Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-03 / 77. szám
1990 JULIUS 3., KEDD aiznnzz] _ A Sakácsházai Klimó-kas- ® télyhoz „rejtett” út vezet. Sem a patakot, sem a hidat nem venni észre a bozóttól. A földbirtokost a kastély közelében temették el. Az épület szép lehetett hajdanán, de ha ma körüljárja a látogató, nehezen csúszik ki a száján: „kastély”. Amikor a ceredi téesz átvette a területet, a cselédek (hat család) itt maradtak, de a gyerekeik már elköltöztek innen. Özvegy Szekeres Istvánná egyedül él a pusztán, barátságos házőrzőjével. Ő is a téesztől ment nyugdíjba. Nem nógrádi születésű, lakott már az ország minden részén. Mégsem kívánkozik el innen. A néhány kilométerre lévő Tótújfaliiba biciklizik a boltba kétszer egy héten. Ott várja az újság, ott beszélget az ismerősökkel. Szomszédságában az omló va- kolatú kastély, egyre rosszabb állapotban. Meg lehetne még menteni, de nem érdeklődik iránta senki. (dudcllai) Fotó: Bíró Olga Pusztai magány udom, hogy Salgótarján pártokhoz tartozó és többségükben párton kívüli lakóinak kell dönteniük abban, hogy képesek vagyunk-e békésen együtt keresni az értékes embereket az új önkormányzati szervezetek részére. Ez az évtizedekig kiszolgáltatott és gyökértelenné tett város igazán megérdemelné végre, hogy vezetői bölcs és felelősséggel rendelkező emberek legyenek. Olyanok, akik nem packáznak velünk, nem hatalmaskodnak, hanem okosan cselekednek, de úgy, hogy előtte kérdeznek is és meghallgatják véleményünket. Amikor ilyen elképzeléseimről beszéltem valahol, leintettek. Naiv vagyok, mondták, a politikával együtt jár a küzdelem. Elszomorodtam, mert eszembe jutottak a választási kampány még közeli emlékei. Figyelmeztettek rá lépten-nyomon az el- tüntethetetlen plakátok, a viták hevében megbántott és elvesztett barátok. Ezt ne kezdjük újra! Ennek realitása sincs, hiszen a pártok csak szűk csoportokat képviselnek, de az új önkormányzat mindenkié, egyformán kell majd képviselnie mindnyájunk érdekeit. Ha a pártok újra küzdeni fognak, akkor a vesztes a város lesz! Ezt nem akarhatja tiszta lelkiismerettel senki, sem a rendszerváltásért sokáig együtt harcoló pártok, de még a lakosság szavazatai alapján megválasztott és ezáltal elkötelezett képviselők sem. Akik igazán a város érdekeit tartják szem előtt, meggyőződésem, hogy azoknak a számára csak egyetlen cél lehet fontos: a megfelelő emberek kerüljenek a megfelelő helyre. Azok, akik a szakmai tudás mellett becsületesek, nem bürokraták, politikailag nem kompromi- táltak, és nem közömbös számukra Palócország és Salgótarján jövője. Sok a kérdés. Hol vannak azok, akik rátermettek, de eddig csendben éltek, tehát nem közismertek. Továbbá a meglévő apparátusban is vannak jó szakemberek. Kik menjenek és kik maradjanak, milyen beosztásban? Ki legyen a polgármester? Olvasom, hogy Balassagyarmaton megalakult a „Civitas For- tissima Kör a városért”. Kifejezik programjukban a kormányzó pártok, hogy nem várják a felsőbb utasításokat. és nem játszanak az egymásellenességre! Konszenzusra törekszenek, a város érdekében minden cselekedni kész állampolgárral. Olvasom (Új Nógrád 1 évf. 69. sz. 12. old.), hogy Demokratikus kör alakult Karancskesziben. Célja: „Legfőbb feladatuknak tekintik a soron következő önkormányzati választással kapcsolatban a politikai koordinációt, a községben működő koalíciós és ellenzéki pártok tagjainak, más szervezetek tagjainak az összefogását.” iért ne tehetnénk valami hasonlót mi is Salgótarjánban? Például a Városszépítő Egyesület, Múzeumbaráti Kör, Tájak Korok Múzeum, Balassi Bálint Könyvtár stb. szervezetek közreműködésével. Hasznosan kezdeményezni lehetne a független sajtónak a közvélemény-kutatást. olvasói levelek közlését, jelöltek bemutatását. Tegyük lehetővé, hogy az itt