Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-23 / 69. szám
NOGRA' POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 69. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. MÁRCIUS 23.. PÉNTEK Csak erős baloldal akadályozhatja meg a kapitalizmust! Tffűrmer Gyula# az MSZMP elnöke Salgótarjánban Kizárólag az MSZMP koszorüzta meg Salgótarjánban a Tanácsköztársaság téri emlékszobrot. Á magyar kormány nyilatkozata Salgótarjánban töltötte a szerda délutánt Thürmer Gyula, a megújhodott Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke. Először rövid látogatást tett az öblösüveggyárban, ahol az üveggyártás fázisaival, a nyugati piacon is keresett termékekkel és az azokat előállító kétkezi munkásemberekkel ismerkedett, majd megtekintette az „öblös” sikerekben gazdag múltját reprezentáló híres bemutatótermet' A politikus gyári sétája során vélhetően értékes szavazatokat nyert magának és pártjának azáltal, hogy tucatnyi munkásnőnek kedveskedett vörös szegfűvel. A hölgyek szemmel láthatóan örültek a figyelmességnek, amelyre a maguk módján reagáltak. Egyikük ezt súgta a mellette álló munkatársnőjének: — Ugye, milyen kedves, csinos ember?! A szintén pompázatos virágot kapott Bakos Gyuláné, aki az exportcsomagolóban dolgozik és immár 22 éve keresi kenyerét az üveggyárban, így összegezte a helyzetüket : — Végre kezd egyenesbe kerülni a gyárunk. Ez a fizetési borítékunkon is meglátszik, hiszen nemrégiben kaptunk 25 százalékos béremelést. Jómagam hat és fél ezret viszek haza havonta. Délután fél ötkor a Tanácsköztársaság téren folytatódott a program. A bányászzenekar szénfekete dísz- egyenruhát sviselö tagjai pattogó ritmusú indulókkal csalogatták a járókelőket, akik gyülekeztek is szép számmal. Elhangzott a Himnusz, majd a Szózat méltóságteljes dallamára lépkedve vendég és vendéglátók koszorút helyeztek el az emlékszobor talpazatánál. Jelezve ezzel hogy az MSZMP ma, a kései évfordulón is azonosul a Tanácsköztársaság szellemi örökségével. A tömegből sokan követték a példát, s egy-egy szál piros tulipánt helyeztek a koszorúba. öt órakor választási gyűlést tartottak az SZMT nagytermében. ’ Háromszázan ültek, száznál többen a falak mellett álltak és még legalább százan kiszorultak az előtérbe. Mindez mutatja: hatalmas tömegbázisa van megyénkben a megújult MSZMP-nek és ifjú elnökének. Kálovits Géza, a nagygyűlés levezetője köszöntötte a résztvevőket, majd egymás után bemutatta a párt megyei listás képviselőjelöltjeit. Név szerint és sorrendben a következőket: Thürmer Gyula, dr. Szilágyi Tibor, dr. Géczy Imre, Somogyi Jenő, Kalmár Ottó, Kürti József és Kakukk Emil. A taps elülte után felkérte a pártelnököt beszédének megtartására. Thürmer Gyula azzal kezdte: remélhetően a választások után is sikerül megőrizni a szocializmus magyarországi darabját. Sokat tehetnek ezért az MSZMP tagjai és az MSZMP-vel szimpatizálók, köztük a nógrádi bányászok, kohászok, gyári munkások, szövetkezeti dolgozók és hozzátartozóik. Nem szabad megengedni, hogy semmivé váljanak az elmúlt négy évtized vívmányai, eredményei, elejét kell venni a jobbratolódásnak. A pártok csak általános célokra összpontosítanak, programjaikban szó nincs a munkás megbecsüléséről, sőt éppen ellenkezőleg: megpróbálják őket kihasználni. Jelenleg az erőszak, a düh, az önkény hadjárata dúl országunkban — folytatta. Lenin- és munkásalakokat ábrázoló szobrokat döntenek le és távolítanak el, utcák, terek régi nevét cserélik újra. Eegyes pártok úgy viselkednek. mintha már megtörtént volna a számukra győztes választás. Átnyúlnak az emberek feje fölött, a tömegek helyett döntenek és beleegyezésük nélkül cselekszenek. Megfélemlítik a baloldali érzelműeket, úgyszólván üldözik a kommunistákat, akik közül sokan a munkahelyüket is elvesztették. Mert létszámleépítéskor az elsők között kapják kézbe a munkakönyvüket. A szónok kifejtette: felháborodással értesültek az erdélyi atrocitásokról, a véres eseményekről. Az MSZMP elítél bármiféle soviniszta, nacionalista hangulatkeltést, tegye azt bárki is! Joggal várja el a kormánytól, hogy megfelelő lépéseket tegyen a magyar kisebbség megvédése érdekében. A választáskor gondoljunk arra, hogy országunk jövőjéről és személyes sorsunkról döntünk — intett Thürmer Gyula. Ne engedjük a kapitalizmus visszaállítását! A tőkés, amikor befekteti a pénzét. kizárólag a profitra gondol, s nem érdekli, mennyi embert tesz az utcára. Ne engedjük az ország kiárusítását! Ne engedjük a termelőszövetkezetek felszámolását, a föld újrafelosztását! Az MSZMP támogatja a - vegyes tulajdont, de azon az állásponton van, hogy a közösségi tulajdonnak kell túlsúlyban maradnia. A picgazdaságban a közösségi tulajdon is hatékonyabb, jövedelmezőbb lehet. A választáskor jusson eszünkbe a szülénk. Ha megszűnik a termelőszövetkezet, ki fizeti majd a nyugdíját?! Amikor egyedül maradunk a szavazó- fülkében, ne feledjük: a gyermekeink sorsa van a kezünkben. A kapitalista rendszerben nem lesz ingyenes oktatás, a kispénzű, bár tehetséges gyerek hátrányba kerül. Nem lesz belőle orvos, mérnök, tanár, mint az elmúlt évtizedekben sokakból. Gondoljunk szavazáskor a dolgozó nőkre, az anyákra, akiket pótszabadság, a gyed, vagy a gyes is megillet, s amelyektől a kapitalizmusban elesnének. Az MSZMP, ha bekerül a parlamentbe, javasolni fogja: gyermeken ként egy év nyugdíjkorkedvezményt kapjanak a magyar nők! A választáskor szavazzunk a biztonságra! Arra, hogy senkinek ne kelljen félelemben élnie. Jogállamot akar az MSZMP, melyben senki nem kerülhet hátrányba. Nem szabad megengednünk, hogy a dolgozókat kiszorítsák a hatalomból. Ennek már vannak előszelei. Ezt megkönnyítendő verték szét a Belügyminisztériumot, számolták fel a munkásőrséget. Dicstelen döntés volt, hogv a jövőben október 23-át megünnepeljük, április 4-ről viszont elfeledkezünk. Thürmer Gyula nagy tapsot kapott bejelentéséért, miszerint az MSZMP ezután is megünnepli majd felszabadulásunk évfordulóját. Az MSZP mai vezetői jobbra viszik az országot. (Közbeszólások: árulók!) A párt baloldalával viszont a választás után egymásra találhat az MSZMP. (Köz- beszólások: úgy legyen!) Erős baloldalra van szükség, hogy elkerüljük a kapitalizmust. Ne higgyünk a szép szólamoknak, ne üljünk fel az ígérgetéseknek! Ne féljünk elmenni szavazni, s mielőtt voksolunk, gondoljuk végig, mit veszíthetünk. Munka, megélhetés, szabadság, biztonság! Aki ezt akarja, az segítse szavazatával az MSZMP-t és képviselőjelöltjeit. A 82 ezer tagot számláló, fiatalos vezetésű, szélsőségektől mentes, higgadt politikát folytató párt a közvéleményben is rokonszenvre talált, s ma az ország legnagyobb erejű politikai tényezője. Ennek tudatában járuljunk az urnákhoz! — fejezte be beszédét Thürmer Gyula, majd a gyűlés hátralévő részében kérdésekre válaszolt. Az MSZMP elnöke dörgő tapsot kapott, miután elköszönt a salgótarjániaktól. A magyar kormány — a romániai magyarsággal szemben, Marosvásárhelyen elkövetett,’ megdöbbentő atrocitások után — értetlenül áll a román kormány március 21-i nyilatkozata előtt. Annál is inkább, mert az 1989. decemberi romániai fordulat idején — és azóta is — a magyar nép és kormánya szavakban és tettekben fejezte ki szolidaritását a román demokratizálódás ügyével, önzetlenül segítette Románia népeit. Az elmúlt napok romániai történései minden jóérzésű és becsületes emberben csak felháborodást és elutasítást válthattak ki. Különösen így van ez Magyar- országon, hiszen az itt élőket milliónyi szál köti a határon túl élő magyarsághoz. A nemzetiségi ellentét tragikus eseményekbe torkolló e'mérgesedését a magyar kormány összefüggésbe hozza azzal a román kormányzati magatartással, amely nem tesz határozott lépéseket a román sovinizmus újjáéledésének megakadályozására, sőt, eltűri olyan szervezetek legális működését, mint a fajvédő politikát hirdető Vatra Romaneasca és a fasiszta múltjáról hírhedt Vasgárda. A magyar fél szükségesnek tartja ráirányítani a figyelmet arra, hogy e reakciós romániai erők magyarellenes hisztériakeltése, és ezen keresztül a belső feszültség szítása, súlyos veszélybe sodorja a romániai demokratikus kibontakozást is. Aggasztó, hogy a marosvásárhelyi események román értékelése nem tér ki ezekre az összefüggésekre, s a román kormány a demokratikus kibontakozást fenyegető növekvő Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, valamint dr. Berente Tibor és dr. Szabó Sándor ügyvédek rendezésében csütörtökön vállalkozók napját tartották Salgótarjánban, az SZMT-szék- házban. A megjelent kisvállalkozókat, a meghívott pénzügyi, adó- és biztosítási szakembereket dr. Berente Tibor köszöntötte, majd a nap céljának ismertetése után utalt a tov’ábbi elképzelésekre. Ezután Bihall Tamás, a Magyar Kamara észak-magyarországi tagozatának titkára tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy 2200 tagból 30 százalékot képviselnek a kisvállalkozók. Számuk a gazdasági átalakulás során tovább nő. Tevékenységükben igazodnak a nyugati országok kamaráihoz. Dr. Serfőző András, a Nóg- rád Megyei Cégbíróság elnöke előadásában a rendszer- szemléletű vállalkozás követelményét és gyakorlatát érzékeltette a témához kapcsolódó grafikonok segítségével. Megyénkben is fellendülésben van a vállalkozói szellem. A kft.-k száma az 1988. évi tízről mára 100 fölé emelkedett. Csaknem duplájára emelkedett a betéti veszély körülményei között sem tartotta szükségesnek elhatárolni magát ezektől a szervezetektől és szélsőséges törekvéseiktől. A Magyar Köztársaság kormánya a leghatározottabban visszautasítja a román kormány nyilatkozatában a magyar fél címére megfogalmazott vádakat. A külső beavatkozásra utaló román kijelentések megalapozatlanok, a tragikus eseményeket kiváltó valódi okok és az igazi felelősök leplezésére irányuló törekvéseknek értékelhetők, s nem szolgálják a bűnös Ceausescu-rezsim által szított nemzeti gyűlölködés felszámolását, ami nemcsak a kisebbségek, de a román nép legalapvetőbb érdeke is. A magyar fél diplomáciai úton határozottan kérte a román kormányt a marosvásárhelyi bűnös cselekmények tényszerű kivizsgálására, a felelősök megnevezésére és törvényes felelősségre vonására. Erre mind ez ideig megnyugtató válasz helyett csak minden alapot nélkülöző vádaskodást kapott. A Magyar Köztársaság kormánya vá’t ozatlanul kész a két nemzet együttműködésén munkálkodni és a két ország feszültté vált viszonyának valamennyi kérdéséről tárgyalásokat folytatni. Ehhez azonban elengedhetetlen nek, tartja a román soviniszta indulatok megfékezését, a romániai magyarság létét, valamint a Romániában tartózkodó magyar állampolgárok biztonságát garantáló hathatós intézkedések megtételét. (MTI) társaságok száma. A gazdasági társaságok létrejötte egyenletes növekedést mutat, jelenleg 160 van belőle. A gazdasági munkaközösségek viszont erősen visszaestek. A korábbi 278 közül jelenleg 45 tevékenykedik. A bevitt tőke a betéti társaságoknál 4 millióról 40 millióra nőtt, a kft.-knél pedig az első negyedév végére elérheti az egymilliárdot. A jelenlévők közül többen a magas adóval és egyéb példával jelezték, hogy a mai gazdaságpolitika nem vállalkozásbarát. A hitellehetőségekkel kapcsolatos kérdésekre dr. Sándor Ottóné, az OTP megyei igazgatója válaszolt. A biztosítás lehetőségeit Szigeti Aladárné, a Hungária Biztosító szervezője közölte. Gressai Sándor, a Magyar Gazdasági Kamara észak-ma- gvarországi tagozatának Nógrád megyei társelnöke úgy vélekedett, hogy a megye rossz iparszerkezete szinte kínálja a lehetőségeket a vállalkozóknak! Bejelentette, hogy április 15-ével az északmagyarországi kamara Salgótarjánban, az SZMT-szék- házban megnyitja önálló irodáját. Vezetője dr. Berenté- né, dr. Kurucz Erzsébet lesz. Augusztustól 12 hónap A korábbi bejelentéssel ellentétben, mégsem 1991 februárjától, hanem már az idén augusztustól 12 hónapos szolgálatra vonulnak be a sorkatonák. Erről Kárpáti Ferenc miniszter tájékoztatta az újságírókat csütörtökön, a Honvédelmi Minisztériumban. Elmondta, hogy az új tervezetet a tárca hamarosan a kormány elé terjeszti. Ugyanakkor a jövőben más feladatokra nem lehet igénybe venni a katonákat, tehát például mezőgazdasági munkákra sem. Az új rendelkezés nem érinti a tavaly augusztusban és az idén februárban bevonult katonákat, nekik 18 hónapos szolgálatot kell még teljesíteniük. Ezt a hosszabb időt azonban a tartalékosbehíváskor figyelembe veszik, azaz a jelenleg szolgálatot teljesítő sorkatonákat hosszú ideig nem fogják behívni ilyen szolgálatra. Egyébként a tartalékos szolgálat ideje is jelentősen csökken: a korábbi évi 2—8 hónapról mindössze 20 napra. Thürmer Gyula vörös szegfűt nyújt át Bakos Gyuláné* nak. Vállalkozók napja Salgótarjánban f Nő a számuk, de még több kellene
