Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-06 / 55. szám
1990. MÁRCIUS 6., KEDD NOGRAI) 3 Tsr A KSH nógrádi igazgatósága jelenti Megyénk mült éve ■=— a számok tükrében Egyelőre egyszemélyes Vállalkozási iroda kisiparosoknak Űjabb vállalkozási iroda alakult? Miközben a kezdeményező szellemű emberek nem győznek eleget panaszkodni, hogy a vállalkozásbarát gazdaságpolitika csak szavakban létezik? Vagy talán éppen ezért? Mindenesetre tény: ezúttal a megyében dolgozó kisiparosok határoztak úgy, hogy saját szervezet létrehozásával segítenek magukon. Megalakult a KIOSZ oktatásszervező, kereskedelmi és vállalkozási iroda. Vezetője Fenes József, beosztottja ugyancsak Fenes József. Az egyelőre egyszemélyes iroda bérköltségeit ugyanis a saját bevételekből kell kigazdálkodni. Az irodavezetőnek azonban határozott elképzelései vannak nemcsak erre, hanem a kisiparosok támogatására is. Vele beszélgetünk most. • Mi szükség a KIOSZ- apparátus mellett még egy vállalkozási irodára is? — A KIOSZ megyei apparátusa drasztikus létszámfogyókúrán esett át. A kisiparosok tagdíjának hetven százaléka ugyanis most már az alapszervezeteké, a többin osztozhat egyenlő arányban a megyei és az országos apparátus. A létszámleépítés így elkerülhetetlenné vált, ember híján viszont gazdátlanul maradt több tennivaló. • Mint például az oktatás.' — Igen, az is. Jóllehet éppen most van rá nagy szükség, hiszen növekszik a munkanélküliség, a szakmát adó tanfolyamok elvégzése, a kenyérkereset nélkül maradtak sorsát is enyhítheti. Legutóbb motorfűrész-, burkoló-, ács-állványozó tanfolyamot indítottunk. A meAz állami gazdaságok csaknem mindegyike nyereséges Elkészült a gyorsjelentés az állami gazdaságok múlt évi teljesítményéről. Eszerint a 123 állami nagyüzem 1989-ben csaknem 110 milliárd forintos termelési értéket állított elő, 12 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A gazdaságok nyeresége lényegében megegyezik az előző évivel, meghaladja az 5 milliárd forintot. Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésében elmondták: az üzemek közül mindössze 8—10 a veszteséges, igaz, ,a nagyobb gazdaságok közül három-négy olyan van, amelyiknek a vesztesége 100 millió forint feletti. Ezek az utóbbi évtizedekben kialakult mezőgazdasági kombinátok sorából kerültek ki, ugyanakkor jó néhány ilyen kombinát igen sikeresen zárta az évet. Azok ,a gazdaságok, amelyek a régi uradalmi birtokok földjein gazdálkodnak, többnyi- , re szintén eredményesek voltak. Az állami gazdaságok az előző évinél jobb évet zártak a növénytermesztésben, az egyes növények átlagtermései megközelítették, néhány esetben pedig meghaladták az eddigi rekordot. A gazdaságok jövedelmezősége azonban — a magas hitelkamatok és az ipari eredetű anyagok és szolgáltatások árának jelentős emelkedése miatt — tovább romlott. Az állattenyésztés jelentősége továbbra is nagy, ugyanakkor várható, hogy idén az állat- és állatiter- mék-értékesítés nem éri el a tavalyit. gyében dolgozó csaknem háromezer kisiparos fele vizsgaköteles, az ő oktatásukkal is törődnünk kell. e Mit ajánlanak még a kisvállalkozóknak? — Segítséget a kisipari termékek külföldön való értékesítésében. - Most például cserépkályhák, díszbádogos- munkák iránt érdeklődnek osztrák vevők. • A külpiaci értékesítésre azonban ott vannak a külkereskedelmi vállalatok. — Valóban, de a szakvállalatok közvetítőtevékenységét nehézkesnek találják a kisiparosok és drágállják is. Ügy gondoljuk, egy rugalmas kis szervezet ügyesebben intézheti a külföldi üzleteket. Van mit kínálnunk, hiszen a nógrádi kisipari műhelyekből nagyon sok szép zsűrizett, sőt díjElmondták azt is, hogy tagadhatatlanul megnehezült az üzleti élet. Számtalan kedvezőtlen változás történt ebben az évben. Mindjárt a balassagyarmatiakat talán legérzékenyebben érintő, az alumínium hazai áremelkedése. Amíg a világpiacon 1400 dollárért jegyzik, idehaza a szállítóktól 1800-ért kell megvásárolniuk. Korábbi üzleti, tárgyalási pozícióikat azért is érinti hátrányosan ez a változás, mert korábban éppen fordított volt az arány. Ugyanakkor tapasztalataik alapján — az alumínium világpiaci árának mozgása okán is — a külföldi partnerek igyekeznek a lehető leghosszabb ideig húzni az amúgy is hosszas előkészítés után a szerződések aláírását, azután viszont szinte azonnali szállítást kérnek. A belföldi piacok tovább szűkültek, ma termelésüknek csak mintegy ' negyven százaléka kerül hazai felhasználókhoz. Tény az is — mint mondták —, hogy évek óta nem tudhattak magukénak az ideihez hasonlóan jól „lefedezett” első negyed- és fél évet. A kezükben levő tőkésnyertes termék került ki már eddig is. Segítséget ajánlunk egyébként a kézműves iparosok termékeinek zsűriztetésében, a hazai és külföldi vásárokon való részvétel megszervezésében is. % Eszerint az iroda a kisiparosok mindenre kiterjedő istápolását vállalja fel. — A sornak még nincs vége. Közreműködünk kisipari műhelyekben használható gépek lízingelésében, ösztönözni kívánjuk az innovációs tevékenységet. Gondunk lesz a korszerű technológiák népszerűsítésére is. • Az oktatás keretében? — Azon túl is. Nógrádban például sok fakitermelő kisiparos dolgozik. Az utóbbi időben megszaporodtak a különleges körülmények között végzendő munkák, mint a beépített területen, vezetékek közelében, vagy műemlék épületek melletti kivágások. Erre egy osztrák cég február végén Mátrafüreden mutatott be egy korszerű fakitermelő technológiát, mely- lvel szeretnénk megismertetni a mi kisiparosainkat is. Ügv tervezzük, hogy áprilisban Salgótarjánban egy országos szakmai nap rendezésével nyílik erre jó alkalom. export-szerződések másfél milliárd forint értékűek. Az elbocsátásokról egyébként úgy vélekednek: az évek során kialakított, magas minőségi követelményeknek megfelelni tudó szellemi tőkéjüket — beleértve a fejlesztőgárdát és a szakmunkásokat is —, amúgy sem volna ildomos, pillanatnyi problémák megoldásaképpen feláldozni. A likviditás megőrzése és a jövedelmezőség javítása mellett, a dolgozók foglalkoztatása Í6 három legfontosabb céljuk közt szerepel. A létszámhelyzetről megtudtam, tavaly kismértékben ugyan, de gyarapodott a létszám, erre az évre annak szinten tartását tervezték. A gyáron belül viszont közel száz volt azoknak a száma, akik a korábbitól eltérő területre kerültek. A munkaerőpiac, a képességek szerinti feladat és .bérezés á gyárkapun belül meghatározó. A szakmunkások ilyen arányú mozgatását lehetővé teszi, hogy univerzálisak, vagyis bármelyik gépsoron tudnak dolgozni. <h-) Építőipar Az építőiparban 1989-ben a kedvezőtlen időjárás alapvetően nem gátolta az ütemes kivitelezést, a szervezetek egy része ugyanakkor — a korábbi évektől eltérően — nehezebben jutott munkához. Pénzügyi helyzetüket az jellemezte, hogy a szűkülő fizetőképes kereslet, valamint a hosszú átfutási idő miatt néhányuk- nál fizetési gondok keletkeztek. Nőtt a hitelek iránti igény, fokozódott a sorban állás, s ezzel egyidejűleg csökkent a gazdálkodó- egységek betétállománya. Felgyorsult a kisszervezetek létrejötte. Gazdálkodásukra többek között az jellemző, hogy elsősorban kisebb volumenű fenntartási munkákat vállalnak, melyeknél a ráfordítások rövid idő alatt megtérülnek. Nagy a létszámelszívó hatásuk is, alapvetően a magasabb bérezés következtében. A kivitelező építőipari szervezetek az 1989. évben 1,5 milliárd forint értékű saját építési-szerelési munkát végeztek. A termelés folyó áron ugyan nőtt az előző évihez képest, a jelentős áremelkedés következtében azonban valójá- . ban 3 százalékot meghaladó volumencsökkenés következett be. Az alágazatok közül termelésnövekedés figyelhető meg a szak- és szerelőiparban, valamint a mélyépítőiparban, ugyanakkor a nagy súlyt képviselő magasépítő-iparban közel 10 százalékos mérséklődés tapasztalható. Az építőipar egészében átlagosan 4080 főt foglalkoztattak, közel 3 százalékkal kevesebbet, mint 1988-ban. Nagy a spontán mozgás, illetve a hatékony foglalkoztatás érdekében néhány szervezetnél létszám-átcsoportosítást hajtottak végre. A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete megközelíti a 7600 forintot, s ez csaknem 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A termelékenység — ösz- szehasonlítható áron — csak megközelítette az 1988. évit, ugyanakkor közel 4 százalékkal alacsonyabb a két évvel korábbinál. A termelékenység változása szervezetenként erőteljes differenciálódást mutat. A kisszervezetek többsége hatékonyabb munkát végzett, mint a megelőző évben, ezzel szemben a meghatározó jelentőségű gazdálkodóegységeknél csökkent a termelékenység. Mezőgazdaság A mezőgazdasági nagyüzemek közül — amelyek 1989-re kisebb szerkezeti módosítások mellett termelésük szinten tartását tervezték — a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint előreláthatóan két termelőszövetkezet zárja veszteséggel az évet. Közülük az egyiknek a veszteség rendezéséhez szükséges saját források rendelkezésre állnak, míg a másik termelőszövetkezetben ezek nem tisztázottak. A nagyüzemek gazdálkodása súlyos pénzügyi gondokkal volt terhelt. Az egymás közötti fizetési nehézségek miatt szaporodott a sorban állás, s összegében is nőttek a követelések. Növénytermesztésben a megye gazdaságai változó eredményeket értek el. Kalászos gabonákból az utóbbi három év legkisebb termésmennyiségét' takarították be. Közülük is feltűnően nagy a búza termés- mennyiségének visszaesése, melynek vetésterületét a gazdaságok a romló jövedelmezőség miatt a múlt évben nagymértékben csökkentették. Kukoricából, cukorrépából, napraforgóból és burgonyából viszont többet termeltek, mint 1988-ban. Ehhez a vetésterület és a termésátlagok növekedése egyaránt hozzájárult. A termésátlagok többsége azonban a növekedés ellenére is elmarad az országostól. Figyelmeztető, hogy az árak növekedése miatt a nagyüzemek ismét csökkentették műtrágya-felhasználásukat, s a tápanyag-visz- szapótláshoz közel 20 százalékkal kevesebb hatóanyagot használtak fel, mint az előző évben. A romló jövedelmezőségi viszonyok miatt tovább mérséklődött a megye állatállománya. A nagyüzemek 1989 végén szarvasmarhából 5,3, sertésből 5 százalékkal tartottak kevesebbet, mirft egy évvel korábban, a juhállomány pedig a korábbi szinten maradt. A mérséklődő állatszám és a fokozódó saját felhasználás miatt az év folyamán a vágóállatokból és az állati termékek többségéből csökkent a felvásárlás. Vágómarhából az 1988. évivel közel azonos mennyiséget, vágósertésből 11.8, vágóbaromfiból pedig több mint 60 százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A nagyüzemek munkaerőgazdálkodását is a foglalkoztatottak számának 5—12 százalékos csökkenése jellemezte. A havi bruttó átlag- kereset ezúttal isii—12 százalékkal nőtt, s az állami gazdaságokban 9 792, a termelőszövetkezetekben 8 408 forintot ért el. Befejezték a szécsényi fejőház építését, valamint az érsekvadkerti és a csécsei tehenészeti telepek rekonstrukcióját, amelyek férőhelybővülést is eredményeztek. Elkészült a lucfal- vai 1500 férőhelyes juhtelep rekonstrukciója, Nőtincsen pedig szárítótelepet helyeztek üzembe. (Folytatjuk) „A földgazdálkodásban a vezetőség új koncepciót alakított ki. Ennek lényege, hogy a földet meg kell művelni. — Miként kívánjuk ezt megvalósítani?... (2) A tsz tagjai által behozott szántóföldek granykorona- értékben visszaigényelhetők. Erről minden termelőszövetkezeti tagot — nyugdíjast is — írásban tájékoztattunk. A mai napig 14,5 hektár visszaigénylésére érkezett írásbeli kívánság. Ezt a földhasznosító bizottság márciu«; 12-ig kiméri.” (Részlet a karancsla- pujtői termelőszövetkezet idei zárszámadó közgyűlésének beszámolójából. ☆ A földigénylő két idősebb nyugdíjas termelőszö- • vetkezeti tag. Közülük csak Tórák János Imrével sikerült beszélgetni, aki alapító tagja a nagyüzemnek, s nyugdíjasként a 75. életévét tapossa. A közgyűlés szünetében arra kérem, hogy váltsunk néhány szót. Arra vagyok kíváncsi, hogy a tisztességben és becsületben eltöltött éltes korral, miként képzeli el a mostani újrakezdést. Egyedül, vagy másként? — Nem egyedül, hanem a két fiammal és a lányommal — válaszol határozottan. — Vagyis családi alapon? — Igen. Korábban a fiam főállattenyésztő volt, a litkei termelőszövetkezetben — visz közelebb a lényeghez, a munkára még most is nagy ambícióval kész, viszonylag jól megtermett, földet szerető és művelő termelőszövetkezeti nyugdíjas. — Olyankor éreztem jól magam, amikor végignéztem a földeken, és nagyon szépen meg voltak művelve. Mert tudja, aki azt mondja, hogy fárasztó neki a paraszti munka, az nem is nagyon szereti a földet —, bizonyítva mondandóját életének egy emlékezetes példájával. — Milyen hozománnyal kezdték az új életet? — Van 15 fejőstehenünk, 5 vemhes üsző, a sertésólban annyi sertés, amennyi a családnak kell, baromfiból pedig, ami belefér a három hűtőládába — érzékelteti gazdagodásuk konkrét tényeit. Ezzel azonban még nem zárul — Amíg az egyik pihen a családdal, addig a másik fiam és jómagam dolgozunk. Számítunk á nászom segítségére is. Tavaly ő is megpróbálkozott. Tíz holdon próbált gazdálkodni, de nem sikerült neki. Remélem, nálunk másképp lesz. Én mindig itthon leszek. A fiaim meg úgy osztják be idejüket, hogy egyikük mindig a jószággal legyen — enged bepillantást jövő életükbe. — Gyerekeim az esti órákat sem az italboltban, meg máCsaládi alapon János bácsi földet kért... le a felsorolás. — Minden termelőeszközünk megvan. A traktortól a vetőgépen át, a műtrágyaszóróig... — Ezek szerint önök korábban is felkészültek a mostani életformájukra? — Mindig- takarékosan, szorgalmasan éltünk, dolgoztunk. Amíg egyénileg gazdálkodtunk, olyan lucernát, meg silókukoricát termeltünk, hogy mások is megirigyelhették. Volt, amikor ötször kaszáltunk. No, de, igen jó helyen volt a földünk... — Jancsi bácsi, az állatokat nem lehet ám magára hagyni, mi lesz akkor, ha a fiai és a lánya, meg a család pihenni, nyaralni akar? sutt töltik, hanem a gazdasággal foglalkoznak. Beszélgetés közben néhányszor arra figyelmeztetett, hogy kérdezzek hangosabban, mert hallássérült. Ügy látszik, kedvenc témájához tartozik fiatalkori emlékeinek felidézése, mert jóízű közreadásával zárul rövidre fogott beszélgetésünk idekívánkozó záróakkordja: Míg üzemvezető voltam, nem volt olyan zsák, amelyik ne fordult volna meg a vállamon. Dalolni mindig szerettem, az egészségről pedig csak annyit: enni és inni tudok, szól, majd mosolyogva elköszönünk egymástól. V. K. — szendi — Egy gyarmati szóbeszéd nyomán megtudtuk Nem 3esz elbocsátás a kábelgyárban Napok óta híre kelt Balassagyarmaton, hogy a Magyar Kábelművek helyi kábelgyárában is létszámcsökkentés lesz. A „városi hírforrások" ennek okául tudni vélik, hogy a gyárnak a második fél évre nincs megrendelése. A vállalat vezetőitől megtudtam, hogy — már megkötött szerződés formájában — valóban nincs exportmegrendelésük a második hat hónapra, mégsem terveznek létszámleépítést. Ugyanis több partnerrel is folynak a tárgyalások — így egy Kínával kötendő államközi bartellszerződésre, egy világbanki finanszírozású pályázatra, a többiek mellett —, a második fél év előkészítése már tavaly megkezdődött. Ahogyan egy 1991-re várható tenderre, idén áprilisban kell jelentkezniük.
