Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-21 / 93. szám

,ßAl ! lektől lélekig ÉNT ANNA i ÜNNEPE !£l A/ LUZFl 7*77/ MELLÉKLETE 1990. 3. SZÁM A ANGYAL — (az an- gelosz = követ, hír- " nők görög szóból). A sidó és keresztény' vallás- jan az Istentől kisebb, az embertől pedig magasabb rendű szellemi élőlény. B BAZILIKA — (a basziiikó = királyi " ház, görög szóból). Ókeresztény templomépíté­szeti stílus. C CÖLIBÁTUS — (la- a tin: nőtlenség). A ró* " mai katolikus papok és szerzetesek kötelező nőt­lensége. D DOGMATIKA — (a dogma = vélemény, határozat, gcrög szó­ból). A keresztény szóhasz­nálatban a teológia egyik ága, mely azokat a dogmá­kat foglalja rendszerbe, amelyeket a keresztény em­bernek hinnie kell (hittan). E EVANGÉLIKUS egy­ház — A lutheri re- " formáció talaján lét­rejött keresztény vallási kö­zösség. Ágostai hitvallás, az ágostai hitvallás védőirata és az 1580-ban összeállított Concordia könyv. F FRIGY SZEKRÉNY — (héber: arón). Az " ókori zsidó vallás kultikus ládája, melyet Jah­ve trónjának és hordozható lakásának tartottak. G GÖRÖGKELETI egy- m ház , — Keleti ke- "reszténység. Azok, amelyek a keleti egyházsza­kadás (1054) után önálló egyházszervezeteket alakí­tottak ki. Másképpen „igaz­hitű”, azaz ortodox, vagy oroszul pravoszláv egyház­nak is nevezik. Keresztény Kis Lexikon H HARANG — Fémből öntött, elsősorban “ vallási célokat szol­gáló ütőhangszer. A keresz­tény egyházakban az V. szd.- tól kezdve a Benedek-ren- di kolostorokban használták először. I IKONOSZT AZ — (az eikonosztaszisz = ké- " pes fal, görög szóból származik). A görögkeleti és görögkatolikus egyházak templomaiban a hívek szá­mára kijelölt hajó és a val­lási cselekmények részére fenntartott szentélyt elvá­lasztó festett fal, melyen három ajtó van. 3 JÉZUS KRISZTUS — (a Jehosna = Jahve " a segítség, héber és a Krisztosz = félkent, gö­rög szóból). A keresztény hagyomány szerint a ke­reszténység alapítója, az Is­ten által megígért és a zsi­dók által várt Messiás, aki mint Isten egyszülött fia, életével, szenvedésével és halálával megváltotta az emberiséget. K KATAKOMBA — Ókeresztény temetke- “ zési hely, melyet a keresztényüldözéskor gyak­ran menedékhelyként is használtak. A tekervénves, gyakran többemeletes föld alatti folyosók oldalfalába temették el az elhunytakat. L LEGENDA — (latin: olvasmány). Vallásos " tárgyú. rendszerint szentek életével foglalkozó olvasmány. M MISE — (latin: mis- sa). A római kato- " likus és görögkeleti egyházak központi istentisz-. telete, amely Jézus Krisztus keresztáldozatának megújí­tása. N NAGYBOLDOGASZ- SZONY — A VI. szd.- " tói Jézus anyjának,. Máriának „mennybevitel” (assumptio) ünnepe, mely­nek napja a mai naptár sze­rint augusztus 15-e. O OLTÁR — Rendsze­rint kőből készült " emelvény, melyen a vallások papjai az áldoza­tokat bemutatják. A keresz­ténység’ a miseáldozatot; ko­rai szakaszában asztal mel­lett, vagy a- vértanúk sír­ja fölött mutatta be. P PÁTRIÁRKÁK (a patriarhész = ős­atya, görög szóból). Az emberiség, illetve a vá­lasztott (zsidó) nép ősatyái a Biblia szerint. Ádámtól a vízözönig tíz, a vízözön- től Ábrahámig kilenc pát­riárkát sorol fel a Biblia. lÁbrahátn.) R .REFORMÁTUS egy­ház —A kálvini re­formáció talaján lét­rejött keresztény vallási kö­zösség. Legtöbbje az ún. Heidelberg! káté (1563) és a Második helvét hitvallás alapján áll. S SÁTOROS ünnep A zsidó vallás nyolc " napig tartó, a pusztai vándorlásra emlékeztető ün­nepen a zsidók lombokból készített sátrakban laktak, innen az ünnep neve. T TEOLÓGIA — (a thessz = Isten " logosz = tan, tudo­mány, görög szókból). Va­lamely vallás tudományos igénnyel fellépő, logikai for­mában öntött tanrendszere. U UNITÁRIUSOK — A reformáció talaján " megszületett vallási irányzat, amely a' követke­zetes egyisten hit alapján áll és ezért tagadja a Szenthá­romságot. V VATIKÁN — A ró­mai pápa és a kato- . " likus egyház központi hatóságainak, hivataladnak 0,44 km2 területen fekvő szuverén, független székhe­lye a Róma nyugati részén emelkedő dombon. (Monte Vaticano.) ZSIDÓ vallás — # (judaizmus). 1., bib­“ liai (mozaizmus = Mózesről) az ókori zsidó ál­lam pusztulásáig, a jeruzsá- lemi templom lerombolásá­ig e.sz. , 70-ig tartott. 2. rabbinikus (talmudi) Jeru­zsálem pusztulása után a zsi­dók életben maradt vezetői a közeli Jamniába menekül­tek, hogy újraszervezzék a vallási életüket, majd az V. szd.-ban vallási központ­juk az új Perzsa birodalom­ba tevődött át. Itteni köz­pontjukat a bagdadi kalifa szüntette meg. Ettől kezdve a zsidó vallás súlypontja az ún. keresztény Európába került, ahoj a zsidók üldö­zéseknek voltak kitéve. Reiter L. Hol vagytok nagymamák? Július 26., Szent Anna ünnepe Szent Anna ünnepén gondol legtöbbet az egyház a nagy­mamákra. Az Űr Jézus nagymamája Joachim jámbor felesége, Anna asszony a hagyomány szerint is annyira megbecsült szemé­lyiség volt, hogy tisztelete halála után már rövid idő múlva elterjedt és a hívők közbenjárását imáikban tőle gyakran kérték. Anna példaadó élete erős hatással volt Mária nevű le­ányára. Joachim házában . olyan szellem uralkodott, amely ámulatba ejtette, mély tiszteletre sarkallta a környék lakóit. Halk szavú, munkásélet, jótékonykodás, napi többszöri imád­ság, böjt, a hitvestársi szeretetnek ezernyi * megnyilvánulá­sa, szelídség és szemérem volt jellemzője a háznak. Szent és kiválasztott lakás volt ez, hiszen az isteni Gond­viselés, amely kezdet óta kiválasztotta Joachim házát ar­ra, hogy az ott nevelkedett Mária legyen a világ Megváltó­jának édesanyja, terveiben szerepelt a család valamennyi tagjával együtt. Mária, a fiatal lány tartózkodó modora, csendesen foly- dogáló élete elbűvölte a szomszédokat, ismerősöket és megcsodálták benne a végtelen türelmet, nyugalmat, s az örökké szelíd mosolyt Mária arcán a serdülőkor nehéznek ítélt korszakában is. A lány a háztartás minden mozzana­tában szorgalommal részt vett, megfelelve mindenkor a szü­lői nevelés intelmeinek. Mert Anna asszony valóban csodá­latos anya volt. Életre nevelte ugyan a lányát, de mindig megtartva őt istenközeiben is. így Mária korán megismer kedett az élet igazi értelmével. Tudta, hogy átmeneti a kor és az idő, mely mindenki felett elrohan, tudta, hogy fel kell készülnie majd a nagy számadásra, amelyre Isten egyszer meghívja. Józsefnek, az ácsnak közeledésétől sem riadt meg, csak értetlenül állt meg az előtt, amikor ő a házasság csodála­tos szépségéről és értékéről beszélt/Egyetértett Józseffel, de közölte vele azt is, hogy teljesen Istennek szentelte életét, a világ csak annyiban érdekli, amennyiben eszközöket ta­lál az isteni közelség erődítésére. Lemond a gyermekáldás boldogságáról, szűzi erényének örökös megtartásával. Józsefet nem lepte meg a bizolmas közlés és megnyug­tatta Máriát, hogy tiszteletben tartja elhatározását és óme­ga is megfogadta, hogy Mária közelében önmegtartóztató tisztaságban éli le életét. Anna asszony sem gördített akadályt a fiatalok tiszta barátsága elé, a bölcs édesanya mindenekelőtt őszinteség-' re nevelte lányát, tudta, hogy nevelésében enélkül minden szülői jó szándék kárba veszne. Együtt imádkoztak, együtt^, dolgoztak, együtt énekelték a vallásos dalokat, ék együtt tértek nyugovóra. A szülő és gyermek elválaszthatatlan sze- retete, az érkölcsös nevelés meghozta gyümölcsét, a dol­gos napok öröme beragyogta életüket. Intő példa volt ez mindenki számára. Később aztán - Isten megfoghatatlan kitüntetéseképpen — már mint nagymama boldogan láthatta még sokáig leá­nya boldog életét, aki a tőle kapott példát másoknak meg­mutatta, s édesanyja nyomán tudta nevelni szűzen született, szent fiát, az Úr Jézust. Hol vagytok hát jó nagymamák? Szent Anna ünnepén gyertek el ti is unokáitokkal Isten templomába, s kérjétek Anna asszony pártfogását tisztalelkű, boldog, emberi éle­tetekért, s a rátok bízottak példás felneveléséért. K. J. Újabb sorok — régiekről SZEMELVÉNYEK DR. MESZLÉNYI MIHÁLY GYÉMÁNTMISÉS KANONOK ÉLETÉBŐL A keblére szorított ol- táriszentség melengeti a papot a hűvös éjszakában, amikor súlyos, vagy haldok­ló beteghez hívják. Ilyenkor Jézussal beszél­get és kéri adjon erőt és bátorságot, hogy legyőzze félelmét -és ha még lehet tudjon vigaszt nyújtani az Újvilágba távozónak. Ilyen érzelmekkel indult első éj­szakai áldoztató útjára Mesz­lényi Mihály Rimócon, az újmisés lelkipásztor. A föl­des szoba-konyhás lakás te­le volt síró asszonyokkal, akiket megkért, hagyják egyedül a beteggel. Egy bá­csi feküdt a szalmazsákos ágyon, feje, arca, keze úgy nézett ki, mintha kék tin­tával öntötték volna le. Ijesztő látvány volt, s ha nincs ott a sekrestyés, ta­lán elmarad az utolsó ke­net feladása is. ö súgta oda a papnak: „Tessen megken­ni a fülét, szemét, száját, orrát!” Ha fogvacogva is, de megkezdődött a szertar­tás. A latin szöveg elmon­dása már hibátlan volt és visszaállt a lelki egyensúly.' Amikor kijöttek megkérdez­te a sekrestyéstől: „Miért olyan kék ez az ember?” — ’’Mert a dunyhát, pár­nát, lepedőjét előzőleg fris­sen befestették kékfestővel és nem volt ideje téljesen megszáradni...” — magya­rázta az öreg. Hazasiettek. Meszlényi Mihály ágyfea bújt, de .ott is kísértette a ször­nyű látvány. Néhány fohász után sikerült elszendered- nie. Másnap, vasárnap Var- sánvba küldték. Főnőké, a gondos esperes, ellátta jó tanácsokkal, „Ha elmondja a nagvmiséf, utána a taní­tónő fog odamenni és meg­hívja ebédre. A világért el ne fogadja. Mindenkire rá akarja sózni magát, A fiatal tanítóval egyszer ki is hir­dették már őket, de az édes­anyja — amikor megtudta — olyan botrányt csinált, hogy visszament a parti Hát legyen résen!” A nagymisét mély átélés­sel modotta el, a fiatal új­misés papokra jellemző áhi- tattal. Az evangélium" elol­vasása után mondott prédi­kációt, amikor is hittételt magyarázott. Nemhiába vizs-, gázott dogmatikából kitűnő­re, bizony ennek hatása az angyalok kilétéről való ma­gyarázkodás közben erősen ikiérződött, de Gábor arkan­gyal jelenéseit oly közel tudta hozni a hívek elé, hogy síri csendben hallgat­ták szavait. Mise után a fia­tal tanító megjegyezte: „Itt sokkal egyszerűbben kell beszélni.” Csak a már nem túj fiatal tanítónő ábrándo­zott: „Még soha sem hal­lottam ilyen gyönyörű be­szédet!” És valóban meg­hívta ebédre, Fel is sorolta, hogy milyen nagyszerű dol­gokat főzött. Nehéz volt el­lenállni, de Mihály papunk­ban győzött az akarat, a le­hető legudvariasabban uta­sította vissza a meghívást és azzal érvelt, hogy első álltalommal úgy illik, hogy felettesével ebédeljen. Bár korgott a gyomra, hősiesen sétálgatva megvárta a délu­táni két órát, amikor litá­niára sereglett össze a falu népe. A Szűzanyának, majd az oltáriszentségnek kijáró tisztelet megadása után si­etett vissza Rimócra, abol az esperes már várta az ebéd­del. A főtt csirke mellé egy nagy pohárban legalább há­rom deci bor is járt. „Kié ez?” — kérdezte főnökét. „Hát a