Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-09 / 57. szám
4 unnnmi 1990. JÚNIUS 9„ SZOMBAT Felelősséggel a környezetért Nyugat-Európa nagyvárosai környezetvédelmi problémákkal küzdenek: Madridra rátelepszik a szmog, Athén szennyvize a tengerbe folyik, a Pó folyó vize pedig nitráttal és foszfáttal mérgezett. E problémákról a legilletékesebb, Ludwig Kramer, az Európai Közösség környezetvédelmi szabályok betartását ellenőrző osztályának vezetője nyilatkozott a minap a Szabad Európa és Szabadság Rádió munkatársának. Az iroda polcain vastag akták sorakoznak, telis-tele környezet- védelmi problémákkal, amelyek ma már nemcsak a hivatalosan megküldött jelentésekből derülnek ki. Ha a polgárok úgy érzik, hogy kormányuk mostohán kezeli e területet, közvetlenül is az Európai Közösséghez fordulhatnak panaszukkal. Az utóbbi időben erre a Közösség Környezetvédelmi Hivatala külön bátorítja őket. Céljuk ezzel egy olyan mentalitás kialakítása, amelyben mindenki felelősséget érez környezetéért és annak megvédéséhez tevékenyen hozzá akar járulni. Minden környezetvédelmi kihágásról beszámoló levelet nyilvántartásba vesznek és amint egy tagállamból érkező komolyabb panaszok száma emelkedik, a környezetvédelmi iroda kivizsgálja, hogy az illető ország mely esetben szegte meg az Európa Közösség idevágó rendeletéit _____________________ A z Európa Közösség lehetőségei korlátozottak. Nyomást leginkább csak erkölcsi kényszerrel tud az érintett országokra gyakorolni. A vétkes tagállam ez esetben orvosolja a panaszt, > avagy vállalja a kockázatot, hogy ügye a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kerül. Az ezzel járó kedvezőtlen publicitásnak egyetlen ország sem örül. A nyugat-európai országok a késői start után most mindent elkövetnek, hogy behozzák lemaradásukat. Nemrégiben például bevezették az Amerikában régóta érvényes, a kipufogógázok összetételét szabályozószigorú előírásokat is. Az Európai Közösség környezetvédelmi irodájának vezetője mindazonáltal elismeri, hogy a szervezetnek sok tennivalója akad még e téren, hiszen még nem állt meg a további környezetkárosodás Nyugat-Európá- ban. A reformáció elágazódásai angolszász talajon I. Azokat a protestáns családba tartozó keresztyéneket, akik a helyi gyülekezetei az egyházi ügyekben teljesen önállónak és függetlennek tartják minden egyházi és világi tekintélytől, kong- regacionalistáknak nevezzük. Eredetük az angol Robert Browne-ra (t 1630) vezethető vissza, aki elsőnek vallotta, hogy valamennyi gyülekezet egyedül Krisztusnak van alávetve. Browne után „brownistáknak” is hívták őket, majd a XVII. század elején az „independens” név ragadt rájuk, mivel az akkori irányítójuk, John Robinson (t 1625)_ egyik művében ezzel a szóval jelölte a magatartásukat. Önmaguk azonban „Kongregáciona- hsta Keresztyén Egyházinak nevezik magukat, ahol a „kongre- gacionalista” szó azt fejezi ki, hogy ők egy szabad vallásos társulás - congregatio - tagjai, amely önkéntes megegyezés alapján bizonyos időre közös vallásgyakorlás céljából egyesült. A többi protestánstól megkülönbözteti őket, hogy a helyi gyülekezet - a kongregáció - fontosságát hangsúlyozzák. A gyülekezet az a hely, ahol az Isten leginkább kinyilatkoztatja az ő akaratát az istentiszteleten részt vevő hívő népnek. A mozgalom gyökerei az angol puritánizmusba nyúlnak vissza. Az Angol Államegyház „Church of England” - VIII. Henrik nyomására csupán politiA kongregacionalistak (1600 körül) kai okokból szakadt el Rómától, s így az egyház belső reformációját nem hajtották végre. Az elégedetlenkedők követeléseit R. Browne így foglalta össze: „Csak újjászületett embereket engedjenek prédikálni, tartsanak távol az egyháztól minden külső egyházi és világi erőszakot, bízzanak a Lélek erejében, és ismerjék el az egyes gyülekezetek autonómiáját.” - Egyszerűen fogalmazva tehát azt akarták, hogy a püspököknek kevesebb, az egyháztagoknak viszont több beleszólása legyen a saját egyházuk ügyeibe, kormányzásába. Angliában Cromwell (f 1658) uralkodása kedvezett a mozgalomnak. Halála után az 1622-ben kiadott ún. „uniformitas”-tör- vény következtében súlyos üldözéseket kellett kiállniuk, amelyeknek csak az 1689. évi türelmi rendelet vetett véget. Amerikában - ahol a mozgalom tulajdonképpen kiterebélyesedett -, ha üldözés nem is, de heves teológiai harcok vártak rájuk. Az Amerikába szakadt ág szellemi vezére Roger Williams ;(t 1648) lett. Ő volt az első, aki az állam és az egyház teljes szétválasztását követelte, amikor a vallásokkal szemben semleges álláspontot képviselő állam eszméjét hirdette. Azt tanította, hogy az állami felsőbbségnek nem kell „védelmeznie” a keresztyénsé- get, nem kell gyámkodnia felette. Az istenkáromlás megbüntetése például nem az államra tartozik. A nem-keresztyének tehát éppen olyan teljes jogú állampolgárok lehetnek, mint a zsidók vagy a pogányok. A keresztyén hit titka iránti tisztelet volt elvei alapja, amikor kimondta, hogy Krisztus parancsolatai civilizálhatnak ugyan egy államot, de sohasem tudják azt keresztyénné is tenni. Mivel az állam világi berendezkedés, amely anyagi célok biztosítására létesült, ezért értelmetlen dolog az állam tagjaitól erőszakkal megkövetelni a közös vallásos meggyőződés legkisebb mértékét is. - Williams-nek ez a tanítása lett később az amerikai állameszme egyik alaptétele. A kongregacionalistáknak nincsen az összes gyülekezeteikre hitvallásuk. Azt mondják, hogy ők a keresztyénség közös, egyetemes - katholikus - hittartalmát vallják. A legfontosabb tanítási kérdésekben kétségtelenül a kálvini (református) gondolatrendszer talaján állnak. Használják az Apostoli Hitvallást is, de a legtöbb gyülekezet azért mellőzi, mivel egyes kifejezéseivel nem tudnak egészen egyetérteni. Márpedig a kongregacionalisták az igazság szenvedélyes szeretete tekintetében mindig „puritánok” maradtak. Ilyen vitatható tétele szerintük az Apostoli Hitvallásnak a szűztől való születés. Számukra Krisztus valósága a döntő jelentőségű, és nem az a mód, ahogyan született. Eltérő a véleményük a mennyről és a pokolról is. Nem úgy képzelik el, mint a boldogság, illetve a gyötrelem földrajzi helyét. Hiszik, hogy a fizikai halál nem jelenti az élet végét, mivel az Isten ítélete elől nem lehet elmenekülni. Az „ég” majd az lesz, ha valaki az Istennel van, a „pokol” pedig, amikor valakinek Nélküle kell élnie. Hitbéli meggyőződésük, hogy Krisztus egyházának a missziója nem más, mint hirdetni az evangéliumot (örömüzenetet) minden embernek, fenntartani az egy igaz Isten imádását, fáradozni a tudomány haladásáért, elősegíteni az igazságot, megvalósítani a béke uralmát és az emberi testvériséget. Hatmillió a létszámuk. Legtöbben az USA-ban élnek. Egyed József n-f A*«®* v Cserhátszentiván, a gyöngyszem Ha a „lávataréjos"’ Cserhát-vonulatot gyöngysornak, akkor az egyik csodálatos völgyében meghúzódó; csendet és nyugalmat árasztó - hajdani nemesi kisközséget - Cserhátszentivánt - joggal - az egyik gyöngyszemének nevezhetjük. En is végigsétálok a keskeny, kanyargós főútján. Megcsodálom a kézzel faragott idomkövekből felépült szép templomát, a még eredeti helyükön található tornácos palóc parasztházakat. Gyönyörködöm a Kálvária-hegyről elém táruló, elragadó szépségű természeti környezetben, mely mindig is vonzotta az idegeneket. Látom, hogy a szelíd lankákon évről évre szaporodik a hétvégi házak száma is... A templom feljárójánál - nem is olyan régen - egy hatalmas kőtömböt helyeztek el, melyből kézi lőfegyverek kiálló hüvelyei emlékeztetnek az igazságtalanságok áldozataira. Szentiván szorgos népe kétkezi munkájával alakítja, szépíti környezetét... Rácz András képriportja
