Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-26 / 20. szám

Nyugdíjba vonul a megyei főkapitány KÜLÖN MŰSORÚJSÁG AZ ÚJ NÓGRÁ (Folytatás az 1. oldalról.) dasági, egységek, intézmények, hivatalok vezetőinek, rek­lámszakembereinek - figyelmét, hogy a műsormellékletben lehetőség adódik szalagos és keretes hirdetésekre. Ezekről részletes tájékoztatást hirdetési csoportunknál, név szerint Földi Józselnénál kérhetnek. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Cj Nógrád című napilapot ........................... példányban ....................................... hónapra. a z alábbi címen: A megrendelő neve: Címe: ........................... varos. község, utca, tér, ltp„ emelet, ajtó Az előfizetési díjat a részemre küldendő OTP-átuta­lással (számlaszámom: ...............................................), hírlap­k ézbesítőnél egyenlítem ki. r a megrendelő aláírása A megrendelőlapot kérjük a helyi (kézbesítő) posta- ■ hivatal címére borítékban elküldeni! , I____________________________________________________________1 B Lézer Kit. közreműködésével Kíméletlen árversenyre készülve (Folytatás az 1. oldalról.) Az eddigi tapasztalatok azonban egyértelműen iga­zolják, hogy a vállalkozás­nak sikerült megvetnie lá­bát a piacon. Jóllehet a ha­sonló szigetelőanyagot elő­állító tapolcai vállalat kí­méletlen árversenyt kezde­ményezett, a salgótarjániak eddig termékük kifogásta­lan minőségével, igényes csomagolással, kedvezmé­nyek kínálásával, és a ve­vők mindenre tekintettel lévő kiszolgálásával, kor­rekt üzleti magatartással megőrizték, sőt bővítik pia­caikat. Az értékesítési pozíciók megtartása, erősítése az ez évi legfontosabb cél! Ennek még a nyereség lát­ványos gyarapítását is alá­rendelik. A részvényesek tegnapi találkozása is bi­zonyítja, hogy van türelmük kivárni befektetett tőkéjük megtérülését, nem sürgetik az osztalékot. A tavalyi tö- redékesztendőben elért 7,7 millió forintnyi hasznot amúgy is elviszik a nyere­ség terhére elszámolandó költségek. Az üveggyapot rt. egyéb­ként az egyetlen magyar— japán vegyes vállalat Ma­gyarországon, ahol a terme­lést japán szakember diri­gálja. Kazuo Tanji, a Pa­ramount Glass elnöke en­nek ellenére, fontosnak tar­totta hangsúlyozni, a tá­vol-keleti országban már általános TQC teljes minő­ségellenőrzési rendszer al­kalmazását, mint az igé­nyes minőség egyik leg­fontosabb garanciáját. A hazai versenyhelyzet erő­södésére utalva pedig meg­jegyezte, hogy a konkurens cégekkel nemcsak vetélked­ve, hanem szükség esetén megegyezve kell az árakat meghatározni. A legalaposabban átgon­dolt árpolitika mellett is tudomásul kell venni, hogy a belföldi piac nem lehet kizárólagos felvevője a Therwoolinnak. Erre való tekintettel a társaság már­is megkezdte a konvertibi­lis exportot, A továbbiakban a múlt év őszén megüresedett igaz­gatósági tagsági poszt betöl­tésében döntött a közgyűlés. Az igazgatóság új tagja So- moskeőy István, az Üveg­ipari Művek vezérigazga­tója lett. Az igazgatóság többi tagjának megbízatá­sát pedig 1992-ig meghosz- szabbították. Az ügyvezető igazgató újabb három esz- to'ndöro Varga T.ászló. Ünnep ünnep hátán: s milyen mások is ezek a mai ünnepek! Persze néni most kezdődött a másságuk. Még étekkel ezelőtt, amikor vi­szonylagos jó sorsunk kez­dett fokról fokra rosszabbra váltani, amikor a régi hata­lom és politikai gondolko­dás bástyáin egyre tágultak a rések. . . Örömünket — a vezetőét és a vezetették az üldözőét és az. üldözöttét, a csak dolgát tevő hétköznapi emberét — mind jobban beárnyékolták a szaporodó gondok, a magas ár. és ke­vés bér ellentétei, a megin­gó létbiztonság. Ezzel együtt mosolyunk is mind halvá­nyabb lett. Nemzeti ünnepünket nem tudtuk felszabadult jókedv­vel köszönteni, eltölteni, mert a parlamenti válasz­tások finisében egyes pár­tok és sokan mások is nem az összetartást, a közösfé­szek-tudatot hangsúlyozták és valósították meg. hanem az évszázadok óta ismert át- kos széthúzást. A szokottnál szürkébben ünnepeltük a húsvétot is. Meg szegényebben is. Noha általában jutott az aszta­(Folytatás az 1. oldalról.) tettem, fizikailag is képtelen volt a problémákkal foglal­kozni. A közbiztonság és a közrend rovására működött ez a mechanizmus, a szak- területi rivalizálás állandó kísérőjelenségével. A megyei főkapitánysá­goknak minimum öt gazdája volt, de ezen belül az állam­biztonság volt a meghatáro­zó. — Nemrég egy nyugatné­met tévéinterjúban azt mondtam, hogy jó lett vol­na, ha a magyar rendőrség is tagja lett volna a Varsói Szerződésnek, mert akkor ez kikényszerítette volna, hogy jól felszerelt rendőrsége le­gyen az országnak. Az ön által is említett téves szemlé­let és a sok kozmetikázott jelentés miatt alakulhatott ki a mostani válságos állapot, az hogy lerongyolódott rendőr­sége van az országnak. A helyzet ismeretében, úgy gon­dolom, nem sértő ránk néz­ve ez a megfogalmazás. — Az átszervezés hogyan érinti a megyéket? Személycserék a megyei főka­pitányságokon — A megyei főkapitányok az ország első számú rendőr­szakemberével állnak kap­csolatban és nem politikai funkcionáriusok függvényei. Ezt azért is fontos hangsú­lyozni, mert igen nagy kü­lönbségeket tapasztalhattunk a megyei kapitányságok bűn­üldöző munkájában. Ahol jó szakember volt a kapitány, ott jobb volt a közbiztonság. Ahol viszont más területek­től — párt-, állami appa­rátus — jött a vezető, még ma is alacsony a színvonal. A cél az, hogy az egységes' irányítás minél előbb járjon együtt a szakmai fellendü­léssel, tűnjön el a megyék közti minőségi különbség. — Történtek személyi vál­tozások az egyes főkapitány­ságok élén, pontosabban ott, ahol az említett különbsé­gek ismertté váltak? — Novembertől mostanáig, tehát fél év alatt, három fő- kapitányság — Pest, Fejér és Szolnok megye — kivéte­lével mindenütt volt sze­mélycsere. Illetve a hónap végén nyugdíjba vonul a Nógrád és a Vas megyei fő­kapitány. Ugyanakkor sze­retném kiemelni, hogy az új megyei főparancsnokok a legjobb, legtehetségesebb emberek köréből kerültek ki. Szakemberek, egytől egyig két-, vagy háromdiplomás rendőrtisztek irányítják a munkát. — Ügy tudom, hogy az új lókra kötözött sonka, ko­csonya, sütemény, a nyuszi­fészkekbe különféle csoko­ládé. ám sokkal kevesebb, mint akár egy esztendővel előtte is. Talán csak italból nem szűkölködtünk — szo­kás szerint. Sőt, mintha ab­ból még több is került vol­na, ahogyan elnézte az em­ber az utcákon, tereken tén­fergő, elbotló, elfekvő fér­fiakat és nőket!, akik mint­ha az utóbbi időben igye­keznének mindent megten­ni azért, hogy a dohányzás után az italozásban is tel­jesen az erősebbnek mondott nemhez zárkózzanak fel. Röhögés, ideges hahota éri manapság a fület, csengő kacagás helyett. Hová lett szép. szelíd mosolyunk, ho­vá lettek lélekmelegítő örö­meink? Miért foszlott szét (vagy tán nem is kellett szétfoszlania. hiszen ki seri} alakult?) a kulturált szóra­kozás és ivás közösségfor­máló. kedvébresztő szoká­parlament döntésére vár az önkormányzati törvény. Ho­gyan érinti ez a rendőrsé­get? Mit jelent az utóbbi időben gyakorta emlegetett önkormányzati rendőrség? képzelései ezután válnak is­mertté. Biztosra veszem azonban, hogy az önkor­mányzati rendőrség kialakí­tása elkerülhetetlen. Én sze­mély szerint örülök neki és szükségesnek is tartom. Nyu­gat-európai tapasztalatok alapján feltétlenül indokolt, hogy az önkormányzatok va­lamilyen formában felügyel­jék és irányítsák a helyi rendőri szerveket. Azt már tudjuk, hogy hiba volt a centralizálás, hogy a városi rendőrségnek, az őrsöknek, a körzeti megbízott csoportok­nak, a megyei főkapitány­ságoknak a tevékenységét mindig a magasabb elöljárók ítélték meg, s hogy a helyi, a lakossági vélemény nem számított. Így fordulhat elő még ma is, hogy például a közrend megítélésében van hivatalos álláspont és van helyi vélemény. — Járhatónak tartom, hogy a városi kapitányokat, az őrsparancsnokokat, a kör­zeti megbízottak csoportveze­tőit, sőt a megyei főkapi­tányokat is a helyi önkor­mányzatok nevezzék ki, az országos főkapitány egyet­értésével. Vagy pedig a ki­nevezésben csupán vétójoga lehessen az országos főkapi­tánynak. Elengedhetetlennek tartom, hogy az első számú megyei rendőri vezető fele­lősséggel kötődjék a helyi önkormányzathoz. — Térjünk vissza a jelen­be. Hogyan látja a közbiz­tonságot az országos főkapi­tány? A bűn­cselekmények száma egyre növekszik — Sajnos, azt kell monda­nom, hogy továbbra is rom­lik. A növekvő bűnözéssel együtt azt is tapasztalom, hogy a lakosság körében erősödik a félelem. Ha más országokkal vetjük össze, akkor jó a hazai kép. De ez nem lehet mértékadó; > a romló tendencia ugyanis ál­landósult. A múlt évben 21 százalékkal emelkedett a bű­nözés, ez mintegy 40 ezer bűncselekményt jelentett. Most, 1990 első negyedében már bizonyosra vehető a to­vábbi 20 százalékos növeke­sa? Miért tanultuk meg ilyen gyorsan az irigységet, a másik becsmérlését, a mocskolódást? Miért szok­tunk rá a mértéktelenségre: cigarettában, italban és más élvezetekben, sőt még a munkában is? Hihetetlen mérvű kizsák­mányolás folyik már a ha­zában jó ideje, hiába ta­gadták. vagy fogták rá má­sokra azt gondolkodásunk­nak. életkereteinknek irányt adó, leköszönni kényszerült eleink. Az állam — adók formájában — elszedett és elszedi a kifizethető bér tengernyi részét. Roppant olcsó munkaerő a magyar. De rátarti, akarnok. hajtós is, következésképpen ki- zsákmányoltságát megtetéz­te és megtetézi önnön ki­zsákmányolásával. Így az­után se éjjele, se nappala, fáradt, mogorva, türelmet­len, ideges — és nagyon bol­dogtalan. Nincs ideje csa­ládjára, feleségére, és gyer­dés. De ez azt is jelentheti, hogy ha nem csökken az ütem, akkor két, három éven belül megkétszereződhet, sőt megháromszorozódhat a bű­nözés Magyarországon. A prognózisok erre utalnak. — Részletezné a veszély- forrásokat? — Három fő veszélyt lá­tok. A vagyon elleni bűnö­zés ma már szinte követhe­tetlen, az összes ismert bűn cselekmény 70 százalékai jelenti. A második kapcso­lódik ehhez. A betöréses lo­pásokkal összefüggésben ki­alakult a szervezett bűnö­zés. Bandák, betörőcsoportok hajtják végre és mögöttük ott az orgazdahálózat is. Az értékeket gyorsan eltün­tetik és tisztára mossák a pénzt. A harmadik veszély- forrás a fegyveres bűnözés. Egy év alatt mintegy 30 olyan bűncselekményről tu­dunk, ahol fegyverrel fenye­gették meg a sértettet. Ez új jelenség, korábban csak egv-két hasonló eset fordult elő. — Beszéljünk a kábító­szerről is! Kábítószer: a prognózis további veszélyt jelez — Szerencsére ma még többet beszélünk a kábító­szer-ellenes küzdelemről, mint amennyit tennünk is kell. Tény, hogy a rendőr­séget most készítjük fel. Az ORFK' átszervezésével egy- időben hoztuk létre a kábí­tószer-ellenes alosztályt, igaz. egy vagy talán két év­tizedes késéssel. Kiépítettük a kapcsolatot az osztrák kol­légákkal. Legutóbb pedig az amerikai rendőrség ajánlott segítséget a szakemberek ki­képzéséhez. Tranzitország létünket a nyugati fogások bizonyítják. Sajnos, az át­menő forgalom ellenőrzésé­re sem vagyunk tökélete­sen felkészülve, jelentős tennivalónk van ezen a té­ren is, együtt a pénzügy- és a vámőrséggel. Ami a kér­dés második részét illeti, tartok tőle, hogy Magyaror­szág egészen rövid idő múl­va kábítószer-fogyasztó or­szággá válhat. Az előrejelzé­sek erre utalnak. — Köszönöm a tájékozta­tást. Király Ernő mekeire, nincs ideje segít­ségre szoruló szüleire, nincs ideje önmagára sem. Foly­ton időzavarban szenved. Állandóan tesz-vesz, s köz­ben alig gyarapszik. Az agyonstrapált, kiszik­kadt lelkű ember nem tud örülni: ábrázatára komor vonásokat rajzol a fáradt­ság, az üresség. a gond. Könnyebben megbetegszik, gyorsabban öregszik, és ko­rábban hal meg. A magyar statisztikák — milyen szo­morú ! — ezeken a területe­ken a legfényesebbek, azaz a világ élvonalát jelentik. A történelem új lapjait kezdjük írni. Az embert, közösséget romboló diktatú­ra évtizedei véget értek. A valódi demokráciától remél­hetjük, hogy negatív rekord­jaink eltünedeznek. Ettől re­mélhetjük közérzetünk, köz­állapotaink, életlehetősége­ink jobbra fordulását, azt hogy elhalványult moso­lyunk újra felragyog, és ide­ges vihogásaink mesterkélet­len, szívet vidámító neveté­sekké nemesülnek. Nem lesz könnyű, de új­ra meg kell tanulnunk ne­vetni, mosolyogni. (ok) (Folytatás az 1. oldalról.) pás úr. — D& tervünk és konkrét elképzelésünk van Nógrád megye infrastruk­túrájának a fejlesztésére is. — Mire gondol? — A telefonhálózat ki­építésére. úgy, miként a Budapest szomszédságában (Folytatás az 1. oldalról) részben enyhítette a terme­lők gondjait. Az utóbbi évek­ben országos gonddá vált a termelési biztonságot szol­gáló modern célgépek beszer­zése. Az állami támogatá­sok megszűnésével a gazda­ságok egyre nehezebben tud­ták előteremteni a több millió forint fedezetet. Veszélybe került a cukor­répa-termesztés biztonsága. A Mátravidéki Cukorgyárak a nyersanyagtermelő bázis jövője érdekében is kezde­ményezte a termelési biz- 'onságot szolgáló társaság megalakítását, amelyet a termelőüzemek kedvezően fogadtak. Így került sor tegnap Hatvanban a Mátravidéki Cukorrépa-termeltető és Szolgáltató Kft. megalapí­tására. A százmillió forint törzstőkével induló társaság­ija harminckilenc mező- gazdasági üzem társult, Nóg- rádból. a palotáshalmi gaz­daság, Belépett a Komplex Kül­kereskedelmi Vállalat is, amely nyolcmillió forintos törzsbetétjével jelezte: fan­táziát lát a társaság létre­jöttében! A kft’ alapítását kezde­ményező Mátravidéki Cu­korgyárak negyvenötmillió forintja a törzstőke 45.1 szá­zalékát képezi. A kft. te­vékenységi köréből kiemel­ten fontos a mezőgazdasági szolgáltatás, a kedvezmé­nyes gépbeszerzés, a terme­lőeszköz-kölcsönzés, a mű­szaki-gazdasági szolgálta­tás. A társasági szerződés (töb­bek között) célul tűzi ki a mezőgazdasági termékfel­vásárló nagykereskedelmi (Folytatás az 1. oldalról.) — Bérbe adtuk a házat egy kft.-nek, amely a mű­velődési profilon belül vál­lalkozni fog. — Eladásról tehát nem volt szó? — örülnénk, ha el tud­nánk adni. de egyelőre nincs potenciális vevő. lévő Nagykovácsi község­ben is megoldottuk, termé­szetesen a lakosság támo­gatásával. A Lézer Kft. május hó­napban, a szécsényihez ha­sonló árubemutatót rendez, Salgótarjánban és Pásztón is. R. A. tevékenységet, s a piacku­tatást. A társaság felosztha­tó nyereségét a tagok kö­zött törzsbetét arányában osztják fel úgy, hogy az el­ső évben a nyereségből a kft.-bői kimaradt termelők is részesüljenek. Kovács András, a cukor­gyár igazgatója a társaság tegnapi alakuló ülésén ki­fejezte meggyőződését, hogy a Mátravidéki Cukorter­melő és Szolgáltató Kft. biz­tos támaszt jelent a mezőgaz­dasági nagyüzemek, a kis­termelők, a vállalkozók és a cukorgyár számára egy­aránt. Nógrádban már az idei évben a társaság vető- és betakarítógépei segítik a cukorrépa-termesztésre vál­lalkozók munkáját. A ter­melőszövetkezetektől bé­relt földön cukorrépát ve­tettek, Szurdokpüspöki, Ecseg térségében, a Galga völgyében, Nógrádsápon, Magvarnándorban. A tsz vállalkozott Herencsénvben, Karancslapujtőn pedig ma­gánbérlők, és ugyanígy a patvarci „új földosztás" gaz­dái is cukorrépát termel­nek. Olcsóbb már nem na­gyon lesz a cukor, de a megtermeléséhez szükséges műszaki háttér erősödésével, a termelési kedv fenntartá­sával reményünk van leg­alább arra, hogy nem lesz hiánycikk. A Mátravidéki Cukor­gyárak és az általa kezde­ményezett kft. céltudatos támogatásával, a célgépek biztosításával a nagyüzemek és az egyéni vállalkozók minden bizonnyal megta­lálják számításukat a répa termesztésében. Szabó Endre — Titok-e, hogy ki vette bérbe, és mennyi időre? — A bérleti szerződést a jövő héten írjük alá. egy megyei korlátolt felelősségű társaságról van szó. A szer­ződés négy-öt évre szól majd. <h-) Meddig lesz halvány a mosolyunk? Nem adták e! a művelődési házat Olcsóbb lesz a cukor?

Next

/
Oldalképek
Tartalom