Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

I 4 NÓC.RÁD 1990. FEBRUÁR 24.. SZOMBAT Tanulgatjuk a demokráciát Véget ér a kiskirályok uralma — ígérik a képviselőjelöltek Kerékasztal Balassagyarmaton Programok, elképzelések A választópolgárok alig-alig ismerik ki magukat a sok irányzat, a sok képviselőjelölt között Hogyan is tudnák eldönteni, kire voksoljanak majd. Többek között ezért határozott úgy az Ipoly Hírügynökség és a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pont, hogy a jelölteknek szervez egy kerekasztal- beszélgetést. A minapi összejövetelen, a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ nagyterme zsúfolásig megtelt: Ez is bizonyítja: szükség van hasonló rendezvényekre. Dr. Csekey László (MDF): ,,A diktatúra évei alatt nem vettem részt a politikai élet­ben. Mégpedig azért nem, mert erkölcsileg nem tartot­tam lehetségesnek, hogy azon körülmények között, politikával foglalkozzam. Amikor megkezdődött Ma­gyarországon az olvadás, ak­kor’ fordultam a politikához. Azért választottam a Magyar Demokrata Fórumot, mert ez a szervezet számomra igazán magyar. Tartalmazza azo­kat a régi értékeket, melye­ket a haladás, a magyar gondolkodás képvisel. Prog­ramunkban kiemelt szere­pet kapnak az emberi sza­badságjogok. Ez a párt min­den ellenkező híresztelések­kel szemben, ellenzéki. Tíz nappal ezelőtt a demokrata fórum jelöltjeinek gyűlésén egyöntetűleg elhatároztuk, hogy sem az MSZMP-vel, sem az MSZP-vel, sem utód szervezeteikkel semmiféle közösséget nem vállalunk. Leendő partnereink a válasz­tások után csak az Ellenzé­ki Kerekasztal pártjai közül kerülhetnek ki.” Kovács Gábor (Keresztény- demokrata Néppárt): „Igen nagy örömmel halljuk, hogy sok párt vállalja a keresz­tény értékeket. A mi pártunk nemcsak vállalja ezeket az értékeket, hanem a keresz­ténységet magát tartja érték­nek. Ebből kiindulva igyek­szünk kiépíteni egy európai gazdaságot. Meggyőződésünk, hogy keresztény Európához csak keresztény Magyaror­szág tartozhat. Valamennyi párt hirdeti a gazdaság plu­ralizmusát, ebben mi part­nerek szeretnénk lenni. Egy dologban nem leszünk sen­kinek partnere: az erkölcs pluralizmusában. A Keresz­ténydemokrata Néppárt nem vallási párt, azok is tagjai lehetnek, akik nem keresz­tények.” Tóth Tibor (FIDESZ): „A FIDESZ az egyetlen párt, amely tiszta lappal indul. Célkitűzésünk: ott kell len­ni a Parlamentben! Az elő­ző rendszer felélte a jövőn­ket, hatalmas adósságot hagy­tak nekünk. A FIDESZ leg­fontosabb célja az, hogy a jövőben érdemes legyen dolgozni, élni Magyarorszá­gon.. Érdemes legyen dolgoz- íi, élni Balassagyarmaton, itt kell megteremteni min­den korosztálynak a lehető­ségeket. A FIDESZ oktatási programja elfordul a jelen­legi oktatási rendszertől. Üj koncepció, radikálisan új Babcsa József (MSZDP): „Pártunk most ünnepli fenn­állásának századik évfordu­lóját. Az MSZDP onnan in­dul ki, hogy a helyzet ana­lízisét el kell végezni, s minden szélsőségtől mentes politikával próbálja a kiala­kult forradalmi helyzetet megoldani. Ügy gondoljuk, hogy ennek a nemzetnek újabb kísérletezési lehetősé­ge — társadalmi forma kí­sérletezése — nincs. Az elő­ző kísérletezések különvá­lasztottak olyan dolgokat, amelyeket nem lehet külön kezelni. Nem lehet elválasz­tani a gazdaságot, a politi­kát és a szociálpolitikát. Ott látjuk a rendkívül veszélyes helyzetet, hogy a./ politikai született. Szervezetünk radi­kális, éppen ezért reális. De nem szélsőséges! Elmegyünk a lehetséges határig, de nem tovább.” Hutyán Pál (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt): „Ennek a pártnak hatvanéves múltja van. Tevékenységünket 1947 után abba kellett hagyni. Mégpedig azért, mert az itt levő szovjet hadsereg és a hatalmon levő pártok lehe­tetlenné tették működését. Három dolgot nem bír a magyar ember elviselni; ha a földjét elveszik, ha vallá­sáért üldözik, ha a szabad­ságot nem élvezheti. Ezért küzd a kisgazdapárt most is. Az elvett földeket, épülete­ket, műhelyeket vissza kell juttatni jogos tulajdonosuk­nak. Küzdünk és harcolunk a nyugdíjasokért —, hogy ne legyenek négyezer és az alatt levő nyugdíjminimu­mok. A felsőbb vezetés het­ven—nyolcvan ezer forintos fizetéseit, nyugdíjait le kell csökkenteni legalább húsz­ezerre.” Dr. Géczl Imre (MSZMP): „Hivatásomnál fogva min­denekelőtt az egészségügy- fejlesztése a célom. Balassa­gyarmatot és környékét sze­retném képviselni tiszta szívből, őszintén és belső meggyőződésből. Balassa­gyarmatot régi nagyságának és jelentőségének megfelelő­en szeretném fejleszteni. En­nek a városnak ipart, mun­kalehetőséget kell biztosíta­ni. Ugyanakkor, támogatjuk a munkásönkormányzato­kat. Nyugodt, békés életet akarunk. Legyen mindenki­nek egészséges ivóvize. Sze­retnénk, ha Gyarmat betöl- tené a kereskedelemben (is) központi szerepét. Célunk: az iskolarendszer fejlesztése, a kórház műszerezettségének növelése. A többi párttal együtt kívánjuk a feladato­kat megoldani, nincs egyik sárttal szemben sem fenn­tartásunk.” Ádám István (Nemzeti Kis­gazdapárt) : „Azért szakadt szét a kisgazdapárt, mert a vezetők nem tudtak meg­egyezni. A független kisgaz­dák jogtalanul zártak ki embereket. Pártunknak az az alapelve, hogy egyetlen kommunista sem léphet kö­zénk. Ellentétben a függet­len kisgazdapárttal, közöttük fellelhetők volt munkásőrök, kommunisták. A Nemzeti Kisgazdapárt ezt mereven elutasítja.” változtatás után, egy radiká­lis gazdasági változtatás hozhat egy olyan szituációt, amelyben a szociálpolitika kezelhetetlenné válik. A ma­gyarországi pártok közül egyedül az MSZDP tagja a Szocialista Internacionálé- nak. Arató János (Magyar Szo­cialista Párt): „Legfontosabb feladatomnak azt tartom, az elkövetkező időszakban, hogy Balassagyarmat környékét bejárjam és felszívjam mindazt a gondot, problé­mát, amely megoldásra vár. Amelyből összeáll az ország gondja, s ezeket ötvözve egy nemzet programjává le­het kovácsolni, egy eddig soha nem átélt demokrati­kus rendszerben. Egyetértek s vallom azokat a fő eszmé­ket amelyeket pártom vall. Űj gazdaságpolitikai híve vagyok, tulajdonreformot akarok, mégpedig alaposat. Demokráciát szeretnék.” Deák László (független jelölt): „Régi baráti köröm a munkások valamint a hor­gászegyesület biztatására vállaltam az indulást. Nagy gondnak érzem a munkanél­küliség veszélyét, létbizony­talanság fenyegeti a munká­sok egy részét. Szeretnék mindent elkövetni, hogy a városban új munkahelyek teremtődjenek. Másik lénye­ges dolog az újrakezdési tá­mogatások szélesítése. A kö­vetkező, amit el szeretnék vállalni, s ezért mindent meg is teszek: az új szociá­lis háló megszövése. Első­sorban a fiatal pályakezdők­re és a nyugdíjasokra gon­dolok. Munkásbarátaim szor­galmazzák, lépjek fel a munka szerinti díjazás érde­kében.” Medveczki Zoltán (Zöld Párt): „Pártunkat a jelen­kor létező valósága hívta életre. Azt tartjuk, hogy mind a keleti, mind a nyu­gati típusú fejlődés az em­ber és a természet kizsák­mányolására törekszik, s az erőszakra épül. Ügy látom, ez a vidék az ország olyan területe, ahol a természet nincs rendbe téve. Sok min­denről szó van manapság, de arról mindenki bölcsen hallgat, hogy a francia nuk­leáris hulladék egy részét Magyarországon kívánják el­helyezni. Már Diósjenőt is megkeresték ez ügyben. Lé­ván felépítettek egy atom­erőművet a csehszlovákok. Mindenki számára világos, hogy milyen veszélyes ez az Ipoly völgyére nézve. A Zöld Pártról sokan azt tartják, hogy ez környezetvédelmi párt. Ez óriási tévedés. Mi azt mondjuk: mind a szocia­lista, mind pedig a kapitalis­ta termelési módokkal sza­kítani kell.” Dr. Rátz László (Agrár- szövetség): „Az Agrárszövet­ség nem párt. A mi mozgal­munk nem szeretné, ha (a pártharcokban) a földdel és a vidékkel kapcsolatos dol­gok hatalmi harcok színteré­vé válna. A szövetség a tel­jes gazdasági és társadalmi átalakulás programját hir­dette meg. Ez békés átme­netként kell, hogy megvaló­suljon. A program jellemzé­sére négy f-betűt haszná­lunk: felelősség a földért, a faluért és a fiatalokért. Az előttem szólók ígértek, méghozzá nem is keveset, de vállalni nem vállalt senki. Amennyiben a vidék mozgal­ma, ezzel együtt képviselő­jelöltjeink bejutnak a par­lamentbe, s tudunk tenni, akkor az adósságállomány egyharmadát a vidék és a mezőgazdaság magára vál­lalja.” y Hlacsok János (Szabad Demokraták Szövetsége): „Nem a véletlen hozott össze ezzel a párttal, ök ilyen em­bert kerestek, én ilyen pár­tot kerestem. Nem részleges megoldások a céljaink, ha­nem radikális és gyökeres változtatást akarunk. Prog­ramjaink embercentrikusak és gazdaságcentrikusak. A múló jelen egyértelműen bi­zonyította azt, hogy az em- bercentrikusság és a gazda- ságcentrikusság nincs szink­ronban, akkor az emberi lény sem lehet szinkronban. Ha lehetőségem adódna, hogy felsőbb szinten is odafigyel­hessenek a szavamra, egyet­len fő célom lenne: olyan el­vek létrehozása felsőbb szin­ten, amely a mindennapos életben is, aprópénzre vált­va, az embereket szolgálja.” Csikász István (Hazafias Választási Koalíció): „Nem szűk csoportérdekek szócsöve akarok lenni. Célom nem az elkülönülés, hanem az egy­ség. A legrosszabb, legsze­rencsétlenebb korosztály tag­ja vagyok. A hatalom erő­szakszervezetei szétrobban­tak. Azt mondom: a politikai segédmunkások ideje lejárt. Ady Endrével szeretnék fi­gyelmeztetni: mi mindig mindenről elkésünk, fáradt, szomorú a lépésünk. Ez a nép nem mosolyog. Én azt szeretném ha mindenki mo­solyogna.” Dr. Zomborka Béla (füg­getlen jelölt): „Nem csak a munkához való jogot, ha­nem munkalehetőséget is kell biztosítani vidéken is. A hi­telek egyrészét utóbbira kell felhasználni. Nemcsak szó­val, hanem vállalkozásbarát jogszabályokkal kell mozgó­sítani kisvállalkozások létre­hozását. Szükséges a régi bü­rokratikus rendszer felszá­molása. Legyen a munká­nak ismét becsülete. Ez tük­röződjön az emberi megbe­csülésben is. Legyen elvárás továbbá, hogy a vezetői szinteken a hozzáértés és rá­termettség mellett a becsü­letesség is követelmény le­gyen. Nyerje el becsületét a képzettség, a tudás. Minden magyar állampolgárt egyen­lő jogok illessenek meg. Fel kell számolni a vidéki tele­pülések hátrányos helyze­tét.” Minden képviselőjelölt há­rom percet kapott, hogy ki­fejthesse álláspontját. Vol­tak akik nem érezték az időt. A rendezők kifejezett kérése volt, hogy csak az el­térő nézeteket, a különbsé­geket fejtsék ki. Mint ta­pasztaltuk — ez nem igazán sikerült. Demokráciát! Gyenge gyűlés volt A kérdések, vélemények, észrevételek sorát Ponyi Gyula, a Magyar Októberi Párt tagja nyitotta meg. — Eljöttem, végighallgat­tam a képviselőjelölteket és azt látom, mintha egy taná­csi ülésen lennék. Azt sze­rettem volna, ha a jelenle­vők bemutatták volna eddi­gi életútjukat. Mindössze né­hány személy ismertetőjét tudom elfogadni. Több jelölő­gyűlésen részt vettem, de ilyen gyengét még nem lát­tam. Hallottam olyan beszé­det, akárha Marosán György beszélt volna. (Kérdésem az, mit tud tenni aki bejut a parlamentbe, hogy a gazda­ságunk helyre jöjjön, a veszteséges vállalatokat ho­gyan számolják fel? Hogyan tudják elmozdítani a kiski­rályokat a helyükről. Nógrád megyében jelenleg is százá­val élnek kiskirályok, s itt élősködnek a nyakunkon... Kovács Gábor: — Örülök, hogy minősít bennünket, ez mindenkinek szíve-joga, de Ki minek A következő kérdést Ve- szelka Vendel, a volt állam­párt volt tagja tette fel. Hlacsok Jánostól kérdezte, tagja-e az SZDSZ-nek, illet­ve amennyiben képviselővé választanák felvállalná-e pártoktól függetlenül, a vá­lasztási körzetben élő embe­rek érdekeit. Hlacsok János: — Soha, semmilyen pártnak a tagja nem voltam, most sem va­gyok. A szereplésem és a megjelenésem egyértelműen bizonyítja, hogy pártoktól függetlenül, minden tőlem telhetőt megteszek az embe­rekért. Mióta tagja az MSZMP- nek? — kérdezte Bállá Ti­bor Arató Jánostól. Arató János: — Nem az MSZMP, hanem az MSZP tagja vagyok. Valóban az MSZMP tagja voltam, 1969 óta. Én ezt tisztességgel fel­vállalom, de nem vállalok kollektív bűntudatot. Amit én cselekedtem, azt vállalom, mást nem. Ezt követően Csach Gábor, a FIDESZ tagja emelkedett szólásra, a közönség sorai­ból. Megkérte Kovács Gá­bort, fejtse ki, mit ért azon, hogy pártja nem akar erköl­csi pluralizmust? A felszóla­ló felháborítónak tartotta, hogy az állampárt, illetve annak jogutódai abból az as­pektusból indulnak ki, mint­ha nem ők okozták volna ezt a csődöt. Ügy tűnik a beszédekből, hogy -tizennégy nem biztos, hogy ezt köz­kinccsé is kell tenni. Dr. Csekey László: — Ter­mészetes a kiskirályokat meg kell szüntetni. Ez nem fizi­kai megszüntetést jelent. Azonban, aki bűncselek­ményt követett el, azt fele­lősségre kell vonni! Aki lo­pott, harácsolt azt el kell számoltatni. Megengedhetet­lennek tartja a demokrata fórum azt, hogy különböző személyek mondvacsinált ju­talmak alapján hatalmas pénzeket vegyenek fel. Adám István: — Járjuk a falut, s a nép hangoztatja, hogy még mindig azok az emberek uralkodnak, fölve­szik a nagy prémiumot, akik tönkretették az országot. Én kapok négyezer forint prémi­umot a vezetők pedig 120 ezret. Micsoda dolog ez? A kiváltságokat rövid időn be­lül meg kell szüntetni! A kommunisták jogtalan ha­szonhoz jutottak. Nézzünk csak körül Balassagyarma­ton! a tagja? ellenzéki párttal lenne dol­gunk, s ez nem így van. Kovács Gábor: — Most szélesre tárjuk kapuinkat nyugat felé, ne higgyük, hogy csupa jó árad felénk. Jön a pornográfia, jön a narkózás. Ezekkel mi nem érthetünk egyet. Itt a plu­ralizmusnak nem vagyunk hívei. Már most meg kell in­dulni az ifjúság erkölcsi fel­készítésének, hogy védettek legyenek a nem kívánt áramlatokkal szemben. Ez az egyik legfontosabb programja a Kereszténydemokrata Néppártnak. Dr. Géczi Imre: — Az MSZMP egy megújult balol­dali párt. Az elkövetkezen­dő időszakban, a társada­lomnak egy korrekt balol­dali pártra szüksége van. Mi elhatároljuk magunkat mind­azon bűnöktől, amelyek az előző pártot terhelik. Ponto­sabban: bizonyos személye­ket. Ami személy szerint en­gem illet, úgy érzem, tiszta maradtam és nincsen szük­ségem arra, hogy más ellen­zéki pártnál vezekeljek. Aztán Deák László függet­len jelölt, vázolta újra el­képzeléseit. Mondandójának elején az első sorban felpat­tant egy fiatalember, aki ar­ra kérte a jelöltet, a lénye­get mondja. Nevezetesen: mi a foglalkozása, milyen néze­teket vall, hogy lehet függet­len jelölt, ha az MSZMP- nek a tagja? Deák László ezután válaszolt . a feltett kérdésekre. Tanulságok A kérdések özöne tovább­ra is záporozott a képviselő- jelöltek felé. Megkérdezték tőlük, milyen katonapoliti­kát képzelnek el, s hány százalék esélyt adnak saját maguknak a választáson. Bebizonyosodott, haszno­sak az ilyen összejövetelek. A választópolgárok tisztáb­ban látnak a vita után, kö­zelebb kerülnek hozzájuk a jelöltek. Még akkor is, ha egyik-másik jelölt megpró­bálta megkerülni a lényeget, némely kérdésre homályosan válaszolt. Tanulság az is; tanulnunk kell még a demokráciát! Egymás szavait, véleményét illik tiszteletben tartani. Még akkor is, ha nem értünk ve­le egyet. Adám Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom