Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-21 / 67. szám

é 4 unmmj 1990. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Reggeli krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 11.10: Népzenetár 11.25: A Szabó család 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.05: Klasszikusok délidében 14.05: Könyvszemle 14.15: így láttam Kodályt 15.05: Könyveim - barátaim 16.00: Délutáni krónika 16.15: Színitanoda 17.05: Agrármühelyek 17.30: Filmpremier 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.40: Fábián Éva népdalokat énekel 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: Közvetlen kapcsolat 21.00: Három szólamban 22.00: Késő esti krónika 22.30: Szemben az Ugarral 23.05: Balakirev: Lear király - kísérőzene 23.42: Schubert: g-moll szonatina 24.00: Hírek. Időjárás. Lottó PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Rivaldafényben 9.00: Hírek. Időjárás 9.03: Útikalauz üdülőknek 9.08: Népdalkörök pódiuma (ism.) 9.30: Kolozsvár ’90 - Gálakoncert 10.15: Édesanyanyelvünk 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok 11.00: Hírek. Időjárás 11.03: A mi korunkban 11.25: Gramofonsztárok 12.00: Régi nóta, híres nóta 13.00: Hírek. Időjárás 13.03: Nosztalgiahullám 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Lelátó - sportmagazin 14.30: „Születtünk, s máris este van” 15.00: Hírek. Időjárás 15.05: Dévai Tibor és Katona Ágnes zongorázik 15.20: Slágerról slágerre 16.00: Találkozás a stúdióban 17.00: Hírek. Időjárás 17.03: Gordiusz 18.00: A mi utcánk... 18.30: Popregiszter v 19.00: Hírek. Időjárás 19.03: Serdületlen anyák 19.30: A Poptarisznya dalaiból 20.20: Önzetlenül. Dokumentumműsor. 21.00: Hírek. Időjárás. Lottó 21.03: Derűre is derű. Móra Ferenc két novellája 21.29: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 22.12: A MR Karinthy Színpada 23.00: Hírek. Időjárás. Lottó 23.03: Sporthíradó 23.10: A dzsesz története 23.50: Byrd: A csata-szvit BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Zenekari muzsika 10.20: Kortársunk Sötő András 10.41: Tardos Béla: Szimfónia 11.08: André Chénier - részletek 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 12.05: Kórusok, hangszerszólók 13.06: Európa megrablása (ism.) 14.00: A kamarazene kedvelőinek 14.52: A Molnár Dixieland játszik 15.20: Donizetti operáiból 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.05: A Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye 17.54: Kamarazene 18.30: In limba materna 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorism 19.05: MIKRO-fon (ism.) 19.35: Erkel: Hunyadi László 22.15: Napjaink zenéje 23.05: Vonzódások 24.00: Hírek. Időjárás 0.15: Két kvintett, szólistaparádé, szórakoztató zene, nóták MAGYAR TELEVÍZIÓ: 11.50: Mozgató 11.55: Képújság 12.00: Menedzsermagazin 15.55: Képújság 16.03: Műsorismertetés 16.05: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora 16.15: Vijesti - Hírek szerbhorvátul 16.20: Műsorajánlat 16.25: Hármas csatorna. Az iszlám. IV/3. rész 17.10: Szám-adás XX. veszprémi tévétalálkozó 17.25: Vadkacsavadászat 18.50: Műsorajánlat 19.00: „Engedjétek hozzám...!” 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.05: Protokoll 20.30: Képes nóták 20.50: Itália ’90 Írország-Hollandia 22.55: Hazai Tükör 0.15: Híradó 3. Berkes Zsuzsával és Antal Imrével 15.15: Képújság 15.30: Tv 2. Benne: , Riportok - Időjárás - Zene 16.00: Gyerekeknek! Az elsüllyedt világok 16.30: BUMM!!!-Telefonosjáték 16.45: Tv 2. 16.50: Itália ’90 Belgium-Spanyolország 18.50: Tv 2. 19.00: Benny Hill-show 19.18: Tv 2. 19.30: A viharlovag XI1I/7. rész 19.54: Tv 2. 20.00: Telesport: Itália ’90 20.45 :Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne: Nézze meg az ember! 21.30: Napzárta 22.15: Országok, emberek, életek 23.50: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: NSZK-tévéfilm 10.10: Orvosi tanácsok 10.20: Vetélkedő 11.00: Dokumentumfilm 16.35: A nap percei 16.45: Belgium-Spanyolország labdarúgó-vb 19.00: Esti mese 19.10: Torna 19.20: Időjárás 19.30: Tévénapló 19.50: Publicisztikai magazin 20.35: A zene ünnepe 22.30: Események, kommentárok 22.55: Anglia-Egyiptom labdarúgó-vb 2. MŰSOR: 16.30: Kapcsolatstúdió 18.00: Esti mese 18.10: Tévéállatkert 18.30: Zenés szórakoztató műsor 19.20: Fauna 19.45: Dél-Korea-Uruguay labdarúgó-vb 20.45: Írország-Hollandia labdarúgó-vb 22.55: Híradó 23.20: Sport MOZIMŰSOR Salgótarjáni Apolló: 3, 5 és 7 órától: A mélység titka. Színes, szinkr. amerikai sci-fi kalandfilm. - 9 órától: Drágán add az életed! Színes, szinkr. amerikai bűnügyi ak­ciófilm. Apolló Kamara: Modem idők. Amerikai filmburleszk. Balas­sagyarmati Madách: Fél 4, három­negyed 6 és 8-tól: Lambada: A til­tott tánc. Színes, zenés amerikai film. - Madách Kamara: Szenvedély és hajsza. Színes ausztrál krimi. Pásztó: Halálos fegyver 2. Színes, szinkr. amerikai krimi. Szécsény: Drágám, a kölykök összementek. Színes, szinkr. amerikai filmvígjá­ték. Jobbágyi: Ragadozó, színes, szinkr. amerikai akciófilm. 8.18: Műsorismertetés 8.20: Képújság 8.25: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.30: A vadak ünnepe 10.00: Fordulatos fordulatok 10.40: Bözsi és a többiek Érettségi találkozó Napi Intervideo-ajánlat Kard ki hal! - A három vízitestőr Szinkronizált film. Rendezte; Jerry Reynolds, Russ Harris. A három testőr ezúttal három hal. film Lambada Menahem Golan tudja, hogyan kell pénzt csinálni. Már jó ideje az egyik legsikeresebb filmpro­ducer Hollywoodban. Sokmilliós hasznot hoznak rendre az általa menedzselt produkciók, s mint­hogy pénzről van szó, a filmek művészi, esztétikai értékét, gon­dolati gazdagságát senki nem fir­tatja, a szőrösszívű kritikusokon kívül. Én nem tartozom a szőrösszí- vűek közé, ugyanakkor tartozom az igazságnak annyival, hogy ki­jelentsem: a nagy és jó reklámmal beharangozott Lambada, a tiltott tánc című film (jó ötven éve a brazil kormány erotikussága mi­att betiltotta) harmatgyenge al­kotás. Vérszegény, kiagyalt, mi több: suta a története, a jelene­tekből hiányoznak a nézőt megra­gadó, bekapcsoló hangulati, ér­zelmi elemek, kliséfigurák mo­zognak a vásznon, nincs szinte egyetlen hiteles gesztusuk, reak­ciójuk sem. Ebben a filmben min­denkiről első látásra tudni, hogy milyen, jó, vagy rossz ember, mert olyan az ábrázata, olyan a viszonyrendszere a rendkívül szép és vonzó, fekete indián lány­hoz, pontosabban a brazil esőer­dők törzsének hercegnőjéhez. Ugyanígy előre tudni, miként bo­nyolódik majd a celluloidmese, és hogyan oldódik meg. Az ilyen történetekre szoktuk mondani: ahogy Móricka elképzeli, vagy másképpen: álmodik a nyomor. Merthogy ennek a mesebeli her­ceghőnek a veszélyekkel és bű­nökkel teli nagyvárosban, Los Angelesben sikerül az őserdőben kapott megbízatásának eleget tenni. A tévé nagy nyilvánossága előtt leplezi le - kihasználva re­mek lambadatudását - az erdő, az ember ellenségévé vált terjesz­kedő, kapzsi ipari monopóliu­mot. Sebaj, örüljünk neki, hogy a vásznon az egészen szegény és egyszerű emberek is győzhetnek az egészen gazdag és kíméletlen emberek felett. A vérforraló, iga­zán szexis táncon, az ismert és szeretett muzsikán kívül bizo­nyára ez az egyik sikereleme a Greydon Clark rendezte fantázi- átlari, a sámánizmustól helyen­ként misztikus filmnek. No, és persze ne feledjük megemlíteni a két fiatal főszereplőt. Laura Her- ringet és a szerelmét játszó, fess amerikai fiút, Jeff Jamest. Káprá­zatos a tánctudásuk, mint aho­gyan nyugodtan tapsolhatnánk a filmben szereplő többi táncosnak is, életkorától függetlenül. Az igazi elismerés azonban az írás elején említett Golané: meg­szimatolva az európai lambada- lázban rejlő üzletet filmet készít­tetett Amerikában, s ez a film becsalogatja a moziba a magyar nézőket is. Nem mindegy a honi filmforgalmazásnak. Képletesen szólva, erősíti csukladozó lábait. S ez most a fontos. A műgonddal készült filmek kedvelői egyelőre keressenek maguknak más elfog­laltságot, hanyagolják a moziba járást. (ok) Az élők emlékeznek Kegyeletes megemlékezés szín­helye volt az elmúlt vasárnap a ba­lassagyarmati zsidótemető. A mártírok emlékműve előtt mintegy száz helybeli, budapesti és az ország különböző településein élő családtag és hozzátartozó gyűlt egybe. Emlékezni jöttek azokra, akiket 46 éve a munkatáborokba, gettókba, majd utána a haláltábo­rokba hurcoltak és áldozatul estek egy kegyetlen eszme uralmának. Polnauer Sándor budapesti rabbi mondott megemlékezést. Megren­dítő szavakkal fogalmazta meg a jelenlevők gondolatait és fájdalmát elveszett szeretteik emléke felett. Az ártatlanok értelmetlenül kion­tott vére az élőkben soha nem múló fájdalmat okoz és az ő emlékük ápolása, sorsukra való emlékezés, a maélők feladata. Ezután felhangzottak az egyik ha­lotti zsoltár fájdalmasan zengő dal­lamai az elhurcoltakért, a gyarmati mártírokért. A héber ima közösen elmondott szövegével ért véget a minden évben megrendezésre ke­rülő kegyeletes megemlékezés. Reiter JAPÁN CSODA „Shingo 4 ezer lelket számláló falu Észak-Japán­ban, ahol az egyik nap olyan, mint a másik. Shingo azonban mégis más, a múlt­ját titok övezi. A rizstáblák között keskeny'út vezet két fakereszthez, melyek a le­genda szerint Krisztusé és a testvéréé, Isukirié voltak”. Az olasz La Repubblica mutatja be a falut, s vele Szawagucsi urat, akit a hely­béliek Krisztus leszárma­zottjának tartanak. Szawa­gucsi úr 70 esztendős, és jó riportalany. Elmondja, hogy 12 eves volt, amikor két nemesember kereste fel apját, és közölte: ősrégi do­kumentumot talaltak, amely szerint Krisztus nem a Golgotán halt meg, ha­nem Japánban, egészen pontosan Shingo faluban, azt követően, hogy felesé­gül vette a Szawagucsi csa­lád egyik leányát. A kutatás során megállapították, hogy a leszármazottai élnek, mint ahogy a sír is ott van a falu hatarában. A La Repubblica szerint történészek is vizsgálták a szóban forgó dokumentu­mot, amely „Krisztus vég­rendelete” néven ismere­tes, s a következőket tartal­mazza: Jézus 18 éves korá­ban, hosszú utazása végén Japánba érkezett, és a sinto vallást tanulmányozta. Ki­dolgozta tanait, majd visszatért a szülőföldjére, és hirdetni kezdte az igét. Ez azonban nem tetszett a Ró­mai Birodalomnak, s emiatt halálra ítélték. A keresztre azonban nem őt, hanem a testvérét, Isukuit feszítet­ték. Jézus azonban levette a testet, magával vitte, és is­mét Japánba ment, ahol is megállt egy halászkikötő­nél. Ez Shingo. Később megnősült, három gyer­meke született, és élete vé­géig a rizsföldön dolgozott, 106 éves korában halt meg, és a testvére mellé temet­ték. A csoda mindenesetre az, hogy noha tízezrek jönnek évente, mert látni akarják „Krisztus leszármazottját” - aki egyébként maga sem hiszi el a történetet -, de nincs egyetlen bazár, ven­dégfogadó vagy kocsma, amely hasznot akarna húzni a legendából. Befejeztük a régit, jöhet az új... A legjobb időpontban ültünk le beszélgetni Molnár György is­kolaigazgatóval. Az érettségik befejeződtek, a vendégek elmen­tek. Megtörtént az ünnepélyes tanévzáró, a bizonyítványosztás.- A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium igazgatója tehát elé­gedett? ______- Először is fáradt vagyok. Ez nem is baj. Volt egy igen tisztelt kartársam, aki mindig azt mond­ta, nem is jó tanár az, aki év végére nem fárad el... A megyeszékhely legfiatalabb középiskolájában nemrégiben 350 gyerek kapta meg az év végi bizonyítványt. Egy érettségiző, osztályuk volt, a 29 „érett” 18 éves fiú és lány, még az előző, vagyis a „fönti”, az acélgyár mel­letti iskolában kezdett és most fejezte be középiskolás éveit. A vizsgákon szerencsésen túljutot­tak valamennyien, most az a kér­dés, mi lesz velük? _____________- Ez elég nehéz dolog. A gim­náziumi érettségivel munkába állni, elhelyezkedni, nem leány­álom. Ami a továbbtanulókat il- leti, a gyerekek fele jelentkezett egyetemre, főiskolára. Ha min­den jól megy, a legjobbak remé­lem be is kerülnek. Molnár György kétdiplomás tanár. Debrecenben végzett, a felesége ugyancsak ottani hall­gató volt. Nappali tagozaton ma­tematika-fizika tanári oklevelet szerzett. Aztán gondolt egyet, és levelezőn nekivágott a számítás- technikai szak elsajátításának. Pályázat útján került a házaspár Salgótarjánba, a Bolyai Gimnázi­umba. Nem is bánták meg, a szép alföldi tájszólás ellenére idetarto- zónak érzik magukat. Hét esztendeig az ISZI-ben ne­velési igazgatóhelyettes volt.- Ez nagyon szép korszaka az életemnek. Mindig is szerettem a szakmunkástanulókat. Sok törő­dést érdemelnek, hisz közöttük találhatók a leginkább hátrányos helyzetű gyerekek. Roppant há­lás társaság. Ha valakit megsze­rettek, azt nagyon szerették. Ma is büszke vagyok rá, hogy a hiva­talos rang mellőzésével csak Gyuri bácsinak hívtak. _ H árom esztendővel ezelőtt he­lyezték el az iskola névtábláját a tarjáni városközpontban az épít­kezés és berendezkedés végezté­vel. Ide költözött a Madách Gim­názium. „Hoztak magukkal” egy negyedik, egy harmadik és egy második osztályt.- Az elsősöket már mi vettük föl - mondja az igazgató. Az első két évben még általános iskolása­ink is voltak, hetedikesek, nyol­cadikosok. Amikor ők kirepül­tek, „színtiszta” középiskolává váltunk.- Akkor most könnyű a dol­guk?- Azt éppen nem mondanám. Amikor az ember végére ér egy tanévnek, máris megindulnak a hangyák a fejében, gondolkodik az újon. Ebből nem lehet kisza­kadni, ez amolyan foglalkozási ártalom. Amit elvégeztünk, sok, ami ránk vár még több.- Vagyis?- Bár három éve tanítunk, épí­tészetileg még mindig nincs befe­jezve az iskola. Toldozunk, tol­dozunk, ajtót, ablakot cserélünk. Mikor, mit kell. Még a tantestü­let sincs „kész”. Jó és még jobb tanárokra van Szükségünk. Bár közhelynek hangzik, de a társa­dalmi valósághoz, az élethez sze­retnénk közelíteni a gyermekein­ket, akik tudják, hogy mit vállal­tak, tudatosan alakítva a jövőjü­ket.- Úgy tűnik, sajátos hagyo­mányt alakítanak ki...- Nálunk alapozó jellegű kép­zés folyik. Az iskola arculatát meghatározza a sporttagozat, a számítástechnikai fakultáció, va­lamint a művészeti képzés, vagyis az énekzene és a képzőművészet oktatása. A következő tanévben négy első osztályt indítunk.- Eljött a nyár, a pihenés?- így igaz. Dolgozom a ker­temben, több időm jut a saját gyerekeimre, de azért a szakma sem marad ki. A pécsi nyári egye­temen veszek részt, ahol a téma az amerikai pedagógiai eljárások magyar adaptációja. CS. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom