Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-06 / 55. szám

2 NOGRAD 1990. MÁRCIUS 6.. KEDD A pártok csúcstalálkozója a Parlamentben magának a jogot, hogy az új törvényhozásban kérje a szerződés felülvizsgálatát. Mi­ért akadályoznánk meg a tárgyalásokat, amelyek si­kerrel is végződhetnek? — kérdezte a Független Kisgaz­dapárt képviselője, aki sze­rint a megbeszéléseket —, ha azök a közeljövőben nem vezetnek eredményre — az új kormány tovább folytat­hatja. A Magyar Szocialista Párt szerint mielőbb meg kell kötni a megállapodást, s a szerződést az új Ország- gyűlésnek kell ratifikálnia. A Szabad Demokraták Szö­vetsége továbbra is úgy vé­li, hogy a lehető leghama­rabb távozniuk kell a szov­jet csapatoknak, ám az idő­pontról pontos tények, ada­tok. tárgyalási jegyzőkönv- • vek ismerete nélkül nem le­het nyilatkozni. Ezért aján­lotta fel Németh Miklós, hogy újabb megbeszélést tart­sanak. amelyen a kormány beszámol minden kívánt rész­letről. A miniszterelnök egyéb­ként nem látja akadályát an­nak, hogy az ellenzéki pár­tok, illetve a jelenlevő ti­zenkét párt megfigyelői je­len legyenek a csapatkivo­násról folyó tárgyalásokon, e vizsgálat sprán több sze- ső javaslatát támogatta. A ám véleménye szerint ezt mély — közöttük két volt megfigyelőként jelenlevő Ma- „illik” megkérdezni a szov- MSZMP-tag — telefonját le- gyár Szocialista Munkáspárt jet féltől is. hallgatták, ám csak olyan nem kívánt véleményt nyíl- Rövid szünetet követően, információkhoz jutottak, vánítani. A Kereszténvde- a választások törvényességé- hogy „mi lenne, ha”. E szán-, mokrata Néppárt és a Ma- nek. tisztaságának, szabadsá- dék azonban még nem me- gyár Néppárt is úgy vélte: gának szavatolásáról, a vá- rítette ki az alkotmányos nem lehet előre megkötni a lasztási etikai kódex betar- rend erőszakos megváltozta- következő parlament és tásáról cseréltek véleménvt tásának bűncselekménvét. kormány kezét. A Házafias a pártok képviselői. Kifei- A tizenkét párt — élve a Választási Koalíció képvise- tették nézeteiket a választá- miniszterelnök által felkínált lóié úgy nyilatkozott: a si eredmények feldolgozásá- lehető'éggel, — egyhangúlag HVK támogatja, hogy a kor- nak módszeréről, összesítésé- úgv döntött; szerdán dél- mánv mielőbb zárja le e tár- nek és kihirdetésének rend- előtt képviselőik ismét ősz- gyalásokat. ám fenntartja jéről. (Folytatás az I. oldalról.) légi Minisztertanács sürgős teendőként „hagy” utódjára. Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pén­teki országgyűlési felszólalá­sával kapcsolatos megjegy­zésekre is. E fórum előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyí­tékok, konkrétumok, ame­lyek alapján ügyészségi el­járást lehetett volna indíta­ni. Ezért úgy döntött — mi­vel a „szervezkedés’* nem veszélyeztette a békés átme­netet —, nem kelt pánikot a terv nyilvánosságra hozásá­val. Az Országgyűlés előtt móst azért tett említést még­is az esetről, hogy példával is illusztrálja: a titkpsszolgá- lat az átmenet békés jelle­gének megőrzése érdekében működött, s egy ilyen szer­vezet sajátos eszközeire, szakembereire igenis szük­ség van. Nagy Lajos, a Nemzetbiz­tonsági Hivatal vezetője ezt követően ismertette a konk­rét ügyben folytatott vizs­gálat menetét, amelyre a kémelhárító szolgálat kapott megbízást. Utalt arra, hogy szeülnek, hogy meghallgas­sák a kormány megbízott­jainak tájékoztatóját az ide­iglenesen hazánkban állo­másozó szovjet csapatok ki­vonásáról folytatott eddigi tárgyalásokról. E javaslatot azután tette Németh Miklós, hogy a pártok nem jutottak konszenzusra a csapatkivo­nás befejezésének időpontját illetően. A Fiatal Demokraták Szö­vetsége ugyanis azt indítvá­nyozta: a jelenlevők ne tá­mogassák a kormányt, hogy a szabad választásokat meg­előzően megállapodást kössön a csapatkivonásról. A FI­DESZ e szerződést csak ak­kor tartaná magára nézve kötelezőnek az új parlament­ben, ha az utolsó szovjet ka­tona ez év június 16-ig el­hagyná Magyarországot. E javaslatról többféle vé­lemény hangzott ej, teljes egészében csak a Vállalkozók Pártja csatlakozott hozzá. A Magyar Demokrata Fórum és az Agrárszövetség csak akkor támogatja a tervezett magyar—szovjet megállapo­dást, ha a szovjet csapatok személyi állománya három hónapon belül hazautazna. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt a FIDESZ el­Felhívás a mezőgazdaságban dolgozó szakemberekhez Mi, agrár szakemberek nem mehetünk el szó nél­kül a mezőgazdaság tényle­ges eredményeinek, köztük, a termelőszövetkezetek som­más lebecsülése, az ott dol­gozók és vezetőik munkájá­nak jogtalan elmarasztalása mellett. Méltatlannak tart­juk az agrárértelmiség ön­érzetét is sértő megítélése­ket. Elfogadhatatlan, hogy a választási kampányok a döntést segítő tájékoztatá­sok helyett indokolatlan bi­zalmatlanságot keltsenek. Az ilyen fellépések veszélyezte­tik az eredményesen dol­gozó szövetkezeti és egyéni gazdaságok, az egész ága­zat működését, százezrek létbiztonságát, az ország élelmezését. Nekünk, agrár szakembe­reknek tanúságöt kell ten­nünk arról, hogy egy nem­zetközi agrárprogram kiala­kítását segítő céllal, képe­sek vagyunk pártpolitikai szempontok fölé émelkedni; olyan megoldásokat keres­ni s javasolni, melyek jól szolgálják a mezőgazdaság, az egyének és a közössé­gek érdekeit, a falu, a vi- . dék felemelkedését. A föld művelőit az nyug- ■ tatná meg, ha a föld sor­sáról, a földtulajdonlásról nélkülük, akaratuk ellenére senki nem dönthetne, sem­milyen törvényt nem alkot­hatna. Bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy a szélgs közvéle­mény, mindenekelőtt a fal­vak népének eligazodását szolgálja, ha a leghivatot- tabbak közül mondanak vé­leményt a politikai pártok, mozgalmak, szervezetek ag­rárprogramjai körül dúló vitákról. Ezért március 13­án, 15.00 órakor a Gödöllői Városi Tanács (Szabadság tér 7.) termében agrárpo­litikai ankétot tartunk, ahol szabadon megvitathatjuk az agrártársadalmat feszítő kérdéseket. Minden agrár szakembert várunk. Vona Ferenc állatorvos, Ráckeve; Horváth Ferenc állatorvos, Csurgó; Varga János állatorvos, Monor: Schmidt Ernő erdőmérnök, Szombathely; Solymosi Jó­zsef agrármérnök, Bonyhád: Márton János nyugalma­zott főigazgató. Agrárgazda­sági Kutatóintézet; Té" csy László agrármérnök, Nyírtass; Semsey Barna ag­rármérnök, Taktaharkány; Lakos László állatorvos, Jászkarajenő; Varga József üzemgazdász, Rábatamási; Zsuga József agrármérnök, Hernádnémeti. „Titkos tér««*’? Újabb fővádló«! a temesvári perben Hétfőn újabb fővádlott állt a temesvári katonai törvény­szék tanácsa előtt: Ion Po- pescu ezredest, a Temes megyei milícia főfelügyelősé­gének volt parancsnokát hallgatták ki, aki szintén igyekezett menteni magát a felelősség alól. Arról vallott, hogy december 16-án Tudor Postelnicu ' belügyminisz­ter kérette a telefon­hoz és jelentést kért tőle a temesvári helyzetről. „El­mondtam, hogy 31 tüntetőt tartóztattunk le, mire Pos­telnicu kijavított, mondván, hogy már 70 a letartózta­tottak száma, ő a Securitaté- tőp ezt a jelentést kapta. Utánanéztem, es kiderült, Postelnicunak volt igaza, jobban ismerte a temesvári fejleményeket, mint én” — mondotta, majd hozzátette: ennek az lett a következmé­nye, hogy „áthelyezték” a megyei pártbiz.ottság épüle­tébe, Radu Bálán első titkár mellett kabinetfőnökként tel­jesített szolgálatot. „Ebben a beosztásban dolgozva jól emlékszem árrá, hogy Radu Bálán mindig azt mondta nekem, nem szabad a tö­megbe lőni, bármi történjék •is”. Az estébe nyúló tárgyalá­son Popescu ' ezredes azt ál­lította, hogy már 1988. júli­us 1-én olyan bizalmas uta­sítást kaptak Bukarestből, a politikai vezetéstől, hogy bármilyen rendzavarásnál minden külön engedély nél­kül tüzet lehetett volna nyit­ni tüntetőkre, vagy rendza­varokra. A temesvári per fejle­ményeihez tartozik, hogy a szombaton meghallgatott Emil Macri tábornok vallo­mását írásba foglalták és azt a hétfői tárgyaláson végig jelenlevő tábornokkal alá­íratták. A jegyzőkönyvből ki­derült, hogy Macri szeretett volna vallomást tenni arról a titkos tervről, amely Ma­gyarországgal kapcsolatos. A tábornok kérte a tárgya­lásvezető bírót, hogy ren­deljen el zárt tárgyalást és akkor ismerteti a „titkos ter­vet”. Erre viszónt nem ke­rülhetett sor, mert nem en­gedélyezték a zárt tárgyalást és a tárgyalásvezető elnök elterelte a szót -a „titkos tervről”. Így továbbra is ho­mály fedi, vajon miről adott volna tájékoztatást az első­rendű vádlott, mit rejt . a megjegyzése, hogy valamifé­le „titkos tervről” tud. Ma újabb vádlott meg­hallgatásával folytatódik a per. A Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja Nőgrád megyei bizottságának egyéni képviselőjelöltje Csemer Elemér Nevem Csemer Elemér, technikus, Nágybátonyban születtem 1947-bén. Cigány- származású, szegény zenész­család sarja. A feleségem Csemer Krisztina az Ipoly- vidéki erdőgazdaságnál dol­gozik. Négy lányom van, Krisztina 21 éves, Mónika 18 éves, Rita 15 éves és Niko­lett 6 éves. 1962-ben a 211-és Ipari Szakttlunkásképző Intézetbe jelentkeztem csőszerelőnek. 1965-ben eredményes vizsgát tettem. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál helyezkedtem el. Tíz évet csőszerelőként töltöttem el. 1979-től vagyok az SKÜ kis- terenyei gyáregységénél. 1986-ban esti tagozaton gim­náziumi érettségit, majd 1988-ban technikusi okleve­let szereztem. Az MSZMP tagja voltam, munkásőr. 1989-től a Ma­gyarországi Szociáldemok­rata Párt és Nógrád me­gyei Cigányok Érdekképvi­seletének tagja. Családomnak és a közösségnek éltem. Ha­tározott elképzeléseim vám nak. Van tehát min változ­tatni. Nem csak nekem, ha­nem mindannyiunknak. Alap­értékeink: demokrácia, igazságosság, szolidaritás. A demokráciáért küzdünk, mi- ' vei az emberi szabadság biz­tosításának nincs más lehe­tősége, mint a többpárt­rendszerű parlamenti demok­rácia. Mi kizárólag a mindenko­ri társadalmi helyzetnek megfelelően szeretnénk kép-, viselni a parlamentben a sze­gények és elesettek érdekét. Továbbá szeretnénk a megyei, városi, községi államigaz­gatási szervek munkájában is jelen lenni, ahol sorsunk­ról, rólunk és érdekünkben döntenek. Ne nélkülünk hoz­Rendkívüli külügyminiszteri értekezlet A német egyesítés és a bécsi leszerelési tárgyalások képezhetik a NATO rend­kívüli' külügyminiszteri ér­tekezletének témáját — kö­zölte Manfred Wörner, a NATO főtitkára hétfőn az MTI brüsszeli tudósítójá­val, akit a NATO székhe­lyén fogadott, hogy interjút adjon számára a nemzetkö­zi helyzetről. Egy ilyen értekezlet ösz- szehívását a főtitkár kívá­natosnak és hasznosnak ne­vezte még a NATO június­ban esedékes, menetrend- szerű külügyminiszteri ta­nácskozása, az Észak-atlanti Tanács ülése előtt. NATÖ-források hétfőn, azt követően, hogy Douglas Hurd brit külügyminiszter látogatást tett a NATO-fő- titkárnál, azt közölték, hogy a külügyminiszterek várha­tólag április elején ülnek össze Brüsszelben — vagyis az NDK-beli választások után, de még az Európai Közösségek április 28-i rend­kívüli, dublini csúcsértekez­lete előtt. Hurd az Európai Közös­ségek külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása al­kalmából látogatott a belga fővárosba. (MTI) zanak velünk kapcsolatos törvényeket! Tudomásul kell venni, hogy az országban élő 800 000 cigányság ezt a földet tekinti hazájának. Év­századokig azonos volt a történelme a magyarok tör­ténelmével. Itt próbálunk gyökeret ereszteni, itt aka­runk élni, tanulni, dolgozni, úgy, mint minden állampol­gár. A korábbi társadalom elsősorban azt érzékelte a cigánykérdésből, hogy a ci­gányok többségének életfor­mája és értékrendje eltér az általánosan elfogadott nor­máktól. A korábbi társada­lom bűne ez is. Ném történ­tek a jog, a lehetőség dek­larálásán túl a . tényleges se­gítő intézkedések, hogy áz oktatásban-nevelésben az év­százados hátrányban levők előbbre haladjanak. Elmulasztották azt az idő­szakot, amikor a társadalmi­gazdasági viszonyok kedve­zőbbek voltak. Most érződik a kapkodás, amikor a törté­nelem benyújtja a számlát, amikor az elszegényedés a szociális hálót szétfeszíti. Egy modernizált társada­lom akkor gazdag, ha meg­tűri és főleg elősegíti a ki­sebbségek, a különböző nép­csoportok fejlődését. A cigányság nem azt akar­ja, hegy a szociális segély­ből tengődjön, hanem a munkához való jogot. A ci­gányoknak és a nem cigá­nyoknak munkalehetőség kell, a gyerekeknek óvoda, isko­la és kenyér. Egyszer s mindenkor bíznunk kell ab­ban, hogy a cigányság vég­re a nemzetnek nem része­se, hanem része akar lenni. Hagyni kell tehát, mint ma­gát a nemzetet kibontakoz­ni. Az más kérdés, hogy ezt évekig figyelmen kívül hagy­ták. Nem egymással szem­ben, hanem egymás mellett szeretnénk élni embferként, saját magunk jogaival, egy most alakuló, fejlődő de­mokratikus társadalom re­formjaival, beilleszkedni a kormánnyal, a nemzettel kö­zösen. Tíz fillér nélkül, egy da­rab szórólap nélkül, egyet­len plakát nélkül, sok-sok hátráltató központi bojkottal indultunk, versenyben több­szörös milliomos szervezetek­kel, független jelöltekkel szemben, akik szinte 100 szá­zalékos előnyt élveznek, de, mint' ágrólszakadt szervezet, még, ha a jogos pénzeszkö­zöket nem is adják ki ré­szünkre, akkor sem adjuk fel. Köszönetét mondunk azok­nak a cigányoknak és nem cigányoknak, akik lehetővé tették ajánlószelvényükkel az országgyűlési képviselő- jelöltkénti belépőmet a vá­lasztásokra. Köszönetét mondok Csik Károlynak, a Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja Nógrád megyei elnö­kének, hogy igen aktívan részt vett munkánkban. Majd én megmagyarázom! A sajtóból és más tömegkommunikációs rendszeren ke­resztül gyakran kapunk olyan tájékoztatást, hogy közér­dekű bejelentéseiket, sok esetben névtelenül teszik az állampolgárok. Vajon miért? Szólhat a kérdés. Az alábbi történet magyarázatot ad erre. Az illetékes hivatalhoz bejelentés érkezett, amelyben a bejelentő az intézménynél — ahol ő dolgozik — súlyos visszaéléseket tárt fel. . A hivatal vezetője, miután elolvasta a levelet, magá­hoz hivatta a területért felelős revizort, és átadta neki a levelet — amelyen ott volt a bejelentő neve, beosztása, lakcíme — intézkedés végett. A revizor elment az intézményhez, és megkezdte a vizsgálatot. Vizsgálatot. Vizsgálat közben még számos olyan súlyos visszaélésekre is rábukkant, amit a levél írója nem tudott. A revizor a többhetes vizsgálat után meggyőződött ar­ról, hogy a levél írója által feltüntetett törvénytelen­ségek igazak és azok felszámolására azonnali intézkedés szükséges, a vétkeséket pedig felelősségre kell vonni... Ezek után nyilván úgy gondolják önök is, hogy a bűnö­sök elnyerték méltó büntetésüket. Nos, önök éppen úgy tévednek, mint a hibákat becsületesen feltáró írevizor. Amikor ugyanis a jelentését a főnöke elolvasta, igy szólt a revizorhoz. Tudja maga mi történne, ha ezt <a je­lentést így továbbítanánk a még illetékesebbek felé? Megmondom! Nagy botrány, és mi is megkapnánk a ma­gunkét. A maga jelentésében szereplő személyeknek igen magas pozícióban vannak a rokonaik. De igaz, amit a bejelentő feltárt, próbált érvelni a re­vizor. Valamit tennünk kell. Teszünk is, közölte a revi­zor főnöke! A levél íróját — aki ,a hibákat feltárta — fegyelmileg felelősségre vonták, munkájára nem tartottak többé igényt. Indok: a levelet munkaidőben írta, és er­re a célra az intézmény írógépét jogtalanul használta. Sturmann Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom