Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-09 / 57. szám

1990. JÚNIUS 9., SZOMBAT ühl-llilü 5 Hiva — a műemlékek városa Üzbegisztán három ősi vá­rosa — Hiva, Buhara, Sza- markand — több százéves, olykor évezredes építészeti remekeiről híres szerte a világon. Magas tornyaik — minaretjeik — állnak ren­díthetetlenül. Nem tesz ben­nük nagyobb kárt sem az idő vasfoga, sem a földren­gés. Az ősi mesterek milyen anyagból keverték az ala­pokat, mivel ragasztották egymáshoz a téglákat, mi­lyen festéket használtak a kerámialapok színezéséhez, hogy századok múltán sem fakultak ki az ázsiai nap­fényben? Pontosan ma sem tudni, a modern építőipar csak irigyelheti az ősi mes­terek fortélyait. Hivában, a Muhamed-Amin- han medresze (muzulmán papnevelde) minaretje a vi­lág egyik csodája. Valami­lyen ok miatt építése befe­jezetlen maradt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ez a torony — a neve Ktal- Minar — a legmagasabb lesz nemcsak Közép-Ázsiá- ban, hanem az egész muzul­mán Keleten. Magassága még így befe­jezetlenül is eléri a 26 mé­tert, az alap átmérője 14,2 méter, vagyis kétszer na­gyobb már az alapozásnál is, mint a Közép-Ázsiában ismert többi minaret. Képün­kön: a Ktal-Minar-torony — félkészen. Greta Garbo hagyatéka A 84 éves korában el­hunyt világhírű színésznő, nemcsak ötvenmillió dol­lár (3 milliárd forint) ér­tékű örökséget hagyott maga után. Több ameri­kai. franciaországi és svájci teleknek, háznak volt a tulajdonosa. New York-i lakásának falát Picasso-, Monet- és Re- noir-képek díszítették. Ma még talány, hogy ezt a hatalmas vagyont ki örökli. Az első számú várományos Reá Reisfeld, Garbo bátyjának a lánya, aki az utolsó hetekben a nagybeteg színésznő mel­lett volt. Koger Ekman szintén igényt tart az örökség egy részére, ö évekig az isteni Garbo házvezető­nője volt, és a színésznő 1987-ben adoptálta. Az a hír járja, hogy Victoria hercegnő — a svéd trónörökös — is kap néhány milliót. Az ok: Gréta nagy tisztelője volt a hercegnő nagyapjának, V. Gusztáv királynak. Am az, hogy ki és mennyit kap, ma még olyan rejtély, mint ami­lyen rejtélyes volt a hi­res svéd származású szí­nésznő élete. Karrierje olyan pilla­natok alatt fejeződött be, mint ahogyan elkezdő­dött. Fodrásznak tanult, majd színiiskolába járt. Itt figyelt fel rá 1922-ben Marlin Stiller rendező, aki magával is vitte a lányt Hollywoodba. A magánéletben is jól meg­értették egymást, évekig éltek együtt. Valóban szupersztár volt. Több mint 20 sike­res filmet forgatott. — Soha többé nem ál­lok a kamerák elé! — je­lentette ki 1941-ben az „Egy asszony két arca” című film forgatási mun­kálatainak befejezése után. És önmagának tett ígé­retét soha nem is szegte meg. TVR-Hét nyomán mm^ei A légy II. Talán jól gondolom, hogy a légy nem tartozik az iga­zán közkedvelt rovarok kö­zé. Nem úgy, mint a tiszte­letre méltó szarvasbogár, vagy a víg kedélyű tücsök. Persze annyira nem is utál­juk mint a bolhát, tetűt, kullancsot és egyéb vérszí­vókat. A légy szemtelen, rá­száll mindenre, és azt ösz- szemászkálja, összekeni, vég­ső soron a vele való érzelmi kapcsolatunk lényege az, hogy agyon kell csapni és kész. Lehetséges, hogy éppen emiatt választották annak a filmnek a készítői, akik az utóbbi idők egyik legismer­tebb sci-fi horrorfilmjét for­gatták le. Az 1986-ban be­mutatott első rész óriási visszhangé közönség és szakmai fogadtatása után, immár a második rész ke­rül a moziba. Nyilvánvalóan abból is kiindulva, hogy egy jól bejáratott árut érdemes továbbfejleszteni, hiszen az első rész sikere viszi a má­sodikat, illetve ebben az esetben ez egy újabb, maga­sabb lépcsőfokot jelent. Az első részről sokat nem kell mondani, hiszen, aki ezt a műfajt kedveli, az rögtön láthatta, hogy kiváló darabról van szó. Kellő tu­dományos és egyben látvá­nyos körítéssel mutatta be az ötletet, vagyis az úgyne­vezett teleportációt. Azt. ahogyan' a fiimi feltaláló a szerves anyagot — ez eset­ben az emberi testet is — ele­meire felbontja es elektro­mos úton más helyre to­vábbítja. A baj akikor tör­ténik, amikor egy légy is a teleportáló kamrába kerül és az emberi szervezet ösz- szekeveredik a rovar gén­jeivel. Közben tanúi lehe­tünk, egy love storinak is, amiből nem tudni, hogy mi születik, hiszen az apa kezd óriási léggyé alakulni, és így őt meg kell ölni, de a gyereke már megfogant. És akkor innét indul a máso­dik rész, aminek a történe­tét természetesen nem me­sélem el. A légy II-ben is van kel­lő mértékű és rendkívül lát­ványos tudományosság, ugyanakkor persze felemelő szerelem is. Mindez nagy­szerű és lenyűgöző szakmai biztonsággal lefilmezve és olyan hatáselemekkel meg­spékelve. hogy csak izzadó tenyérrel tudja az ártatlan néző végigülni a vetítést. Kell hozzá azonban jó gyo­mor is, mert a maszkok ri­asztóan élethűek, így a ka­mera közel megy, nem bú­jik el, illetve ezt az „örö­met" a nézőnek hagyja meg, ha annyira fél, hogy nézni sem meri. Végül egy nagyszerű gon­dolat a filmről, ami nekem is eszembe juthatott volna, de The Los Angeles Times kritikusa ezt már szépen megfogalmazta: „A légy éppúgy tekinthető roman­tikus tragédiának, mint fe­kete humorú horrorfilm­nek. Olyan hátborzongató nagyszerűséggel adja elő a történetet, hogy még órák­kal a moziból való távozás után is erős érzés tölt el bennünket”. Bodnár Mihály Van és lesz Mikszáth-ház Szklabonyán! A napokban — egyik adásában — a Magyar Rádió miskolci stúdiója tette fel a kérdést: — Van-e s lesz-e Mikszáth-ház Szklabonyán? Sok ismerős érdeklődött a hír hallatán. — A Mikszáth-emlékmúzeumot is megszüntetik a szlovákok? — Többek között ezért utaztam el a „szomszédba”. A nagykürtösi Csema- dok munkatársnője hal­lotta a rádióban a hírt és rosszallását fejezte ki amiatt, hogy megint egy olyan információt kür­tőitek világgá, amit fél- reérthetően, s főleg na­gyon szerencsétlenül tá­laltak. Elmondta, hogy a szklabonyai Mikszáth- emlékmúzeumnak május 1-től főállású dolgozója van. A múzeum minden­nap 17 óráig nyitva tart. A „nagy palóc” halálá­nak 80. évfordulója tisz­teletére idén fejlesztik, szépítik a létesítményt. Mikszáth Kálmán szülő­háza elé —, mely ma egy új lakóház — egy Mikszáth-szobor kerül, amit 55 ezer koronáért készítenek el. A jelenlegi Mikszáth- ház — az -emlékmúzeum — elé új kerítés készül, mely az eredetihez ha­sonló lesz. A házon levő emléktáblát már felújí­tották, a betűket átfes­tették. Jelenleg az emlékmú­zeum három helyiségből áll. Az épület udvari ré­szében van még három helyiség, melyben vala­mikor a termelőszövet­kezet üzemi konyhája működött. Mikor ez meg­szűnt, egy helyiségben nyugdíjasklubot ren­deztek be. Az igaz, hogy a helyi tanácsi vezetés a nyugdijasok konyháját szeretné az épületben beinditani, de ez való­színűleg nem valósul meg. Nagykürtös után el­mentem Szklabonyára. az emlékmúzeumba. Ami számomra új’ hogy a község elején és végén két hirdetőtábla találha­tó (eddig nem létezett), melyen két nyelven — szlovákul és magyarul — invitálják a látogató­kat a múzeumba. A hölgy elmondta, hogy tudott arról, mikor készült a riport! Ponto­san akkor, amikor a mú­zeumban Mikszáth Kál­mán halálának évfordu­lója napján szerény meg­emlékezést tartottak, s melyen egy salgótarjáni küldöttség is részt vett. Kár volt hát megkon­gatni a vészharangot a Mikszáth-ház fölött. Az van és lesz is. Hemerka Gyula Divat Jánosaknáróí Mongol fiatalasszonyok is szorgoskodnak A PÄVA Ruhagyár jánosaknai üzemében tavaly ősztől hét mongol fiatalasszony is dol­gozik. Képeinken éppen divatos fazonú csíkos ingeket varrnak a nyugatnémet meg­rendelőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom