Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-03 / 77. szám
4 unnnzzj 1990. JÚLIUS 3 , KEDD MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben 4.30: Reggeli krónika 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Hangszemle 8.20: Baltikum - 1940 8.50: Külpolitikai figyelő 9.50: Napközben URH-n 10.30: Országgyűlés 11.30: Balaton-rádió 11.10: Postabontás 11.25: Nincs titok 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Világhírlap 13.05: Klasszikusok délidóben 14.05: Poggyász 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Mi lesz veled, Norbi? 15.45: Várnai Ferenc népdalfeldolgozásaiból 16.00: Délutáni krónika 16.15: Szívesen hallgattuk 17.05: A Blis-nyelv 17.25: A Szabó család 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.40: Gulyás László: Rabének 19.50: Hajszálgyökerek URH-n 20.00: Labdarúgó vb-elódöntö 20.05: Kiszorítósdi 20.35: Operaslágerek 21.05: Legenda 22.00: Késő Esti krónika 22.30: Kapcsoljuk a ... stúdiót 23.40: Régi francia vokális muzsika 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Észak Dél ellen-II/l. Verne regényének rádióvált. 8.47: Hátizsák 9.00: Nyári zene-szó Benne: 9.00: Hírek:Időjárás 9.35: Déri Tibor megkeresztelkedéSe 10.30: Apró-cseprő 11.00: Hírek. Időjárás 11.10: Hallhatnám még egyszer? 11.30: Kapaszkodó 12.00: Szó-ki-ntondó 12.40: Ulemcsepegető 13.00: Hírek. Időjárás 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Vívás belülről 15.00: Hírek. Időjárás 15.05: Csúcsforgalom 17.00: Rádió Ma Benne: 17.00: Hírek. Időjárás 17.30: Garázs 18.00: Segíthetünk? 18.25: History 19.00: Hírek. Időjárás 19.13: Jenő néz! 19.30: Popregiszter 20.20: Más-Világ 21.00: Hírek. Időjárás 21.03: Egy környezetvédő gondolatai 21.20: Nóta-só 22.27: írok. csak úgy... 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: A dzsessz története 23.50: Rézfúvósegy. felvételeiből BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Sz. Richter zongorázik, a Borogyin vonósnégyes játszik 10.20: A magyar nyelv századai 10.35: Hegyi beszéd 10.51: Honegger: Dávid király szimfonikus zsoltár 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 12.05: Zenekari operarészletek 13.00: Isten teremtményei 13.53: Éneklő Ifjúság 14.05: Fúvós nyitányok 14.31: Zenei Tükör (ism.) 15.00: Kamarazene 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.05: A pollensai fesztivál vonószenekarának hangversenye 17.50: Hamari Júlia énekel 18.30: Na maternjem jeziku 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 19.05: In der Muttersprache 19.35: Karinthiai Nyár 1989. 20.31: Fúvósműhelyek 21.00: A Berlini Filharmonikus Zenekar lemezeiből 21.31: Ars poetica - Durkó Zsolt , zeneszerző 23.07: Néró, a véres költő Kosztolányi Dezső regénye 24.00: Hírek. Időjárás MAGYAR TELEVÍZIÓ: (BŐD) 8.48: Műsorismertetés 8.50: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.55: Autómánia. Angol rövidfilmsorozat. XII1/5. rész 9.20: Stúdió ’90. A Televízió kulturális hetilapja (ism.) 10.20: Képújság 10.25: Parlamenti napló 16.45: Képújság 16.53: Műsorismertetés 16.55: Pannon krónika 17.05: Nachrichten 17.10: Nas Ekran 17.40: Műsorajánlat 17.45: Parlamenti napló 18.05: Új Reflektor Magazin 18.55: Esti mese 19.10: Közlemények. Műsorajánlat 19.15: Híradó 19.50: Italia ’90 21.55: Rémületben NDK-tévéfilm 23.20: Híradó 3. Kudlik Júliával és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Riportok - Időjárás - Zene. 17.45: Mozaik 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya. 18.46: Tv 2. 19.00: Derrick. NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat 19.59: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta kb. 22.15: Nulladik típusú találkozások kb. 22.50: Összefoglaló az angol nemzetközi tenisz- bajnokságról- kb. 23.50: T\2BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.30: Katonákról 17.10: Alkalmatlan viselkedés (ism.) 17.40: Fiatalok magazinja 18.30: Gyerekeknek 19.00: Esti mese 19.10: Torna 19.20: Időjárás 19.30: Tévénapló 19.45: Vb labdarúgó-mérkőzés 22.00: Események, kommentárok 22.30: A szívemben még szünet van 2. MŰSOR: 19.30: Fiatalok tévéklubja 21.00: Híradó 21.25: Sport 21.40: Az első oldalon (amerikai film) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: 3 órától: Egy párizsi diáklány. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. 5, 7 és 9 órától: Bűntény a támaszponton. Színes, szinkronizált amerikai krimi. 4és 6 órától: Szenvedély és hajsza (16). Színes ausztrál krími. Balassagyarmati Madách: fél 4 és 3/4 6-tól: Karaié Kid 3. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Este 8-tól: Könnyű vér (16). Színes magyar film. Kamara: Napló apámnak, anyámnak. Színes magyar film. Bátonyterenyei Bányász: Halálos fegyver 2. Színes, szinkronizált amerikai krimi. Pásztói Mátra: Higgy neki, hisz zsaru. (16) Színes, szinkronizált amerikai krimi. Szécsényi Rákóczi: Aranyfiú. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kaland-filmvígjáték. Rétság: Ragadozó (Predator) (16). Színes, szinkronizált amerikai sci-fi-akciófilm. Napi Intervideo-ajánlat Háborús fenevad Magyar felirattal. Rendezte: Kevin Reymolds. Főszereplők: George Dzundza, Jason Petrie. A afganisztáni háború kegyetlen igazsága. Vélemény „Jólét!” Nyáresti kabaré Kár lett volna nélkülük A minap szokatlanul késői időpontban, huszonegy órakor kezdődött előadás konkurálni kényszerült a labdarúgó-világbajnokság esedékes televíziós közvetítésével, és bizony alulmaradt: alig félháznyi közönség volt rá kíváncsi. Az is lehet azonban, hogy a salgótarjániak már belefáradtak a humor dömpingszerű kínálatába, és pénztárcájuk sem igen bírja a kényszerűen magas hely árakat. Pedig ezúttal azok jártak jól, akik nem maradtak otthon. Aki bizonyos rendszerességgel visszatérő szereplési lehetőséget kap a televíziótól, az már valakinek számít. Ilyen valaki Bodrogi Gyula, a színész (másodsorban színházigazgató. menedzser). Gyuszi ül a fülben című, rövid, általában félórás vidám műsora lassan olyasféle sorozattá növi ki magát, mint az angol Benny Hill show-ja. Egy esztendőben Bodrogi is megcsinál három-négy parádés darabot időszerű témákból. E tényen kívül aztán már minden más különbözik a két művész és művei között. Például Benny Hill stílusa a filmművészet hőskorából, a burleszkek világából merít. Bodrogi a színházhoz, a kabaréhoz áll közel; Hill civil, köznapi dolgokkal foglalkozik, Bodrogi - a magyar kabaré hagyományait követve - elsősorban a társadalom hétköznapi visszásságait pellengérezi ki, vagyis nála az ember az adott társadalom részeként jelenik meg... Mindez persze nem jelenti azt, hogy akármelyik eleve jobb, értékesebb lenne a másiknál; egyszerűen csak a másságot jelzi. Létjogosultsága, közönsége - méghozzá hálás - van mindkettőnek. Magam annyit elárulhatok: jobban kedvelem a Bodrogi-féle összeállításokat. Sokkal inkább a magaménak érzem, kevésbé érzékelem az erőlködést, a minden áron való nevettetés igyekezetét. Nekem továbbra sem tetszik, bár többen szokták alkalmazni itthon is, hogy Benny Hill jeleneteibe hangos röhejeket, jóízű nevetéseket kevernek a hangmérnökök, talán ezzel késztetve a nézőt hasonló cselekedetre. Csak hát én ezt a módszert manipulatívnak tartom, s többre értékelem az egyéni spontán tetszésnyilvánítást. Bodrogi Gyula pályája kezdetén rokonszenves fiatal hősök remek megformálója volt. Nagy jövőt jósoltak neki. Aztán hirtelen váltott, és az egyéniségében rejlő humor, komikus színészi képességeinek kiaknázása mellett tette le a garast. Sok „jövőjós” ezt máig nem tudta megbocsátani, a közönség viszont megszerette a nevettető Bodrogit. Az idő, az évek során készült művek és ez a sorozat is azt bizonyítják, a művész jól választott. így végül is törés nélkül élte meg középkorúvá válását, fizikai megjelenésének szükségszerű változásait. A pénteken látott részből egy jelenetet emelek ki. Az elszámoltatástól aggódó Bodrogi (attól fél, hogy neki. mint kisembernek, ebből ugyanúgy nem jut egy fillér sem, mint a ’48-as államosításokból) nagy- és mutatóujját összedörzsölve „Jólét!”szóval köszönti kollégáját. Pokolian mulatságos és kézenfekvöségében zseniális ez a/ öllel: iihliol Jakad, hogy „Szabadság!"-gal is akkor köszöntünk, amikor a legkevesebb volt belőle. Szerencsére elmúlt az az idő, s remélhetőleg elmúlik a mostani is, amikor a jólét egyelőre csak a magyar milliók vágyálma, illetve a hatalmon és ellenzékben lévő pártok megvalósítandó programja. Bodrogi Gyula műsora, a Gyuszi ül a fülben legközelebb szeptemberben lesz látható. A művész barátaival együtt tölti a nyarat, legalábbis egy részét, hogy kellően előkészíthessék az újabb jelentkezését. Mert ez a csapat - Csata Zsuzsa, Mikó István, Kalmár Tibor és a többiek - már bizonyított, és a siker, különösen a mai versenyhelyzetben, fokozott összpontosításra, és erőbedobásra kényszerít. Morbid hasonlattal: pihenni csak a temetőben szabad. (ok) A „Kár volna nélkülünk” című zenés kabarét a Radnóti Színház neve fémjelezte, de a közreműködőkből ítélve inkább tekinthető egy alkalmi társulat produkciójának. Haumann Péter-amű- sor rendezője és egyik főszereplője - különböző színházakból verbuválta kollégáit. Zenei vezetőnek Szentirmai Ákost kérte fel. Szerencsés kézzel választott és színvonalas összmunkával bizonyította, hogy a humorban ő sem ismer tréfát. A színházi fáma szerint a sikert nem szükséges magyarázni, az a bravúros szakmai teljesítmény azonban, amellyel Haumann és társai kirukkoltak, feltétlenül szót érdemel. Az úgynevezett könnyű műfajban, a szórakoztató „iparágban” nem nagyon szokás egy vidékre is szánt, „hakniszerű” produkciót ilyen alaposan átgondolva, kidolgozva színpadra állítani. S e műgond az előadás minden mozzanatára érvényes: a tetszetős jelmezektől kezdve a fülbemászó zenén, a jól megkomponált mozgáson, dalbetéteken át a pergő ritmusú, magával ragadó -, de ízléses - komédiázá- sig. Haumann Péter, Nyerges Ferenc, Schütz 11a, Sunyovszki Szilvia, Szilágyi Tibor és Szombathy Gyula karikírozóképességeik legjavát nyújtva jelenítették meg a pengős világ néhány jellegzetes alakját: a felszarvazott férjet és feleséget, az állandóan bajba, sőt „életveszélybe” sodródó ügynököt, a mindenkinek tartozó adóst, a meggazdagodni is igyekvő vénlányt, a házsártos szobaasszonyt, a magyar lányért esedező, anyagi áldozatra is hajlandó külföldit, a fura pesti élettel ismerkedő parasztembert. A helyzetkomikumra, a félreértett szituációk sorozatára épülő vérbő jelenetek hősei időben oly távoliak, hogy „bátran, kockázat nélkül” kinevethetők. Annál is inkább, mert a szereplők nemcsak eljátszották, finoman parodizálták is az általuk megformált figurákat. Szombathy Gyula aki szerkesztője is volt a műsornak - csupa „békebeli” irományból válogatott, s ezzel ugyan egységessé, de egyszersmind egysíkúvá is tette az összeállítást. S a port leverni egyik-másik jelenetről még az oly invenciózus előadásmóddal sem sikerülhetett. Ennél fajsúlyosabb kritikai megjegyzést nehezen lehetne tenni a „Radnóti Színház” Szent Iván-éji vendégjátékáról, s ez bizony igazán nem sok egy kétórás, non stop kabaré esetében. Cs. B. Holocaust: Salgótarján 1944. 3. A megosztott város Salgótarján lakosságának nagy része értetlenül és bámészko- dóan viselkedett az 1944 áprilisától a zsidókkal történtek miatt. Az a tény, hogy április 12-től ruhájukon megjelent a sárga csillagos megkülönbözető jelzés, nem okozott a városban felháborodást. Ahogy az időben haladtunk előre, az egyre szaporodó hatósági intézkedések nyomán a hangulat is változott, megoszlott. A zsidó ügvvédck kamarai letiltásai a/ok erezték meg elsősorban, akiknek peres ügyük volt. Feltűnést okozott azonban a Munka c. salgótarjáni lap közleménye, amelyből mindenki megtudhatta, hogy dr. Friedmann Ármint, dr. Gádor Ferencet, dr. Läufer Samut, dr. Szalbendy Ödönt, dr. Tibor Endrét, dr. Pollatsek Ármint törölték az ügyvédek névjegyzékéből a kamara állásfoglalásának megfelelően. A figyelem azért fordult irányukba, mert többségük köztiszteletben álló, jó szakmai hírnevű ügyvéd volt. Az első nagyobb traumát, és a városi közvélemény és magatartás további romlását a gettósítás elrendelése során érzékelhettük: hangsúlyosabban jelent meg a zsidóellenesség. Ez megmutatkozott a gettóba vonuló zsidók gúnyolásában, de helyet kapott a nyilvánosság más fórumán is. A Munka 1944. május 20-i számában terjedelmes szociáldemagóg cikk jelent meg, amelyből egy részt idézünk: „Reméljük, hogy a kisajátított zsidó villákat és üdü- löket(...) a munkásság részére tartják fenn, azzal a céllal, hogy az a munkás, aki ezeknek az épületeknek közvetlenül vagy közvetve a létrehozója volt, néhány napos szabadságát most e villákban illetve üdülőkben tölt- hesse el.” Ebben az időszakban terjedt el az a rémhír is, hogy a piaci drágaságot, az élelmiszer- és áruhiányt a zsidók okozták felvásárlásaikkal. A demagógia, az ellentét szítása nyomán megindult az elárvult lakóházak elleni egyéni és szervezett támadás. Egy ilyen eset sói,in Orosz Mihály rendőr 1944. július 21-én halálosan megsebesítette a Kissomlyó utcában tolvajláson kapott, és a kerítésen át menekülni akaró tettest. Bulik Mártont. A nagyobb „halak" azonban csak névtelenül jelentek meg az újságban. Zsidó vagyonból származó gyűrűket, karkötőket véltek egyes személyek ujjain látni. Beszélik, hogy a zsidó vagyon rendezésével egyes alkalmazottak a legrosszabb ruhában mentek a gettóba, és jó ruhában távoztak. Az egyik alkalmazotton felfedezni vélték az egyik zsidó nő angórapulóverét. Beszélik, hogy a vagyonos zsidónők perzsa stb. bundái, ezüstrókái nem volnának leltárba véve.” Hivatalosnak minősített árveréseken olcsón lehetett a zsidó vagyonhoz hozzájutni. így perelték el 1944 októberében „az ismeretlen helyen tartózkodó” Fischer Mór kereskedő és Schwarcz Jenőné zsidó kereskedő értékeit, a Gerő- és a Török-féle zsidó vagyont és másokat is. Más, megyebeli városokban így például Losoncon tapasztalható volt, hogy a lakosság nagyobb hányada segítette zsidó társait. Salgótarjánban kevés ilyen esetet derítettünk fel. Gólián Béla péksegéd, aki 1944 júliusában „személyi okmányait átadta a Kretsch testvérek egyikének aki mint munkaszolgálatos leszerelt, és a Galyatetőn bujkált.” Góliánt zsidórejtegetés címén azonnal internálták, amint ez kitudódott. A megosztott lelkületű város lakossága többnyire némán és távolságot tartva nézte az emberek bevagonirozását, a Fő téri állomás rámpájáról kigördülő zsidókat szállító vagonokat.
