Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-05 / 27. szám
6 iin-nzz] 1990. MÁJUS 5.. SZOMBAT Regényei félmilliós példányszámban keltek ek„ EROTIKUS POÉTALÁNY A könyvpiac sikerlistáján a szépirodalmi művek között a negyedik helyen Erdős Renée A nagy sikoly című kötete állt néhány héttel ezelőtt. Azóta elkapkodták, és még az utcai árusoknál sem lelhető. Ez történt a Lysías című regényével is, két kiadása sem elégítette ki a mai olvasók érdeklődését. Megismétlődött a szerző hajdani sikere, amikor a harmincas-negyvenes években olyan olvasótábora volt, hogy egyetlen író sem tudott hasonló népszerűséget elérni, mamutpéldányszámban jelentek meg művei, negyven kötete a félmilliós példányszámot is meghaladta. Kritikusok, irodalmárok, de maga a közönség is találgatta, minek tulajdonítható ez a roppant, szűnni nem akaró sikersorozat, az írónő személyének, regényei atmoszférájának, rendkívül széles és végletes olvasói táborának? A századforduló irodalmi életének feltűnő, zajos eseménye volt a hirtelen híressé vált, erotikus költőnek nevezett ifjú poétalány és az őt körülrajongó nagyságok kapcsolata. Három, a maga nemében rendkívüli férfi, a legendás Bródy Sándor, a különös életű Fülep Lajos — akihez később férjhez- ment —, a • nagykunsági bojtárból világhírű szobrászművésszé vált Finta Sándor mély érzelmi szálakkal kötődött a kor szellemében ..megméretett és könnyűnek találtatott” költőnőhöz. A korabeli lapokból, életrajzi adatokból kiderül, hogy ez a kapcsolat küzdőtér volt valamennyiük számára, ahol hitvallásaik, egyéni érzelmeik fölé emelkedtek, ez határozta meg jövőjüket, és útjaik szétváltak. — Anyám üstökösként tűnt fel a századforduló irodalmi életében, hogy aztán hullócsillagként tűnjön el, mert a szerencse igen hamar elhagyta — emlékezik Erdős Renée-re, leánya, Fülep Kornélia. — Első kötetének szokatlan őszintesége megbotránkoztatta a közönséget. Eötvös Károly írta az ajánlását, Ady zseniális poétalánynak nevezte, Babits verset írt hozzá: „Izzószívű poétalány, minden dal'a a szívemet érte.” Merész témái miatt különös piedesztálra helyezték, de a mindössze néhány évig tartó diadal Bródy Sándorral történt szakítása után véget ért, roncsolt idegekkel, kiábrándulva a világból, a költészetéből, külföldre menekült. Az élet királynőjének tartott költőről megfeledkeztek Pesten a könyvkiadók, az újságszerkesztők. Csaknem egy évtizeddel később, Fülep Lajossal kötött házassága és két leányának születése segítette ki válságából. — Rákoshegyi magányukban robotoló írónővé vált, apám már nem volt velünk. ő pedig naphosszat dolgozott, olvasói azt hitték, átélte mindazokat a szerelmeket, szenvedélyeket, amelyeket papírra vetett, irigyelték érte, felnéztek rá, de csak az írógépének esküdött örök hűséget. A hajdani karcsú, fiatal lány majdnem száz Szakképzés — nemzetközi háttérrel Erdős Renée fiatalon, sikerei teljében kilóra meghízott, jó étvágyú, fehér hajú nénikévé vált, aki azt vallottg:- egyet kerestem egész életemben, a* harmóniát saját lel- kemmel és a világgal. — Meg kellett érnie, hogy származása miatt betiltották műveit, álnéven dolgozott tovább, Réz Bálintként több első díjat nyert pályázatokon, és elkapkodták ezeket a regényeit is. Ugyanakkor menekülni kényszerültünk otthonunkból, ahányan voltunk, annyifelé bujkáltunk, idegeneknél húzódtunk meg. 1945-ben fejezte be utolsó munkáit, amelyek még abban az évben megjelentek. Bölöni György biztatására történelmi regénybe kezdett, de húgom halála miatt nem tudott tovább dolgozni. 1956-ban egy könnyűnek vélt megfázás áldozata lett. — Tudomásom szerint nemsokára megnyitják családunk egykori villájának kapuit Rákoshegyen. és anyám személyét, életművét idéző sarkot is kialakítanak benne. Erdősi Mária Jakovits József újrakezdései Mikor a kortársakat bemutató sorozat egyikére meghívták a Műcsarnokba, adomázott inkább, mint, hogy a kérdésekre válaszolt volna. Nevetett és nevettetett. Felvidított mindenkit. Miért volt ennyire vidám? Háta mögött nyolcvan esztendő, félárvaság, inaskodás, a háború.. Ez a megélt nyolcvan esztendő, melyet húszévenként mindig üres zsebbel, összes tulajdonként a rajta levő ruhával újra kellett kezdenie. Az Európai Iskola tagjaként vett részt először kiállításokon. Aztán húsz évig, mint művészről tudomást se vettek róla. 1965-ben, ötvenhat évesen New York-ban kezdett új életet. Megváltoztak az idők az évtizedek alatt, s különböző képzőművészeti irányzatok jöttek-mentek. „Jaki” — ahogy barátai nevezik — megmaradt a sajátjánál. ö belülről dolgozik. Ami pedig legbelül van, azt sem a politikai kényszer, sem divatáramlat meg nem változtathatja. Hosszú alkotói évtizedei alatt olyan anyaggal dolgozott, amihez hozzájutott, ö nem kapott művészeknek járó anyagkiutalást, faragásra alkalmas fát, öntésre alkalmas gipszet, műtermet, ahol megfelelő körülmények között dolgozhatott volna. De életműve mégis sokszínű és gazdag: szobrok, reliefek, montázsok, objek* tek. „Hiszek a kifejezés mély vallásosságában, a belülről kifelé mozgó teremtésben.” És ő teremt. „Én sokáig nem akartam művész lenni. De Picasso mondja valahol: »a művész nem lesz, hanem születik«. Ma már tudom, én akartam megszületni, és eleve elvállaltam, ami történt és történni fog. Időnként azért szükség volt egy-egy hu* szárvágásra, így maradtam életben” — írta Körner Évának egy levélben 1977-ben. 1987 óta újból itthon él és dolgozik. „Az életben maradás öröme alakította ki gondolkodásomat, azaz viszonyomat az élettel”. Ebből a viszonyból csodálatos művek születtek, erőt és hitet adók. Nyolcvanegyedik életévében, az idén, először kapott álla* mi elismerést, kiváló művész címet. PALÓC BÖLCSŐDALOK Anyák napján nyújtok át néhány bölcsődalt az édesanyáknak éneklésre, az óvónőknek, a tanítónőknek betanításra, a népdalköröknek együttes dalolásra. Nagy Zoltán gyűjtő Szitok /Nógrád a./ 1. Aludj «1, magzaton,napom fény*,Él«taraiak agyatlan raménya, 2. Aludj al,virágom,szép zöld ágam,Vél«d taljasadatt mindan vágyam, 1 Aludj,kicsi angyal,aludjál,A szép mannyországról álmodjál, Készül a úemzeti alaptanterv! Pedagógusok, diákok, de még a szülők is izgatottan várják, hiszen a helyzet jócskán megérett már a változásokra. Módosítani kell. De hogyan, miben? Erre szövetkeztek szakközép- és szakmunkás iskolai tanárok, amikor megalakították a Magyar Szakképzési Társaságot. Céljuk, hogy működési körük terjedjen ki az iskolarendszerű középfokú szakoktatás és szakképzés minden területére, hogy elősegítsék a hazai szakképzés teljes -körű innovációs hálózatának kiépítését, a megjelenő érdekek feltárását és egyeztetését. Az MSZT szükségesnek tartja a kapcsolat felvételét külföldi szervezetekkel, a szakembercserét, pedagógusok és diákok cseréjét. Dr. Benedek Andrást, a Magyar Szakképzési Társaság elnökségi tagját arról kérdeztük, hogyan képzelik a nemzetközi kapcsolat felvételét. — A magyar szakképzési rendszer Európához való felzárkózásának folyamatában kiemelkedő szakmai eredmény volt januárban az a tanácskozás, amelyre 24 ország háromszáz oktatási szakembere érkezett hazánkba: megvitatni a kelet-nyugati közeledés gyakorlati kérdéseit. A konferenciát az európai Oktatási Koordinációs Információs Centrum és a párizsi Európai Szakképzési Intézet kezdeményezte. Magyar részről a Művelődési Minisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Pedagógiai Intézet és a Munkaügyi Kutatóintézet vett részt rajta. Az előadások az oktatásügy támogatásáról, a hallgatók mobilitásáról, a képzési-átképzési programokról szóltak, s két kerekasztal-beszélgetést is rendeztek a minőség és képzés mint prioritás kérdésköréről, valamint a nyugat- és keleteurópai országok közötti együttműködés perspektívájáról. A januárban megkezdett tárgyalások folytatódtak, s az oktatás fejlesztésére a „huszonnégyek tanácsa”, vagyis a közös piaci csúcs létrehozta a PHARE-programot, amelynek elsőrendű feladata a lengyel és magyar oktatásügy támogatása. Ennek értelmében a Művelődési Minisztérium megalakította azt az oktatási albizottságot, mely dönt a rendelkezésre álló összegek elosztásáról. — Hallhatnánk erről bővebben? — a kérdést Sánta Zoltánnak, a Művelődési Minisztérium munkatársának, az albizottság titkárának tettük fel. — A PHARE-program a magyar és a lengyel oktatás segítésére jött létre, míg a TEMPUS-program a közös európai intézmények együttműködését serkenti. Kutatásokat, tanár- és diákcseréket kezdeményez. De tanári, hallgatói ösztöndíjak létrehozását, tanulmányok készítését is szorgalmazza. Rövidesen nyílik egy irodája, s itt lesz majd az információs és dokumentációs bázis. Ezenkívül begyűjti az egyes államok részéről tett felajánlásokat, lebonyolítja a szervezési munkát. — Lesznek-e az oktatás fejlesztésében prioritások? — Természetesen először azokon a területeken törekszünk gyors felzárkóztatásra, ahol ez idő szerint lemaradásban vagyunk. Ilyenek a többi között a menedzserképzés, az alkalmazott tudományok, a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a modern európai nyelvek oktatása. — Milyen oktatási intézményeket érint ez a program? — Nincs semmilyen kikötés, csak az, hogy a pályázók kellőképpen alá tudják támasztani fejlesztési céljaik szükségességét. —■ Hogyan látja azt egy szakképző intézet? Tud-e távlati tervekről, s ha igen. akar-e élni a lehetőségekkel? — tudakozódtunk a vendéglátóipari szakközép- iskola és szakmunkásképző intézetben. — Mi régóta élünk a külföldi kapcsolatok adta lehetőségekkel — válaszol Barna József, a szakképzés vezetője. — Hiszen a vendéglátás mindig is a „kitekintő” szakmák közé tartozott. Most, hogy a lehetőségek még nyitottab- bak, még inkább ki fogjuk azokat használni. Már ösz- szeállítottuk az elképzeléseinket, megvalósításuk során számítunk a program segítségére. Persze nemcsak anyagiakra gondolunk, hanem diákcserékre, tanulmányutakra, Számítógépparkunk is bővítésre szorul, hiszen külön tantárgyként beindítottuk a számítógép-oktatást. — Konkrétan mit várnak a TEMPUS-programtól? — Indítottunk egy idegenforgalmi osztályt, s itt sok segítséget jelentene számunkra a külföldi tanulmányút. De az idegen- nyelv-oktatásban is jelentős szerepet játszik a diákcsere. Várunk külföldi tanulókat, s örömmel küldjük ki diákjainkat. ~----—-I-Th-----i-----i- 4-----, -i—1 -4 ___«_—í---------#---------1 r --H Na tudja mag aoha azí-rad, ai a bá- nat. Bárma / Nógrád a./ Un— ------------t----------------------------1----------------------í-----------------------——--------1----------n-------------n n n ip : -\ h f- ■ 1 - f 1 » t T~ VT 1 1_______LLÍ___L ’ J----------1 * * o 1 ■ ó 1 * d J i + * 0--------i---------1. C*ucaú,baba,csuaaú,baba, Moat aamt a-pa a ma-lom- ba, 2. Cauc*ú-baba, aludj,baba, Cau«aú-,baba, aludj, ba-ba,-----------1— n ■ —t-----H-------U lit | 1 \ | 1 ——1 =i±=t ^5 • O __i Majd hazajöm haramgszóra, Csuaaú,baba, majd lass a-pa. Csueaú,baba,«au*aú,baba. Csúcsú,baba,aludj, ba- ba. 3= K. 1 a -i— —A---------J_______ ti t « - 4' i # • 4—i ♦ +— A- ludj «1, a- ludj *1, gyö- myö- rú call- la- gom, Olt-aom «1 az am-gyal, költ- aöm fal a haj- mai. L, _______c-------1--------Á-----------1-----------t—------fc-----------:--------------------1------A---------ml-----------------_________l__ # 1 1 D H —-----------m----------j---------1 1 1 9 • ^ J ’ ------------U A- ludj *1, a- ludj «1, • --------# 9 * —“ * yö-myö-rű yí- rá- gom. D. Cs.
