Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-09 / 57. szám

/ 1990. JÚNIUS 9., SZOMBAT Hazaérkezett Moszkvából az állami delegáció Pénteken, a kora délutáni órákban, hazaérkezett Moszkvából a Göncz Árpád, ideiglenes köztársasági el­nök vezette állami delegá­ció, amely részt vett a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülé­sén. Göncz Árpádot, vala­mint Antall József minisz­terelnököt, Für Lajos hon­Rövid hivatalos látogatás­ra Budapestre érkezett pén­teken Tadeusz Mazowiecki, a Lengyel Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A lengyel miniszterelnök ma­gyar vendéglátójával An­tall József miniszterelnök­kel azonnal négyszemközti megbeszélést folytatott. A több mint két órán át tartó tárgyaláson történtek­ről részint maga Antall Jó­zsef, részint pedig a kor­mányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az infor­mációk szerint a két fél át­tekintette azokat a kérdé­seket, amelyek mindkét or­szágot közvetlenül érintik, értékelték moszkvai látoga­tásukat és egyeztették mind külpolitikai, mind pedig belpolitikai elképzeléseiket. Antall József, a moszkvai látogatásról, s ezzel össze­függésben a Varsói Szerző­védelmi minisztert és So­mogyi Ferenc külügyminisz- tériumi közigazgatási állam­titkárt Szabad György, az Országgyűlés megbízott el­nöke, Horváth Balázs bel­ügyminiszter és Raffay Er­nő honvédelmi minisztériu­mi politikai államtitkár fo­gadta a Ferihegyi repülőté­ren. déssel összefüggő tárgya­lásokról szólva elmondta: a magyar küldöttség látoga­tása eredményes volt. En­nek oka az, hogy nagyon világosan megfogalmazta álláspontját a Varsói Szer­ződéssel kapcsolatban. Ez az álláspont tökéletesen meg­egyezik a kormányprogram­ban szereplő elképzeléssel; Magyarország ki kíván lép­ni a Varsói Szerződésből, nem egyszerű deklarációval, és nem egyoldalú lépéseket téve. az ügyben, hanem az elkövetkező időszakban tár­gyalásókon egyeztetve az álláspontokat. A magyar fél javasolta egy olyan bizott­ság felállítását, amely felül­vizsgálja a VSZ egész prob­lémakörét, jövő januártól pedig egy olyan szervezet, testület is megkezdhetné a munkáját, amely a varsói paktum egészét — ideértve A repülőtérről az éppen ekkor hazánkba érkezett lengyel miniszterelnök fo­gadására siető Antall József­től mindössze annyit sike­rült megtudniuk az újság­íróknak, hogy a szovjet ver zetőkkel folytatott megbe­szélésen nagy teret szentel­tek a gazdasági kapcsola­toknak is. jellegét, funkcióját, szerep­körét — vizsgálja felül'. Nem szabad figyejmen kívül hagyni azt sem — hangsú­lyozta a magyar miniszter- elnök —, hogy hazánkat a VSZ-en belül érintik a bécsi leszerelési tárgyalások is, s ezeket a tárgyalásokat egyetlen ország, így Ma­gyarország sem zavarhatja meg. Ugyanígy nem kívánja zavarni a szovjet csapatki­vonás folyamatát sem. A négyszemközti megbe­szélésen szó esett arról is: mindkét országnak sokkal intenzívebb politikai és gaz­dasági kapcsolatokat ke.lle- ne fenntartania egymással, mint eddig. A lengyel miniszterelnök tárgyalásait követően meg­koszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművét. Este a vendég tiszteletére Antall József díszvacsorát adott a Parlamentben. „Dolgozunk, hogy dolgozhassunk" Tizedik küldöttgyűlését rendezte a TIT A TIT Nógrád Megyei Szervezetének, hat területi közgyűlése előzte meg a me­gyei küldöttgyűlést, amelyet tegnap tartottak Salgótar­jánban, a MTESZ székhá­zában. A szervezet átalakult egyesületté (így az országos szövetséghez tartozik), ez­által új alapszabálya lesz. Az egyesület elnökévé dr. Ferenczi Györgyöt, a Nóg­rád Megyei Tüdőgyógyinté­zet igazgatóját, ügyvezető igazgatóvá pedig Horváth Józsefet választották. A kül­döttgyűlés 11 tagú elnökséget választotta régi 33-mal szem. ben. — Míg régen támogatást kaptunk az államtól az is­meretterjesztéshez — mond­ta Horváth József, ez mára megszűnt. Ezért, igazodva a kor követelményeihez, nem vonakodunk az anyagi alap megteremtésétől sem. Vál­lalkozás jellegű tevékeny­ségeket végzünk, ezek pro­fitjából tudunk megfelelni eredeti feladatunknak, a klasszikus ismeretterjesztés­nek. Vagyis: dolgozunk, hogy dolgozhassunk! Az elmúlt három évben csaknem megduplázódott az árbevételük. A tavalyi évi adójuk majdnem annyi volt. mint amennyit korábban tá­mogatásként kaptak. Azaz, valóban dolgoznak! (dudellai) Tadeusz Mazowiecki látogatása különvélemény Európa? Az mi? Még a hajdani pártállamban történt, hogy velem együtt jobb sorsra érdemes kitűnő kollégám igazi szenzációval lep­te meg a nyájas Olvasót. „Forró tűzhely mellé állította gyermekét a kegyetlen atya” •— hangzott a bűnügyi tudósí­tás címe. A gyermeket, gondolom, ki gyógyították égési se­beiből, az „atyát” elítélték. ,Szóval, erről sokat beszéltek akkoriban, a hatvanas évek közepén. Ma már nem szenzáció a* ilyesmi sem. ,Mondhatni, köz­napi esetnek számit kies hazánkban a gyermekverés Icsa- ládon belül. Sőt, kinyírásukat is a társadalom e legkisebb sejtjén belül intézzük el. Ne tessék hüledezni, elegendő, ha nyugtázzuk, világelsők vagyunk saját gyermekeink barbár ütlegelésében, időnkén­ti meggyilkolásában. Elvégre volt időnk elsajátítani az iro­dalomkritikában például már régóta ismert és minden bi­zonnyal hatékony módszert, ami mind ‘a mai napig bevett gyakorlat a más véleményt kinyilvánítókkal és a hángosko- dókkal szemben: agyonütni, az se rossz! Márpedig, <ha gyer­mekünk elviselhetetlenül nyűgössé válik a fenyítés köze­pette, nem árt eltenni láb alól. Akkor sem, ha csak útban van. Nem a levegőbe beszélek. Minap' hallottam azt a szívde­rítő statisztikát, ami az anyai szeretet racionális megnyil­vánulásának honi méreteire utal. E szerint, a magyar anyák követik el a legtöbb szadizmust saját véreikkel szem­ben, továbbá világelsők a gyermekgyilkolásban is. Például 1982-től J-986-ig összesen száz ilyen bűncselekményre de­rült fény, de állítják a szakértők, hogy a felderítetlen ese­tek száma az ezret is elérheti, vagyis évente a kétszázat. S akkor még nem is szóltunk a meglehetöen elterjedt szere- tethiányról vagy éheztetésről, amibe nem hal bele senki, legföljebb szerencsétlen lesz egész életében. A veszélyezte­tett kiskorúak száma másfél ezer körül mozog. Hogy mit jelent ez az újabb világelsőség, azt jól érzékel­teti, hogy az ENSZ-ben évente egy vagy esetleg három ilyen esetet regisztrálnak, de ez már sok. Ma már a Balká­non. de még Afrikában sem dívik ilyen impozáns mére­tekben a csecsemőgyilkolás. Európa? Az nti? A kérdés indokolt. De, hogy a fenében láthatnánk, ha tvérben forgó szemekkel háttal állunk neki? (bte) Borisz Jelcin, a moszkvai lázadó (ttnuallomäs 6. rész) A dácsa megérdemli, hogy részletesebben is szóljak ró­la. Előttem Gorbacsové volt. ő azonban átköltözött egy vadonatúj dácsába, amit ki­fejezetten az ő számára épí­tettek. Amikor először mentem ki. a biztosítók tisztje fo­gadott és bemutatta a sze­mélyzetet: a szakácsokat, a pincéreket, az őröket, a ker­tészt és így tovább. Ezután körülvezetett a házban. Már kívülről is nagynak látszott. Belépve hatalmas, mintegy ötvenméteres terembe ju­tottunk: kandalló, márvány, parketta, szőnyeg, csillárok, luxusbútcrck. Haladtunk tovább. Egy szoba, a máso­dik. a harmadik, a negye­dik. mindegyikben színes televízió. Azután, de még mindig a földszinten, óriá­si veranda üvegmennyezet­tel. filmvetítő biliárdasztal­lal, ami pedig a fürdőszo­bák és a vécék számát il­leti, ezt sohasem tudtam pontosan ' megjegyezni. A2 ebédlőben hihetetlen mére­tű ebédlőasztal, lehetett vagy tíz méter Kosszú, és végül a konyha a különféle élelmiszerek gazdag vá­lasztékával, továbbá egy föld alatti hűtőkamra. Az első emeletre széles lépcsőn mentünk fel. Megint egy hatalmas átrium kandalló­val, innen nyílott a szolá­rium. nyugágyakkal és hin­taszékekkel. Ezután a dol­gozószoba következett, majd a hálószoba, aztán megint két szoba, melyeket nem tu­dom, mire használtak, to­vábbi vécék és fürdők. És mindenütt kristály, antik és modern csillár, szőnyeg. .. A bejárás végén a tiszt ra­gyogó arccal fordult felém: „Tetszik önnek?” Motyog­tam valamit. A családom is teljesen elképedt. Lehet, hogy vitatható, de én úgy vélem, hogy a pe­resztrojka, minden elköve­tett taktikai hiba ellenére sem akadt volna meg. ha Gorbacsov mindenekelőtt önmagához szigorú, ha el­sőként utasította volna visz- sza ezeket a teljesen feles­leges, bár kellemes és im­már szokásos kiváltságokat; ha nem építtetett volna új dácsát a Lenin-hegyen, ha nem építette volna át a pi- cundai nyaralót és nem emeltet egy harmadik szu­permodern házat Forosz kö­zelében. És mindezek mel­lett nem jelenti ki felleng­zősen a képviselők előtt, hogy neki nincs magándá­csája. Ügy gondolom, mindezért Gorbacsov etikai felfogása hibáztatható: szeret jól, luxuskörülmények között, kényelemben élni és ebben a felesége is partnere, aki sajnos nem vesz tudomást arról, hogy a szovjetek mil­liói, főképp a nők, mennyi­re figyelik minden lépését. Szereti, ha előtérbe kerül, hogy szerepe van az ország életében. Ez a tény bármely jóléti, gazdag és elégedett társadalomban bizonyára természetes, nálunk azon­ban nem, legalábbis most nem. Gorbacsov egy másik hibája, hogy közömbös a nép hangulata iránt. De hát hogyan is lehetne erre fo­gékony, ha nincs kapcsolata a néppel? A dolgozókkal való találkozásai nem rdá- sok, mint álarcos felvonu­lások: kevés közönség, kö­rös-körül a biztonsági em­berek gyűrűje. Akikkel szót vált, azok teljesen megbíz­hatóak. különbuszokkal vit­ték őket a helyszínre, ahol aztán elvegyültek az utca emberével. Gorbacsov vol­taképpen monologizál: bár­mit mondanak neki, nem hallja meg, nem akarja meghallani, ő csak mondja a magáét.. . És aztán a felesége ZIL- kocsija? Meg a politikai bi­zottság tagjainak fizetés- emelése? A nép előbb-utóbb megtud mindent, semmit sem lehet eltitkolni előle. Ahol a lányom dolgozik, ha­vonta egV szappant adnak fejenként, a feleségem pe­dig napi két-három órát járja az üzleteket, és még a család mindennapi éte­léhez s?m találja meg az alapvető élelmiszereket, nos még ő is ideges és ingerült, pedig nyugodt és kiegyen­súlyozott a természete. Amint a területközi cso­port befejezi munkáját, rö­vid vakációra megy a par­lament. Én tehát szeptem­ber végén Amerikába utaz­tam, rövid időre, mindössze nyolc napra, de utam igen nagy port vert fel. Különféle közintézmények, egyetemek és a politikai élet kiemelkedő személyi­ségeinek meghívására utaz­tam az Egyesült Álla­mokba, mintegy tizenöt helyre. Eredetileg arról volt szó, hogy kéthetes lesz az út, a központi bizottság azonban úgy határozott, hogy csupán egy hetet en­gedélyez. A szervezők ezt nem értették, és azt java­solták, hogy semmiképpen ne hagyjuk veszni a prog­ramot. Ha^lehetséges. a már meghirdetett találkozók és konferenciák zömét sűrít­sük egyetlen hétbe. Az egyetemi konferenciákért tiszteletdíjat kaptam, ennek feltételeit a szervezők álla­pították meg. Én az utolsó napon tudtam meg, hogy csoportunk (összesen négy személy) teljes költségeinek levonása után százezer dol­lárral rendelkezem. Ügy dön­töttem, hogy ezt az össze­get az AIDS elleni küzde­lem céljaira fordítjuk, egy­szer használatos injekciós tűket veszünk. A követke­ző héten meg is érkezett Moszkvába az első százezer darab, ezeket tizenegy gyer­mekklinika kapta. A teljes összeget, az utolsó centig arra használtuk, hogy egy­millió tűt vegyünk. Erről csupán azért beszé­lek. mert éppen akkor ír­tam alá azt a dokumentu­mot, amelyben rendelkezé­sem szerint minden pénzért injekciós tűket kell venni, amikor a moszkvai újságos­kioszkokban megjelent a Pravdának az a száma, amely az egyik olasz újság (La Repubblica) cikkét is­mertette az utazásomról. Az írás arról szólt, hogy ame­rikai utam során állandóan részeg voltam, mi több. még az elfogyasztott alkohol mennyiségét is megadta Amiből nyilvánvalóvá vált. hogy az olasz újságírónak szegényes a fantáziája. Ez az italmennyiség ugyanis komoly férfinak meg se kottyan. Továbbá azt is ál­lította, hogy aki injekciós tűkre vár Moszkvában, hiá­ba vár. mivel én minden pénzemet videokamerákra és videokazettákra költöt­tem. ajándékokat vettem, öltönyöket, ingeket, cipőket és egyéb ostobaságokat: vagyis nem csináltam mást. mint áruházakat' jártam és rendeltem: ezt. meg ezt. meg ezt kérem! A Pravda által átvett cikk céltudato­san úgy állított be engem, mint a műveletlen és része­ges orosz medvét, aki elő­ször jut el egy civilizált or­szágba. Természetesen pontosan tudtam, hogy az utazás a ha­talom csúcsán heves ellenér­zéseket vált ki. Számítot­tam arra. hogy mindent el­követnek, hogy rossz szín­ben tüntessenek fel engem és rövid amerikai utamat: azt azonban nem hittem, hogy ellenfeleim ilyen mély­re süllyednek, hogy a szó szőrös értelmében vett os­tobaságig. szemtelen hazug­ságig is' eljutnak. A moszkvaiak és igen so­kan mások az ország min­den részéből egyöntetűen reagáltak: ezrével kaptama szolidaritásról biztosító táv­iratokat. (Vége) A honvédségnél nincs munkanélküliség A világpolitikai esemé­nyek kedvező változásaihoz igazodóan módosulnak a katonai doktrínák és ennek megfelelően az ellenségkép is. Nem titok, hogy ezt fi­gyelembe veszi a honvéd­ségnél folyó haderőreform és mindezek meghatározzák a jövőbeni katonai pályára irányítás gyakorlatát is. .. Ehhez hasonló gondo­latok és kérdések fogal­mazódtak meg azon a Salgótarjánban megtartott tanácskozáson, melynek ke­retében a katonai pályára irányítás megyei koordiná­ciós bizottságának a tagjai találkoztak a Honvédelmi Minisztérium és a megyei hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokság kép­viselőivel. Elhangzott — többek kö­zött: hogy a HM vonzóvá kívánja tenni a katonai pá­lyát. és az eddigi koncent­rált, adminisztratív képzé­si gyakorlat helyett a mi­nőségi kerül előtérbe. A ka­tonai pályán ugyanis nincs munkanélküliség. üzletház frliíriQ üzletház * mm üzletház üzletház Balassagyarmat, Táncsics (Teleki) u. 8. Tel.: 8. S ©1)-első a minőség Csecsemő - és gyermekruha, női-férfi alsó- és felsőruházat, női-férfi konfekció, illatszer, méteráru, lakástextil, háztartási gépek, híradástechnikai termékek. Váci utcai áruk, balassagyarmati árak! iib) Í3S5ÜD íiItíuD fii

Next

/
Oldalképek
Tartalom