Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-26 / 20. szám
1990. ÁPRILIS ?6., CSÜTÖRTÖK un-nznj t 3 Zöm még mindig a kiviteli, tiltólistán van Miér* kell a gabona árát emelni? Még tart a vita.. A vállalkozó lelke Beszélgetés dr. Buda Béla pszichiáterrel Cj leckét tanul itt mindenki, akár tetszik, akár nem. hiszen holtig tartónak hitt menedékek omlanak össze. S kinek nem merül fel vágyaiban: valami újat keltene kezdeni. Olyasmit, ahol nincs főnököm, ahol terjeszkedhetek, megvalósíthatom ötletem, amit állítólag — mert én állítom — nem tudja jobban nálam senki. De atkalmas-e mindenki a vállalkozásra? Létezik-e sajátos, megkülönböztető vállalkozói lelki alkat? Milyen pszichikai jellemzőkkel vannak felruházva a vállalkozók? — kérdeztük dr. Buda Béla pszichiátert, a Sportkórház mentálhigiénés osztályának főorvosát. Évek óta húzódó, megoldatlan gondja az ország, s így megyénk termelőszövetkezeteinek is a gabona, köztük a búza alacsony jövedelemtartalma. Fölsorolni sem tudom, hogy az elmúlt években ez az égető kérdés hány különböző és magasabb fórumokon került szóba. Az áremelés szükségességét, a tényekkel alátámasztott bizonyítási of- fenzíva sajnos alig hozott változást. A gabonatermelés jövedelmezősége nemcsak, hogy nem ösztönöz, a termelésre, hanem félő, hogy egy-két éven belül... de jobb nem gondolni rá. Ennek megelőzése céljából kíván álljt kiáltani, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MAOSZ) gabonatermelőket tömörítő választmány, azzal, hogy síkra száll a mielőbbi áremelésért. Vajon milyen ár lenne az elfogadható — kérdeztem az érdekeltektől? O O O O — A kalászos gabonafélék ezenbelül is a búza — megye termelőszövetkezeteinek legfontosabb árunövénye. A termelési költségek üzemen kívüli okok miatti jelentős növekedése miatt az utóbbi években nagy mértékben csökkent a búzatermelés jövedelmezősége Nógrád megyében is. Döntően ez az oka, hogy a termelőszövetkezetek néhány év alatt közel 15 százalékkal csökkentették, ennek a fontos növénynek a vetés- területét. Sajnos, a mező- gazdasági termelők múlt nyári gabonaár emelését követelő tüntetése csak kevés eredménnyel járt. Egyetértünk és támogatjuk a választmány kezdeményezését. a gabonafelvásárlási árak aratás előtti, mielőbbi felülvizsgálatára, az ipariárak növekedésének figyelembe vételével történő módosítására. A legutóbbi ár- egyeztető tárgyaláson a Malmi I-es búza tonnánkénti 6900 forint, a Malmi Il-es búza 6400 forintos felvásárlási ár megállapítására tettünk javaslatot. Teljesítése esetén is csak igényes szakmai munkával szerény jövedelmet érhetnek el a termelők — állította Deák Pál, a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára. o o o o — Mi étkezési búzát, minimális nyereséggel termelünk, de mesze vagyunk a korábbi szinttől. Amennyiben nem tudjuk kiverekedni, hogy emeljék az árát, akkor termelését a minimumra kell szorítanunk. Jelenleg nevetséges árat, 560 forintot kínálnak a búza mázsájáért. Ezt mi nem fogadhatjuk el. Ügy egyeztünk meg a gabonaforgalmival, hogy egy hónappal a betakarítás előtt tisztázzuk az elérhető ár nagyságát. A már-már kibírhatatlan magas műtrágyaárak miatt, tavaly ősszel, 60 százalékkal csökkentettük a műtrágya - felhasználást. Amennyiben ez a folyamat tovább tart, illetve a gabona felvásárlási ára nem emelkedik, akkor a jelenlegi öt-hat tonnás hektáronkénti átlagtermés földjeink elerőtlenedése miatt visszazuhan négy tonnára. Számításaink szerint, a választmány által képviselt áremelés reális, ameny- nviben a növénytermesztésben felhasznált ipari árak nem szaladnak fel a csillagos égig, mondja dr. Tari István a szurdokpüspöki termelőszövetkezet elnöke. O O O O — Az idén 980 hektáron termelünk részben étkezési, részben pedig takarmány- búzát. Terveinkben átlag 4,6 tonnás hektáronkénti terméssel számolunk. Elérése érdekében, no meg a talaj kondíciójának megtartása céljából, annyi folyékony műtrágyát használtunk fel. amennyi jó időjárás esetén elvezethet az öttonnás átlagterméshez. A betakarított mennyiség 50 százalékát a gabonaforgalminak adjuk át, a többit pedig külföldön, akár barterüzlet formájában szeretnénk értékesíteni. Eddigi számításaink azt igazolják, hogy jelentős áremelés szükséges ahhoz, hogy az újratermelés feltételeit is megteremtve, igen szerény nyereséghez jussunk — hangsúlyozza Hársfalvi Imre, az idei zárszámadó közgyűlésen megválasztott pásztói termelőszövetkezet új elnöke. O O O O — Miként vélekedik a felvásárló. — A búza zömére továbbra is kiviteli tilalom van, — kezdi válaszát Kovács Károlyné, az önállóvá lett Nógrád Megyei Malom- és Gabonaforgalmi Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. — Mivel folyik az árvita, ezért a termelőszövetkezetekkel kötött értékesítési szerződésekben az általunk fizetendő árat nem jelöljük meg. Nagyságát az határozza meg, hogy mennyi lesz a felkínált gabona mennyisége, és milyen a piaci kereslet. Azt a búzát, amit mi nem tudunk hasznosítani a megyében, azt felajánljuk exportra, az ezzel foglalkozó gabonaforgalmi kft.-ének. Egyelőre ők sem tudnak árat mondani, mondván: majd a fizetőképes kereslet szabja meg. Egy azonban biztos: az áremelés természetesen megjelenik majd a fogyasztói árakban is. Venesz Károly — A tapasztalatok szerint a vállalkozókat egészségesebb életvitel jellemzi, mint a más foglalkozású rétegeket — állítja a főorvos, aki menedzserképzőkben gyakorta tart előadásokat erről a témáról és maga is szenvedélyesen érdeklődik a vállalkozói magatartásformák iránt. — Ha a vállalkozók csoportját más, nem vállalkozói csoporttal vetjük össze, a vállalkozók között több lelkileg ép embert találunk. Olyanokat, akik realitásérzékkel, fantáziával, nagy konfliktustűrő képességgel rendelkeznek. Általában a vállalkozók érettebb, nagyobb teherbírású személyiségek, mint a más foglalkozásúak. Ezt természetesen itt és most, a mai magyar viszonyokra értem, nem általánosítom, nem hasonlítom például a német viszonyok között élő vállalkozásba kezdőkhöz. Nálunk ugyanis sok az el- bizonytalanító tényező, gyakran változnak a szabályok — ehhez rendkívüli alkalmazkodóképességre különös valóságérzékelésre van szükség. Az adózási viszonyok sem mindig előre kiszámíthatók — s ezért olyan lelki készségeket kell kifejleszteniük önmagukban, amelyekre csak az érett személyiség képes. Nagyfokú nyitottság kell. hogy jellemezze nálunk a vállalkozókat, követelmény a gazdasági és személyi kapcsolatok hálózatának fenntartása. ápolása. Ehhez önbizalom. kreativitás, belső ellenőrzőképes'ség szükségeltetik.'. (Az ellenőrzőképesség hiánya ugyanis azokat iellemzi. akik a maguk baját a külvilág, a külső kö- riilménvek szerencsétlen összjátékának tudják be.) A legfontosabb azonban a kockázattűrő magatartás. — Igaz-e, hogy a vállalkozót a csalótól csak egy vékony mezsgye választja el? — Nem. Szerintem az igazi vállalkozói magatartás hosszú távú, a valóság vállalásán alapul. A csaló viszont éppen abban különbözik tőle, hogy nem számol a valósággal, és csak rövid távra tervez. De én nem mindenkit tartok vállalkozónak, aki egy kis üzletet nyit. Ha egy fodrász például kitalálja, milyen jó lesz neki a kis bolt, nincs konkurencia a környéken, és ha nem jön divatba a kopaszság, akkor élete végéig megél abból, hogy pár fejet rendbe tesz hetente. Akkor ő szerintem nem is vállalkozó. Csak azt tekintem annak, aki állandóan új lehetőségeket kutat, akiben van elegendő rugalmasság, állandó figyelem a ^pályára, az üzletre, nyitottság, információéhség és alkalmazkodóképesség. — I,ehet-e fejleszteni magunkban ezeket a képességeket? — Mi az hogy lehet? Feltétlenül kell feileszteni! Mindannyian rákényszerülünk. Az orvosoknak is meg kell nézniük azt a lehetőséget. hogyan társulhatnak, például a sebészek és belgyógyászok. hogvan kezdhetnek magánpraxist. Hogyan nyerhetnek osztályok számára oénzügvi támogatást. miként tehetnek szert azokra a felszerelésekre, amelyek szükségesek. Az Állami Bér- és Mun- kaüevi Hivatal pálvázatot írt ki legutóbb a munkanélküliekkel való pszichikai foglalkozásra. Készen állnak a tervek, hogyan kell egyfajta életmódra átállítani, hogyan lehet pszichikai támogatásban is részesíteni azokat, akik valamilyen okból kiszorultak korábbi munkahelyükről. Részt vettem ebben a munkában és bizton állíthatom: lehet fejleszteni a vállalkozáshoz szükséges képességeket, lehet gyökeresen megváltoztatni a korábbi mentalitást. A vállalkozói személyiséget tehát összességében tehetségesnek, pozitív tulajdonságok hordozójának tekinthetjük. — Milyen negatív jegyek fejlődhetnek ki bennük? — Általában a pozitívumok túlzása a veszélyes. Ve- télkedési vágy, agresszió, túlzott önbizalom miatt „torzulhat el” a személyiség, ez nagyzásos téveszméhez vezethet. A túlfutásban rejlik a veszély, amitől őrizkedni kell. Gyakori a munkamánia — ilyenkor a pihenésre, a kikapcsolódásra, a családra nem hagy időt magának a túlpörgetett személyiség. A munka szenvedéllyé lesz számára, az alkoholbetegséghez hasonló függőséggé. — Igaz-e, hogy az Ilyen túlhajtott sikeremberek érzéketlenné válnak a szexualitás iránt? — Bizony igaz. És most kiderült, hogy eddig férfiakról beszéltünk. A vállalkozó csaknem kizárólag férfi. A nők is kezdenek betörni a területre, de ők többnyire ilyenkor férfias tulajdonságokat vesznek fel. Számukra a túlkompenzálás a veszélyes, elnyomják saját női alkatukat. A túlfeszített, a végtelenségig növekedésre berendezkedő vállalkozók között bizony nem ritka, hogy elveszítik érdeklődésüket a nők iránt. Azaz kívánják a szexet, de már csak a szemükkel. Kell nekik a nő, de már csak mint státus- szimbólum. hiszen mindenből a legszebbet, a legjobbat akarják, és amire szemet vetettek, megszerzik maguknak. De már csak a szerzés vágya sarkallja őket, akkor is, ha célhoz érve nem tudnak vele mit kezdeni. Ettől a túlhajtástól óvakodni kell. V. M. Tiszlelt Novak Úr! Elolvasva az ön álláspontját, az Üj Nógrádban. u választásokról — amely sok igazságot tartalmaz — szeretnék néhány észrevételt tenni a megjelent cikkel kapcsolatban. A kioktatásnak még a látszatát is szeretném elkerülni. hisz Ön magasan kvalifikált, szakmájában elismert személyiség. én jóval fiatalabb vagyok, és bizonyára nincs olyan élettapasztalatom mint Önnek. Sajnos, az SZDSZ kezdetben rokonszenves programja a kampány során egyre több ellenérzést fogalmazott meg bennem. A választási hadjáratban erejüket nem csak saját pártjuk megnyerésére használták fel. hanem más pártok lejáratására is. Lakókörnyezetemben nem találkoztam egyetlen olyan plakáttal, vagy programmal sem. amelyikben az SZDSZ-t gya- lázták volna. Ellenben jó néhány plakátot, tv-hir- detést láttam, amelyen — mint említettem — nem csak önmaguk reklámozásával törődtek. Említette a papok esetében a lelkiismereti válVisszhang Önök feltűnően Hangosak voltak. 99 99 ság ügyét is. Noha nem járok templomba, kétlem az emberek megfélemlítésére tett célzás valódiságát, hogy így akartak volna szavazatokat . szerezni?! Azt pedig nem tartom- etikátlannak, hogy egy pap vasárnap az embereknek valamiféle irányt is mutasson. Kétlem azt is, hogy — mint SZDSZ- aktivistáktól hallom — „pár ezer öregasszony döntött a megye sorsáról". Én is a KDNP-re szavaztam, mert hiszek Istenben, másrészt az elmúlt évtizedekben az egyház végig a szegény emberek mellett állt. Nem vonult ki a falvakból. Ezenkívül mindnyájan hallottunk már egyházi személyekről, akik az üldözött embereket befogadták, akár életük kockáztatásával is segítették. Az egyház soha nem tanított rosszra. Gyermekkoromban nagyanyám sokszor elvitt magával a templomba, ahol nagyon sok bölcsességet hallottam, amiket azóta sem felejtettem el, és még ma is időszerűek. Ott hallottam például azt is: nem biztos, hogy annak van igaza egy vitában, aki hangosabban beszél. Sugallja még cikkében Tóth Sándor esetleges alkalmatlanságát, ami azt az érzést keltheti az emberben. hogy ön — mint orvos — bizonyára többet tett volna az itt élő emberekért. Tóth Sándor 4 évre most megkapta a bizalmat, ha nem él vele, legközelebb ismét átgondolom, hogy kire szavazzak. Kérem, ne nézze le az idős embereket, „befolyásolhatóságuk” miatt. Becsülje meg akár egyetlen templomba járó öreg nénike élettapaszta- / latát is. Ha ő önként elmegy oda, az azt jelenti, hogy az egyházban soha nem csalódott. Az ő több évtizedes élettapasztalata igen gyakorlatias. Nagyon sok ígérgetésnek volt már fül- és szemtanúja, amiből semmi sem lett... Tisztelt Doktor Ür! Menjen el vasárnap egy ön által kiválasztott templomba, és nézze meg, hány ember van ott! Ha csak az ő szavazatuk lenne a KDNP listáján, nem értek volna el több mint 16 ezer szavazatot a megyében. Itt is figyelembe kell venni a korábban már említett, hangos ígéretek iránti bizalmatlanságukat. A „vörös" Nógrádból nagyon sők embernek lett elege. Arra a pártra szavaztak, amely a keresztény erkölcsöt, a család elsődlegességét hirdeti: arra, amely mellett a keresztény egyház is áll. Az a keresztény egyházszövetség, amely ezeréves múltra tekint vissza, és amely tudott tanulni a múlt hibáiból. Amely soha a másik fél gvalázására nem törekedett, talán ezért is volt annyira csöndes. Jó lenne, ha az SZDSZ tudomásul venné végre azt, hogy nem ő nyerte meg az emberek többségének a bizalmát az első — szerintem szabad — választásokon. Nem azért szenvedtek vereséget, mert szavakban gyalázták őket! Ezt ők is megtették másokkal. Hanem azért, mert sok ember megijedt tőlük, nem azért mert félnivalója volt, hanem mért feltűnően hangosak voltak. Mindenáron el akarták hitetni. hogy az ő pártjuk a „legalkalmasabb” az ország vezetésére... Egymillió ember szavazott az SZDSZ-re. Ez jó. mert lesz egy erős ellenzéki párt a kormánnyal szemben. Ellenben, ha továbbra sem szakítanak győzködős, szerintem agresszív stílusukkal, vagy netán kormányellenesség- rői tesznek tanúbizonyságot. akkor még kevesebb ember fog rájuk szavazni a következő választásokon. Kedves Doktor Úr! Kérem is arra, inkább az emberek gyógyításával foglalkozzon! Azt hiszem, az ön szakértelmére ott nagy szükség van. Ha e levél kissé szétszórtnak, logikátlannak tűnik, kérem önt, s a kedves olvasókat, — nézzék el nekem, sem pap, sem újságíró, sem egyetlen párt aktivistája nem vagyok. De mivel a KDNP-ra szavaztam, az elmondott gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Raracz Vilmos Bátonvterenye
