Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-29 / 23. szám

990. ÁPRILIS 29.. VASÁRNAP

ZZj3?ZZSZ/

Aa mir így együtt vagyunk, ne széledjiink szét...

a vagyon 50 százalékát

Ahol » jövőre készülnek. (Fotó: R. Tóth Sándor)

A jövő a salgótarjáni Táncsicsban

Az előkészítés — vezetőségi ülés. munkahelyi tanácskozás, küldöttgyűlés, nyugdíjas-találkozó — során elhangzott a többi között: — Ha már így együtt vagyunk, ne szedjük szét a termelőszövetkezetet. A közgyűlés kérdései: a nevesítésben szerepel-e a föld, ha veszteséges a nagyüzem, akkor a fizetésből, a vagyonjegy arányában levonják-e a kívánatos összeget, miért nem emelik fel a háztáji termény meny- nyiségét, mikor fizetik az aranykorona után járó földjáradékot, majd az ezt követő felszólalások: — egyáltalán nincs nagy igény a földek visszakérésére, visz- szaadásánál a termőképességet is figyelembe kell venni... a vagyonjegyből ne 50 százalékot, hanem 80-at képviseljen a termelőszövetkezetben eltöltött idő... a kiadásra kijelölt táblákat egészítsük ki a Botra- és muzslai dűlővel... a tagság nem kívánja szétszórni az eddigi javakat, innen akar biztonságosan megélni, jövőjét megalapozni — vélemények mutatják, hogy a pásztói termelőszövetkezet vezetősége és tagsága, a péntek délután megtartott közgyűlésen, az eszmecserét levezető Lőrik László elnökhelyettes és Hársfalvi Imre termelőszövetkezeti elnök közreműködésével történelmi feladatra vállalkozott. Ezeket a módoUgy kezdődött, hogy megírtam lapunkban egyik salgótarjáni olvasónk panaszát. Ä hölgy azon háborodott fel, hogy a Video- ton-márkaszerviz házukhoz kihívott szerelője röpke öt perc alatt cserélte ki a mindössze 57 forint árú kondenzátort a színes televíziójukban, ám neki mindezért 567 forintot kellett fizetnie. Cikkecskémben ajánlottam panaszosunknak: vonja le az esetből a tanulságokat, s a jövőben javíttassa készüléküket maszekkal — feketén, mert úgy olcsóbb.

Az írás megjelenésének délelőttjén felkereste szerkesztőségünket az említett Videoton- márkaszerviz vezetője, s nehezményezte, amiért őt nem kérdeztem meg az ügyben. Akkor elkerülhető lett volna a félreértés, s megtudtam volna: náluk milyenek az árak? Tudniillik teljesen mindegy az, hogy mennyi idő alatt végzi el a javítást az „aranykezű mester", a fizetség egy és ugyanaz. Az már az ő javára írandó, hogy gyorsan, ügyesen dolgozik.- Különben is le merem fogadni: a mi áraink a legolcsóbbak - jelentette ki a főnök. - Ajánlom, tegyenek próbát!

Nosza, minket sem kellett kétszer biztatni, hiszen izgalmasnak ígérkezett á téma. Szereztünk egy ugyanolyan típusú tévét, kicseréltettük a jó kondenzátort rosszra, majd az így zárlatossá vált készüléket kiszállítottuk a Déryné út 17. szám alatti lakásomra. Aztán akcióba léptem. . .

Elsőként a javító-karbantartó vállalat illetékes hibabejelentőjének a telefonszámát tárcsáztam. Kedves női hang jelentkezett, végighallgatta a mondókámat:- Elromlott a színes televízióm, szeretném önökkel megcsináltatni.- Márkája?- Videoton.- Azzal mi nem foglalkozunk. Különben is alkatrészünk sincs hozzá. Forduljon a márkaszervizhez!- Nem bízom bennük. Egyébként is drágán dolgoznak.- Sajnálom — ezzel letette a kagylót.

Következett a szogáltatóipari vállalat televiziószervize. Hasonlóképpen nő jelentkezett a vonal túlsó végén, s ő is vésított, kiegészített alapszabályban rögzítették, amely az 1989. évi 20. törvénycikk alapján a .nagyobb önállóság mellett a tulajdonosi magatartás erősítését is szolgálja.

Az előbb említett okirat, amelyet határozati javaslat támaszt alá, foglalkozik a vagyonnevesítéssel, a kiadható és eladható földek feltételeivel.

A módosított alapszabály szerint — leszámítva az

állami földeket —, a közgyűlés a 175 millió 759 ezer forint értékű szövetkezeti vagyon 50 százalékos nevesítését fogadta el, amelyet a tagok vagyonjegy formájában tudhatnak magukénak. Értékének megállapítására később kerül sor. Nagyságának meghatározásánál 50

százalékban a termelőszövetkezetben eltöltött időt, 45

százalékban az 1975. január 1-től 1989. december 31-ig kimutatott keresetet veszik figyelembe, 5 százalékot pedig tartalékolnak.

A vagyonjegy örökölhető, amely után illetéket kell fizetni. Az örökös vagy osztalékra tart igényt, vagy átruházza a szövetkezeti tagra, szövetkezetre. A vagyonjegyet kivinni nem lehet. A kilépett és kizárt tag is csak a szövetkezetnek adhatja át a vagyonjegyét. A részjegy erejéig minden tag anyagilag is felelős a szövetkezet tartozásaiért.

gighallgatta a mondandómat.

— Nézze, most egyetlen emberünk sincs bent. De holnapra előjegyzem — javasolta.

— Délután öt órakor vagyok otthon. Utána kérném a szerelőt - így én.

— Az bizony bajos lesz. Mert nálunk csak négyig van a munkaidő.

— Nagyon kérem, segítsen! - kérleltem.

— Na jó, megpróbálom. De biztosra nem ígérhetem. . .

Jól tette, hogy nem adta becsületszavát, mert a várt mester természetesen nem jött. Másnap újra hívtam a szervizet, s megegyeztem az emberemmel: délután fél háromra jöhet, hazamegyek munkából.

Állta a szavát, sőt pontos volt. Leszedte a tv hátsó falót, s közben megkérdezte:

— Szóval mi a baja a készüléknek?

— Se kép, se hang — igazítottam el röviden és ismét, merthogy ugyanezt már az előző beszélgetésünkkor is elmondtam.

Elővette a műszerét, méregette a villamos ellenállást, kicserélt egy biztosítékot, majd bekapcsolta a televíziót. Egyetlen villanás volt az egész. . .

— Szép zárlattal van dolgunk — dörmögte maga elé, s folytatta a méricskélést. Jómagam pedig igyekeztem egyet és mást megtudni a vendégemről.

A többi között elmesélte: 22 éve dolgozik a szakmában, s ez idő alatt tv-k ezreit javította meg. Ehhez képest alacsony a fizetése, legfeljebb 5 ezer forintot visz haza. A munkadíjnak ugyanis csak a 21,5 százaléka illeti meg. Szóval

A közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezetből kilépő tagok, a tag örökösét és más személyt, akiknek tulajdoni részaránya van a termelőszövetkezet kezelésében levő földekből, annak, amennyiben a tulajdonos kéri a bevitt földdel azonos értékű földet kell kiadni. Ha a tulajdonosi jogát fenntartja, földjét pedig a termelőszövetkezet kezeli, részére földhasználati díjat kell fizetni, amely megegyezik a földjáradék mértékével. Eddig a 3400 hektár szántóból 34 hektárt igényelt vissza 6 fő, melyből kettő termelőszövetkezeti tag.

A kiosztható földek: Pász- tón Nagycser, Botra, Muzsla, Hasznoson: Kisföld, Kisfinta, Mátraszőlősön: Kápolna, Magasmái, Taron: Belsőhomok és a vár környéke dűlő adható ki.

Földet eladni csak a közgyűlés nyílt szavazásával lehetséges. Ez vonatkozik bármilyen társaság alapítására

is.

Az eladások nem veszélyeztethetik a termelőszövetkezet alaptevékenységének folytatását, nem csökkenthetik a tsz-tagok tulajdoni részarányát. Az előbbiek az ösz- szes földterület 0,5 százalékát képviselik.

A közgyűlés elfogadta az irányításkorszerűsítést szolgáló előterjesztést, és megválasztotta a különböző bizottságokat. A szavazás — a földeladással kapcsolatos 12 ellenszavazat, más esetekben pedig egy-egy tartózkodás mellett — többségi volt, ami azt jelenti, hogy a tagság a jövőben is együtt kívánja megteremteni saját jólétét, jövőjét.

kevés a pénz, ezért a jó szakemberek egymás után elhagyják a vállalatot.

Közben újabb biztosítékot cserélt ki, s ismét benyomta a kapcsolót. Újabb villanás...- Rossz az IC, az integrált áramkör - mondta ki a szentenciát.- Esetleg nem a kondenzátorral van baj — próbáltam a hiba forrására rávezetni, de ő hajthatatlan maradt.- Ha van odabent IC, akkor szombaton tízre eljövök — ígéite, de azóta sem láttam.

Húsvét után két nappal felhívtam. Szabadkozott, nincs integrált áramkör. Arról szót sem ejtett, hogy miért nem közölte mindezt magától, miért hagyott bizonytalanságban.- Akkor máshoz fordulok - közöltem, mire ennyit felelt:- Rendben.

Harmadik próbálkozásra felhívtam a jó nevű maszekot. Megegyeztünk: szombaton reggel 9 órára ő, vagy a beosztottja felkeres. A beosztott jött. Megkérdezte, mi a baja a készüléknek, majd kicserélt két biztosítékot. Tette percek alatt. A kapcsoló benyomására a már megszokott villanásokat láttam. . .- Zárlatos - hangzott a megállapítás. - Beviszem a készüléket a műhelybe. Délután visszahozom. Mikor lesz itthon?- Inkább holnap reggel kilenc tájban jöjjön — kértem.- Nagyon jó. Nyugodt lehet, megjavítjuk - búcsúzott, de tekintettel fájós gerincére, magam vittem le a tv-t a Trabantjához.

Vasárnap reggel 9 órakor a jó nevű maszek szállította a

(Folytatás az 1. oldalról.)

kaphatta meg. A piacgazdaságban fordítva lesz. Az lesz a kérdés, mennyiért tudom eladni, és minden egyebet ehhez kell igazítani. Tehát meg kell fordítani a logikát, vagyis nem üzemgazdasági szempontból kell kiszámolni az árakat. Ez a leglényegesebb különbség a kétféle gondolkodás között. Ennek megfelelően nekünk a kereskedelem, az üzlet technikái felé kell fordulni, ahogy a világban is a nagy

megreperált készüléket. Roppant barátságosnak mutatkozott, s a készülék bekapcsolása közben ekképpen érdeklődött:

— Nem garanciás még ez a tévé?

— Nem tudom — füllentettem —, mert kölcsönbe kaptam. Mivel tartozom?

— Hát, mit lehet kérni egy kölcsönbe kapott tévé javításáért? - morfondírozott. - Az anyagár lehet vagy 160 forint, tegyen rá valamit, és kvittek vagyunk.

Átadtam egy ötszázast, visz- sza akart adni belőle.

— Csakhogy nekem számla is kell - böktem ki.

— Akkor viszont többet kell írnom — közölte, s elmenőben megígérte: másnap eljuttatja a számlát a szerkesztőségünkbe.

így is történt. A számlán 643 forintos végösszeg szerepelt. Emígyen: egy darab tranzisztor: 147, egy darab kondenzátor: 136 forint. Munkadíj: 240 forint. Kiszállás plusz szállítás: 120 forint.

Felhívtam, mondván: még

tartozom 143 forinttal. Azt felelte :

— Ugyan már, majd megiszunk egy üdítőt valahol. Ha máskor is segíthetek, hívjon, megyek.

A mai napig nem tudom mire vélni ezt a gavallériát. Igaz, én úgy tudtam: csak a kondenzátor rossz. A tranzisztorról fogalmam sem volt. Ámbár előfordulhatott...

Nos, eddig a két hetembe került tévés sztori, összegezzük a tapasztalatokat! Az a kedves olvasónk, akinek elromlik a Videoton típusú színes televíziója, jól teszi, ha meg sem próbálkozik a Salgótarjáni Javító-Karbantartó Vállalattal, mert elutasításban lesz része. A szolgáltatóipari vállalatot pedig azért kerülje el, mert qzt a céget a jó szakemberek is elhagyják, s különben is messzemenően a legdrágább. Marad tehát a Videoton- márkaszerviz, ahol valóban kitűnően és viszonylag olcsón dolgoznak. Ámbár az ő áraik is magas a keresetekhez képest, de erről már nem az itteni szakemberek tehetnek.. A legolcsóbb azonban a maszek - feketén.

A döntés joga már az olvasóé. . .

Kolaj László

kereskedelmi cégek, kereskedőházak uralják a termelést is. E szellemben kellene átdolgozni tanterveinket, tananyagainkat, s ez a tanárok számára is újfajta felkészülést jelent. Szerintem a meghatározó tárgyak majd a következők lesznek. Valószínűleg lényeges lesz a vállalkozástan, piacismeret, marketing. Ehhez kapcsolódó fő közgazdasági tárgyaknak ígérkeznek: adózás, statisztikai elemzés, s mindezt átfogja a számítás- technika, mint önálló tárgy és mindegyikben benne lévő eszköz.

— Amire már van is példa ebben az iskolában, hiszen kiépítettek egy olyan számítástechnikai gépparkot, ami országos viszonylatban is megállja a helyét.

— Igen. Rendelkezünk IBM személyi számítógépekkel (10) és ezekhez kapcsolt elektronikus írógépekkel (24), amelyek szövegszerkesztésre is alkalmasak. Ez a dolog technikai bázisa. Tantestületünk egyik munkaközössége pedig kidolgozott egy olyan helyi tantervet, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy a diákok az első osztálytól kezdve gépek mellett dolgozzanak. Méghozzá olyan gépek mellett, amelyek ma a vállalati, intézményi gvakorlatban használatosak. Másrészt megtanulják az elektronikus könyvelést, adatkezelést, bár még a manuális ismereteket is tanítanunk kell (a papíron való könyvelést megköveteli az érettségi), s ezt mi már elektronikusan is kérjük, ennek érdekében átalakítottuk a tantárgyszerkezetet.

— Mi a jövő?

— Szeretnénk az elektronikát a kereskedelmi iskolába is szervesen beépíteni. bár sajnos tudjuk, hogyha mi rendszerszerűen ezt az áruforgalom, az áruismeret, a számlázás, a készletezés területén bevezetjük, bizonyos szempontból a gyakorlat elé megyünk. De valljuk: nem az a fontos, hogy a mi gyerekeink a pult mögött dobozokkal szaladgáljanak. Fontosabb lenne, hogy számítástechnikai gyakorlattal rendelkező kereskedelemszervezők legyenek. Tessék egy bécsi boltra gondolni, ahol az elektronikus nyilvántartás naprakész leltárt, árufeltöltést, ezáltal optimális készletgazdálkodást jelent. Mindebből a vásárló csak az elektronikus ceruzát látja a boltokban. De mi van az elektronikus ceruza mögött? Nem más, mint az a kultúra, amiről most beszélünk s ami a fejlett világban már mindenütt valóság.

— Milyen további elképzelések léteznek?

— Egy másik vonulat a gyakorlati képzés erősítése. Ezzel az a célunk, hogy végzett tanulóink minél rö- videbb idő alatt munkára foghatók legyenek, azt tanulják, amit a munkahely ténylegesen megkíván. Eddig is volt a nyári és évközi szakmai gyakorlat rendszere. Ez azonban sok ellentmondással működött, a gyerekeket általában nem foglalkoztatták tényleges tudásuknak megfelelően. Ezért most be akarjuk hozni a munkahelyeket az iskolába. Erre egy már működő, nagyon sikeres forma az idegen nyelvű levelező ágazatunk, amelyen érettségi után két év alatt akár a felsőfokú szakképesítést is meg lehet szerezni. A másik irány: megállapodást kötöttünk az OTP-vel, s ez előkészületben van az APEH- hel és a biztosítókkal, hogy itt az iskolában végezhessék el a tanulók (fakultatív tárgyként az ötödik évben) azokat a belső tanfolyamokat, amelyeket ezen intézmények egyébként a munkába álló fiataloknak szerveznek. Ily módon számukra is könnyebb lesz a válogatás a végzősök között, a fiatalok pedig biztosabban jutnak munkához, ami ma nem utolsó szempont. Továbbá a praktikumok közé sorolom távlatilag a vállalkozóvagy vendéglősképzést,

amely a mostani kereskedelmi iskolából nőhetné ki magát. Biztos vagyok abban, hogy van jövője ennek az iskolának. Ahogyan a gazdasági demokrácia kiteljesedik egyre inkább szükség lesz önálló elemzésre képes, vállalkozó kedvű kereskedőkre és közgazdákra. Az is tény, a tantestületben van erő, ambíció és vállalkozókedv ahhoz, hogy kialakítsa az önálló, csak a Táncsicsra jellemző helyi szakképzési és nevelési rendszert. Ezt jól mutatják például azok a pályázatok, amelyeket a kollégák és a munkaközösségek az elmúlt években és az idei tanévben is sikerrel nyújtottak be. Az irántuk megnyilvánuló bizalmat jól jelzi az a több mint kétmillió forintos szakképzési hozzájárulás, amit a környező vállalatok és szövetkezetek adtak a számítástechnika fejlesztésére e tanévben.

— Mik a továbblépés következő feltételei?

— Az egyik a még nagyobb szakmai, nevelői és anyagi függetlenség az iskola számára. A másik, hogy mihamarabb készüljenek el azok a nemzeti sztenderdek, alternatív tantervek és tankönyvek, amelyek egyrészt biztos támpontot adnak arra, hogy hová kell eljutni az adott képzési időben, másrészt maximális szabadságot nyújtanak a pedagógusoknak a megválasztható módszerek, nevelési eszközök tekintetében. Fontosnak tartom természetesen az ideológiai, világnézeti szabadságot is. amely egyébként minden demokratikus beren7 dezkedés szerves része.

T. E.