Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-14 / 87. szám

1990. JÚLIUS 14., SZOMBAT un-nzm Balról jobbra: Itcus Alexandru, Bogdan, Nicoletta Torna, Feischmidt jVlargit, Anca I or - ga válaszolt kérdéseinkre. Román fiatalok mondták : Magyarország valóban közeledik Európához A salgótarjáni nyári egye* tem külföldi résztvevői kö­zül az egyik legkezdeménye- zőbb csoport a romániai volt. Tízen jöttek, valameny nyien értelmiségi fiatalok. A maguk szakterületével ösz- s/.efüggő, ehhez közéiá 1 ló if- júsági problémával kapcso­latos szakdolgozat megírásá­val, és egy világnyelvre for­dításával váltották meg a salgótarjáni menetjegyet. Ed­dig keveset tudtak hazánk­ról, különösen Salgótarján­ról. Érthetően, mert a „kor­látok" ebben is akadályoz­ták őket. — Az elmúlt év végén a román fiatalok valóságos hőstettet vittek véghez. Most mintha háttérbe szorultak volna. Mi az oka? — Valóban napokon ke­resztül kinn álltunk a téren, és ha kellett, fegyvert is fog­tak közülünk — mondja An­ca lorga, az ARTA művé­szeti hetilap szerkesztője. Mélyről fakadó, érzelmekkel teli gondolatait Feischmidt Margit, a kolozsvári egyetem negyedéves hallgatója fordít­ja. — Hogv miért voltunk a téren? — kérdez vissza. — Az ok egyszerű: nekünk ke­vesebb volt a veszteniva­lónk. mint az idősebb gene­rációnak. Az elmúlt időszak­ban nagyon sok kompro­misszumot kellett kötnünk. A látszat ellenére azonban mi vagyunk azok. akik a legkevesebb kompromisszu­mot kötjük. Nem is olyan régen azt mondták: „kita­karították" a bukaresti egye­temi teret. Ez. nem igazi ta­karítást fejez ki. Harcunk­ban stratégiát váltottunk, ellenzékbe vonultunk. és le­het, hogy ez egv újabb, lát­ványos. de eredményesebb formája lesz. a szembenállá­sunknak. — Úgy hallottuk, sok fia­tal került börtönbe. — Lehet. Akik pedig nem. azok a dialógus feltételeit keresik a társadalom rétege­iben. Az új ifjúsági vezetés célja, hogy elejét, 'vegye a nemzetiségi és a társadalom különböző rétegei között tu­datosan szított ellentétnek. . . — A mesterségesen elvá­lasztott szembenálló erőket lehet tárgyalóasztalhoz ültet­ni? — Ezen dolgozunk, és minden reményünk megvan erre. . —■ A fiatalok a választá­sokat megelőző nagygyűlé­seken is hallatták szavukat. Éjjel-nappal a temesvári Opera téren voltak és agi­táltak — veszi át a szót Feischmidt Margit. — Európa fiataljai — mi­ként ez itt. Salgótarjánban is érződik. — újfajta kap­csolatokat keresnek Romá­nia fiataljai között is ha­sonló törekvés tapasztalha­tó? — A román fiatalok ma is jobban megértik egymást, mint az idősebb korosztály. Tudják, érzik, hogy nincs ér­telme a személyes ellentét­nek. Ugyanakkor nagyon sokan úgv képzelik, hogy a létező társadalmi ellentétek örököltek, és örökké létezők. — Valóban nincs értelme az. ellenségeskedésnek. Ne­kem élnek Bukarestben ma­gyar ismerőseim — kapcso­lódik a beszélgetésbe Nico- leta Torna egyetemi hallga­tó. — ök mindig viszonoz­ták jóságomat, és meggyőző­désem. hogv nem egy ter­mészetes ellentétről van szó. Inkább a románok részéről érezhető előítélet a magya­rokkal szemben. Ebben fő szószóló a sajtó, amely va­lótlan problémákat felna­gyít. és céljaira politikai eszközként használja. — A salgótarjáni nyári egyetem segítette az önök jövőt formáló munkáját? — Igen — válaszolja Itcus Alexandru Bogdan köz.épis­Városvédö sarok Rácsos kapu, rácsos ablak. It kólái tanuló. — Én a Ro­mán Liberális Párt ifjúsági szervezetének vagyok az. egyik vezetője, és úgy érzem, hogy hazaérkezésem után lesz miről tájékoztatni a szervezetem tagjait. Saját szememmel láttam Magyar- országot, tapasztaltam a vál­tozásokat. Mi a FIDESZ testvérszervezete vagyunk, és hasonló módon tevékeny­kedünk. Süket Levente egyetemi hallgató Székelyföldről ér­kezett. Magyar. Ö így fogal­maz: — Itt nagyon kedves emberek vesznek körül ben­nünket. és ez számukra na­gyon fontos. Jó a program, az előadások és a konzultá­ciók tanulságosak, élménv- szerűek. Itt valóban kita­pintható. hogy az „Európá­hoz vezető út" nem speku­láció. — Szakmai vonatkozásban viszont kevés segítséget adott a nyári egyetem — vé­lekedik Feischmidt Margit — Hiányolom a kiscsoportos az azonos érdeklődési körű fiatalok beszélgetéseit, húr tudom, hogy ilyen temati­kus programhoz kevesen va­gyunk. Érthetetlen számomra az új magyar ifjúsági szerve /.etek tagjainak távolmara­dása is. hiszen szerettünk volna beszélgetni a FIDESZ és a N0DISZ helyi vezetői­vel. — A kultúráról kevés szó esett — jegyzi meg Anca lorga. — Amit viszont itt Magyarországról hallottam, és a valóságban látok, az valóban közeledést jeleni. Kácz András Fordítsuk antennáinkat! Á szabadművelődés rehabilitációja El kéne felejtenünk a népművelés és a közművelődés fogalomhasználatát, és fel kéne számolni eile,n.tmondásos gyakorlatát. Az elmélet és gyakorlat antidemokratikus volt abban az értelemben, hogy lekezelte, kiskorúnak minősítette az állampolgárt. Za­varaink, bizonytalanságaink sok egyéb mel­lett innen eredeznek, másrészt a jövőtől va­ló félelmeinktől, mert sztereotípiánktól na­gyon nehezen tudtunk és tudunk szabadulni. A megváltozott politikai viszonyoknak, a pluralista társadalmi berendezkedésnek, a koalíciós hatalmi struktúrának sokkal in­kább megfelelő mozgalma a szabadműve- lüdés. Ez nem egyszerűen fogalom- ás kö­pönyeg !)-váltás, hanem a progresszív társa­dalmi változások szükségszerű felismerése, hogy a félelmeitől, szorongásaitól megszaba­dulni kívánó polgár nagvkorúsítani kívánja önmagát, követeli azon jogát, hogy önmaga választhasa meg a saját érdeklődésének, igényeinek, személyisége egészének megfe­lelő szórakozási-művelődési formákat és tartalmakat. Egvébként a szabadművelődés fogalma tör­ténelmi értékű, és gyakorlata nem kompromit­tált mozgalom. Lényege nem csupán az, hogy ne legyen államilag felülről szabályo­zóit korlátozás. Két fontos kulosszava van: az alulról és belülről, ahogy azt egykoron Karácsony Sándor tanította. Engedtessék meg, hogy néhány fontos ki­hívással foglalkozzak a számtalan sok közül: A demokratikusabb politikai légkörben a helyi társadalom éledezik, birtokba kívánja venni útiját életének, művelődésének irányítását, a művelődés objektumai és működése fö­lött döntési joggal kíván rendelkezni. Vagy­is felerősödik az önkormányzati igény. Mit tehet a szakma? Menje.n elébe a dol­goknak, legyen katalizátora e folyamatok­nak. teremtsen slőnvös helyzetet egy helyi autonóm kulturális önkormányzat megala­kításával a helyi művelődés jövendő esé­lyeihez? A helyzet nem könnyű, mert a ma­gát még erősnek érző — de nem legitim — helyi hatalom keményen maga alá akarja gyűrni ezeket a tudatos (vagy ösztönös) kez­deményezéseket, mert e folyamat kitelje­sedése feleslegessé teszi a régi értelemben vett irányítást. Ügy gondolom, üdvözölhető az önkor­mányzati törvény megalkotása, de a törvény­kezési folyamatnak tovább kell haladnia. Egy helyi társadalom kisebb önkormányza­ti testületéi számára is jogilag rendezett stá­tust és tényle.ges, garantált autonómiát kell biztosítani például iskolaszékeket, szabad- művelődési tanácsokat, és egyebeket. * Nyílt kihívásnak tekintendő a korábbi kulturális szolgáltatások iránti közömbös­ség megnyilvánulása. A deficittermelés fo­lyamatossága ékes bizonyítéka a zsákut­cának. Mi lehet a válasz? Recept nélkül Kará­csony Sándort idézzük fel: ......ahogyan a ta­l aj hajlandóságát tanulmányozni illik. s csak azután érdemes megfelelő magvakat vetni belé. úgy kell nekünk is tanulmányo- •li a kultúrálandó fél kultúraigényeit, mi- *' I őt tt ilyesfajta feltételezett, sokszor csak elképzelt igények kielégítésére gondolnunk igaz áltáíáposságban és konkrétan is. * Kihívás számunkra a gazdasági szerkezet" váltás is. Jogos a kérdés, hogy fel vagyunk* e készülve az átképzések problémái meg­oldásában való közreműködésre, a profil- váltás segítésére, a korszerű technika hasz­nálatának támogatására, a növekvő munka- nélküliségből adódó feszültségek — műve­lődési oldalát érintő — kezelésére. Mindez ki fog derülni hamarosan. Napjaink viharos változásai kihívást je­lentenek önmagunk „átalakítására” is. Kecs­keméti kollégáink úgy fogalmaztak, hogy az antennáink átfordítására van szükség. Gon­dolkodásban, az alkalmazott módszerekben, a változó világ szemléletében, a változás cse.lekvő befolyásolására. Hogyan és milyen értelemben alakítsuk önmagunkat? Bors Mária válasza erre a kö­vetkező: „. Sokoldalú, nyitott, a változások­ra képes, naprakész információkkal ren­delkező, önfejlesztő, önnevelő, kreatív népművelőkre van itt szükség, akiket le­egyszerűsítve animátor típusú népművelők­nek hívhatunk...” Közismert az egykori néptanítóképzés sokoldalúsága. Ezekből az intézményekből kikerülő tanítók nagyszerű animátorai voltak a magyar falvaknak, azok közösségeinek. * Feladta a lecékét számunkra a politikai struktúra megváltozása, a többpártrendszerű társadalom.’ a koalíciós kormányzás visz- szatérése, ami kultúra nélkül tf.'jesen el­lehetetlenül. A koalíció megjelenik termé­szetes módon a helyi társadalomban is. Ed­dig egy gazdának kellett megfelelnünk, nem így lesz az elkövetkező időszakban. A helyi koalíciós kormányzás, a várható csatározá­sok sokkal jobban igénybe veszik tűrőké­pességünket. megmérik taktikai is komp­romisszumkötési képességeinket. A többol­dalú elvárás az állampolgári igények és érdekek tisztesebb szolgálatát követek tő­lünk. El kell felejtenünk az átvett hivatal­noki’ ” magatartásformákat' és mentalitást. Munkánknak- két vezérelve kell. hogy legyen, a szakmaiság és erkölcsileg. Becsülettel és humanista elkötelezettséggel szolgálni azo­kat, akikért vagyunk, mert csak addig kol­ibrik. amíg hasznúkra leszünk. Ügy gondolom, vég nélkül sorolhatnánk az élet által lehetett kihívásokat, a napi problémák által felvetődő kérdéseket és gondokat. amire választ kell adni, amire választ várnak tőlünk is. Demokrácia nincsen műveltség nélkül. Éppen ezért várhatóan a művelődés. a tudás, a müveit ember felértékelődni, szel­lemi exportunk növekedni fog. mert ez alap­vetően a nemzet érdeke. A jövőt illetően én éppen e>ért jónak látom kilátásainkat és esélyeinket. De önmagunk fontosságát nekünk, a szakmának kell bizonyítani. Nem frázisok pulőgtatásával, nem asz.taltéóriák gyártásával, nem demagógiával, hanem az­zal. hogy jelen vagyunk a helyi lásadalom polgárainak gondolkodásában, tudatában. Balogh Ferenc mű v.-közpon vezető Szécsény A vassal dolgozó mesterek két szép munkája található Balassagyarmaton a többi igé­nyes mü között. A felvételünkön látható ablak a Jelenleg felújítás alatt álló Palóc Múzeum ékes dísze, egy tucat társával együtt. Az épület külső tatarozásánál a festes­sél ismét elnyeri régi szépségét. Az egynyílású kiskapu a Ber­csényi—Ipolypart utcai sarok­épület, ugyancsak bővítés alatt álló Bercsényi u.-i oldalán ta­lálható. Reiter L. Nebraska bennünk van William Dick kamaratárlatáról Az 1950-ben Glasgowban született grafikusművész, William Dick kamaratárla­tát az elmúlt hetekben lát­hatta az érde.klödö közön­ség a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. Ez a meteorológiai frontokkal te­li nyári időben valószínű­leg kevés látogatót jelent az egyébként elegánsan hűvös teremben. Ügy látszik azon­ban. hogy ehhez hozzá kell szoknunk. Múlt és jövő kö­zött. már-már a senki föld­jén vegetáló városban, or­szágban a többség örül hogy él. a közéletben is sokasod­nak a sanda félelemkeltés jelei <ás rejtjelei, kisebb gond­ja is nagyobb a művésze­tek „elvont” üzeneteinek ta­nulmányozásánál. Pedig ne.m ártana néha — kikapcsoló­dásként — nemcsak a má­sikra gyanakodni, hanem belülre is figyelni. Talán más léptékkel találkozva a különböző előjelű indulat- keltésekkel szemben is im­munisabbá válhatna az. em­ber Válhatna, de nem akar. Aki mégis megnézte ezt a kiállítást, valószínűleg észre­vette. a hagyományos esz­tétikai kategóriák felől ne­hezen férkőzhetett a bemu­tatott művekhez. Kevés fo­gódzót kapott atekintetben. hogy miről is szólnak. Ma­ga a tárlat néhány színes grafikai sorozatból áll: Di­alógus I—III, Utcák I—XX, Átváltozások I—VII és Neb­raska I—V. Kétségtelen, azonban, hogy a címek sem „igazítanak" el ebben a mű­vészetben. mert hiszen nem is ez a céljuk. Eltűnt a fi­gura, adott a szín >és a kom­pozíció, az értelmezés sza­bad. Első pillantásra úgy tet­szik. mintha valamilyen sta­tikus belső rend tárulna elénk, ezt az érzést erősíti a sík formák játéka, e for­mák kereszteződéseiben lét­rejövő kompozíciós hang­súly. Mindezek mögött azon­ban nemcsak az arányte­remtés — a vizuális harmó­nia — szándéka búvik meg, hanem az alkotási folyamat belső dinamikája is. A for­ma itt maga a konkrét tar­talom. vagyis a más dimen­zióban való művészi gondol­kodás. ha tetszik, a maga- ta í'tás. Ügyszólván bármit gondol­hatunk ezekről a színr.s tér- konstrukciókról, kétségte­len azonban, hegy előbb- utóbb észre kell vennünk, a lapokon belső dialógusok zajlanak, a létezés ősi ellen­tétpárjai tűnnek föl, szüle­tés és halál, a tér és idő át­változásai. A formai ellen­tétpárok és a színhasználat­ban is érzékelhető belső fe­szültség viszont Végső so­ron minden egyes kompozí­ción belül létrehozza azt a kiegyensúlyozottságot. ami­re az elszemálytelenítő. lé­lek- és környezetpusztító ci­vilizáció csapdáiban a sze- nélyiség vergődik. Ezért azt mondom, áki Nebraskába vágyik, ne Wil­liam Dick Nebraska-sorö^a- tát nézze. meg. A művész élt ott. mégse közöl róla sem­William Dick Nebraskából. R. Tólh Sándor felvétele mit- De nagyon is sokat el­árul abból a létformából, ami az emberiségnek jutott a XX. század végére ezen a tüneményes és pusztuló (mert az embernek kiszolgáltatott) bolygón, ami a Föld. Ez a sorozat azon vélekedésünket erősíti meg, amely szerint Nebraska — miként a világ — bennünk van. És semmit se látunk a világból, ha nem magunkba nézünk. Talán azért vagyunk most zavaro­dottak, mert ezt hosszú idő óta rendre elmulasztjuk. (te) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom