Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-03 / 1 . szám

4 IZEFmEJ 1990. ÁPRILIS 3.. KEDD MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.1 Színházi esték Romantikus komédia — a Madách Kamara előadásában 8.05: Hangszemle 8.20: Szonda. Tudományos magazin 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Élő) ll.10: Népdalok, néptáncok 11.30: Őseink kertje. Erdély. Részletek Cseres Tibor regényéből. 8. rész. 12.15: Intermikrofon. Zenés szomszédolás. 13.05: Klasszikusok délidőbei» H.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Ezredforduló A Rádiószínház doku­mentumműhelyének műsora. 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. 16.15: Muzsikáló természet. 16.20: Vesszőparipánk. A cselgáncs. 17.05: Politikamentes tudo­mány? 18.00: Esti magazin. 18.30: Háttér. 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. Művészet- és művelődéskritika. 19.50: Hajszálgyökerek. 20.05: Sokszemközt az egész­ségről. t0.34: Legenda és valóság. Száz éve született Ben- jamino Gigli (XII/3.). Középhullámon: 21.05: Mátyás király halálá­nak 500. évfordulóján. Az URH-sávon: 21.05: Közvetítés a Magyar­ország-Bulgária jégko­rong-világbajnoki mér­kőzésről. , 22.00: Hírvilág Hírek, tudósítások, kommentárok, sport. 22.30: Rádiókabaré Kft. 23.32: A kolozsvári magyar opera története. PETŐFI RADIO: 7.35: Sportreggel 8.05: Rivaldafényben. Eisemann Mihály. 9.03: Társalgó. ötvenhét perc iroda­lomkedvelőknek ! tö.oo: Operettkedvelőknek. 10.30: Versarchívumunkból. 11.03: Hely kereső. 1 Esélyekről, lehetőségek­ről. fiataloknak! 11.20: Apró-cseprő gyerekek­ről. 11.40: Ki kopog? A Gyermek rádió mű­sora. i2.oo: Asztali muzsika 13.03: Popzene sztereóban. 14.00: Betütenger. 15.05: Csúcsforgalom (Élő). 17.03: Tárcsázz! 17.30: Hely kereső. Esélyekről, lehetőségek­ről. fiataloknak! 18.30: Popregiszter. 19.03: Táncházi muzsika 19.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet. 20.0«: Heavy metal-magazin (Élő). 21.03: .Jegyzet 21.13: Rólunk van szór 21.20: Nótakedvelőknek. Muzeális felvételek. 23.03: Sporthiradó 23.10: Zeneközeiben a mag­nósok. BARTÓK RADIO: 9.10: Kosa Gábor ütőhang­szeres hangversenye a zeneakadémia kister­mében. 10.22: A magyar nyelv száza­dai. Kurucellenes gúnyversek. 10.37: Nyitott ablakok 10.50: Zenekari muzsika 12.05: Medea. Részletek Cherubini operájából. r 13.00: Zöld ing és ezer ko­libri. Dokumentum­műsor. 13.48: Labirintus. Zenei rejtvények fiata­loknak ! 14.03: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsi­kálnak. 14.12: A Magyar Rádió és Te­levízió énekkara éne­kel. 14.52: Szvjatoszlav Richter zongorázik. XXV 4. rész. 16.05: Szimfonikus zene. 17.00: Kapcsoljuk a ... stúdiót (Élő) . Hangverseny Haydn műveiből. KD. 18.00: Haletlzene — operák­ból. 18.30: Na m.uernjem jeziku. A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemze­tiségi műsora Pécsről. 19.05: ln der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi mű­sora Pécsről. 19.35: Barokk zene 20.35: Az éjszaka csodái. 20.45: Külföldi tudósoké a * szó. 21.00: Nürnbergi orgonahét 1989. IV/4.. befejező rész. 23.05: Zenekari operarészle­tek. 23.29: A Rádiózenekar kama­raegyüttese játszik. MISKOLCI STÜDIÖ: 3.53: Műsorismertetés, hírek. Időjárás. 6.15: Információk. 8.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek, lapszemle. 8.43: Tájak, sorsok, életképek. 7.30: Szóvá tették, megkérdez­tük. 7.45: Kiss László Jegyze­te. Szerkesztő: Zakar János. 16.30—18.30: Kereskedelmi. In­formációs. zenés műsor. 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíja­soknak. 