Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-14 / 87. szám

6 ummn 1990. JÚLIUS 14., SZOMBAT Tudtuk, vártuk, nyeljük Ahova fizetni kell ! „Semmi Jóra nem számíthatunk" Szén és fa VISZIK, MINT A CUKROT A szécsényi TÜZÉP-te- je,n igazán nem panaszkod- inak a forgalom hiányára, avács József telepvezető zal fogad, hogy a legke- settebb árujuk manapság szén. és a fa. Miután hir- c. hogy ezeknek is masa­bb lesz az áruk viszik, int a cukrot. — Ahogy kirakjuk a va­mokat. szinte azon mele- ben kerül a szén a teher- icsikra. Amikor a rádió Sször mondta be a lehet- ges áremekéseket. másnap rögtön felvettük a kapcso­latot Tatabányával. Do­roggal. Berentével, a bá­nyák ígéretet te.ttek. hogy folyamatosan szállítanak. Ezt tartják is. így aztán le­het vásárolni, négyfajta szénből. válogathatnak a vevők. Ami hiánycikk, az az NDK-s brikett, a cseh diószén. Még mutatóban sincs, eb­ben az évben még nem is kaptunk lengyel szenet. Tű­zifából is folyamatos az el­látás. Reméljük marad is. — Az építőanyagok? Segélyek, de miből? A batonyterenyei tanácson Tóth Tiborné igazgatási fő­előadó hatáskörébe tartoz­nak a szociális ügyek, ö aztán benne van az élet sűrűjében, mert bajba jutott, segítségre szoruló emberek ostromolják nap mint nap. Aki jön. az kér, panaszko­dik. arra számit, hogy segí­tenek a gondján, baján. Tőthné így látja: — Ebben a szobában ál­landó téma az áremelkedés, sok százszor hangzik el, hogy nem lehet megélni a nyugdíjból, kevés a fizetés, és ráadásul egyre több a munkanélküli. A tanács pénze is véges: amit tudunk persze, hogy adunk. Rend­szeres szociális segélyt kap­nak ötvenhármán, erre egy­millió-ötszázezer forintot tartalékoltunk az idén. Ed­dig nem utasítottunk el senkit. Aztán a rendkívüli segélyek. Egyre többen, és többen kopogtatnak érte. Már sajnos, olyanok is jön­nek, akiknek eddig erre nem volt szükségük. A szegény­ség érezhetőért lecsapódik. Erre egy adat: az elmúlt rúásfél hétben hetven kérel­met vettem át. Eddig 650 emberen tudtunk segíteni, de kérdem én: most. az emelések után mi lesz? Mert lassan elfogy a pénz. — Nem érezzük az elő­vásárlást, úgy tűnik, csök­kent az építkezőkedv. Az épí­tőanyagok ára egyébként is állandóan változik, az ár persze nem lefele kúszik. Más világ járja, van saját kocsink, ha egy vásárlónak netán kettős méretű tégla kell, és pillanatnyilag nincs, rövid id,ön belül meghozat­juk, mondjuk, örbottvánból. eleget téve a kívánságnak. Villany és gáz. Nélkülöz­hetetlen ,,kellékek" életünk­ben. Olyan szolgáltatások, amelyeket kéthavonta fize­tünk. Ha pedig nem. kérlel­hetetlenül jönnek a kikap­csolást elvégző . szerelők. Nem jó kedvükből, hanem mert ez a dolguk. Rövid telefon a két válla­lathoz, ők hogyan látják az áremelésk következménye­it? EMÁSZ. Gyimesi József üzem igazgató-helyettes. — Már eddig is sokat küszködtünk a befizetések­kel, jócskán akadnak, akik nem akarnak, vagy nem tudnak fizetni. Senki nem örül annak, ha a zsebébe kell nyúlnia, de azt meg kell érteni, hogy .nálunk is vannak előírások. amelye­ket be szükséges tartani. Ehhez tudni kell azt. hogy mi is vásároljuk a villamos energiát, és fizetünk érte. mégiredig haladéktalanul. Nem tudunk hitelt nyújtani. Ha már minden kötél sza­kad. sajnos. jön a kikap­csolás. Ne higgyék. hogy csak a kisfogyasztókkal van­nak bajaink. Előfordul e: a legnagyobb gyárakkal is. Ök sem kivételek. Ilyenkor ki­kapcsoljuk vagy az irodahá­zat, vagy a gyárnak egy részlegét. És mit tesz Isten, rövidesen átutalják a milliós villanyszámlákat. Ami az emlésket illeti, csak annyit tudunk. hogy lesz, pontos számokat még nem. Salgótarján kiemelt városnak számít, itt mintegy negyvennégy százalékos, a megye varosaiban húszszá­zalékos emelésre lehet szá­mítani. a községekben va- lószinüleg marad az ár. Ok eddig többet fizettek: ily módon egy semmivel sem indokolható előnyt veszíte­nek el a i'árosiak. Villany­számla ezután is lesz, és bi­zony fizetni kell. TIGÁZ, Kiss György ki­rendelt.tég vezető: — Semmi jóra nem szá­mítunk. Már most száias nagyságrendben számolhat­juk a nem fizetőket. Jócs­kán akad, aki ,hónapokkal van elmaradva. Mi igyek­szünk türelmesek és megér- tőek lenni, amíg lehet, vá- rako: unk. A szerelők csak akkor mennek, ha a nem fizetés már meghaladja a négy hónapot. Még tavaly őszi lekapcsolási letiltásunk is akad. A mi szerelőink számára az nem szakmunka, ha kikapcsolni mennek, vi­tatkozna k. érvelnek, fenye­getőzéseket hallgatnak. Már, ha beengedik őket a lakás­ba. . . Az áremelés nálunk akkor lép életbe, ha az hi­vatalos formában megjele­nik a Magyar Közlönyben. Az ÁFOR-náf jártunkban azt kérdeztük Kiss Gyula kútcsoportvezetőtől. mit érzékelnek az áremelések­kel kapcsolatos hírekből, mindez miként csapódik le a kútnál? — Amikor először meg­jelent az újságokban az ár­emelkedések híre. szinte ugrásszerűen nőtt meg a for­galmunk. Kannákban, hor­dókban vitték elsősorban a fűtőolajat, hisz akinek olaj- kályhája van. gondolnia kell a télre, fűteni kell. A gépkocsisok teletöltették a tankot, mellette a meglévő tartalék kannákat is. Az el­múlt hét végén — számí­tásaink szerint — egyhar- máddal ugrott meg a forga­lom. Közben persze hall­gathattuk a szöveget is. hogy meddig lehet ezt még csi­nálni, már így is az egeket verdesik az árak. a gépkocsi ma már nem luxus, hanem sokaknak munkaeszköz... Mivel kiderült, hogy min­den parlamenti vita elle­nére. mégis csak lesz ár­emelés. most a hét végi na­pokra megintcsak' azzal szá­molunk. hogy sokan állnak majd sorban a kútnál. Kényszerpályán a kormány A hír egyikünket sem ért váratlanul, áremelésekre kell számítatunk. A kérdés csak az volt, mikor jelentik be hivatalo­san? A kormány kényszerű-keserű pso- magterve nemcsak a lakosság körében, hanem a parlamentben is igen élénk, mondhatni éles vitákat váltott ki. A költségvetési egyensúlyt, ha nem is egyenesbe hozni, de javítani kell — mondta a pénzügyminiszter —, enélkül a Nyugat szóba sem áll velünk. Húszmilli­árdos a Költségvetési hiány, (a Nemzet­közi Valutaalap előirányzata 10 milliárd fölött), ezt pótlandó, hová is lehetne nyúl­ni, mind az állampolgárok zsebébe. Ez pedig áremelésekkel jár. Az államház­tartás tátongó réseit betömni nem egysze­rű dolog. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy az energiahordozók árának emelése nem csak a háztartásokat, a magánautó­sokat érinti, hanem tulajdonképpen min­den árba beépül. Tehát nemcsak közvet­len, hanem bőven lesz közvetett hatása is. A kormány úgy döntött, visszavonja a gazdasági csomagtervet. De csak azért, hogy a viták és az ellenvélemények ki­iktatására saját hatáskörében döntsön az áremelésekről. Beszéljen mindenki, amit akar, drágábban vásárolunk majd az élelmiszerboltokban, többet fizetünk a benzinért, és ki tudja, még miért. Áremelések. Nem könnyű kérdés. Most egy ország közös témája. Ezért megpró­báltunk mi is utánajárni a vélemények­nek — a teljesség :igénye nélkül persze' •—, hogy azt csokorba kötve átnyújthassuk olvasóinknak. Taxisok dilemmája A megyeszékhely szívé­ben két sorban várakoznak a taxisok. Ülnek a kocsi­ban, vagy kupacban be­szélgetnek, utasra várva. Ami már must is egyre ke­vesebb. Koncz László. Fe­renc Zoltán. Császi Sándor véleménye egyezik: — Nem mondhatjuk, hogy derült égből vilámesapás a benzináreme.lés. Benne ló­gott a levegőben, számítot­tunk rá. de titkon azért re­ménykedtünk, hogy hátha, hátha... Kényszerpályán vagyunk. Ha árat emelünk, nem lesz utasunk, ha nem eme.lünk. miből élünk meg. Közü­lünk többen is beleugrot- ták újrakezdési kölcsönbe, vajon miből fogják fizetni a részleteket? A legutóbbi ben- zináremelés januárban volt. Azóta legalább ötven szá­zalékkal kevesebb a fuvar. Az annyira irigyelt borra­való szinte eltűnt, van aki a két-három forintot is visszakéri. Mast előttünk a kérdés: vajon veszteségre dolgozunk? Vagy letesszük a lantot, és megyünk munka­nélküli-segélyért?

Next

/
Oldalképek
Tartalom