Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-04 / 2 . szám
4 zz^zznzy I 1990. ÁPRILIS 4., SZERDA MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ : 8.0»: Énekszóval, muzsikával 9.05: Tea hármasban 10.05: Örökzöld dallamok 10.54: Édes anyanyelvűnk 11.05: összeomlás és újrakezdés. 12.20: Ars poetica. Életéről és műveiről beszél Lendvay Kam illő zeneszerző. 12.55: Rólunk van szó! 13.05: Regi magyar muzsika 13.30: Jaj, szivem gyötretmt... 14.10: Művészlemezek 15.05: Haza és haladás 14.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 17.05: PoggyászTudnivalók utazóknak. 17.30: Klasszikus operettekből. IS.00: Esti magazin. Sport. IS.20: Népszerű hangszerszolok. lf.20: A Rádiószínház bemutatója. Lili Hofberg. Rádiójáték. 20.18: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 81.05: Nabucco. Részletek Verdi operá- . jából. *2.00: Hírvilág. Hírek, tudósítások, kommentárok, sport. . . *3.0.»} Flamand kórusmu/.sik’t PETŐFI RÁDIÓ: 1.05: Merre van Jofelé? Rádiójáték. 8.47: A Magyar Rádió és* Televízió gyermekkórusa énekel. f.03: Híres énekesek operett- felvételeiből. ».50: Akár hi-fi, akár nem... 11.03: Slágerfilmek — filmslágerek. 11.30: Hajszálgyökerek. 12.00: Jó ebédhez szól aj ttot*. 13.03: Gratulálunk. Köszöntjük kitüntetett művészeinket. t. rész. 14.00: Vetélkedik ma la még*. Mesejáték. 15.03: Zenerulett (Élő). Szórakoztató, zenés’délután. 17.03: Népdalkörök pódiuma. 17.33: Virágok varázslója. 18.00: Mozimagazin. H.03: Garázs. A mikrofonnál: Nagy Feró. 13.33: Albumajánlat. 20.30: Egy hajóban. 31.03: Esti kívánságműsor. 22.00: Hiánypótló. Blues-, jazz-, rockkülönlegességek. 23.03: Sporthíradó 23.10: övön alul... Magunk közt a szexről. BARTÓK RÁDIÓ: 1.15} Komolyzenei kívánság- műsor. 10.10: A kamarazene kedvelőinek. ILI»: Luganói tavasz, I98ő. A XVIII. század zenekarának hangversenye a Kongresszus palotában. 12.58: Mozart operáiból. 14.10: Szvjatoszlav Richten el Szibériában. Útijegyzet. 14.48: Legszebb kórustelvételeinkből. 15.15: Magyar előadóművészeink felvételeiből. 18.05: ..Ridegnek kellett lennem...” Portrévázlat Szántó Juditról. 17.05: Kapcsoljuk a... stúdiót (Élő). Kb. 18.05: Szoprán áriák 18.30: V rnaterinskom jazyku. ■ A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19.03: Luzerni fesztivál, 1989. VII/1. rész. 20.41: Eberhard Büchner operaáriákat énekel. 21.00: Nevek ürügyén. 22.00: Arturo Toscanini hangverseny-felvételeiből. 23.12: Bemutatjuk Charlie Hadén ..Csend”(Silence) c. új dzsesszle- mezét: MISKOLCI STÜDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek Időjárás. (5.15: Információk. 8.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Kiss László jegyzete. Szerkesztő: . Zakar János. 16.30—18.30: Kereskedelmi, információs. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV I.: 9.15: Képújság 9.20: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.25: Harmas ..csatorna”. IV 2. rész: Állatok és szörnyek a mitológiában. Jankovics Marcell sorozata. A hal (ísm.) 10.1«: ..Claudius twistéi...” Márkus László műsora. • 1943.) (ism.) (FF.) 10.50: Stúdió ’90. A Televízió kulturális hetilapja (ism.) 11.50: Képújság 16.10: Képújság 16.20: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora. 16.30: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora. 16.35: Pallesen- és Pílmarkshow. Dán szórakoztató film. 17.05: Rejtett örökségünk. (Ismeretterjesztő film). 47.30: Újabb történetek a kiskertekről. NDK-tévé- filmsorozat. VII/7. rész: Megkésett találkozás. 18.35: Reklám 18.40: Magyar tájak. Sárköz. 13.10: Esti mese. A csillagszemű Juhász. Magyar népmesék. IC. Magyar rajzfilm. 13.20: Reklám 13.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Van öt perce? Schubert: Erlkönig. 20.10: Corvin Mátyás. Fíigedi Erik történész műsora. 20.55: Reklám 21.00: Univerzum-. Kozmikus balett. «1.20: így jöttem. Magyar film (1964.) (FF.) 23.05: Híradó 8. ■ ! TV Kudlik Júliával éa Dömsödi Gáborral. 17.»0: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene 17.45: Torpedó. Telefonos játék. 11.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 1. Emma és a nagypapa. Február. Angol klsfllm. 2. Dixi. A szörny. Magyar rajzfilm. 5. Vrungel kapitány kalandjai. XIIl/2. rész. Szovjet rajzfilmsorozat. 18.46: Tv 2. 10.00: Gyermekrablás a Palánk utcában. Magyar film. 26.28: Tv 2. Benne: Rockkalapács. A heavy metal-rajon- gók műsora, amelyben a műfaj magyar és nemzetközi sztárjai láthatók. 81.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. ít.JO: Napzárta. 22.15: Most és mindörökké. Amerikai tévétilmsoro- zat. III/l. rész. (Csak felnőtteknek!) 28.50: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 0.00: Iskolásoknak 10.55: Csak nőknek 16.25: Jegyzetfüzet 16.45: Kék fény 17.25: A nap percei 17.40: Hatan voltunk. Tv-sorozat. 18.45: Sorozat a dohányzásról. 10.00: Esti mese. 19.30: Híradó 20.00: Dok.-film. 20.20: Akii Miklós. Magyar film. 21.55: San Remo. 1990. 2. rész, felvételről. 2. MŰSOR: 16.25: Csehszlovákia—Egyiptom. Labdarúgó-mérkn7A<! 18.20: Tv-áliatkert. 18.40: Reklám a reklámnak 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Megnevezés nélkül. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Megnevezés nélkül. Folytatás. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi; Túl a csúcson. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Kamara: Janicsárok fogságában. I—II. (16). Színes bolgár történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Csodahús. Színes brazil filmszatíra. — Bátonyterenyei Bányász: A szarvasvadász. I—II. (16). Színes. szinkronizált amerikai film. — Petőfi: Dolgozó lány. Színes, szinkronizált amerikai film. — Pásztói Mátra: Bűnva- dászok. Színes, szinkronizált olasz krimi. Megyénket képviselő együttesek tudásukra méretezett táncokat mutattak be, kiválóan, ritmuso- san, sok .énekkel. A Nóg- rád táncegyüttes a Kárpáttá minősítést kapta. A hagyományőrző csoportok között a kazári és a va - nyarci lett ezüst fokozatú. — Ráca A. — Stadler Árpád tolói mutatni, igazi szövegmondással érzékeltetni. Á zsűri néhány elgondolkodtató észrevételt is tett. Dr. Pesovár Ernő néprajzkutató, Erdélyi Tibor, Lami István koreográfus és a többi zsűritag egyaránt élt ezzel a lehetőséggel. fiatalok méltó módon őrzik a néphagyományokat. A nemzetiségi csoportokat az éló, szép helyi szokások még hitelesebbé tételére kérték. A többi között arra, hogy ne legyenek a bemutatott programoknak „is* meretterjesztő betétjei, néprajzos elemei”. Ezzel Mámedencére jellemző tánc- anyaggal varázsolta el at résztvevőket. Külön elismerő oklevél* lel jutalmazták a szécsé- nyi Boróka néptáncegyüt’ test. a ceredi és a kazári hagyományőrző, a vanyarci nemzetiségi és a bánki Dolina, valamint a Nógrád tánc* és a mihálygergei Ipoly néptáncegyütteseket. A minősítésre jelentkezett csoportokat külön- elvek figyelembevételével minősítette a szakmai zsűri. A szécsényi Boróka tánc* együttes ezüst második fokozatú, a mihálygergei Ipoly az ezüst első fokoz** Több támogatásra lenne szükség * A népfáncmozgalom Nógrád ban Vélemények a szécsényi találknzérél Emlékezete* napol jelenteit múlt hét végén a Szé- csényben megrendezett szövetkezeti néptáncosok XIII. országos területi bemutatója. A részt vevő csoportok két év múlva újra részesei kívánnak lenni az ugyancsak Szécsényben szervezendő országos néptánctalálkozónak. Most a csoportok értékeléséről adunk rövid összegezést. A szakzsűri véleményező, segítő, útmutatást is adó értékelése külön-külőn hangzott el a bemutatón fellépő csoportok sorrendjében. A hagyományőrző csoportoknál kiemelték, hogy a közösségi élet Szokásait jól jelenítették meg, a múlt érté" keit, a szép mozzanatokat új módszerekkel próbálták be* Véleményük szerint örvendetes volt a gyermekcsoportok önállóan és a felnőtt- csoportokkal együtt végzett, olykor játékos bemutatója, melyből az érezhető, hogy a tyás György, a nagykürtösi művelődési központ vezetője is egyetértett, utalva arra, a vanyarciak hűen őrzik a szlovák néphagyományokat, olyannyira, hogy szlovákiai forrásanyag nem is kell a műsoruk megjelenítéséhez. Az értékelés során elhangzott az is, hogy a néptáncmozgalom él megyénkben, de nem kap olyan támogatást, mint általában az ország többi területén. Némi vita volt a kazárt és a ceredi csoportok bemutatójával, de nem a megjelenítéssel, hanem hagyományőrzésük „értelmezésével” és „elhelyezésével”. lEbben nincs egységes országos állásfoglalás. Kávék és kávéházak Mindennapivá vált italunkat, a kávét a civilizált világ mindössze 300 év óta ismeri, pedig ez nem valamely távoli világrészről került hozzánk, hanem csak a Közel- Keletről. őshazája Abesszíniának Kaffa nevű tartománya, melynek lakossága már ősidőktől fogva fogyasztja. Értékét és kereskedelmi jelentőségét az arabok ismerték fel, akik a növényt a 14. század közepén hazájukba átplántálták, és elsőként foglalkoztak a kávé termelésével. A legjobb kávét, a kitűnő illatáról . híres mokkát Dél-Ará- biában termelik. A kávéfogyasztás terjedésével párhuzamosan hamarosan kávémérések is keletkeztek. Az elsők még a 14. században Mekkában és Arábia más helyein tűntek fel. A mohamedán papság azonban nem jó szemmel nézte, hogy a nép a mecseteket elhanyagolja, s inkább a kávémérésekben tölti idejét. A kávét ezért mérges italnak minősítették, fogyasztását a Korán megtiltotta, s a tilalom megszegőit szigorúan büntették. Pedig maguk a papok is éltek ezzel az áloműző itallal, melynek a sokszor hosszúra nyúló és fárasztó vallási szolgálatok teljesítésénél nagy hasznát vették. A kávéfogyasztás a tilalom ellenére rohamosan terjedt, a büntetése^ helyébe a kávétermeles megadóztatása lépett, s a kávé éppúgy nemzeti itallá vált Arábiában, mint a tea Kínában. Nyugat felé azonban a kávé, mint fogyasztási cikk, csak igen lassan terjedt el. A terjedés időjelzőinek — más adat hiányában — a kávéházak felbukkanását tekinthetjük. Konstantinápolyban 1555-ben, Velencében 1640-ben, Londonban 1852-ben, Marseillé-ben 1654- ben, Prágában pedig 1714-ben nyílt meg az első kávéház. Levantei, Szíriái és örmény kereskedelmi ügynökök és hajósnépek voltak a kávé első terjesztői. Érdekes, hogy Párizsban, ahol a háború előtti időben ezernél több kávéház nyújtotta mind a franciáknak, mind az idegeneknek az olcsó szórakozást, a legelsők egymás után megbuktak. A jó borhoz szokott franciák csak nehezen tudtak az új itallal megbarátkozni. A kávét a 18. század elejéig csak Arábiából, akkori egyedüli termőhelyéről lehetett beszerezni. Mivel ezt a cikket a levantei kereskedelem tartotta kezében, a civilizált államok arra törekedtek, hogy maguk termeljenek kávét. Ez azonban nagy nehézségekbe ütközött, mivel az arabok halálbüntetést mértek a növény elviteléért, a kávémagot pedig csírátlanítva bocsátották a kereskedelembe. A növény megszerzése a hollandoknak sikerült, akik azt 1690-ben Jáva szigetén meghonosították, ami olyan jól sikerült, hogy ez a sziget hosz- szú időkre fő termőhelye lett a kávénak. Nem kívánták termesztését monopolizálni, hanem ellenkezőleg, XIV. Lajosnak kávét, a párizsi botanikus kertnek pedig palántát küldtek ajándékba. Ez a küldemény volt az alapja az 1723-ban Martinique szigetén, majd Guadeloupe és Saint Domingo gyarmatokon létesült, s oly híressé vált kávéültetvények- nek. Ceylon, Kelet-India, nemkülönben Jamaika kávéültetvényei 1728—30-ban, a spanyolok brazíliai ültetvényei pedig csak 1815 táján jöttek létre. A pompás kávéházairól híres Bécsben 1683-ig még senki sem ismerte a kávét. Bennünket, magyarokat talán külön is érdekel, hogy ott az első kávéház létrejötte egy hazánkfiának. Kolschitzky Györgynek a nevéhez fűződik. Neki többször sikerült álruhában átjutni a Bécset ostromló török ostromgyűrűn, fontos katonai üzeneteket vitt, és a törökök eltakarodása után jutalmul megkapta az ott hagyott kávézsákokat. Hadizsákmányból eredt tehát az a kávé, mely az első bécsi kávéháznak, és ezzel az oly magas fokra emelkedett bécsi kávéipar megindulásának alapját képezte. Kolschitzky kezdetben utcai árusként mérte a török ősén elkészített kávét, a kannát és csészéket magával hordta. Ez azonban fárasztó mesterség volt, ezért a Dóm utca 3. számú házban, majd a Dóm u. 6. szám alatti „Vöröskereszthez” címzett ház- bah kávéházat nyitott, Kolschitzky, hogy kávéját jobban megkedveltesse, cukrot és tejet is adott hozzá. A kávéházak Bécsben is csak lassan szaporodtak. így például 1700-ban mindössze 4, 1747-ben is csak 11 kávéház volt. A. 19. század elején Bécsben és külvárosaiban 150 kávéházat számláltak. Bolthajtásos, meghitt hangulatú kis kávéházak voltak ezek. közülük legjellegzetesebb a Kelmefestő utca (Färber-Gasse) 8. szám alatti, ma is fennálló Café Him- melstoss. Az empire építészet és világhírű bécsi zene a kávéházakat nagyon fellendítették. A Löwelbástyán és a Népkertben épült Corti- kávéházakban ringatta mámorba a bécsiéket Strauss, a keringőkirály. A bástyafalak lebontása után épült Ring ragyogó kávéházaival csak a pestiek vetekedhettek. Pesten és Budán már a török hódoltság kezdetétől voltak kávémérések, hiszen Szulejmán Padisah még 1535-ben adta ki azt a parancsot, melyben a kávé- ivást az egész török birodalomban megengedte. A török kivonulás után az első pesti kávés egy Popiz Péter nevű rác volt. akinek a mai „rác templom” táján volt a kávéháza. s aki mint kávéfőző. 1690-ben vétetett fel a pesti polgárok sorába. Ked
