történelmi megemlékezését, amelyet egyházi ének vezetett be. A város polgárainak nevében a Civitas Fortissima Kör társelnöke a Szent István-i örökség elfogadásáról és annak szellemében történő együttcselekvésről szólott, felszólítva e helyről is a város népét a közös lépésekre a kibontakozás felé. Herczeg János országgyűlési képviselő megszegi az újkenyeret. j Szent István királyunk ünnepét a katolikus, evangélikus és református hívek együtt köszöntötték azon a kenyéráldási szertartáson, amelynek tegnapi színhelye a balassagyarmati katolikus templom előtti térség volt. Tizenegy órakor a nagyszámú ünneplőhöz csatlakoztak a szentmise résztvevői is. akik előtt — rövid műsor után — elsőként Sághy Ferenc katolikus kanonok emlékezett a nagy királyra. — Kedves hívek, kedves ünneplő magyar testvéreim! Második alkalommal jöttünk össze ezen a helyen, hogy István királyunk emlékét méltóképpen megünnepeljük — kezdte beszédét a kanonok, utalva arra. hogy ökumenikus kenyéráldási szertartás az utóbbi évtizedekben először tavaly volt Balasssagyarmaton. A kanonok úr beszédjét az örömet, nemzeti bánatot egyként idéző, a hitet mindig erősítő harangajándék felidézésével folytatta. A budapesti Szent István-bazilika tegnap kapta vissza azt a harangot. természetesen újraönt- ve Passauban, amelynek elődjét 1944-ben a németek hurcolták el. A harang mindig jelkép, benne él István király üzenete: szűnjön meg az átkos széthúzás, építsük együtt a szeretet országát, hiszen az élők erre várnak ma is az új időkben. A harang kongatja, kiáltja: fogjunk ösz- sze, építsük a magyar népet, a magyar hazát, a Szent Jobb útmutatása szerint — emelte ki beszédében Sághy Ferenc, majd a városról és népéről szólva kijelentette: Balassagyarmat nemcsak a legbátrabb (Civitas Fortissima) hanem a legkereszté- nvibb város is megyénkben, Civitas Cristiana, hiszen lakóinak többsége keresztény. Éppen ezért örülhetünk annak, hogy a városhoz méltóan Szent István napjától számítva újra van első királyunkról elnevezett utcája Balassagyarmatnak. Kalácska Béla evangélikus esperes a szentírásból a zsoltáríró szavait idézte: „az Szabadtéri szentmise Magyarnándorban Új hazát alapítunk Augusztus 19-én több százan ünnepeltek Magyarnándorban. A környező falvakból is szép számmal érkeztek a településre, ahol Herczeg János országgyűlési képviselő mondott beszédet a két világháború hőseinek emlékművénél. — Bármikor, ha erre az emlékműre ránézek, meghatódom, és szomorú szívvel gondolok azokra, akiknek neve a táblán szerepel. Szinte a hangjukat is hallom. Megidézem a hősöket: gyertek, mert új hazát alapítunk most. Köszönöm a magyarnándoriaknak hogy a Szent István-í emlékezet él, így íme, itt is helyére került a korona. Ünnepeljük együtt szeretetben Szent Istvánt, a hősök emlékét és a kenyéráldást! Sándor István tanácselnök és Herczeg János megkoszorúzták az emlékművet, melynek érdekessége, hogy tavaly óta ismét a tetején ékeskedik a szent korona másolata, amely több mint harminc évig a földben volt elásva. Ezután Fekete Péter, ma- gyarnándori plébános tartotta meg a szabadtéri szentmisét: — A mai napon Szent Istvánhoz imádkozunk hogy továbbra is legyen égi közbenjárónk. Isten és a haza szeretete, a jó erkölcs — e hármas intelmet kell ma is megtartanunk. A plébános megszentelte a kenyeret, melyet Herczeg János szegett meg és osztotta szét a jelenlévők között. Délután a tsz-központnál megkoszorúzták a névadó, Mikszáth Kálmán emléktábláját. Innen indult el az aratófelvonulás, melynek közreműködői népviseletbe öltöztek. A kultúrház előtt a herencsényi és a magyar- nándori pávakör népdal-előadását hallgatták meg az érdeklődők. A színes programot nótaműsor, este szabadtéri bál zárta. A középkori üveghuta újabb idegenforgalmi nevezetessége Pász tónak. Kolostort és középkori üveghutát avattak Pásztén Műemlékavató ünnepségre hívogatott a Szent Lörinc- plébániatemplom tornyából a zene hétfőn délelőtt Pásztón. A város szívében lévő romkertben több százan jöttek össze, hogy tanúi lehessenek a jeles alkalomnak. Az előbb a bencés, majd 1190-től a ciszterci szerzeteseknek otthont adó kolostor a romkerti műemlék együttes legszebb ékessége lett. Tolnay Béla. a városi tanács elnökhelyettese avatóbeszédében aláhúzta: az épület újjávarázsolása a cél érdekében kibontakozott széles körű összefogásnak köszönhető. A munka hét évvel ezelőtt kezdődött, közben a régészek is dolgoztak a romkertben. A feltárás során meglepetésszerűen bukkantak rá a középkori üveghuta maradványaira. A bencés apátság műhelyépületeként emelték a XII. század elején, üvegsalak és üvegtárgy töredékek bizonyítják, hogy hajdan üveggyártás folyt itt. A XIII. század közepén a huta az apátsággal együtt tűzvész martaléka lett, s míg az apátságot a későbbiekben újjáépítették, a huta az évszázadok során a feledésbe merült. A hétfői avatóünnepség a pásztói műemlék együttes feltárásának és bemutatásra alkalmassá tételének záróakkordja. A város központjában páratlan tömörségben láthatók a múlt emlékei, különleges idegen- forgalmi látványosságul szolgálva. A kolostorban a városi könyvtár kapott helyet, továbbá — egy majdani önálló múzeum kezdeteként — a pásztói születésű Csohány ' Kálmán grafikusművész gyűjteményének egy része. Az avatóünnepség után a Magyar Rádió gyermek- kórusa adott hangversenyt a templomban. Európa-nap ’90 Az ember természetes állapota a szabadság Hagyományt teremtett a jószomszédi kapcsolatok ápolásában a magyar—osztrák határ egy évvel ezelőtti ideiglenes megnyitása. A páneurópai piknikre emlékezve, rendezte meg az MDF szombaton az Európa-nap ’90-et, amely a népek barátságának további elmélyítését kívánta szolgálni. Hazánk nyolc határ menti településén szerveztek gazdag programot, s néhány órán át. az útlevél felmutatása nélkül, szabadon közlekedhettek az emberek az országhatáron át. A Somoskőújfalui határátkelőhelyen fél 10-kor, ünnepélyes keretek között találkoztak magyar vendéglátók és szlovák vendégek. A kohászzenekar játszotta el a himnuszokat, majd Speidl Zoltán, megyénk 1. sz. választókerületének ország- gyűlési képviselője köszöntötte északi szomszédainkat, majd dr. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Párt elnöke, a prágai parlament képviselője válaszolt. Annak a reményének adott hangot hogy a határtákelőhelyek nem lesznek többé szűrők, át nem eresztő zárak. Ne elválasszák, hanem kapocsként kössék össze az egymással szomszédos nemzeteket. Az Európa-nap eseményei Eresztvényben, a Dornyay- turistaháznál folytatódtak. Éppen delet harangoztak, amikor a somoskői várnál megnyitották a határt, s végre magyar oldalról is Hétfő délután 15 órára munkásgyűlést hirdettek a plakátok Salgótarjánban. A Palócz Imre téren a kijelölt időpontban mindössze néhány érdeklődő sütkérezett a ragyogó napfényben, a padokon ülve. Telt-múlt az idő, szaladtak a percek, de a beígért program csak nem kezdődött. Közben kiderült, hogy a gyűlés szónoka késett, másrészt a fellépő Impulzus együttes hangosítása nem volt megoldva. Végül is több, mint másfél órás késéssel megbárki felkapaszkodhatott a vulkáni kúpon magasodó erődítménybe. Az út ezután az európai hírű bazaltömléshez vezetett, majd látogatásunkat a Petőfi-kunyhónál fejeztük be. Csurka István író, az MDF országgyűlési képviselője helyezett el koszorút a kunyhó falán, majd Pál József, a Demokrata Fórum Nógrád megyei listás honatyája petíciót olvasott fel. Ebben az Európa-nap ’90. résztvevői kinyilvánították, hogy egyetértenek az ünnepség céljával, szellemiségét és mondanivalóját magukévá teszik. Meggyőződésük szerint, emberségünk és szabadságunk csak úgy gazdagodhat, ha a szomszédos népek történelmét, kultúráját, vallását, szokásait és hagyományait megismerve, az azonosságokat és különbözőségeket tiszteletben tartva, erősítjük a barátság szálait. A határok megnyitásának ideje ugyan még nem érkezett el, de a két ország politikusainak és kormányainak azon kell munkálkodniuk. Kérik, nyissák meg az ipolytarnóci, továbbá a Cered és Tachty- Hajnácska közötti határátkelőhelyet, s tegyék lehetővé a somoskői vár és az európai hírű bazaltömlés útlevél nélküli megtekintését. Mindezek az egymás közötti barátság elmélyítését, a bizalom erősítését szolgálnák. A délután 3-tól 5 óráig tartott politikai fórumon szlovák vendégek és magyar kezdődött az SZDSZ szervezete és a Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligája rendezte gyűlés. A munkástanácsokról és a független szakszervezetekről beszélt Vas István, az SZDSZ országgyűlési képviselője, és szolgáltatott hamisítatlan rockzenét az Impulzus. Az eseményt figyelemmel kísérte mintegy száz érdeklődő, s végül is nem hiányzott semmi a munkásgyűlésről. Talán csak a munkások... Szabadon a somosköi várban vendéglátóik válaszoltak a feltett kérdésekre. Eközben újabb vendégek érkeztek, akik rövid beszédet mondtak. Rudolf Chmel, a Cseh és Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete magyarul szólt hallgatóihoz, miként Thomas Robertson, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének tanácsosa is. ő hangsúlyozta: a szocialista országokban végbemenő változással elérhető közelségbe került az összeurópai gondolat megvalósulása. Csurka István utalt rá: a sorsfordító események azért mehettek végbe vér nélkül hazánkban, mert megelőzte az ’56-os „szent forradalom”. A határnyitás is példázza, közeledünk az egységes Európa felé, békében és majdan boldogságban lehet élni e földrészen. Ezután az országszerte híres Nógrád táncegyüttes szórakoztatta a jelenlevőket, majd este 8 órakor meggyújtották a máglyát. Ugyaneb. ben az időpontban további hét határtelepülésen lobbant föl az örömtűz. Ismét felolvasták a petíciót, valamint egy nyilatkozat is elhangzott. Mindkettőt továbbítják a budapesti és a prágai kormánynak. „Kontinensünk hagyománya arra tanít, hogy az ember természetes állapota a szabadság. A szabadság az egyedüli biztosíték arra, hogy önmagával, társaival, felebarátaival megismerkedjen az ember.” Az Európa-napot ezentúl minden évben megrendezik, s a nap zárásaként meggyújtják a máglyát. Égnek majd a tüzek körben a határok mentén, s megvilágítják tiszta szándékú arcunkat. Munkásgyűlés — munkások nélkül