élőknek lehetősége legyen ne csak a választásra, hanem a jelölésre is. Több szent többet lát, s ha együtt keressük a jó gazdákat, talán jó választás lesz és nem küzdelem. Enélkül félő, hogy ott leszünk, ahol eddig voltunk, vagy talán még ott sem. Fancsikné Csaba Mária-------------------------------------------------------------------- ^ S zerenád egy „zöldborsónak” Kísért a múlt Szellemvasút Nógrádban Nincs szánalmasabb egy olyan vasútnál, mely nem vezet sehova. Szívem mindig nagyot dobban, ha elhagyom Drégelv- palánkot, és közeledek Hont felé, és látom a lepusztult vasútvonal üres töltését. Tudom, ez nem érzelem kérdése. Egy vasútvonal újranyi- tása ebben az esetben túl a politikán kőkemény racionalizmus függvénye. Ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerüljön itt az újbóli közlekedés, annak létét a két ország közötti államszerződésnek kell szavatolni. Tudomásom szerint az elmúlt negyven évben nem készültek gazdasági számítások ebben az ügyben. Hangsúlyoznom kell nem nosztalgiáról van szó, hanem egy kérdés újragondolásáról. Az MDF 4. számú választó- körzet képviselőjelöltjének volt egy gazdasági koncepciója, mely Nyugat-Nógrád fejlesztési elképzeléseit tartalmazta. Ebben is szóba került a vasút, de nem kapott prioritást, a hangsúly másra helyeződött. Ez az elképzelés az utóbbi húsz év legátfogóbb, regionális fejlesztését ígérte, és az ehhez vezető utat is megjelölte. A terv a határok jelentőségének eltűnésével számolt, az Ipoly két oldalán levő települé- j sek gazdasági felfuttatását mint egy párhuzamosan képzelte el. Abból indult ki, hogy Gyarmat és Ipolyság területi vonzásközpont, jellege hasonló, ha újra vasút kötné össze, az fejlődésüket meggyorsítaná. A töltés megerősítése után mintegy tíz kilométer vasúti pályát kellene lefektetni. Gazdasági számításokat kellene végezni Ipolyvece, Drégelypa- lánk. Hont, Bernecebaráti. Kemence bogyós gyümölcseinek exportjáról, és a megye vasúttal összekötött településeinek Csehszlovákiába, vagy azon túli szállítások mennyiségéről. Ezzel szembe kell állítani avasúti pálya helyreállításának és üzemeltetésének költségét. Szerintem két dolgot kellene figyelembe venni, az elkészült vasút milyen fejlődést hozna a térségnek. Gondolok itt az új munkalehetőségekre. A másik sokkal érdekesebb, nézve a térképet, (mint volt vasutas gyakorlatból is tudom): a szlovák vasút lényegesen olcsóbban szállítana árut, úgy hogy teher- vonata belépne Ipolyságnál, Palánk és Gyarmat érintésével Ipolytarnócnál hagyná el az országot. Ez plusz bevételt jelentene a vasútnak. Annak idején 1919-ben a cseh intervenció támadásának fő célja a vasútvonal megszerzése volt. ím itt a lehetőség békés viszonyok között a vasút használatára. A vasútvonal megnyitásának előkészítése, újabb és újabb kérdéseket vet fel, melyekre így előre nehéz válaszolni, de itt József Attila szavaival élve,' „rendezni végre közös dolgainkat” a gazdaságosság, az emberiesség, és mindannyiunk ja- v;lra- Soós Géza Népfórum alakult Salgótarjánban Alulról kezdeményezett, társadalmi alapokon működő népfórum alakult az elmúlt héten Salgótarjánban. Működési körzete a két nagymúltú üzem, az SVT és az öblösüveggyár térségére terjed ki. A népfórum pártsemleges, így kíván működni és segíteni a megválasztásra kerülő új önkornlányzati képviselők munkáját. A salgótarjáni népfórum kérte felvételét a Társadalmi Egyesületek Szövetségébe. A z üstökösöket a csillagászok már sokféleképpen próbálták jellemezni. Babinet francia tudóstól származik a látható semmi kifejezés; Voroncov- Veljaminov, a híres szovjet „üstökösvadász” az égbolt kamélon- jainak nevezte őket. Ugyancsak találó és tudományos szempontból nem kifogásolható a Whipple amerikai csillagásztól származó megjelölés: „a szennyezett jéghegy”. De vajon miért tekinthetjük jogosnak e kissé regényesen hangzó elnevezéseket? Nos, Babinet-ét azért, mert az üstökösöknek óriási méreteik ellenére sincsen jelentős tömegük (még a Jupiter legkisebb holdacs- káinak a mozgását sem változtatták meg azok az üstökösök, amelyek az óriásbolygó közelében haladnak el), és anyaguk átlagos sűrűsége roppant kicsiny. A villanykörte belsejében nagyobb a gázok sűrűsége, mint az üstökös csóvájában! A Voroncov-Veljaminovtól származó megjelölés szellemesen fejezi ki az üstökösök nagyfokú változékonyságát, amely nemegyszer már néhány napos megfiA vadgesztenyefa virágzó lombját megcirógatta az esti szellő langyos fuvallata egy elkésett rigófütty kíséretében. Klasszikus zeneelméleti szemléletem tanulmányozása közben - egy üveg sör után - a szúnyogok egy eredeti spanyol tangót koreografáltak a fejem körül. Letéve szájharmonikám, letakartam a koncerttől idegbajosnak tűnő papagájaim lakhelyét az arra tévedő néhány szúnyoggal együtt.. Tvbe, fotelba le. Csöngetés, ajtónyitás... Ott állt egy kis _______________________ srác, kezében egy fejtetlen zöldborsóval... Még biztosan friss volt, mert mozgott...- Zoli bácsi, hoztam a papagájoknak Finom kaját. $ hirtelen mozdulattal úgy a kezembe tett egy hatalmas sáskát, hogy a frásztól hófehér lettem pillanatok alatt. Néhány másodpercig szemeztem a „zöldborsóval”- Kösz, kis haver-mondtam a kisfiúnak -, de ha ezt a rugda- lózó zöld vámpírt beteszem a madárkáim luxusvillájába, talán csak a csőrük marad meg - rebegtem sápadtan. Kis barátom faképnél hagyott durcásan, én pedig ott álltam az ajtóban, kezemben egy hatalmas, megrémült sáskával.- Sebaj haver! - mondtam a „zöldborsónak”. Elővettem a szájharmonikámat, s rázendítettem egy félresikerült nosztalgianótára a szúnyogok, a madárkáim, és a félájult sáskám legnagyobb örömére. Már fütyült a tv, mire a „zöldborsót” éjszakai túrára röptettem. Vissza sem köszönt...- Bagyinszki ________J a kárcsak a kisbolygók vagy a különböző meteoritok. Amikor megkezdődik és felfokozódik az üstökös magját övező ritka gázburok az úgynevezett kóma. valamint a magból hosszan kinyúló csóva képződése, egyre hevesebb ütemben különféle gázok szabadulnak fel az üstökös magjából, s ezek a kitóduló gázok bizonyos rakétahatást keltenek. Ennek következtében az üstökös, mintha csak saját „hajtómotorja” volna, kisebb-nagyobb mértékben letérhet eredeti pályájáról. Az üstököscsóvák egyik jellegzetessége, hogy mindig a Nappal ellentétes oldalon vannak. Amikor tehát az üstökös a Nap felé közeledik, a fej halad előre, s a csóva követi. Ám a Nap megkerülése után a helyzet megváltozik: a csóva halad elöl, s a fej marad hátra. Mintegy 170 olyan üstököst ismerünk, amely rövidebb-hosz- szabb idő elmúltával újra visszatér. Vannak azonban olyanok is, amelyeknek a pályája szinte a végtelenbe nyúlik, s egy-egy visz- szatérésükre tízezer, sőt százezer éves időközökben kerül csak sor. akadályozza meg, hogy a mag idő előtt szétbomoljék. Amikor egy üstökös még nagyon messze van a Naptól, a világ legnagyobb teleszkópjával sem észlelhető. Ebben az időszakban csupán az összefagyott mag kóborol magányosan a világűrben, a Newton-féle általános tömegvonzási törvénynek engedelmes- kedve és szigorúan a Kepler-féle pályatörvényekhez igazodva, ...V, . ■- H • fáwmliViiíMcí^íiiiífm Az Austin üstököst 1989-ben fedezték fel. Ez év áprilisában hajnalonként EurÖDa evén is láthatö volt. gyelés során is kitűnik. Végül Whipple-nek is igaza van, mert mai ismereteink szerint az üstökösök fejének laza meteorikus tömegét, amelyben jócskán fordul elő egészen finom kozmikus törmelékanyag, kozmikus por is, valóban jég cementezi össze. Ez persze nemcsak vízjég, hanem fagyott, szilárd halmazállapotú egyéb anyag, például széndioxid, metán stb. .is lehet. Ez a jég
