Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-21 / 67. szám

1990. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK 5 inznrnu A rendőrség nem büntetni, ha­nem segíteni próbált ezzel az ak­cióval. Az ellenőrző csoportok sehol sem s'értették meg az em­beri önérzetet, következetesen végrehajtották az eligazításon ka­pott parancsot.- Az ellenőrzésben 6 közleke­dési rendőr, 35 közbiztonsági rendőr, két bűnügyi beosztott, tizennyolc társadalmi segítő, több KPM, Volán, MÁV, bizton­sági szakember vett rész. Segí­tette az ellenőrzést a rendelke­zésre bocsátott technikai eszkö­zök sokasága is. Felismerve az akció fontosságát közvetlen irá­nyító-szervező munkát végeztek a rendőrkapitányságok vezetői is. __ M intha a késő esti - már-már éjszakai - sugárzással kívánt volna dacolni a televízió kulturá­lis folyóiratának június 19-i szá­ma, amely hat remekbe szabott riporttal rukkolt elő. A szerkesz­tők - köztük a „főnök” s egyúttal a műsorvezető Érdi Sándor - nyilván tudatában voltak annak, hogy a fáradt nézők érdeklődését felkelteni és az izgalmas meccsek után fenntartani, csak különleges szellemi élményekkel lehet. Már a szokásos tartalomjegyzékből kitetszett, hogy érdemes lesz odafigyelni a megpendített té­mákra, a megszólaló személyisé­gekre. S nem is csalódtunk. Sőt... Elsőként megrendítő erejű képsorokat láthattunk Mészáros Márta trilógiájának harmadik ré­széből, az 1956-ba és az esemé­nyeket követő megtorlások idő­szakába vezető „Napló apámnak, anyámnak”, című filmből. A tár­gyalások, a kivégzések a kardla- polások szívszorító látványhoz maga a rendező fűzött szuggesz- tív, elgondolkodtató kommen­tárt, érzékeltetvén a kortörténeti dokumentumok feltárásának né­hány tanulságos kulisszatitkát. Mai közállapotainkról, az em­berek közérzetéről - egy pár per­ces beszélgetés keretében - keve­sen tudnak annyit elmondani, amennyit az Andrassew lván-Pál János szerzőpárosnak - a Proli­létra és az apropóként szolgáló, a közelmúltban megjelent Prolito- lógia című kötet alkotóinak - si­került. Előbbi az újságíró, szoci­ográfus - ha úgy tetszik az értel­miségi - nézőpontjából, utóbbi egy húsüzemi szakmunkás sze­müvegén át láttatta a televízió előtt ülőkkel napjaink magyar va­lóságát. S csodák-csodája: véle­ményük megegyezett, legalábbis egybeesett, noha igazán másütt a helyük a társadalmi munkameg­osztás hierarchiájában. Egyetértettek abban, - s iga­zuk van -, hogy az újonnan vá­lasztott, legitim parlamentben ma minden réteg képviselve van, csak a tekintélyes létszámú mun­kásság érdekei nem fejeződnek ki elég markánsan. Félőnek tartják, hogy a munkások visszavonulnak a politikától, s bizonytalan eg­zisztenciájuk miatt elvesztik tü­relmüket, a rendszerváltás elő­nyeibe vetett hitüket. Kritikával illették a kialakulóban lévő új hatalmi elit - a joggal szidalma­zott korábbi mentalitástól alig különböző magatartását. A köz­hangulatot stabilizálni igyekvő tanácsaik is megszívlelendők. Azt vallják: a másikra mutoga­tás, a mocskolódás helyett vég­képp itt az ideje, hogy mindenki először saját lelkiismeretével szá­moljon el, azt vegye számba, hogy ő mit tett és mit nem tett meg az elmúlt években, miben volt megalkuvó, mit hibázott el, miért felelős. így javulna az or­szág gazdasági teljesítőképessé­ge, s mindjárt kevesebb lenne a most elismerésre ácsin­gózó „én már akkor megmond­tam” típusú száj hős. Ha a jelen kérdéseire gyakran a múlt ad megnyugtató feleletet, az élet kihívásait nem kevésszer az irodalom, a művészet vála­szolja meg. E gondolattal vezette be Érdi Sándor a „nyári” Cson­gor és Tünde előkészületeiről szóló tudósítást. Csiszár Iipre rendezése nem a népmeséi motí­vumokra helyezi a hangsúlyt, ha­nem a nap mint nap választásra, küzdésre kényszerülő ember sa­játos módon a madáchi filozófia - szempontjait emeli ki. Nem kevésbé volt érdekes és aktuális a nagyváradi magyar színház Rock Passió című bemu­tatójának „beharangozója”. Az alkotók nevében megszólaló ri­portalany az anyaországi és az erdélyi kultúra szoros összetarto­zását, az egyházak kulturális kül­detését hangsúlyozta. Ugyancsak a határainkon túlról - a magyar nyelvű folyóiratok között tal­lózva - kapott szót a Regio és Unió című lap képviselője. Az sem véletlen, hogy a két műsor­rész közötti kulturális reklámban Érdi - egyebek közt - a Szent Jvánmapi magyar-román folk­lórtalálkozót ajánlotta a közön­ségnek. A záróblokk is a „helyén volt”. Almási Éva „Valaki mondja meg... című show-jából láthat­tunk részleteket, miközben a mű­vésznő megejtő, ihletett szavak­kal emlékezett meg elvesztett édesanyjáról, aki igazi hajtóerő­nek bizonyult pályáján, aki őszin­tén tudott szeretni és szerettetni. Megkockáztatom: a televízió tízesztendős kulturális magazin­jának egyik legszínvonalasabb, legegységesebb műsorát láthat­tuk kedden kora éjjel. Nem volt egyetlen érdektelen perce, egyet­len unalmas pillanata sem. S ez egyaránt fontos a műsor jövője és a kultúra - remélhetően növekvő . - szerepe, rangja szempontjából. Vajh mennyien voltunk még éb­ren a képernyők előtt azok közül, akikről szólt, akikhez eljutni kí­vánt a Stúdió legutóbbi adása?! Dr. Csongrády Béla Állj, vagy... A rendőrök úgy határoztak, hogy az ellenőrzést a hét végi csúcsforgalomban hajtják végre oly módon, hogy a gépjárműve­zetőket, közlekedőket ez ne zak­lassa. Felhívták a figyelmet arra, hogy az intézkedés legyen fegyel­mezett és szakszerű, törvényes és kulturált, az alaki és a szolgálati szabályoknak megfelelő. Mi egy állami - nem rendőrségi - személykocsiba szálltunk be, Pepsiczky Béla századossal jár­tuk megyénk közútjait. dán, hanem az úttesten közleked­nek. Utunk során sok helyen láthat­tuk, észlelhettük, hogy nincs „tisztelete” a közúti jelzőtáblák­nak. Ehhez az is hozzájárul, hogy az útépítők több helyen nem jel­zik kiegészítő információval a munkaidőt és akkor is lassítják a forgalmat, ha nem dolgoznak a helyszínen. Égy Polski vezetőjének sietős volt az útja. Ezért háromszáz fo­rinttal „könnyítették” meg, így piros Zsiguli vezetője villog a szembe jövő járműnek. Megállí­tottuk és megkérdeztük: - Miért ilyen segítőkész? A vezető azzal védekezett, hogy reflexszerűen „segített” a barátjának. Ujlakpuszta téréségében mi a kötelező 80 kilométeres sebes­séggel haladtunk. Több jármű húzott el mellettünk, némelyiket még az sem zavarta, hogy az út­test közepén záróvonal van. igazolta. Ugyanitt a GY 81-83-as rendszámú Wartburg lefutott gu­mival „landolt”. A helyszíni bír­ság után útjára engedték a rendő­rök. Karancslapujtőn az ABC-üzlet mellől egy sötét színű Zsiguli vá­gódott ki sáros gumikkal, a fel­pörgetett fordulattal a közútra, a menetirány szerinti bal oldalra. Szerencséje volt... és nekünk is... Salgótarjánban tapasztaltuk utunk végén, hogy a piac mögötti egyirányú úton a jelzőtáblák elle­nére a korábban megszokott mó­don rutinosan haladnak mindkét irányba. _____—--------------­Szelv ény balról, pénz jobbról Salgótarjánban kocsisorok közé ékelődve araszoltunk. A „Meszes borozó” előtt egy tá- molygó embernek biztosítottuk a lassú, keresztbehaladást az Al­kotmány úton. Itt állandó a ve­szélyhelyzet, miként a litkei elá­gazóban levő hídnál is, ahol ha­sonlóan a gyalogosok idézik elő a veszélyt azzal, hogy nem a jár­lassúbb tempóban igyekezett to­vább Zagyvapálfalva irányába. A 21-es úton tapasztaltuk, hogy az ellenőrzés hatására milyen gyorsan fegyelmezetté vált ámr^ galom. Ehhez az is hozzájárult, hogy sokan fényjelzéssel adták tudtul jövetelünket. Erről mi is meggyőződhettünk. A visszapil­lantó tükörben láttuk, hogy egy „Követhetetlen” volt a szabá­lyos sebességünk Kishartyán be­lterületén is, ahol a PF 69-93-as 1500-as homokszínű Zsiguli veze­tőjének volt sietős az útja. Elhú­zott. Az ötórás akció során 936 gép­járművet ellenőriztek, hatvanöt kerékpárost, tizennégy fogatolt járművet, hatvanhat egyéb jár­művet és nyolc gyalogost. Az it­tasság ellenőrzése során 153 szondát használtak fel, ebből kettő mutatott pozitív ered­ményt. A műszaki ellenőrzések száma 897, közöttük a hibát meg­kérném a vezetői engedélyt Sötét, vízcseppektől terhes fel­legek gyülekeztek. Eleredt az eső. Sok gépjármű vezetője még- sem kapcsolta be a világítást. Ne- hány autó „félszemmel” közleke­dett. Ságújfaluban egy kerékpá­ros majdnem elénk fordult, mert nem tudta járművét kormányoz­ni, az arra ráakasztott gázpalack­tól. Endrefalván jelenlétünkben egy szállítmányt ellenőrzött a ba­lassagyarmati csoport. Ä DJ 95- 33 rendszámú Barkas vezetője a szállítmányt hivatalos számlákkal állapító 142 volt. Szállítást 102 esetben ellenőriztek, menetlevél­probléma 12 esetben fordult elő. Szabálysértési feljelentést 11 esetben tettek, 132 gépjárműve­zetőt bírságoltak, közöttük egy külföldit. A helyszíni bírság összértéke 38 800 forint volt. Egy személy ellen kezdeményeztek szabadságot korlátozó intézke­dést, 72 embert szóban, 73-at pedig írásban figyelmeztettek... Rácz András Fotó: Bábel László Bástyáig érő Vár-Center Egy szécsényi vállalkozó tervei Négymilliós idegenforgalmi pályázatot nyert az üzletember Jó néhány héttel ezelőtt la­punk is bemutatta a szécsényi tervező-vállalkozó-üzletember Borik Albert Vár-Center elne­vezésű új üzletét, amelyet a mű­velődési házhoz közel, az úgy­nevezett Kramer-ház pincéjé­ben nyitott meg. A Kramer-féle házhoz tar­tozó udvarrész alkalmas Borik úr szerint az amúgy is felújításra szoruló csonka (a háború vitte el egyik részletét) épület újra- felhúzására a múzeumhoz ve­zető út mentén. Akkor egészen a helyreállított bástyáig ér majd a ma leromlott állagú ház fala, bejáratával az említett utcában. Mindez a (talán) Vár-Center panzió kezdeti tervei között szerepel, s ha meggondoljuk, hogy a jövő valóban idegenfor­galmi megyei kiindulási ponttá teheti az ősi várost, de szállás­helye szinte semmi - érthető egy bizonyos országos szakzsűri döntése. Borik Albert panzió­tervét négymillió forinttal támo­gatja idegenforgalmi fejlesztési céllal maga az állam. S ez még nem is minden, hiszen a jó vál­lalkozás ismérve az előrelátás: a szécsényi építész-tervező munkahelyteremtési pályázaton is részt vesz (szerintem méltá­nyolható sikerrel). Bárcsak „tele lennénk” váro­sainkban, falvainkban Borik Albertekkel, akik a közjavát, a helyek értéknövelését szolgál­ják, miközben saját érdekeiket is nézik! A már működő Vár- Center a Kramer-ház gyönyö­rűen átalakított-kiképzett pin­céjében ezernyi cikkel gyara­pítja az áruválasztékot. Igényes színvonalú cikkekről és olcsó árakról lévén szó valódi ver­senyképességet jelent a szécsé­nyi kereskedelemben. Odakint, a ma még feltúrt udvaron, a valamikori Kramer- ház U alakú épületének belső terében együtt dolgozik a szé­csényi régész Majcher Tamás és maga a vállalkozó Borik Albert. A háborúban elpusztult épületrész alatt találták meg azokat a falakat, amelyek jóval régebbiek magánál a háznál, s még azon túl, lejebb egy közép­kori boltozatos pince is húzó­dik. Mindez a város része volt, s ha a tervek valóra válnak - újra az lesz helyreállítva, idegenfor­galmi célt szolgálva, de egyúttal már-már örökre eltűnt közép­kori értékeket, épületrészeket „újra felmentve”, feltámasztva a föld alól. Egészen a bástyáig húzódik majd Borik úr birodal­ma, s talán lesz év is, amikor az udvart csúfító trafóház kikerül­het onnan. Most a kölcsönös belátás az úr - a szakszerűség és vállalko­zói szándék mellett. A régész érthetően több időt szeretne el­tölteni a feltárt részek vizsgála­tával, a falmaradványok, a földrétegek kikutatásával, rög­zítésével. A vállalkozót azon­ban éppen a régész ellensége, a rohanó idő sarkallja. Mielőbb szeretne belevágni az építésbe, a pinceszakasz felújításába és így tovább. Tizennégy szobásra tervezi amúgy az új panziót, a kétágyas szobák mindegyike pótágyazható is lesz. Magáról a sarki Kramer-ház- rél annyi tudható, hogy már egy 1790-es katonai térképen is lát­ható volt, számos híres lakója ismert. A Kramerokról egyéb­iránt megjegyezhető (ha ugyanaz a família a szóban for­gó), hogy a századelőn szerez­ték nemesi előjogaikat, s volt közöttük gyáros, gazdag gyé- mántkereskedő, de ami igazán érdekes; címerükben két aranyoroszlán fogaskereket! tart. Jó ómen lehet égy mai vállalkozónak, üzletembernek. Ha nem bárdok, pallosok és gyíklesők díszítik elődje (hely­beli) címerét, hanem egy fogas­kerék. Ami az egybekapcsoló­dás mellett az örökkémozgást jelképezi. (T. Pataki) ✓-------------------------------------------------------------------------------------------------------------V Megyénk útjain A 1 ♦* 1 1 í / • /■ A közlekedési moral alig változott Az elmúlt hét végén országos közlekedésbiztonsági és for­galmi ellenőrzést tartottak a közutakon, így megyénkben is. Bennünket elsősorban az érdekelt, hogy a rendőrség ez irányú munkamódszere és a közlekedési morál az utóbbi időben mennyire változott? Egyértelmű tapasztalatunk az, hogy a rendőrségé igen, a közlekedőké kevésbé. v _______________________y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom