Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-10 / 31. szám
2 UEFnZßJ 1990. MÁJUS 10.. CSÜTÖRTÖK Tanácskozott az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután határoztak a képviselők a jelenlegi ülésszak tárgysorozatáról. A 345 igenlő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett elfogadott napirend: — a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat; — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; — interpelláció. A parlament munkája ezután a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. A törvénytervezet feletti általános vitában elsőként dr. Hack Péter (SZDSZ) kért szót, aki a pártfrakció nevében támogatta a javaslatot. Mint mondta, rendkívüli a téma, és napirendre tűzésének ideje is, hiszen az ország alaptörvényének a megváltoztatása az ország stabilitásának, alkotmányos kereteinek meghatározása nem hétköznapi eset, amelyre alig egy héttel az új parlament létrejötte után nyílik mód. Dr. Vastagh Pál, az MSZP parlamenti csoportja nevében hangsúlyozta: a szocialista frakció e kérdésben tulajdonképpen megértő abban a tekintetben, hcgv az ország helvzetében kormányzati biztonságra és stabilitásra van szükség. Ugyanakkor az előterjesztett javaslatok kapcsán rámutatott: ezek a látszólag technikainak is minősített és a kormány megalakulásához szükséges eljárási szabályok jóval többet foglalnak magukban. A későbbiek során meghatározhatják a hatalommegosztás egész szerkezetét, a törvényhozói és végrehajtó hatalom viszonyát a parlamenten belül. E koncepció abból a megállapodásból fakadj amelvet az MDF és az SZDSZ kötött egvmással. E lépéssel a parlament elindult egy olvan hatalom- megosztási irány kiépítése felé. amelynek teljes modelljéről — a vita jelen ' szakaszában — a törvény- hozásnak nem lehet1 képe. Az MSZP ezért iavasolja: e szerkezetbe/! szükség van olyan garanciákra, amely a törvénvhozás súlyát a végrehajtó hatalommal szemben nem aránytalanul, de fenntartja. Dr. Torgyán József (FKgP) pártja képviselőcsoportjának nevében az alkotmány módosításával egyetértett, mert megítélésük szerint, ez a módosítás szolgálja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását. Dr. Kónya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit igyekezett eloszlatni az alkotmány módosításának ilyen gyors, és a pártok közötti megállapodáson alapuló végrehajtásával ösz- szefüggésben. Mécs Imre (SZDSZ) utalt arra, hogy a struktúrájában, szellemiségében, jogi mechanizmusában alapvetően sztálini alkotmányból nem lehet igazi alaptörvény Magyarország számára. A nemzeti egyeztető tárgyalásokon olyan döntés született, hogy majd az új, legitim, a magyar nép minden jelentős rétegét képviselő parlamentnek kell egy társadalmi szerződésszerű alkotmányt létrehoznia. Miután az általános vitában több képviselő nem kért szót. az Országgyűlés a részletes vitával folytatta munkáját. Ebben dr. Kiss Gyula (MDF) dr. Vastagh Pál módosító indítványához kapcsolódva fejtete ki vélemé- n.vét, hangsúlyozva, hogy az ellenzéknek nem az a dolga, hogy lehetetlenné tegye. megakadályozza a kormány munkáját. A független szakszervezeti szerveződésbe tömörültekkel folytatott beszélgetés tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel Vass István (SZDSZ). Leszögezte: az új kormánytól elvárják, hogy valódi, érdemi, ellenőrizhető munkát végezen, ehhez pedig elengedhetetlen az ellenőrizhetőség korrekt, egyértelmű, határozott jogi szabályozása. Á részletes vita közepette magas rangú vendég tisztelte meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholyban. Dr. Szűrös Mátyás kiemelte: személyében első ízben üdvözölheti az ENSZ főtitkárát, a magyar Országgyűlés, majd utalt arra, hogy Pérez de Cuéllar hat évvel ezelőtt már járt hazánkban Képviselőtársai nevében kellemes és hasznos magyarországi programot kívánt. Ezt követően az alelnök a bizottsági ülés idejére felfüggesztette az ülést. A parlament — az alkotmányügyi bizottság hosszúra nyúlt ülése után — több mint másfél óra múlva folytatta munkáját. A vitában elhangzott felvetésekre dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin válaszolt, megismételve korábbi expozéjában hangoztatott érveket. Ezt követően elsőként a módosító indítványokról szavazott az Országgyűlés. Mivel az alaptörvény módosításához kétharmados többség szükséges, az elnöklő dr. Szűrös Mátyás először megállapította: a teremben 353 képviselő — a megválasztott törvényhozók 91 százaléka — foglalt helyet. A testület mindhárom módosító indítványt elvetette. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot — amely kihirdetése napján lép hatályba — a parlament 308 igen, 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadta. Az ebédszünet után új levezető elnök kezdett munkába : Vörös Vince, az^ Or- szággvűlés alelnöke első ízben foglalt helyet az elnöki pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett, törvén v javallat megvitatásával folytatódik. E törvényjavaslathoz módosító- indítvánvt nyújtott be Kó- sáné dr. Kovács Magda (MSZP) valamint dr. Mészáros István (SZDSZ). A napirend előadója — az alkotmány ügvi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nevében — dr. Kó- nyáné dr. Kutrucz Katalin elöljáróban utalt arra: a jogi bizottság indítványa a törvény azon szakaszainak hatály vesztését célozza, amelyek előírják, hogv az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tárgyalása cJőtt az indítványokat társadalmi vitára kell bocsátani. A hatályon kívül helyezendő szabály értelmezése azt jelenti, hogv nem kell kötelező társadalmi vitát tartani valamennyi törvény meghozatala előtt. Ha viszont a szabályt nem törölik el, várhatóan formális vitákra kerülne sor, amelyekhez az érdekltek érdemi módon nem tudnának hozzászólni Fe.lhívta a figyelmet arra, hogv a népszavazásról szóló törvény a jogalkotásról szóló törvény után már kiérleltebb helyzetben született. Módosító javaslat érkezett a bizottsághoz az MSZP-től Kósáné dr. Kovács Magda előterjesztésében. Az indítvány leszögezi: az Ország- gyűléshez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szerve*ze- tek és érdekképviseleti szervek jogosultak véleményüket kifejteni az illetékes országgyűlési bizottság előtt. Ezzel összefüggésben! dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin megállapította: az MSZP indítványa sem vitatja, hogy a társadalmi vitáról szóló törvényszakaszokat hatályon kívül kell helyezni. Kérte a képviselőket, hogy a szakbizottság javaslatát az eredeti formában fogadják el. A törvénymódosító javaslat általános vitájában elsőként dr. Mészáros István (SZDSZ) pártja parlamenti csoportjának nevében egyetértett azzal, hogv a társadalmi vita intézménye a parlamentarizmus hiányát próbálta korrigálni, így az új. szabadon választott törvényhozás felállásával további fenntartása nem indokolt. Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) rámutatott, hogy a társadalmi vita intézmény- rendszere az MSZP képviselői szerint is kiüresedett, így annak kiiktatását a törvényből nem ellenzik. Csépe Béla (KDNP) állást foglalt a társadalmi vita teljes megszüntetése mellett. Nagy Attila (MSZP) frakciótársa indítványa mellett érvelt. Szerinte a társadalmi és érdekképviseleti szervek bevonása a törvényalkotásba azért is szükséges, mert a jelenlegi parlament nem fejezi ki pontosan a magyar nemzet érdek- és nézettagoltságát. Több hozzászóló nem lévén. az elnök lezárta az általános vitát. Az ülés folytatásakor a képviselők tapssal köszöntötték a vendégpáholyban helyet foglaló Heinz West- phalt. a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének alelnökét, és kíséretét. A részletes vitában elsőként dr. Eőrsi Mátyás (SZDSZ) ismertette az alkotmányügyi bizottság véleményét dr. Mészáros István (SZDSZ) javaslatáról. Dr. Mészáros István (SZDSZ) visszavonta indítványát. mondván: a törvénnyel kapcsolatban felmerült egyéb fogyatékosságok miatt egyelőre azt sem lehet eldönteni, mely törvénytervezeteket kell közzétenni. A törvényjavaslat előadója, dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin (MDF) a viAz új parlament első interpellációját Király Zoltán (MDF) nyújtotta be az ügyvezető kormány honvédelmi és kere.skedelmi miniszteréhez, olyan, nem konkrét tényeken alapuló híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek a törvénysértés gyanúját feltételezik. Az interpelláló képviselő és a plenum is elfogadta a válaszokat azzal a megkötéssel, hogy Beck Tamás írásban tájékoztassa a képviselőket a folyamatban lévő vizsgálatról. Az interpelláció megtárta lezárását követően ismét azt kérte képviselőtársaitól: támogassák az előterjesztést, s vessék el Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) módosító indítványát. Ezen indítványt a törvény- hozás nagy többséggel elvetette. Ez után szavaztak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról. Az alkotmányerejű törvényt 278 egyetértő, 10 elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadták. A plénum ezt követően — Szűrös Mátyás elnökletével — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. Dr. Salamon László (MDF) az alkotmány- jogi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke a tervezet mellett érvelve hangoztatta: a törvényjavaslat a magyar közigazgatás központi szervei, a kormányzati rendszer korszerűsítését célozza. Hangsúlyozta: a magyar közjogi hagyományok felújítása tükröződik a korábbi minisztériumi elnevezések felelevenítésével, így a művelődési tárca elnevezésében megjelenik a közoktatás, a mezőgazdasági minisztérium helyett pedig a földművelésügyi elnevezés. Koncepcionális kérdés, hogy a gazdasági ügyeket az ország gazdasági helyzetét komplexen kezelő pénzügyminisztérium kezébe kell adni. Hasonlóképpen központi kérdés, hogy nemzetközi- gazdasági kapcsolataink kezelésére önálló minisztériumot szükséges létrehozni. A törvényjavaslat a hatáskörök részletes rendezését nem tartalmazza. A felsorolt minisztériumok hatáskörének megállapításához a törvény hatályba lépésétől számított 120 napon belül a Miniszter- tanácsnak törvénymódosító javaslatot kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A törvényjavaslat általános vitájában négyen fejtették ki véleményüket. Az Országgyűlés az általános vita után úgy határozott, hogy a törvényjavaslatról részletes vitát nyit. A részletes vita után, az elhangzott felvetésekre Salamon László- (MDF), a bizottság előadója reagált. Ez után törvényt alkottak a minisztériumok felsorolásáról: 278 egyetértő, 20 elutasító szavazattal, 29 tartózkodás mellett, 13 minisztériumot állítottak fel, a Minisztertanács megalakulásával egyidejűleg. gyalásával hét óra után néhány perccel befejezte munkáját az Országgyűlés. Az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a parlament következő plenáris ülését május 15-én. kedden délelőtt 10 órára hívják ösz- sze. Ezt követően május 22-én ül össze ismét a parlament: akkor kerül sor a miniszterelnök megválasztására, a kormány programjának megvitatására, s a kormány tagjainak bemutatkozására. , (MTI) Törvény a minisztériumok felsorolásárél Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén 278 egyetértő szavazattal elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A Minisztortanács megalakulásával egyidejűleg hatályba lépő alkotmányerejű törvény szerint a Magyar Köztársaságban 13 minisztérium működik majd: a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. A törvény hatályba lépésével megszűnik az Országos Tervhivatal feladatát és hatáskörét a Pénzügvminiszté- rium veszi át. Ez időtől fogva az Országos Árhivutal működését is a pénzügyminiszter irányítja majd. A walesi hercegi pár szerdal programjából A walesi hercegi pár budapesti látogatásának harmadik napját a Nemzeti Múzeumban kezdte. Károly herceg és Lady Diana Fodor István főigazgató kalauzolásával tekintette meg a magyar szent koronát, valamint a koronázási jelvényeket. Ezt követően a magas rangú . vendégek Bugacra indultak, ahol mindössze kétórásra tervezett, ám igen feszített program várta őket. Az alföldi település hírneves csárdája előtt a megyei vezetők, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park és a bugaci tsz képviselői barackpálinkával és pogácsával köszöntötték a hercegi párt. A csárda előtti üdvözlés után a trónörökös pár egy négylovas nyitott hintóra szállt, amelynek bakján szakavatott „kocsis” — Juhász László fogathajtó világbajnok — foglalt helyet. A fogat — immár a puszta homokos földútján — egy közeli tanyára fuvarozta Károly herceget és Lady Dianát, akik a tanya gazdájának személyében egy több éve magángazdálkodóként tevékenykedő pusztai emberrel ismerkedhettek meg. A hercegi pár egyúttal itt költötte el ebédjét is, feltehetően először ízlelve meg a bugaci pusztagulvást. Magyaros ízek után magyaros szokások és hagyományok következtek: a trónörökös pár részt vett egy csikóslovas bemutatón. Károly herceg és felesége a bemutató után üdvözölte a lovasokat, s elbeszélgetett a bugaci gazdaság szakembereivel. Moszkvai díszszemle a győzelem napján (Folytatás az 1. oldalról.) kolaj Rizskov kormányfő, valamint az elnöki tanácsadó testületek és a Politikai Bizottság több tagja. Jazov ünnepi beszédében annak a véleménynek adott hangot, hogy a kedvező nemzetközi folyamatok ellenére továbbra sem múlt el a háborús veszély. Ezért a Szovjetunió, a szükséges és elégséges biztonság elve alapján biztosítja védelmét, s ezzel egyidejűleg radikális reformokat valósít meg katonai területen. Tisztelegve a fasizmus elleni harcban részt vett szövetségesek előtt Jazov kijelentette, hogy a győzelem „kétségtelenül általános emberi érték". Hozzáfűzte ugyanakkor: „ezzel együtt a győzelmet méltán tartjuk hazánk és népünk érdemének”. A beszéd után, a szovjet himnusz elhangzásával és tüzérségi díszsortűzzel vette kezdetét a katonák és a haditechnika felvonulása. A menet élén vonultatták fel a Reichstagra kitűzött győzelmi lobogót, valamint 150 különféle második világháborús harctéri zászlót, önálló kötelékben vonultak a Vöröstéren a háború veteránjai, az 1945-ös győzelmi díszszemle egykori résztvevői. A korábbi hagyományoknak megfelelően ezúttal sem vonultatták fel a szovjet hadászati rakétacsapAtok harci eszközeit. Irodalmi est csehszlovákiai alkotók közreműködésével (Folytatás az 1. oldalról.) hogy az alkotó esetleg már soha nem talál vissza az irodalom útjára. A Losoncon élő Ardamica Ferenc ta pártból, s az akkori (azóta már megszűnt) szlovák kiadói főigazgatóság akadályokat gördített első kötetem, a Rokoncseléd kiadása elé is. A könyv végül 70-ben jelent A résztvevők érdeklődéssel fogadták a vendégek bemutatását. Ardamica Ferenc* a Losoncon elő író, műfordító. azonban szerencsére túljutott azon a kritikus életszakaszon, amiről ő maga a következőket mondta el: — Húsz évig tartott a kényszerű pauza, meiy azért szabatott ki rám. mert 1968- ban nem voksoltam a szovjet csapatok behívása mellett. Kizártak a kommunismeg. Ebben az időszakban, a Palócföld tartotta bennem a lelket, írásokat kért és közölt tőlem, s ma már szinte házi szerzőjének érzem magam. Ardamica Ferenc, a Palócföld Madách-pályázatainak többszörös díjazottja, az Ipoly című, Losoncon megjelenő folyóirat magyar nyelvű mellékletének szerkesztője, írója, öt éve, adták ki az Anyám udvarlói című no- velláskötetét, amelyről egy magyar kritikus így nyilatkozott : „a leghagyományosabb. anekdotikus típusú, realistán színezett elbeszélés szólal meg, az a műfaj, amit a köznapi használatban így szoktak jellemezni: van eleje és vége. tisztességes cselekménye. s fordulataival köti le a figyelmet". Az író és műfordító a most befejeződött kulturális napok legfontosabb céljaként jelölte meg a két kultúra egymáshoz közelítését, az ebben részt vevők hídépítő szerepét. — Mihalik — Fotó: Bábel
