Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-28 / 99. szám

1990. JÚLIUS 28:. SZOMBAT izr^muu 5 Mózes utolsó csábítása Több mint 3000 évvel ez­előtt Mózesnek nem adatott meg, hogy belépjen negyven­évi sivatagi vándorlás után az Ígéret Földjére, a hon­foglalást Józsué, Nun fia vit­te végbe. A modern Izrael, a Közel-Kelet egyetlen pol­gári demokráciája tárt ka* rokkal, s ami ennél fonto­sabb, kiterjedt és megbízha­tó idegenforgalmi szolgál­tatásokkal várja vendégeit mind az öt kontinensről, akik légi, vízi és — Egyip­tom felől — szárazföldi úton léphetik át az ország egyéb­ként kitűnően védett hatá-<_ rát. Az izraeli idegenforga­lomra természetesen a leg­magasabb fokú szervezettsé­gen kívül, amelyben például a legkisebb idegenforgalmi iroda csak méretében — és nem megbízhatóságában — különbözik a legnagvobbtól, komfortérzetet, megnyugtató biztonságot teremt a gazdag és a kisebb pénztárcájú lá­togató számára egyaránt, aki akár hetekkel, . hónapokkal előbb is kihézheti magának az anyagi helyzetének meg­felelő kulturális, sport-, üdü­lési, vásárlási és egyéb prog­ramot a ragyogóan szerkesz­tett idegenforgalmi kiadvá­nyokból (This Week in Isra­el, Hello Israel, Israel is Yours with EGGED Tours, és így tovább, szinte a vég­telenségig). Hogy csak egyetlen példát említsek az üzleti megbízha­tóságra. Menáhem barátom jó előre megszervezett szá­momra több mint fél tucat országjáró EGGED-túrát a Golan-fennsíktól a Vörös­tengerig az Atlas—Eiferman utazási ügynökség tel- avivi, Ben-Yehuda utcai irodájában. A golani túra programjába félórás csú­szás történt az autóbusz ki­sebb műszaki hibája miatt. Amikor pár nap múlva ba­rátom ezt szóvá tette, az Atlas azonnal felajánlotta, hogy a 43 dollárból tízet visszatérít, vagy egy ilyen árú másik programot ajánl, természetesen ingyen. Egyi­ket sem fogadtuk el, de az Atlast azóta is mindenkinek ajánlom. Így van ez. Izrael­ben tudják, az idegenforga­lom. hosszú távon jó befek­tetés, nem a „szabad rab­lás” szférája. Nem véletle­nül tartozik a világszínvo­nalú mezőgazdaságon, a gyémántcsiszoláson és a ma­gas színvonalú iparon kívül az ország legjelentősebb be­vételi forrásai közé. Ezt az éppen most korszakváltás előtt álló magyar idegenfor­A híres víz alatti obszervatórium. Érdemes leereszkedni a tenger melyébe, gyönyörköd­ni a káprázatosán színes élővilágban. a sokszektorúság a jellemző. A vendég, akár az ötcsilla­gos szállodaláncokhoz tarto­zó . luxushotelokat, akár a legolcsóbb szálláshelyeket veszi, igénybe, vagy éppen az ugyancsak különböző szolgáltatásokat különböző árakon kínáló kibucokat vá­lasztja, amelyek — s ez is izraeli specialitás — az ide­genforgalomra rendezkedtek be. biztos lehet abban, hogy azt kapja, amit a mindenütt ingyenes idegenforgalmi prospektusok és szolgáltató­lapok, kiadványok kínálnak. Nem érheti tehát semmiféle — Közép- és Kelet-Európá- ban megszokott — kínos meglepetés a szolgáltatás igénybevétele után. nincs pótlólagos „megvágás”. Ez az üzleti korrektség azonnal Ki az, aki jő a torlódó ha­bokból? galomnak, s az idegenfor­galmi „iparban" bármely minőségben résztvevőknek is figyelembe kellene venni a jövőben. Ez vonatkozik az idegenforgalom háttéripa­rára. az infrastruktúrára is. Valamint az, hogy Izraelben ismeretlen a „rongyos tu­rista" fogalma, A vendég az vendég, akkor is, ha méreg­drága hotelben vagy olcsó salátabárban étkezik. Akkor is, ha pár dolláros szuvenírt, vagy több milliót érő ékszert vásárol valamelyik gvé- mántközpontban. Sőt, ha semmit sem vesz, akkor is kijár neki a figyelem, az udvarias kalauzolás, az in­gyenes, jégbe hűtött üdítő­ital. Az idegenforgalmi „nagyiparnak" ugyanis úgy Ugyancsak a szélsőséges sivatagi időjárási viszonyok faragták ki a Kőgombát Timná- ban. Eilat, Izrael legdélibb városa a Vörös-tenger partján, ahol Salamon király Sába király­nőjével randevúzott — még nem a róla elnevezett luxushotelben. A képen balról a Salamon király Szálló. kell működnie, hogy a ven­dég ebből „csak” azt érez­ze, ami rá tartozik, a sze­mélyre szóló kitüntető fi­gyelmet. És most néhány szót Eilat- ról, Izrael legdélibb üdülő- paradicsomáról, az előkelő világ mind kedveltebb nem­zetközi téli találkozóhelyé­ről, ahova mostanában nyá­ron is több nyugat-európai nagyvárosból közvetlen lé­gijárat viszi az utasokat, az izraeli belföldi légitársaság, az Arkia pedig napi tíz jára­tot üzemeltet, ezek a kis kar­csú gépek Tel-Avivbói 55 perc alatt érik el az eilati városközpontban lévő repü­lőteret. Egyébként, az izra­eliek is inkább télen men­nek a Vörös-tengerhez, ami­nője), a Sulamit Gardens és a többi. De számos üdülő­falu, ifjúsági szálló is vár­ja a vendégeket. És várja a történelem. A bibliai kor­ban is volt itt város, Eloth- nak hívták. Érintették ezt a helyet Izrael fiai Mózes vezetésével egyiptomi kivo­nulásuk után. Bölcs Salamon Eilat közelében, Ezion Ga- verben építette flottáját, ha­gyomány szerint itt talál­kozott Sába királynőjével. (A Sába királynő Hotelben most kitűnő diszkó várja a fiatalokat.) Nyaranként itt rendezik a mind nagyobb hírnek örvendő vörös-ten" geri jazzfesztivált, a nem­zetközi szobrásztalálkozót, utóbbinak köszönhetően már formálódik a városközpont­alatti obszervatóriuma, ahol 4,5 méterrel a víz alatt va­gyunk, üvegfalon át gyö­nyörködhetünk a kristály- tiszta Vörös-tenger kápráza­tos élővilágában. Minden­féle vízisportra, búvárko­dásra mód nyílik, és elláto­gathatunk a történelem előt­ti kort idéző Timna-völgybe a várostól 25 kilométerre északra, hogy megtekintsük Salamon oszlopait, a Kő­gombát, az ősi egyiptomi (midanita) sziklarajzokat Mózes korából, a mestersé­ges tavat a sivatag kellős kö­zepén. A Timna Parkot évente 250 000 látogató kere­si föl. Még az El Al izraeli légi- társaság fedélzeti lapjában ütötte meg a szememet ez a Salamon oszlopai a Tinina-völgyben. A természeti erők által évezredeken át alakított óriás sziklák árnyékában ,a régészek Hatoristennő szentélyére és sziklarajzokra buk­kantak. kor mindössze 20—25 Celsi- us-íok a hőmérséklet. És nváron? Álltak már egy eilati pálmafa alatt 40 fok fölötti hőségben. miközben süvöltött a forró, északi, északkeleti sivatagi szél a Szináj felől? Márpedig az szünet nélkül fúj. Nem ta­nácsos fejfedő és napszem­üveg nélkül megállni a part menti pálma alatt sem, szem­ben a Vörös-tengerrel, amely áttetszőén tiszta és kék, vi­szont a városkát ölelő kő­sivatag a vörös valamenv- nvi színében játszik. S/em- fájdító a fény szikrázása a szeszélyes csipkézetű edomi hegyek fölött. Ide látszik Akkaba, távolabbról Szaúd- Arábia hőségben vibráló partja, pár kilométerre a vá­rosközponttól minden forma­ság nélkül át lehet menni Egyiptomba, Taba oázis lu­xusközpontjába. Eilaf mindinkább az ide­genforgalomból él. A kis re­pülőtér „mögött" állnak a part legelőkelőbb hoteljei, az Aviya-Sonesta Elat, a Ceasar, a Lagoona, a Mo­riah, a Neptune, a Queen of Sheba (igen, a Sába király­ban egy ragyogó * modern szoborpark. És várja a vendégeket a szabadtéri színpad gazdag programja (a jazzkoncertek is itt zajlanak, az örömzene pedig a Neptune Hotelben), a texasi tanya, az üvegfenekű csónakok kikötője, 3 védett korallpark, az Akvárium, a világ egyik leghíresebb víz Pillanatok alatt szárít a si­vatagi szél. cím: The Last Temptation of Moses, azaz Mózes utolsó csábítása. Az Israel Resort Hotels egész oldalas hirdeté­se viseli ezt a címet. Mint írják, Mózes több mint 3000 évvel ezelőtt nem léphetett be az ígéret Földjére. Há­rom évezreddel később min­denki beléphet e földre, hogy megszálljon a fényűző szállodaláncok valamelyik hoteljében. Mondjuk, Eiiat- ban a Neptune-ban. Ekkor határoztam el, hogy enge­dek a hívásnak, és nem volt utolsó gondolat, miután — gondolom — Mózes csábítá­sa sem az utolsó. Erre az előkelő szállodára ugyan nem volt pénzem, mégis ki­tűnően éreztem magamat. Tudni kell még, hogy Eilat- ban minden 15 százalékkal olcsóbb, mint bárhol másutt az országban, a szolgáltatá­sokhoz és az árukhoz itt nem adják hozzá a forgal­mi adót. Lehet, hogy ez is a csábítás modern trükkjei kö­zé tartozik? Szöveg: Bódj Tóth Elemér Fotó: R. Tóth Sándor I

Next

/
Oldalképek
Tartalom