magáé! hangzott a válasz, erősödnie kell!” — „Én egy év alatt sem tud­nám meginni, de ha min­denáron a megérkezésemet akarjuk ünnepelni, keres­sünk egv egészen kicsi po­harat, csupán a koccintás kedvéért. Különben az ebé­dekhez ezután nem kérek bort” — válaszolta. Az es­peres nagyon elcsodálkozott. „Az elődei ennél a nagy po­hárnál meglehetősen na­gyobbat igényeltek volna...” magyarázta. „Nem baj, majd segítünk ezen — ezentúl na­ponta két liter tejet fog in­ni, i mert ha fene fenét eszik is, meghizlalom.” E kérdés­ben az esperes nem ismert pardont! Érdekes ember volt. Az akkor divatos „Kne- iptkúrának” hódolt amúgy mezítlábosan, a téglával ki­rakott és vízzel lelocsolt nagy verandán. Amikor Mi­hály papunk még aludt, ő már misézett. Visszafelé be­zörgetett hozzá: „Hol van?” kérdezte. „Az ágyban” hang­zott a válasz. Jó ember volt a főnök, azt is megenged­te, hogy Mihály fél nyolc­kor misézhessen, mert az a pár öregasszony úgyis meg­várta a fiatal papot. Az esperesnek az volt a legna­gyobb bánata, hogy Mihály nem tudott ultizni, ezt ké­sőbb sem tanulta meg. Mit lehet Rimócon csinálni? Délelőtt a patak partján ta­nult, az esperes gyakran ki­kérdezte. Különösen Schütz dogmatikája érdekelte, mert korábban teológiatanár volt Esztergomban. Mihály dél­után és este is tanult, egy petróleumlámpa mellett, melyen nem volt ernyő. Új­ságpapírból vágott hozzá naponta, mert este tízre már megpörkölődött, majd­nem elégett. Ilyenkor aztán már lefeküdt. Október meg­hozta az esőt. A palócok így jellemezték: „Egy liter vízből két liter sár.” Mihály tollforgató ember volt, ro­mantikus lélek. Több tárcá­ja jelent meg különböző fő­városi újságokban. A paló­cokat nagyon szerette, szí­nes életükről, szokásaikról hangulatosan számolt be, néprajzkutató munkát is végzett. Esztergomban az aula éber figyelemmel kí­sérte Mihály életét és mi­után tervei voltak vele nem csoda, amikor egy szép na­pon Rimócon a következő levelet kapta Esztergomból: „Kedvelt Fiam! Ne írogass. Én téged tanulni küldtelek Rimócra. Maradtam, ájtatos imáidba ajánlva, ,jóakara­té Főpásztorod: JÁNOS bíboros hercegprímás.” A pap legfőbb erénye az engedelmesség. Miska engedelmeskedett. Az 1924-es évek táján az egyik évben Varsányban, a másik évben Sipeken tartot­ták az éjféli misét. Utóbbi helyre Balázs bácsi, az öreg sekrestyés, már délután há­rom órakor indította a fo­gatot, mert mint mondotta ő sötétben a jó Isten ked­véért sem megy át a „szur­dokon” (keskeny vágás két domboldal között). Négy órá­ra értek Sipekre, ahol az öreg kántortanító fogadta őket a falu doktora, a rend fenntartója, mert ha ő végig ment a falun, csend lett mindenütt. Sipeken nem volt bicskázás! A lányok is testben, lélekben tiszták. Nemsokára teljes sötétség borult a falura, minden „aludt”. De fél: tizenkettőkor hol itt, hol ott fénypettyek villantak fel körös-körül, nagyobbodtak, közeledtek. Kiderült, emberek jöttek, kezükben lámpásféle, mely­ben gyertya égett. Festői látvány, a tanyán élők jöt­tek éjféli misére. Meszlényi Mihály atya állítja, hogy látta a világ különféle szép­ségeit, de ha valaki megkér­dezné tőle, hogy életében mi a legszebb emléke azlt felein*, hogy a sipeki "kará- csonvéjszakai látvány, ami­kor minden háziban kigyul­ladtak a petróleumlámpák és jöttek asszonyok, lányok, gyermekek % gyönyörű palóc népviseletben és megtelt a templom, a férfiakon ün­neplő ruha, a kezekben ró­zsafüzér és zengett az áhí­tatot lehelő barangszó. Ami­kor felhangzott a „Menny­ből az angyal”, akkor már minden bánatát elfelejtette. (Folytatjuk) • „;iÉ: Kamarás József !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom