Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-16 / 36. szám

/ íinmELI 1990. .MÁJUS 16.. SZERDA Történelmi ajánlat szomszédainknak Esélyek az elhelyezkedésre? Igény van — pályázat (egyelőre) nincs (Folytatót az l. oldalról.) javasolta parlamenti bizott­ság felállítását. Az elhang­zottakra Szabó Ferenc (MÉM- államti.tkár) kijelentette: az általános vád nem igaz. Sza­bados György is úgy ítélte meg, hogy az elhangzott ta­pasztalat nem felel meg a formális önálló képviselői indítvány alaki követelmé­nyeinek, azt a házbizottság­hoz továbbítja sürgős vizs­gálatra. A képviselők döntöttek a bizottsági helyek betöltésé­ről. Megválasztották Harasz­ti Miklóst a kulturális, ok­tatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság tagjává. A parlament a szünet után Vörös Vince alelnök elnök­letével folytatta munkáját. Az újabb napirend tárgya­lása előtt Németh Miklós kért szót. Emlékeztetett ar­ra, hogy a szünet előtt az ügyvezető kormányt, annak egyes minisztériumait és tisztségviselőit súlyos vádak­kal illette Ómolnár Miklós. Kérte a szóban forgó doku­mentumok átadását ahhoz, hogy minél előbb megindít­hassa a vizsgálatot. Ugyancsak napirend előtt kért szót Király Zoltán (MDF), az újságírók védel­mében hangsúlyozta, hogy minél előbb biztosítani kell az Országgyűlésről szóló tisztességes és korrekt tá­jékoztatáshoz szükséges fel­tételeket. A testület ezt követően rá­tért a magyar állampolgár­ságtól megfosztható határo­zatok hatályon kívüli helye­zéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosítá­sáról szóló törvényjavas­lat megtárgyalására. A kép­viselők 339 igen. egy el­lenszavazattal elfogadták a törvényjavaslatot, amely rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében is ha­tálytalannak kell tekinteni a jogfosztó intézkedést. Ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalma­zó felszólalás kísérte az ál­lamtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti sza­bályozásáról szóló törvény- tervezet tárgyalását. Lénye­ge, hogy megszűnik a mi­niszterhelyettesi funkció to­vábbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerve­ket is államtitkárok irá­nyítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli minisz­ter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisz­tériumi) államtitkár. A plenáris vita érzékelte­tésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a FIDESZ képviselője ré­széről hangzott el. A plénum ezután a szom­szédos államokban élő ma­gyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tár­gyalások megkezdésére vo­natkozó országgyűlési ha­tározatot vitatta meg. Ta­más Gáspár Miklós, az önálló indítvány beterjesz­tője, felszólalásában kifej­tette, hogy a Magyar Or­szággyűlés késznek fog bi­zonyulni arra, hogy pél­dát mutasson a térségben sa­ját, türelmes, toleráns, nagy­lelkű kisebbségi politikájá­val. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a Magyar Or­szággyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz szomszédainak. Valamennyi felszólaló a határozati ja­vaslatot támogatta. A vitában az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bi­zottság nevében Baka And­rás a módosító indítványo­kat terjesztette elő. Fontos­nak tartotta, hogy a kor­mány ne csak a kétoldalú, hanem a regionális szerző­dések kidolgozásáról is kez­deményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kor­mányaival. Javasolta, hogy az Országgyűlés az új kor­mányt ne csupán a magyar- országi nemzeti, hanem az etnikai kisebbségek jogainak intézményes biztosítására is kérje fel. Kovács László (MSZP), a határozati javaslat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy e kérdés minden érin­tett országban belpolitikai kérdés is, ugyanakkor a ki­sebbségi jog megadása, vagy megsértése nem képezheti egyetlen ország belügyét sem. Az Országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatát, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bi­zottság módosító indítványai­val a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodás­sal fogadta el. A parlament soron követ­kező ülését az elnök május 22-én, kedden, 15 órára hív­ja össze. A várhatóan két­napos ülés napirendjén sze­repel majd a kormányprog­ram megvitatása és a mi­niszterelnök megválasztása, s ekkor mutatkozik be az új kormány. A képviselők meg­tárgyalják a tanácsok man­dátumának meghosszabbí­tásáról szóló törvényjavasla­tot. Szűrös Mátyás kérte: mivel az Országgyűlés idő hiányában elhalasztotta az Interparlamentáris Unió ma­gyar tagozatának megala­kítását, a külügyi bizottság a parlament elnökének egyetértésével döntsön a má­jus 21. és 25. között meg­rendezendő bonni leszerelé­si világkonferencián részt vevő magyar delegáció ösz- szetételéről. Göncz Árpád Hsw Yorkban Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök hétfőn este Indianapolisból New Yorkba érkezett. Göncz kedden New York­ban a Freedom House, majd az Amnesty International emberjogi szervezet vendé­ge volt. Később ebéden vett részt, amelyet Edgar Bronf­man, a Zsidó Világkongresz- szus elnöke adott tisztele­tére. Találkozott a nagy amerikai zsidó szervez*etek vezetőivel is. Az államfő megbeszé­lést folytatott John Whi- teheaddel, az amerikai kor­mány által felállított ma­gyarországi beruházási alap igazgatótanácsának elnö­kével, este pedig ameri­kai magyarokkal találko­zott. Zsiykovot nyílt tárgyaláson vonják felelősségre Nyílt tárgyaláson fogják felelősségre vonni Todor Zsivkovot — jelentette be a bolgár legfőbb ügyész annak a bolgár parlamenti bizott­ságnak az ülésén, amely a zsivkovi éra törvénytelen­ségeinek tisztázásával fog­lalkozik. A bolgár hadse­reg közpopti kórházában őrizet alatt lévő egykori bolgár vezető nem hallgat rádiót, nem néz televíziót és nem foglalkozik emlékiratai összeállításával. Zsivkovnak egyebek kö­zött nemzeti gyűlölködés szítása miatt is felelnie kell bírái előtt a bulgáriai törö­kök között erőszakkal vég­rehajtott „újjászületési fo­lyamat” irányításáért. Todor Zsivkov ellen vád­iratot állítanak össze hivata­li hatalommal való vissza­élés, pazarlás miatt, vala­mint azért, mert súlyos sze­mélyi felelősség terheli az ország csődbe juttatásáért. A bolgár nyomozó hatósá­goknak egyelőre nincs ada­tuk arról, hogy a Zsivkov család mekkora értékeket őrzött külföldön, mivel még nem kaptak választ a meg­kérdezett külföldi pénzinté­zetektől. Még nincs vége... Mészöly a kapitány, de Bicskeit is lizetik Kedden mintegy három­órás rendkívüli elnökségi ülést tartott a Magyar Lab­darúgó-szövetség, melyre meghívták a megyei szövet­ségek és a bajnokságok li­gáinak vezető tisztségviselő­it is. Mint ismeretes, múlt pénteken a Fővárosi Mun­kaügyi Bíróság visszahelyez' te jogaiba Bicskei Bertalant, a labdarúgó-válogatott szö­vetségi kapitányát, aki hét­főn jelentkezett is munka­végzésre az MLSZ-ben. A meglehetősen szövevé­nyes ügyben a következő döntések születtek: dr. Pető Róbertnek, az MLSZ jogá­szának lemondását nem fo­gadták el, további bizalmat szavaztak neki, miként dr. Laczkó Mihály elnök is to­vább marad hivatalában. A szövetségi kapitány vi­szont Mészöly Kálmán! Bicskeit mindenféle bírósági végzés ellenére felmentették munkavégzési kötelezettsége alól, így nem kell bejárnia a szövetségbe. Fizetését azonban szerződése lejártáig — 1992 nyaráig — kapja az MLSZ-től, hacsak addig nem változtat munkahelyet. A tengeri kígyóvá vált ügy azonban még további meg­lepetéseket tartogathat. ugyanis Bicskei — mint a tévében is megerősítette — tovább folytatja harcát. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal átképzéssel foglalkozó szakemberei cél­szerűnek tartják a felnőtt- oktatás szerkezetének teljes átalakítását. Lényege, hogy a többéves képzési idő, a gyakorlati óraszám növelé­sével, lényegesen lerövidül. Gyorsított tanfolyam szer­vezését tervezik például a szociális gondozói, ápolónői képzettség megszerzésére, ä banki számítástechnikai fel­készítésre. Málnámé Mester Ágotát kérdeztük a megyei munka­ügyi szolgáltató irodából, ír­nak-e ki pályázatot íaz el­méleti és gyakorlati képzés megszervezésére ? — Egyelőre nem. Megtör­téntek a felmérések van rá igény. Csakhogy akkor len­ne realitása az ilyen átkép­zésnek, ha tudnánk rögtön munkahelyet is biztosítani. (Folytatás az 1. oldalról) tányságot. A megrémült szomszédok ugyanis nem tudták mire vélni, hogy lö­vések dörrennek az esti nyugalomban! így azonnal jeleztek a rend őreinek, akik azonnal a helyszínre vonul­tak. Somogyi Szabó János — akit egyébként magába zár­kózott embernek ismernek a településen — fegyver nél­kül fogadta a rendőröket. Addigra ugyanis befejező­dött esti különműsora: egy Start típusú riasztópisztoly­ból leadta a hat lövést — a levegőbe. Lehet, hogy vad­libákra célzott, netán szarkákat akart ijesztgetni, mindez a szomszédok rémü­letén nem enyhített. A helyszínre érkező jár­őrök véleménye szerint So­mogyi úr lövöldözése előtt többször is a pohár feneké­re nézett. Lehet, hogy ez adta az ötletet különleges játékára. Az viszont különös, hogy el sem tudta képzelni: miért érkeznek hivatlan lá­togatóként hozzá a rend­őrök ? Még hogy ő lőtt? Ilyen hazugságot! A férfi min­dent tagadott. Talán azt is elmondta, hogy életében, nem látott még fegyvert, ’tán a tévét is lekapcsolja, ha krimit, vagy háborús fil­Az idézett szavak a men­tők, tűzoltóság és a megyei rendőrkapitányság ügyele­teseitől kapott tájékoztatás­ban hangzottak el tegnap lapzárta előtt. — Szokványos, esemény­telen nap volt a tegnapi, még balesethez sem kellett kivonulnunk — tájékozta­tott Madarász Zoltán, a mentőszolgálat ügyeletese. — Csendes nap volt a kedd, tűzoltóalegységeink­nek nem kellett kivonul­niuk — mondta Molnár Jó­zsef tűzoltó főtörzsőrmes­ter, a megyei parancsnok* ság ügyeletese. — Sajnos, újabb bom­bariadó volt Salgótarjánban. Tegnap 9 'óra 19-kor egy ismeretlen férfihang beje­lentette, „hogy a Madzsar — Tartjuk a kapcsolatot a vállalatokkal. Amikor jelen­tik nekünk a létszámleépí­tést, megkérdezzük, azzal, hogy leépítettek, van-e szük­ségük más szakmájú cso­portra ? — Ha munkanélküli jön hozzánk, és nem tudunk munkahelyet ajánlani neki, az az első kérésünk, jelöljön meg három szakma típust, amire vállalja az átkép­zést. — Milyen esélyei vannak az átképzetteknek az elhe­lyezkedésre? — Salgótarjánban egy pél­dát tudok erre mondani: a bányából egy csoport motor­fűrész-kezelői tanfolyamot végzett a TIT-ben. ők már dolgoznak is egy kft.-nél. Ez, sajnos, még nem 'ne­vezhető gyakorlatnak! met mutatnak. Ám a rend­őröket a mese nem elégí­tette ki. Tették ilyenkor szokásos dolgukat: házikuta­tást tartottak, hátha mégis találnak valamit... Gyorsan kiderült, hogy a lövöldözést bejelentő szom­szédok nem okoztak vaklár­mát. Hamarosan egy „mini” fegyver- és lőszermúzeum gondosan eldugott darabjai kerültek elő. Ezek között egy egészen ügyesen kivite­lezett házi készítésű fegy­ver, kispuskalőszerek és üres hüvelyek is. Somogyi Szabó úr, aki eddig taga­dott és szívélyesen hellyel és borral kínálta a rendőrö­ket, ekkor úgy döntött: ha már semmit sem fogadnak el vendégei, beismeri, hogy tényleg lövöldözött. A diósjenői férfi arra már nem adott magyarázatot, miért szórakozott a pisz­tollyal. Egyet azonban nyo­matékosan kért: mielőbb szeretné viszontlátni a házi készítésű fegyverét, mert az családi ereklye! Eme óhaja biztosan nem teljesül, ellen­ben az bizonyos, hogy az elkövetkező napokban, he­tekben elsősorban a válasz­adásra kell felkészülnie. Az ügyben a rendőrség szakértők bevonásával foly­tatja a vizsgálatot. megyei kórház területén bombát helyeztem el’’. — Az ügyben a Salgótar­jáni Városi Rendőrkapi­tányság a szükséges intéz­kedéseket a megyei kórház dolgozóinak bevonásával megtette. A kórházépület át­vizsgálása során robbanó­szerkezetet, vagy erre uta­ló eszközt nem találtak. Az ügyben folyik a rendőrsé­gi vizsgálat — tájékozta­tott Forgó András rendőr őrnagy, a megyei rendőr­főkapitányság ügyeletese. Tőle tudtuk meg, hogy sú­lyos közlekedési baleset sem történt, csupán Drégelypa- lánk térségében volt egy könnyű sérüléses baleset, melyről jelentést kapott az ügyelet. R. A. Az Országgyűlés határozata a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét aggasztónak ítéli, és aggodalmát fejezi ki, hogy a nem­zeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogi igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész térség demokratizá­lódási folyamatait és a jószomszédi kap­csolatok új alapokon történő kiépítését. Felhívja a Magyar Köztársaság Kor­mányát. hogy — folytatva az ország nem­zeti kisebbségek jogainak nemzetközi és különösen 'európai szintű kodifikálására tett erőfeszítéseit — kezdeményezzen tár­gyalásokat a szomszédos államok kormá­nyaival a nemzeti kisebbségek jogaiénak védelméről szóló kétoldalú, illetve regio­nális szerződések kidolgozásáról. Ennek során támaszkodjék a legkorszerűbb eu­rópai kisebbségvédelmi egyezmények (pél­dául Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia között) tapasztalataira és az alábbi elvek­re: — a Magyar Köztársaság elkötelezett az ENSZ-alapokmány céljai és elvei, az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi doku­mentumok. valamint a helsinki záróok­mányban foglalt elvek és iaz európai biz­tonsági és együttműködési folyamat kere­teben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása és a gyakorlatban való alkalmazá­sa mellett. — a nemzeti kisebbségek jogainak tisz­teletben tartása nem képezheti egy állam kizárólagos belügyét, ezért szükséges, hogy az anyanemzetnek a nemzeti kisebbségei sorsa iránt érzett felelőssége és törődése szerződéses nemzetközi jogi keretet nyer­jen, — alapvető fontosságú a nemzeti ki­sebbségek identitásának védelme és fej­lesztése, a térségben élő nemzeti kisebb­ségek egyéni és kollektív jogainak törvé­nyes biztosítása, a közéletben és saját ügyeik eldöntésében való részvételük, ön- szerveződésük és önkormányzatuk keretei, így kulturális autonómiájuk törvényes ga­rantálása, a nemzetiségi igények kielégí­tése, az anyanyelv használata, az oktatás, a kulturális élet, a vallásgyakorlás és a tájékoztatás terén. A Magyar Köztársaság Kormánya a hel­sinki folyamat szellemében 'és vállalt kö­telezettségei végrehajtásaként legyen kész kétoldalú szerződésekben garantálni az emberek és eszmék szabad áramlását, beleértve a nemzeti kisebbségek akadály­talan kapcsolattartását is. Nyújtson segít­séget a szomszédos országokban élő ma­gyar nemzeti kiebbségek igényeinek kielé­gítéséhez, és kérje ugyanakkor a szomszé­dos országok támogatását a Magyaror­szágon élő nemzeti kisebbségek igényei­nek kielégítéséhez. A Magyar Köztársaság Országgyűlése bírálattal illeti az elmúlt évtizedek ha­zai kisebbségpolitikai gyakorlatát, és fel­kéri az új kormányt a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak — beleértve a megfelelő parlamenti kép­viseletüket is — intézményes biztosításá­ra terjesszen mielőbb javaslatot az Or­szággyűlés elé. A Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy a fenti célok megvalósítása hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságok regioná­lis és egyetemes érvényesüléséhez, a Ma­gyar Köztársaság és valamennyi szom­szédja közötti jó viszony megteremtéséhez, a kelet-közép-európai térség békés együtt­működésén alapuló demokratikus fejlő­déséhez, az európai biztonság és stabilitás erősítéséhez." (— dudellai —) Esti különműsor Diósjenőn (vaskor) A 04, 05, 07 jelenti „Bombariadót csendes eseménytelen nap"

Next

/
Oldalképek
Tartalom