Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-21 / 67. szám
1990. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK nEnnnu 3 Botrány a vízdíj körül (Folytatás az 1. oldalról.) kitermelés megyénkben eny- nyire költséges, akkor szerintünk a városnak sokkal ésszerűbben kellett volna kigazdálkodnia a költség- vetésből azt az összeget, amellyel betársult a regionális vízmű finanszírozásába. Ezenkívül a 675 százalékkal 'megemelt vízdíjat, nem létező szolgáltatásért fizettetik velünk, mivel városunkban a vízkorlátozástól függetlenül is hol volt víz, hol nem. Mint a mesében! Továbbá, nem vigasztal a tudat, hogy a többletszámlázást visszautalják, hiszen az infláció miatt a pénz értéke gyorsan romlik- Ráadásul a többletszámlázásból adódó pluszpénzt, a visszafizetés idejéig az állam ingyen és bérmentve használhatja. Ugyanakkor, ha a dolgozó az államtól kölcsönt kér, 28 százalékos kamatot fizet után- na! Lényegében mind a víz, mind ayillamos áram vidéken jóval 'magasabb áron számlázható, mint Budapesten. Nem tudjuk mire vélni azt a megkülönböztetést. Vajon mi, a vidéken élők, nem ugyanolyan ál- 'ampolgárai vagyunk-e az országnak, mint a fővárosiak?” Kardosné világosan fogalmazott. Olyannyira, hogy a zsákraktár dolgozói és a betérő ügyfelek is aláírták azt a beadványt, amelyet Zentai Csaba tanácselnökhelyettesnek címeztek. Kardosnéék úgy döntöttek, hogyha a vízügy nem ad korrekt tájékoztatást, akkor tovább folytatják az aláírásgyűjtést. A tiltakozással kapcsolatban Horváth János, az SZDSZ balassagyarmati csoportjának tagja, a következő adatokkal szolgált: — 1974-ben kezdték meg a Dunai-kapcsolat tervezését, azonban az eredeti terv- be.n nem is szerepelt Balassagyarmat. Az akkori miniszterek úgy képzelték, hogy az egymilliárdot meghaladó beruházást a megye önerőből megtudja oldani. Ezt az elképzelést hadd ne minősítsem... Továbbá, a hetvenes évek végén a KÖJÁL majdnem leállította a dejtári vízmüvet, ugyanis a mezőgazdasági művelés miatt veszélyesen elszennyeződött a kutak vízgyűjtő területe. A KÖJÁL végül visszalépett, mert akkor egyáltalán nem lett volna vízellátás a városban. Azóta is csak a vita folyik, nem a víz! Hiába volt a tehó, és hiába vett fel a tanács további 10 milliós hitelt a nyomóvezeték bővítésére- Ezért, ha Kardosnéék beadványára nem érkezik korrekt válasz a vízügytől, akkor csatlakozunk az aláírásgyűjtéshez, amely ez esetben már állampolgári kezdeményezésnek minősül. Természetesen egyik fél sem kívánja kizárólagosan, hibáztatni a tanács vezetését, épp az említett, tények miatt. De az üggyel kapcsolatban konzultálni fognak dr. Bilecz Endre és Kovács Gábor országgyűlési képviselőkkel is. —szőke— Óvodai szekrények összeszerelésén dolgozik Kirperger László csoportvezető és Gergely István szakmunkástanuló. Kép: R T Nem lesz munkáselbocsátás Negatívumok az állattenyésztésben A néhány évvel ezelőtt még figyelemre méltó teljesítményű termelőszövetkezeti állattenyésztés hanyatlása folytatódik; mind több olyan negatív csúcs születik, amely figyelmeztető lehet a belföldi ellátás, iletve az export szempontjából. A termelőszövetkezeti szarvasmarha-állomány például először csökkent 1,6 millió alá, és 15 év óta először, 1989-ben a sertések száma nem érte el a 8 milliót. Az állatállomány tartós csökkenését a termelőszövetkezeti szakemberek főként az ágazat rossz jövedelmezőségével magyarázzák. Az állatok száma évek óta főként a kistermelésben mérséklődik, újabban azonban ez a tendencia mind erőteljesebben mutatkozik meg a szövetkezeti nagyüzemi telepeken is. A legújabb adatok szerint 22 termelőszövetkezetben megszüntették a közös szarvas- marhatartást, a telepek számának ilyen mértékű csökkenésére az elmúlt tíz évben nem volt példa. A szövetkezeti adatok szerint nem sok jóval biztat a sertésállomány alakulása sem. A termelők folyamatosan sürgetik az átvételi árak emelését, erre azonban csak korlátozottan nyílt - lehetőség, így lanyhul a tenyésztői kedv. Mind gyakrabban fordul elő az úgynevezett keresztbe szállítás, ami azt jelenti: az ország távolabbi pontján vásárolnak hízott sertést a feldolgozó üzemek. Ez rendjén is lenne, azt azonban már a tsz-ek főállattenyésztői kifogásolják: egyes vágóhidak a körzetükbe tartozó termelőknek kevesebbet fizetnek a sertésekért. Távolabbi helyeken, magasabb áron szívesen vásárolnak Smidnya Józsefnc és Szabó Lászlóné, a beérkezett epret válogatja. Gyiimölcsfeldolgozási csúcs Drégelypalánkon Megkezdődött a nyár; gyiimölcsfeldolgozási csúcs, a- Drcgelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemében. A nyári hónapokban, mintegy százharminc ember segítkezik a folyamatosan beérkező eper. málna, ribizli. meggy, sárga- és őszibarack feldolgozásában. A gyümölcsökből a különféle szörpök, dzsemek és tejipari termékek alapanyagát készítik. Ottjártunkkor, a földieper válogatása és feldolgozása folyt, melyből 300 tonnát Csehszlovákiába szállítottak. A nagy hajók mellől kell áteveznünk... „alapanyagot”, hogy újabb partnerekre leljenek, míg a környékben lévő mezőgazdasági nagyüzemeknek meg kell elégedniük alacsonyabb árakkal, ellenkező esetben nem tudják eladni a sertéseket. A baromfiágazat tavalyi erőteljes — nyolcszázalékos — visszaesését főként azzal magyarázzák, hogy szűkült a hazai piac, és a KGST-országokban is nehezebb az értékesítés, mivel életbe léptek az értékesítési korlátozások. „ A juhállomány ugyancsak megfogyatkozott, mindenekelőtt a termelőszövetkezetekben, míg a kistermelőknél — akik szoros kapcsolatban vannak a nagyüzemekkel — némi növekedés tapasztalható. Az elemzések szerint az elmúlt év végén bebizonyosodott: az állomány általános csökkenésénél kisebb mértékű a vágóállat-terme-/ lés visszaesés^; ez azonban nem tekinthető kedvező jelnek, ugyanis a nagy számú állatot azért vágták le, mivel a nagyüzemek sok felé nem tartják kifizetődőnek a velük való vesződést. — Ebben az évben nálunk nem lesz munkáselbocsátás — állítja határozottan a beszélgetés első perceiben Burda Sándor, az Ipoly Bútorgyár szécsényi leányvállalatának igazgatója. Vajon az ilyen jó érzést kiváltó, magabiztos vezetői magatartás mögött mi húzódik meg? — Éves kapacitásunkat eddig 70 százalékban megrendelésekkel biztosítottuk. A többire új vevőket szereztünk. A második fél évben szállítunk új partnerünknek, a Skála Bútoráruháznak és a móri áfész- nek. Előkészítettünk több más üzletkötést is. Mivel mi nem vagyunk nagyok a piacon, ezért az igényeknek megfelelően gyorsan tudunk váltani. A piac most azt diktálja, hogy az eddigi nagyhajók mellől át kell Az exportra kerülő szamóca minőségét ellenőrzi Lukács Béla és Kátai István. il—B>1 WM» Solis» Teréz, a megfőzött gyümölcsöt passzírozza. —Rigó Tibor felvételei— eveznünk a kicsikhez, mert az előzőek által kavart örvény, a fizetésképtelenség magával ránthat bennünket — érzékelteti jelenüket Burda Sándor. A jelenlegi üzletpolitikájuk jellemzője, hogy a nagy megrendelők, a fizetőképesek, megtartása mellett elsősorban a kiskereskedelmi vállalatokkal való közvetlen kapcsolatfelvételre irányul. A másik meghatározó követelmény, hogy az itt gyártott termékeknek lehetőleg ne legyen versenytárgyalásuk, árban pedig igazodjanak a lakosság vékonyodó pénztárcájához. Ez alapján a vevői kívánságok előzetes felmérése, az arra történő „ráépülés" jegyében végzik gyártmányfejlesztői tevékenységüket. — Júniusban, helyi bemutatótermünkben vevőink elé tárjuk új fejlesztésű lakásbútorainkat, a mostani uralkodó divatszínekben: fehér-sötétbarna, esetleg fehér-fekete kombinációkkal. A gyors váltásra kényszerít bennünket továbbá az is, hogy az óvodai és a kollégiumi bútoroknál visszaesett a kereslet. Ennek mértéke augusztus végére elérheti a keretszerződésben foglaltak 40 százalékát. Az igazgató nem állítja, de valószínű, az előbbi körülmény is közrejátszott abban, hogy az első fél évet előreláthatólag csak 80 százalékos eredménnyel teljesítik, az éves 4 millióra tervezett nyereség, időarányos összegének előteremtésével együtt. — Partnereink fizetőképtelensége miatt az év elejétől pénzügyi gondokkal küszködünk — folytatja Burda Sándor. — A folyamatos termelés feltételeinek megteremtésére úgy döntöttünk, hogy a Budapest, Banknál lévő 1 millió 300 ezer forint értékű részvényünket értékesítjük. Másutt az ilyen jellegű pénzügyi gondokat és a hitellel járó kamatot másképpen oldják meg. — Áremelésre gondol? — Az elmúlt esztendő másod ilj felében emeltük az árainkat. Az idén az országos 22 százalékkal szemben csak a főbb áremeléseket hárítottuk át megrendelő- inkré, illetve építettük be árainkba. Ez csupán 8.7 százalékot tett ki, a vízdíj és egyéb szolgáltatások áremelését foglalja magában. Másokból nem emelünk árat, azért, hogy őrizzük verseny- képességünket a piacon. — A mára kialakult piaci helyzet, az értékesítés gondjai miként befolyásolják a dolgozó fizetésének alakulását? — Az inflációt semmiképpen sem tudjuk ellensúlyozni Január elsejével a teljesítménybérben dolgozóknál 8 százalékkal emeltük a béreket, ehhez jön a teljesítmény után járó prémium, ami újabb 7 százalékos. A kettő együtt 1700 forint növekedést jelent egy dolgozónál. Nem bocsátunk el tehát senkit, de nincs is szándékunkban újabb dolgozókkal bővíteni a jelenlegi létszámot. Az egyre erősödő munka- nélküliség hatása előnyösen érződik nálunk is. Dolgozóink jobban megbecsülik munkahelyüket, mint eddig. Hűségüket — a többség 23—• 25 éves munkaviszonnyal rendelkezik — anyagilag is elismerjük, mert a kritikus időszakban sem hagyták el az akkor hánykolódó hajónkat. V. K. Gyorsposta A Magyar Posta Vállalat, július 1-jétől Costa Rrnával, Mauritániával és Üj-Zéland- dal is felveszi a gyorsposta- szolgálati kapcsolatot. Az 1985-ben hazánkban is bevezetett Nemzetközi Gyors- postaszolgálat (nemzetközi jelzése: EMS) keretében legfeljebb 20 kilogrammos postai küldemények — elsősorban kisebb áruféleségek, prospektusok, okmányok és levelek — adhatók fel. Ezeket a kézbesítés során megkülönböztetett figyelemmel kísérik, s mindenütt elsőbbséget adnak számukra. A küldemények a távolságtól függően 24—72 órán belül jutnak el a címzetthez. Részletes tájékoztatást a felvételi és kézbesítési feltételekről a postahivatalokban kaphatnak az ügyfelek.