0 9.10: Mister Manhattan. Woody Allen. Amerikai film (ism.) 10.05: Salzburg, az ünnepi játékok városa. NSZK-film. 10.55: Mozgató. 11.05: Képújság 16.50: Képújság 17.00: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél-du­nántúli hírek, infor­mációk, események. 17.10: Nachrichten. Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora. 17.15: Ecranul nostru. A szegedi körzeti stú­dió román nyelvű nemzetiségi magazinja. 17.45: Számadás. Gazdasági negyedóra. 18.00: RTV-közönségszolgálat 18.05: XX. századi irányzatok. Képzőművészeti filmso­rozat. Klimt és a sze­cesszió. NSZK-fiim. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. Frakk. Macskabál. Magyar rajzfilm. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tövismadarak. Amerikai tévéfilmso­rozat. X/4. rész. 20.50: Reklám. 20.55: Stúdió '90. A Televízió kulturális hetilapja. 21.55: Nemzetközi stúdió. Kb. 22.45: Híradó 3. TV 2.: Endrei .Judittal és Aigner Szilárddal. 17.0«: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene Teledoktor. Orvosi tanácsok 17.45: Torpedó. Telefonos játék. 18.0«: Telesport. 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya! A meri kai ra j zf il mso­rozat. 1. Heten, mint a gono­szok. meg még kettő. 2. Kalauz kutyaszdritó- ban. 3. Azok a fránya mo­dern masinák. 18M: Tv 2. 19.00: Hello. Einstein. Francia—magyar tévé­filmsorozat. IV/l. rész 19.53: Tv 2. 20.30: Fejezetek az első vi­lágháborúból. Ameri­kai dokumentumfilm­sorozat. XXVI 25. rész. Háború a háború után. (FF.) 20.54: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.55: Napzárta 22.40: Egy vendégjáték képei. Ütőn a Rock Színház. 23.02: TV 2. 23.05: Gondolkodó. A Televízió tudomá­nyos folyóirata. Kb. 23.50: TV 2. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Tv-játék (ism.) 10.30; Sportvisszhangok (ism.) 11.40: Tévébörze 16.50: Fiatalok pódiuma. 17.40: A nap percei 18.00: Hatan voltunk. Tv-sorozat. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A félelem megreme- gése. Cseh film. 21.40: Dók.-film. 22.30: Koncert. Komolyzene. 2. MŰSOR: 16.35: A televízió zenei szó­tára. Sorozat. 16.50: Kapcsolatok stúdiója. Ifjúsági műsor. » 18.00: Esti mese 18.10: Jegyzetfüzet. 18.30: Angol nyelvtanfolyam 19.00: Tanácsadó 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Téma. Feliratos szovjet film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Túl a csúcson. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm. — Apolló Kamara: Janicsárok fogságában. I—II. (16). Színes, bolgár történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Kamara: Csodahús. Színes brazil film­szatíra. — Bátonyterenyei Bá­nyász: A szarvasvadász. I—11. (16). Színes, szinkronizált ame­rikai film. — Pásztói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól: A fehér szörny búvóhelye (18). Színes, látványos angol horror. — Rétság: Kemény fejű. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. Die csak beszélj, mondj is valamit! (Kjs illemtan — nemcsak fiataloknak) A beszélgetésnek, társal­gásnak. szófűzésnek néhány íratlan szabályát érdemes megszívlelni és betartani. 1. Ne csak beszéljünk, hanem mondjunk is vala­mit! Akinek gyorsan pe­reg a nyelve, még nem biztos, hogy jó társalgó. Szólhat valaki röviden, ve­lősen is értelmes, érdekes dolgokról. 2. Ne igyekezzünk a be­szélgetésnél magunkat min­denáron előtérbe tolni. A társalgás — miként a neve is mutatja — társas cse­lekvés. mondhatnánk: tár­sasjáték. amelyben minden­kit megillet a részvétel joga. 3. Ne hozzunk szóba má­sok számára abszolút ér­dektelen, unalmas. vagy* idegen témákat. Érdektelen emberekről szóló történe­tek éppoly unalmasak egy harmadik személynek, mbit szakmai jellegű, a másik számára érthetetlen fejte­getések. 4. Ne hivatkozzunk olyan ismeretségekre. amelyek hencegésszámba mennek. Különösen ne. ha még nem is igaz. Ne dicsekedjünk kalandjainkkal, hőstetteink­kel. sikereinkkel. Jobb. ha „kiválóságunkat” mások is­merik el. mintha magun­kat emeljük dobogóra. 5. Ne szakítsuk félbe a másikat beszéd kődben (még ha erre a neveletlen­ségre a tévében is gyak­ran látunk példát), de ha bennünket félbeszakítanak, vegyük észre magunkat: bizonyára terjengősek, vagy nevetségesek voltunk. 6. Ne hadonásszunk. és ne kézzel-tábbal beszéljünk! 7. Ne kiabáljunk, de ne is motyogjunk érthetetlenül! R. Ne pletykáljunk, ne híreszteljünk másokról rosz- szat. Nem illik visszaélni azzal, hogy az illető nincs közöttünk, vagy éppen ki­ment a szobából. 9. Beszélgetés közben ba­rátainkat megbírálhatjuk, figyelmeztethetjük őkel gyarlóságaikra, de ne lec­kéztessük őket. különösen nem. ha mi magunk sem vagyunk vétlenek. 10. Ne licitáljunk rá a másikra, hogy ..ez még sem­mi, én jobbat mondok". Ne legyünk mindent jobban tudó, fontoskodó „észkom­bájnok". akik oda se figyel­nek a másik közlésére. A legtöbb ember elisme­ri a tudást, a műveltséget. Szívesen tanul is az oko­sabbtól. A télnek is vannak elö- ** nyei, örömei, szépsé­gei, de ilyenkor már min­denki várja a tavaszt. így van ez olyan években is. amikor szinte egész télen vastag fehér hő fedi a föl-' det, csikorog a fagy, és gyak­ran süt a nap, meg olyankor is, amikor „fekete” a kará­csony, szürke az ég, nedves, ködös a levegő. Télen a természet „halott", vagy legalábbis alszik, és nö­vény, állat, ember egyaránt az ébredést, a „feltámadást" várja. Mit jelent a tavasz az em­bereknek? Kézzelfogható formájában azt az időszakot, amikor enyhül a hőmérséklet és kevesebbet kell fázni, amikor kiléphetnek a négy fal közül a szabad levegőre, amikor elkezdheti a földmű­ves a tavaszi vetést, és a kőműves az építkezést; ami­kor nemsokára ! már friss zöldség terem, és virágok tarkítják a mezőt, és ma- dáfdal vidítja fel a kedvün­ket. Átvitt értelemben pedig az új élet sarjadását, a han­gulat pezsdülését, az újra­kezdést, a megújulást, az életerőt, életörömei Szinte biztos volt, hogy a Jövőre, veled, ugyanitt vi­lágsikere után Bemard Sla­de megpróbálkozik egy újabb bravúrdarabot írni, a Madách Kamara Színház pe­dig bemutatja Schütz lla és Sztankay István főszereplé­sével. Azt is előre lehetett „borítékolni”, hogy az új darab nem éri el az előző színvonalát s az • előadás sem lesz olyan frenetikus hatású. Ugyanis csak ritkán és kivételes tehetségű írónak sikerülhet megismételni — pláne felülmúlni — a nevé­vel összeforrott kiugró tel­jesítményt. A Romantikus komédia a bizonyítás jegyében született és cselekménye — minden bizonnyal — ettől vált mes­terkéltté, erőltetetté. Jason. a sikeres színpadi szerző esküvőjére készül éppen, amikor váratlanul beállít hozzá egy vidéki tanárnő, Phoebe, aki saját színdarab­ját szeretné véleményeztet­ni a nagyrabecsült mester­rel. Jason fantáziát lát a lányban, maga mellé veszi társszerzőnek és ettől kezd­ve egy különös munkatársi - baráti kapcsolat alakul ki közöttük, közös sikerek és bukások részesei lesznek. Időközben Jason házassága zátonyra fut. Phoebe férj­hez megy egy érte rajongó újságíróhoz és úgy látszik, hogy a társszerzők útja örök­re elválik. Azonban újra ta­lálkoznak, s kénytelen-kellet­len bevallják, amit önma­guk előtt is évekig titkoltak: szeretik egymást... Az eseménytelen, váratlan fordulatok nélküli történet nem elégséges egy három- feivonásos vígjátékhoz, s a kanadai író bőbeszédűségére utal. A túlírt, már-már unalmas darabot a helyen­ként szellemes — önálló éle­tet élő — szöveg, két jó sze­nap fényesebben süt a feb­ruári szürkeség után. való­ban vidámabb lesz az em­ber. Ha a sok fehér, fekete, szürke, barna után zöld fol­tokon — fűcsomón, sarjadó gyomon, pattanó; rügyön — akad meg a szem, az pihen­tető, megnyugtató, üdítő, vi- dámító élmény. Ezt majd fo­kozza az első tavaszi virá­gok sárgája, kékje. Nemrégiben valaki feltet­te nekem azt a különös kér­dést: hamarabb jön-e el a tavasz, ha nagyon várjuk? A meteorológus erre szigorú nemmel felelne: a tavasz jöt­te nem tölünk függ. A pszi­chológus ezt még tovább fo­kozná: annál később érkezik meg, minél jobban várjuk. Ismert jelenség, hogy lassabb- nak érezzük az idő múlá­sát, amikor valamiből már nagyon elegünk van, és tü­relmetlenül lessük-várjuk egy új dolognak a bekövetkeztét. rep és két kiváló alakítás menti meg a bukástól. Schütz lla ezúttal is re­mekel Phoebe alakjában Különösen az előadás eleji szituációkban van elemé­ben, amikor gátlásokkal te­li, csetlik-botlik a nagynevű író előtt. Rlményszerű, aho­gyan zavarában hunyorog, ahogyan segíteni igyekszik az esküvői kelléktárat — ké­zelőgombot, nyakkendőt — Jasonra erőltetni. Kacagtató pillanatokat szerez társszer­zői minőségében is: a sildes sportsapkában akkurátus fekvötámaszokat végezve a találóbb, kifejezőbb gondola­tok érdekében. Schütz Ha nagy érdeme, hogy a Jövő­re, veled, ugyanitt több mint négyszáz előadása és a Ro­mantikus komédia közel négyéves szériája után még mindig frissnek tűnik. Sztan- kay István viszont — száz­harminckét előadást követő­en — belefáradt az újabb Slade-főszerepbe, átengedve azt Székhelyi József nek. A közönség csak nyert ezzel, mert Székhelyi éppoly jó Jasonként, mint Sztankay volt a Jövőre, veled, ugyan- itt-ben. Játékintelligenciája, mozgáskultúrája révén hús­vér figurát teremt az író­ból, egyszerre érzékeltetve annak magasröptű — ese­tenként fölényes — szelle­miségét és esendő, szemér­mes. testi-lelki bajokkal gyötrődő emberi mivoltát. Semmi különöset nem csi­nál annak érdekében, hogv hitelesnek tűnjék és mégis — vagy talán éppen ezért — sikerül természetesnek lát­szania. Azért viszont nem Schütz Hát és Székhelyit le­het okolni, hogy ők látható­an kevésbé lelik örömüket, privát passziójukat Phoebe és Jason megformálásában, mint annak idején a Schütz —Sztankay páros Doris és George szerepében. Én mégis egy halk igen­nel válaszolnék1 a kérdésre, mert a tavasz érkezése nem egyértelmű dolog. A tavasz nem egy szem- pillantás alatt száll le a földre, mint a repülőgép. Lassan haladj mint a cser­mely, óvatosan lopakodik, mint a macska, fokozatosan vált színt, mint a hajnal. Előbb észrevétlenül megduz­zadnak kissé a bokrokon és fákon a rügyek, majd foko­zatosan halványzöldre vál­tanak, lassanként kibomla- nak, később kinyílik a sok színes virág. Aztán megje­lennek a zümmögő méhek, egyre kékebb lesz az ég, egy­re ragyogóbban süt a nap. Tavasz a meleg, harsányzöld, sok színnel virágzó, gyöngy­virág- és orgonaillatú május; tavasz az apró levélkéket bontogató, bárányfelhőket kergető április; de tavasz már a március is, amikor először hoz friss földszagot A Romantikus komédia többi színész közreműködő­jét — Békés Dalát, Su- nyovszky Szilviát. Vass Gá­bort és Zentai Lillát — a szerző gyakorlatilag statisz­taszerepre kárhoztatta. Ki­zárólag azért jelennek meg a színen, hogy logikai magya­rázatát is adják a főhősök egymásra találásának. Pethes György rendezése sok apró ötlettel sent tud igazán lendíteni a darab von­tatott tempóján. Azt teszi, amit az ilyen nehézkes for­gatókönyv esetén tenni le­het: hagyja kibontakozni a két központi figurát, teret enged Schütz és Székhelyi játékkedvének. Dicséröen kell szólni Fel- kai Anikó remek, karaktert- záló erejű jelmezeiről. Su- nyovszky Szilvia szinte ma­nökenszerepet tölt be a mutatós, ízléses ruhák fel­vonultatásával. Fehér Miklós egy színhelyű díszlete illesz­kedik a bulvárkomédiához. Bemard Slade újabb víg­játéka csalódást okoz azok­nak, akik a Jövőre, veled, ugyanitt elementáris humo­rával, bájos hangulatával sze­rettek volna újra találkozni. A salgótarjáni közönség zö­me azonban a Schütz—Szék­helyi kettős kedvéért váltott jegyet a bérleten kívüli elő­adáshoz s kellemesen szóra­kozott. Ismételten igazoló­dott a darabbéli írópáros arc poeticája is a romanti­kus komédiák népszerűségé­ről. A sikerben azonban a szerencsés dátumnak is le­hetett némi szerepe: a .vá­lasztásokat követő este az emberek — úgy tűnt — igé­nyelték a kikapcsolódást a tömény politikából s — a mű gyengéit mintegy feledve —1- szívesen felejtőztek jóízű ne­vetésbe. a szél, és hófoltok, meg szá­raz füvek közül bújik ki a hóvirág után a sárga télte­mető, meg a fehér és lila- keltike. Ha tehát valaki nagyon vár­ja, és nemcsak kifejlett pom­pájában tiszteli, hanem sze­rény kezdetén, a legapróbb jeladásain át is felismeri a tavaszt — annak jó néhány nappal előbb jön el! így a tavasz igazi első hírnökei nem a vjrágok és a madarak, hanem a bokrok zöldesre duzzadt rügyei, és a napsü­tötte kert végében kisarjadó árvacsalán, meg a tyúkhúr. A tavasz első hónapjai a március, eléggé ellentmon­dásos hónap, magában hor­dozza a tél emlékét (mely még vissza-visszatérhet haj­nali faggyal, futó hózápor­ral), és az igazi tavasz ígé­retét. Ezt örökítette meg Tóth Árpád is Március című versében: „Drága, szép, vad hónap, mely még hóval csapkod, / De félkézzel már a rügyek selymén kapkod, / Nyílik a kénytelen hosszú szobafog­ság, / S édes szájjal kurjant az ifjú Szabadság.” Dr. Ignác* Piroska Dr. Csongrády Béla — Itt az ideje, hogy újólag meghatározzuk, kit lehet normális embernek', illetve kit kell abnormá­lisnak tekinteni. Az ame­rikai pszichológusoknak ez a nyilatkozata egyúttal hadüzenet is a múlt el­len; vagyis az 556 kér­désből álló teszt már nem alkalmas a normális em­ber meghatározására, öt­ven esztendeig ugyanis ez volt a meghatározó, 16 és 65 év között ennek alapján rajzolták meg az átlag amerikai képét, „öt­ven év alatt megváltozott a társadalom, s változott Ki a normális ? az emberi magatartás is." Vagyis a mértékadónak tekintett teszt hitelét vesz­tette azok előtt, akik a nukleáris erőmüvek. re­pülőtéri irányítótornyok. Űrrepülőgépek, vagy éppen ClA-összejövetelek részt­vevőinek, személyeinek el­meállapotára kíváncsiak. Nyomós érv a változtatás mellett, hogy ha a régi vizsgálati módszer e kér­désére: „Normálisnak te­kinthető-e az a nő, aki katona akar lenni?" — valaki igennel válaszolt, az a teszt szerint abnor­málisnak tekinthető. „S minthogy a társadalomban kimutathatóan nőtt az ag­resszivitás, a mai átlag­ember viselkedéséhez egye­nesen hozzátartozik, bár a régi szemlélet szerint ez abnormális cselekvés. Ma viszont nélkülözhetetlen tulajdonsága a sikerem­bernek.’’ A pszichológus válaszol Tavaszra várva Ha a márciusi—áprilisi

Next

/
Oldalképek
Tartalom