Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-03 / 1 . szám
7 1990. ÁPRILIS 3., KEDD imnnmj Ökölvívás, NB ll-es csapatbajnokság Pályáról pályára Döntetlen a Rába partján Győri Dózsa—Balassagyarmati HVSE 14—14 Győr, 200 néző. Eredmények (elöl a hazai versenyzők). Ifjúságiak, 54 kg: iNagy J. ellen Kiss P. a 2. menetben feladta. (Első csb mérkőzésén a gyarmati fiú bátran küzdött, de a nagyobb rutin előtt meg kellett hajolnia.) 2—0. 60 kg: Juhász ellenfél nélkül győzött, mert Kiss L. nem érte el az alsó súlyhatárt. 4—0. 63,5 kg: Németh feladta Mohácsi ellen az 1. menetben. (Egyperces pofonzápor után repült a törülköző.) 4—2. 71 kg: Holt- ner ellenfél nélkül győzött. 4—4. Felnőttek; 51 kg: Ondók ellen Botos Albin pontozással győzött. (Botos leiskolázta sokat szabálytalankodó ellenfelét.) 4—6. 54 kg: Papp pontozással győzött Kolompár ellen. (A győri fiú többet. Kolompár pontosabban ütött: a bírók az előbbit ..díjazták”.) 6—6. 57 kg: Kálmán ellen Botos T. pontozással győzött. (Egv pillanatig se volt vitás, hogy ki az úr a ringben.) 6—8. 60 kg; László ellen Nagy E. feladta az l. menetben. (A nagy adok-kapok közepette egy pontos jobb horog döntött.) 8—8. 63,5 kg: Kaposi ellenfél nélkül győzött. 10—8. 67 kg: Sümegi feladta az 1. menetben Pingitzer ellen. (Másfél perces pofoneső után a Dózsa edzője feladta a kilátástalan küzdelmet.) 10— 10. 71 kg: Pete ellen Pu- ruczki döntő fölénnyel győzött. (Az öreg harcos 4 perc alatt háromszor ütötte le forrófejű ellenfelét.) 10—12. 75 kg: Szilágyi pontozással győzött Gresina ellen. (Kiegyenlített. küzdelmes mérkőzésen a hazaiak felé ..lejtett” a szorító.) 12—12. 81 kg: Kiss pontozással győzött Szvitek ellen. (A gyarmati fiú derekasan küzdött a junior- bajnokkal szemben, de ellenfele gyorsaságban felülmúlta őt.) 14—12. -f 81 kg; Szikora ellenfél nélkül győzött. 14—14. Alaposan felforgatott csapattal indult a gyarmati gárda utolsó idegenbeli mérkőzésére a sereghajtó otthonába. Egy nappal az utazás előtt derült ki ugyanis, hogy az ifjúsági 60 kg-os Varga Péter a Dózsa-kupán elszenvedett veresége után 45 napos orvosi eltiltást kapott, míg a 71 kilós Bacsa családi okok miatt volt kénytelen távol maradni, többen pedig súlyfelesleggel rendelkeztek. Kényszer szülte megoldásként a csapat ifi 54 kg-ban újoncot avatott Kiss Péter személyében. Kiss Lajos megpróbált felhízni 60 kg-ra, de sikertelenül. A felnőtt 63,5 kg kimaradt, így Pingitzer egy, Gresina két súlycsoporttal feljebb indult. A győriek ifi 71 kg-ban és felnőttnehézsúlyban nem indítottak versenyzőt. Zentai László technikai vezető: — Ebben a felállásban csak ennyire tellett. .. Az utolsó mérkőzésünk eredményétől függetlenül már bronzérmesek vagyunk, így a csapat teljesítette az elvárásokat. Meghalt Kerekes Dénes Hatvannyolc éves korában elhunyt Kerekes Dénes, aki hosszú időn át tevékenykedett a magyar asztaliteniszEgy Bajcsy-Zsilinszky úti fiú a Sztahanov Üti Általános Iskolában és Gimnáziumban tanult tovább. Egy év múlva megszüntették Salgótarjánban a kettős intézményt, a diákok aj Madách Imre Gimnáziumba és Szak- középiskolába kerültek. Gör- gényi Miklós testnevelő tanára Szarvas József lett. Nagyon megszerette a fiatalember a kosárlabdát, az érettségi évében az iskola válogatottba is bekerült Az érettségi után Budapestre távozott. Néhány év múlva bátyja Görgénvi Lász- lq példáját követve kosárlabda-játékvezetői vizsgát sport vezetésében, 1957 es 1963 között a szövetség elnöke volt. tett. 1980-ban vezette életé első NB II-es mérkőzését, s e minőségben többször fújta a sípot Tarjádban is. 1983'ban már NB I-e.s játékvezető lett. egv fél év kivételével azóta is a legmagasabb osztályban fújja a sípot. 1988-ban vezette az első női rangadót: Pécsett a PVSK — BSE mérkőzést. Az idén a rájátszás utolsó előtti fordulójában már férfirangadót bíztak rá! A budapesti Toók játékvezetővel a 4. helyezett Atomerőmű SE és a második helyen tanyázó Oroszlány meccsén működött közre! — Miskolrzy — Országos döntőbe jutott a Madách (leány) tornacsapata Lapunk március 14'i számában közöltök, hogy a Madách Imre Gimnázium leány- tornacsapata a megyei versenyt megnyerve kivívta részvételjogát a teröleti bajnokságra. A lányok március 17-én Debrecenben megrendezett tornaversenyen ismét bizonyítottak. Borsod, Hajdú, Heves, Nóg- rád és Szabolcs megye ösz- szesen 11 csapata közül a 2. helyen jutottak az országos döntőbe. Arkossy Annamária testnevelő tanár leányai szorgalmas edzésmunkával, nagy akarással, esetenként a hazai pálya előnyeit is élvező két debreceni csapat közé beékelődve vívták ki a továbbjutás lehetőségét. A tervszerű felkészítést, a tornasport utánpótlással való törődését bizonyítja, hogy a Madách II. csapata ugyanezen a versenyen 8. helyezést érte el. Az országos döntőre a tavaszi szünetben kerül sor Kalocsán. Zsü Görgényi Miklós férfirangadót veretett At országos döntőbe jutott csapat (balról jobbra): Krisch Diánna. Sínk Katalin. Győr- fí Boglárka. Nagy Nóra. Pongrác Eszter és edzőjük Arkossy Annamária. — Rigó felv. — ízletes volt a kecskeméti fütyülős barack — Hagyjál már békén, Pista, én sem ma jöttem le a falvédőről! Bizony, majdnem elküldtem hirtelen Kovács Pistát távolabb eső tájakra, pedig nyugodtan mondhatom, s ezt bizonyé ra mások is alátámasztják, nem vagyok valami nagy kő tekedő, békétlenkedő típus Koké azonban — legalább is akkor még úgy hittem — lóvá akart tenni. Felhívott ugyanis Kecskemétről vasár nap este, akkor, amikor mái az egész napos rohangászás kavarás után annyi humorérzékem sem volt, mint — mit mondjak — aznap reggel, és bezengte nekem, hogy ők bizony 4—0-ra nyertek az alföldi oroszlánbarlangban! Ott, ahonnan a jelenlegi bajnokságban egy híján minden vendégcsapat vert seregként volt kénytelen távozni. Szóval, csaknem letorkolltam a volt tízszeres válogatott szakosztályelnököt, mondván. oké, április elseje van, de ami sok. az már tényleg sok. Kovács azonban erősködött tovább, míg csak hitelt nem adtam a szavainak. Lelkendezve emlegette, miszerint ő sem akart hinni a saját két szemének, azt hitte maga is, hogy valamiféle csalárd ármány: boszorkányság, szemfényvesztés áldozata lett Amit összefutballoztak az üvegesek, azt így elmesélni nem is nagyon lehet. Ezért nem is szaporítja tovább a szót, olvassam el a többit a reggeli újságokból. Kovács István hangjából nem kévés öröm és elégedettség sugárzott. 4—0-ra nyerni Kecskeméten — nos, ez nem lebecsülni való teljesítmény! Különösképpen nem az egy kiesés ellen küzdő társaságnak! Bulyovszky Dezső, az egyesület társadalmi elnöke a csapat felé irá- nvuló rokonszenvet emelte ki: — A fiúk a vasárnap mutatott játékukkal elnyerték a hazai szurkolótábor elismerését is. Ami egészen ritka a labdarúgópályákon, a vesztes csapat közönsége visszakövetelte a mieinket a pálya közepére, s úgy ünnepelte a fiúkat. A levonuláskor több száz sportszerű szurkoló sorfalától övezve, vastaps kíséretében vonultak be az öltözőbe. Nos, ezt a fajta elismerést a sportvezető számára is rendkívüli érzés tapasztalni. Túl azon, hogy nyert a gárda, ez a fogadtatás is megerősít abbéli hitemben. hogy érdemes tovább dolgozni! Nem hallottunk még arról, hogy végül is miképpen született meg a szenzációszámba menő győzelem, amelyet méltán említhetünk úgy. mint a forduló meglepetése! Ezért és erről vontuk faggaXémeth Csaba bombagóljai döntötték el az SKSE— SBTC találkozót. tóra Szalay Miklóst, az üvegesgárda vezető edzőjét a talákozó másnapján. — Szalay úr, gratulálunk, s egyben megkérjük arra, hogy elöljáróban mondja már el. milyen „útravalóval" küldte ki a játékosokat a pályára. — Mindenekelőtt megköszönöm a gratulációt magam és a fiúk nevében, s biztosíthatom arról a város és a megye sportszerető közvéleményét. hogy a jövőben is azon leszünk, hogy rászolgáljunk az elismerésre. És most visszatérve az eredeti kérdésre: mielőtt kivonultunk a pályára, azt kértem a fiúktól, hogy igyekezzenek minél több mozgással megzavarni a hazaiak összjáté- kát. lehetőleg a lekisebbre leszűkítve a kecskemétiek „életterét”. Ügy szólt az egyezség, hogy Baranyi kivételével köteles mindenki védőfeladátot ellátni. Arra törekedtünk elsősorban, hogy a saját kapunkat minél tovább megvédjük a góltól. Nos, az előre eltervezetteket teljes mértékben sikerült megvalósítanunk, és a gyakori ellencsapásainkkal — milyen jó érzés volt látni — rendre megoldhatatlan feladat elé állítottuk a hazaiak tapasztalt, rutinos védelmét. — Hát. ami azt illeti, a találkozó előtt nem is tudom, miféle jelzőkkel illettem volna azt. aki olyat merészel állítani, hogy a szünetben az üveggyáriak már három góllal fognak vezetni... — Elmondom őszintén, magam is elképedve álltam a remek játék láttán. Ezt a produkciót én se néztem volna ki a saját játékosaimból. A helyzetek alapján akár öthat góllal is nyerhettük volna a mérkőzést. Hogyha ilyen módon akartak a fiúk áprilisi tréfát űzni velem, akkor csupán annyit teszek hozzá, hogy hasonlóért máskor sem fogok rájuk neheztelni! — Szép volt ez a győzelem, de hosszú .még a baj* nokság... — Nem ülhetünk továbbra sem a babérjainkon, hiszen nagy harc folyik a bertj- maradás kivívásáért. Ez a mostani siker akkor ér igazán valamit, hogyha a hét végén a vetélytársnak számító Debreceni Kinizsi ellenében sikerül itthon tartani mind a három pontot! B. R. Németh Csaba sántán is eldöntötte... Régen látott nagy tömeget vonzott szombaton délután az SKSE és az SBTC összecsapása a salgótarjáni Kohász-stadionba. A kapukon még az eredeti 15 órai kezdési időpont után is tódultak be az emberek, s ők se maradtak le semmiről, hiszen Urban Árpád játékvezető búcsúztatása miatt mintegy 10 perces késéssel kezdődött az összecsapás. Ami az öltözőkben tapasztalható volt, az tükrözödötj a pályán is. Szinte vibrált a, levegő. A Stécé az első pillanatokban le akarta rohanni vendéglátóit, de nem jártak sikerrel. Pedig az első öt percben akár két góllal is vezethettek volna, ha értékesítik a két szabadrúgást, amit „lőtávolból” ítélt meg a sip- mester. Alábbhagyott aztán a sté- cések kezdeti lendülete. a kohászok egy tanári szabadrúgásáéiul szereztek vezetést, Németh Csaba révén, aki pedig a meccs előtt még alig bírt a lábára lépni, úgy sántikált ki a gyepszónyeg- re. Most pedig kipókhálózta a bal felső sarkot. Nagyot emelkedett az ázsiója sántán is. Hát még a második hasonló lövés után! Hiszen a rosszul felállt sorfal között elzúgó labda Szén kezét is bevitte a kapuba... A második félidőre már nem változott a játék képe. a hazaiak a megnyugtató előny birtokában már nem igyekeztek annyira. Tény, hogy nem is késztették őket túlzott erőbedobásra. Ha helyzeteiket kihasználják, akár gólkülönbséget is javíthattak volna. Így azonban „csak” az történt, hogy a nagyobb erő és tapasztalat magabiztos győzelmet aratott a fiatalos lendület felett. Ez a bizonyos ..csak” viszont azt jelenti, hogy az SKSE tovább* ra is a feljutást jelentő első hely egyik várományosa. A kohászok egyébként ebben a bajnokságban még nem kaptak gólt hazai pályán (900 perc alatt sem!), és az előttük álló riválisokat ebben az immár joggal, oroszlán- barlangnak titulált itthoni környezetben fogadják... Asztalitenisz NB I. Továbbra is veretlenül... Szolnoki Kilián FSE—Nagybátonyi Bányász 10-15 Szolnok, 120 néző, v.: dr. Debreczeni, Gyöngyös, Baár. Győztek: Kovács 4, Bárány 3, Liszka 1, Nagy 1, Kormos 1, ill. Makiári 4. Gulyás 4. Salamon 3, ívanics 2. Pável- kó 2. Nagy érdeklődés előzte meg a már ezüstérmes Nagy- bátonv vendégszereplését — a helyi tévé is felvette a mérkőzést —, hiszen egy esetleges győzelem még a hazaiakat is dobogóközeibe juttathatta volna, míg a vendégek számára az A csoportba kerülés mellett a veretlenség megőrzése volt a találkozó tétje Szorosnak indult'az összecsapás: nem tudott elszakadni egymástól a két csapat egészen 6—6-os állásig. A vendégversenyzők ugyanis ekkor még bizonytalankodtak: Salamon 1 szett előny és 14—7-es vezetés, majd ívanics döntő szettbeli 10—3- as vezetés után veszített. A fordulópontot Salamon Kovács elleni 2—0-s győzelme jelentette. Ezután már ezüstérmeshez méltó teljesítménnyel rukkoltak elő a bányászok. Makiári és Gulyás egymást múlták felül, de Pá- velkó is igazán fontos győzelmet szerzett Nagy ellenében. Érdekesség, hogy Iva- nics nem a hazaiak ifjúsági versenyzőjét, hanem a két legjobbját győzte le! Ezután a nagyszerű győzelem után az április 14-i, Tabán SC elleni hazai találkozó esetleges megnyerésével még az aranyérem is elérhető közelségbe került a bányászfiúk számára. KÖvendi József edző: — Ezek a gyerekek megérdemlik a sikert és az elismerést, hiszen igen sokat tesznek is érte!
