Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

2 1 N(XÍRAI) 1990. FEBRUÁR 13., KEDD \ Válasz a hozzászólásra Értünk, de ellenünk?! Azért jó dolog a nyilvánosság, mert az ember véleménnyel élhet, persze, ha is­meri a körülményeket. Ezekhez a kö­rülményekhez szeretnék hozzászólni a mátranováki „Nagy fekete vállalkozás”-sal kapcsolatban. Teszem ezt azért, mert én is ott voltam azon a lakóközösség által kezdeményezett tájékoztatáson, amelyen a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatójá­nak képviseletében Erhardt Miklóstól hallottunk érveket a lakosság megnyug­tatására. Nyugodtan állíthatom: az érvek „megmérettek és könnyűnek találtattak”. Tehát senkit nem nyugtattak meg. Sőt! Mindenki vérmérséklete és bosszanko- dása szerint szólt hozzá, s amikor idege­sek az emberek, nem mindig szalonké­pesen fogalmaznak. Mint megtudtuk, na­pi 20 vagonnyi szenet szeretnének átrak­ni egy csodaeszközzel, amely nem porol, és nem zajos, a tolatótraktor tolólapátjá­val tisztogatható a környezete. A vasút­tól nagyjából 50 méterre élő lakótelepiek nap mint nap „élvezhetik” a tele és az üres vagonok egymáshoz csapódását, amit mindenki ismer. A szén 50 millimé­ter alatti szemnagyságú, tehát főleg ap­ró drabokból és porból tevődik össze. A pormentes üzemeltetésről csak annyit: a Nagybátonyban lévő szénmosó környé­két minden arrajáró ismeri, látható, ho­gyan szokott kinézni, ha üzemel, pedig ott mossák a szenet. Nem tudunk hinni a pormentes eszközökben... A szállítás 8 és 18 óra között, a Petőfi utcán keresztül történik, majd. ami mind­össze 3 méter széles, egyszerű mellékut­ca. Amennyiben útmenti járdát épít, a bánya, úgy 3,5—4 méter széles lesz. Egyik oldalon a vízelvezető árok, másikon a Bárna-patak, több hely nincs. Ezen iár- nak a teherautók, naponta 120—130 lesz a fuvar, ahogy hallottuk. Tapasztalatból tudom: ezek a Tátra-típusú hatalmas te­herkocsik, amelyek az ott lakók szerint is olyan sebességgel szoktak közlekedni, hogy egy udvarról kitévedt csirke, kutya, — ne adj Isten! — kisgyerek felbukka­nása esetén képtelenek megállni. Mivel már a külszíni fejtésekről is hordtak erre szenet, én hiszek az embereknek. Amikor Morvái úr, a vezérigazgató to­leranciát, türelmet kért, mert — mint mondta — egy, a falut elkerülő útvonal kiépítése 8 millióba kerülne, s a kül­színi fejtés nem tart sokáig, hamaro­san kiaknázzák. Így is volt. A kéregbá­nya azonban legkevesebb 5 évig üzemel majd, és ha szükséges — amit nagyon remélünk —, akkor 50 évre elegendő szén van a térségben. Tehát ha erre a keskeny útra ráállí­tunk két száguldó Tátra teherkocsit, egyszerűen lehetetlen a közlekedés. Ezekből a járművekből pontosan 4,61 percenként megjelenik egy tele, aminek vissza is kell jönnie, tehát 2 perc 30 má­sodpercenként jön egy kocsi. Tehát egv felnőtt átlagos haladási sebességét véve alapul, ez azt jelenti, hogy legalább há­rom tehergépkocsi elől kell bemenekül­nie a patakmeder peremére, mire kijut az utcából. Ha megússza... Természetesen az úton kell közlekedni a gyereknek is iskolába, óvodába, és itt is kell haza­jönnie. Azt hiszem, minden felelősségei érző szülőben felmerül a kédés: ilyen útvona­lon lehet csak szállítani? Esetleg érde­mes lenne elővenni az elkerülő út gon­dolatát. Kérem mindazokat, akik az itt- lakók érdekeit hivatásból, vagv önszán­tukból szeretnék képviselni. írják meg véleményüket a témával kapcsolatban! Hiszen ez az ittlakóknak ugyanolyan öt évre szól, mint egv képviselőnek a man­dátuma... Juhász Gábor Rendkívüli állapot Tádzsikisztánban Rendkívüli állapotot hir­dettek ki hétfőn Tádzsi­kisztán fővárosában. A kö­zép-ázsiai szovjet köztársa­ság Legfelsőbb Tanácsának iElnökségé a dusanbei hely­zet „rendkívüli kiéleződése, a közrend- megsértése, tö­meges rendbontásoktól és pogromoktól kísért szélső­séges megnyilvánulások” miatt rendelte el a rendkí­vüli intézkedések alkalma­zását. A tadzsik fővárosban este 22 órától reggel 6 órá­ig kijárási tilalmat léptet­tek életbe. A város katonai parancsnokságát a köztár­sasági belügyminiszter vet­te kezébe. A Szovjetunióban egyide­jűleg három szövetséges köztársaságban — örmény­országban, Azerbajdzsánban és most Tádzsikisztán — van immár rendkívüli álla­pot. Bár a hivatalos be­jelentés erről nem szól, nyilvánvaló, hogy Tádzsi­kisztánt is elérte a nemze­tiségi konfliktusok hullá­ma, s ennek nyomán rob­bantak ki a rendbontások, pogromok. 1 - ■ • ■ Á moszkvai nagyhét után A szovjet vezetés aligha nevezhetné eseményte­lennek a múlt hetet: előbb az eleve óriási érdeklődés­sel várt, fordulatokban bővelkedő KB-ülésen jutott túl (látszólag sikerrel), majd következett — az egyér­telműen eredményesnek elkönyvelt — szovjet—ame­rikai külügyminiszteri találkozó. S, hogy a hét végére is maradjon valami izgalom, Gorbacsov és Sevard- nadze nagy visszhangot kiváltó eszmecserét folytatott a bonni vezetőkkel. A KB-ülés jóformán még véget sem ért, amikor Edu­ard Sevardnadze már meg­tartotta első megbeszélését James Bakerrel. A maratoni moszkvai tárgyalások koráb­ban nem tapasztalt módon lényegében valamennyi lesze­relési kérdésben közelítették a két szuperhatalom állás­pontjait. Ily módon elérhető közelségbe került a hadásza­ti támadó fegyverek 50 szá­zalékos csökkentéséről szóló megállapodás és az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről szóló szerződés. Nem kizárt,' hogy emelve a pillanat tör­ténelmi fényét, mindkettőt a helsinki folyamatban részt vevő országok vezetőinek idén esedékes találkozóján fogják aláírni. (Vagy az alá­írás kedvéért az idén még egy második szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóra is sor kerül.) Sevardnadze és Baker ugyanis úgy fogalmaztak, hogy a júniusi csúcstalálko­zóra a HTF-megállapodással kapcsolatos valamennyi lé­nyeges problémát meg kell oldani, hogy „még ez év vé­géig” aláírható legyen az egyezmény. A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó sike­rében szerepe lehetett, per­sze, egy olyan momentum­nak is, amelyre a KB-ülés előtti Gorbacsov—Bush tele­fonbeszélgetésből lehet kö­vetkeztetni. Washington, amelyet igen érzékenyen érintettek a Gor­bacsov lemondásáról szóló hírek, ezzel is segíteni igye­kezett Gorbacsovnak pozíciói megszilárdításában. (A szov­jet vezetőt a KB-ülésen is érték olyan vádak, hogy kül- és belpolitikájában egyaránt a Nyugatnak tesz engedmé­nyeket.) Mindehhez Wa­shingtonnak sem kellett túl sokat áldoznia, hiszen a ko­rábbi folyamatokhoz képest egyik kérdéskörben sem tett döntő fontosságú engedmé­nyeket, csupán az eddigieket erősítette meg apró, ám biz­tos lépésekkel. Már Sevardnadze és Baker megbeszélésein felvetődött — a hét végi moszkvai tárgya­lásokon pedig végképp elő­térbe került — Európa mai nagy kérdése, a két német állam egyesítésének ügye. Szovjet és amerikai részről egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy ez csak is az európai realitások figyelembevételé­vel történhet meg. Washington — mintegy kompromisszumot ajánlva Moszkvának és a NATO-nak — azt javasolta, hogy sem­legesség helyett az új Né­metország legyen „társult tagja” az atlanti blokknak. Egyelőre nem tudni, hogy végül is szóba került-e az indítvány Gorbacsov és Kohl megbeszélésein. A nyu­gatnémet kancellár azonban sajtóértekezletén kijelentette: Gorbacsov tudomására adta, hogy a semlegességet Bonn nem tartja elfogadhatónak, de a társult tagsággal sem ért egyet. Mindezek, valamint a KB- ülésen elhangzott és német ügyben meglehetősen merev álláspontot tükröző Ligacsov- beszéd ellenére, Gorbacsov úgy nyilatkozott, hogy orszá­ga tiszteletben fogja tartani a német nép döntését az egyesülésről. Ezt a kijelen­tést, bár a szovjet vezetés­nek voltak azért kikötései, Kohl egyértelműen úgy érté­Elkészültek a vádiratok napokon belül várható a tdrgyalóo A temesvári vérengzések főbűnöseinek ügyében elké­szültek a vádiratok — kö­zölte hétfőn Gheorghe Robu állami főügyész. Bukarestben adott nyilatkozatában beje­lentette, hogy a per nem­sokára megkezdődik. A hu­szonegy főbűnös katonai tör­vényszék előtt felel tettei­ért. Az állami főügyész kö­zölte, hogy valamennyi vád­lottat népirtással és az ab­ban való bűnrészességgel vádolják. A vádiratok szerint áldozataikat elégették, tele­fonlehallgatásokra adtak pa­rancsot, és elrendelték az utak lezárását, hogy az ese­mények idején teljesen el­szigeteljék Temesvárt. (A vádlottak között van Emil Macri tábornok, az állambiztonsági főigazgató­ság gazdasági elhárítási igazgatóságának vezetője, Ion Popescu ezredes, a bel­ügyminisztérium Temes me­gyei felügyelőségének veze­tője, Traian Sima ezredes, a Securitate Temes megyei vezetője, loan Deheleanu ez­redes, a milícia megyei pa­rancsnoka, loan Corpodeanu ezredes, a milícia megyei parancsnokának helyettese, Filip Teodorescu ezredes, az állambiztonsági főigazgató­ság vezetőjének első helyet­tese, Gabriel Anastasiu ez­redes, az állambiztonsági főigazgatóság vezetőjének helyettese, Nicolae Ghircoias ezredes, a milícia főfelügye­lősége bűnügyi intéze-éuek igazgatója, Gheorghe Atu- doroaie alezredes, a Secu­ritate megyei vezetőjének helyettése, Tinu Radu alez­redes, a Securitate megyei vezetőjének helyettese, Va­lentin Ciuca százados, a mi­lícia megyei osztályvezető­je.) Az állami főügyész beje­lentette, hogy három főbű­nös személyében megszün­tették az eljárást, mert idő­közben meghaltak: Constan­tin Nuta belügyminiszter­helyettes, Ihaela Velicu és Petre Moraru ezredesek, a milícia főfelügyelősége he­lyettes vezetői nevét töröl­ték a vádlottak listájáról. Nyilatkozott a per előké­születeiről Vasile Cozma al­ezredes, temesvári katonai főügyész is. Az Űj Szó-nak elmondta, hogy jelenleg a periratokat tanulmányozzák, nápokon belül várható a tárgyalás megkezdése. A le­tartóztatásban levő főbűnö­sökről közölte, hogy nagyon nehezen viselik jelenlegi helyzetüket, néhány .lkat ide­gileg megviselte a változás, így történt ez Petre Mora- ruval is, aki öngyilkosságot követett el. A temesvári főügyész ar­ról is tájékoztatta a helyi lapot, hogy a letartóztatot­taknak hetenként egyszer csomagot vihetnek a hozzá­tartozók, de a velük való találkozás és beszélgetés ti­los. A no<;r \d sajtószolgálati közleményei Újabb cigány képviselőjelöltek a megyében Üjabb cigány képviselő- jelölteket indít a Magyaror­szági Cigányok Szociálde­mokrata Pártja Nógrád Me­gyei Bizottsága. A Salgótarján 1-es vá­lasztókörzetben Komódi Zoltánt, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat dolgozó­ját. Részére az ajánlócédu­lákat a Salgótarján-Bag- lyasalja templomudvarban, Horvát Gyulánál gyűjtik. A 3-as szécsényi válasz­tókörzet országgyűlési kép­viselőjelöltje: Oláh Győző, a salgótarjáni Lakberende­zési Áruház bútorosztályá­nak dolgozója, Litke, Dózsa György u. 27. sz. alatti la­A Vállalkozók Pártja megyei gyűlése kost, a balassagyarmati 4- es választókörzetben Berki Béla, Szügy, Rákóczi u. 22. sz. alatti lakost. MÁV-dol- gozót választották meg a bi­zottság tagjai. Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja Nógrád Megyei Bizottsága A múlt hét végén tartotta a Vállalkozók Pártja me­gyei gyűlését. Az első ilyen rendezvény volt a Nógrád megyei intézőbizottság éle­tében, hisz január elején alakult meg a megyében 21 alapító tagsággal. Mára el­mondható, hogy közelít tag­ságuk a 200 fős létszámhoz. A legfontosabb felada­kelte, mint zöld jelzést a né­met egység felé vivő úton, amit külön is megköszönt Gorbacsovnak. Kohl nem felejtette el hangsúlyozni azt sem, hogy Bonn az európai folyamatok­kal összhangban, mindenek­előtt Berlinnel, valamint a négy nagyhatalommal folyta­tott tárgyalásokon kívánjq meghatározni az egyesülés feltételeit és menetét. Ennek egyik sarkalatos pontja a határok változatlansága, amellyel Kohl is egyetértett Moszkvában. Feltehető, hogy a Szovjet­unió látszólagos engedé­kenysége a német kérdésben nem részesül egyértelműen lelkes fogadtatásban a másik három, közvetlenül érdekelt fővárosban. Egy dolog azon­ban bizonyosnak látszik: Moszkva számára is nyilván­valóvá vált, hogy a német egyesülés elkerülhetetlen, mi több, jóval előbb fog meg­történni, mint arra korábban számítani lehetett. Így hát nem maradt más választása — és ezek után feltehetőleg Washingtonnak, Londonnak és Párizsnak sem —, mint­hogy részt vegyen e folya­mat irányításában, s lehető­séget teremtsen saját, illetve a közös európai otthon érde­keinek érvényesítésére. Másfelől Gorbacsov nyilván azt sem hagyhatta figyelmen kívül, hogy egy esetleges merev elzárkózás kedvezőtle­nül befolyásolhatja a gazda­ságilag csúcsformában levő NSZK viszonyát a Szovjet­unióhoz, ami természetesen kihathat a gazdasági kapcso­latokra is. Már pedig ma ez az egyik olyan dolog, amit Gorbacsov a legkevésbé koc­káztathat. tunk, amiért összejöttünk, a megyei pártlista összeállí­tása és a tagság — demok­ratikus úton — jelölteket küld az országos listára is. A rendezvény keretén be­lül került sor a tagkönyvek kiosztására is. Megtárgyal­tuk a gazdálkodásunkat. Te­kintettel a szűkös anyagi lehetőségekre, mely az egész társadalomra jellemző, ta­karékosan bánunk a rendel­kezésünkre álló pénzzel. Ezúton is szeretném meg­köszönni az intézőbizottság nevében tagjaink önkéntes felajánlásait. Várunk sorainkba min­den vállalkozót, aki szeret­ne velünk közösen küzdeni egy valóban egy vállalko­zásbarát közgazdasági kör­nyezet megteremtéséért. Várjuk minden szimpati­záns kopogtatócéduláit, me­lyet választási , irodánkba adhat le, vagy küldhet el. Cím: KIOSZ Salgótarján, Klapka Gy. tér 3. Bizalmukat előre is kö­szönöm ! Horváth József képviselőjelölt, a megyei intézőbizottság elnöke Választási események Dr. Rozgonyi József, az MSZP képviselőjelöltje Nagy- bárkányba hirdetett válasz­tói gyűlése nem a tanácshá­zán, hanem a Lucfalvai Ál­talános Iskolában lesz feb­ruár 15-én, (csütörtökön) 18 órakor. ☆ A Szocialista Párt megyei koordinációs tanácsa febru­ár 14-én, szerdán 15 órakor (Salgótarján, Kossuth u. 8. szám alatt) a párt tagjai számára nyilvános ülést tart, melyen megvitatja, hogy a párt kiket javasol megyei pártlistán képviselőjelölt­nek. ☆ A balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központ és az Ipoly Hírügy­nökség kerekasztal-beszélge- tésre hívja a IV. számú vá­lasztókerület valamennyi képviselőjelöltjét, valamint a választópolgárokat. A be­szélgetésre február 15-én 18 órától kerül sor a művelő­dési központ kamaratermé ben. ☆ A Magyar Demokrata Fó­rum vendége Grosics Gyula. A sportbarátok és érdeklő­dők 1990. február 14-én, szerdán este 6 órától Pász- tón a Sport büfében (a sport­pálya mellett) találkozhatnak az egykori aranycsapat ka­pusával. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Szociáldemokrata alapszervezet alakult Endrefalván Endrefalván alakuló taggyűlésre gyülekeztek az új tagok. Tóth Bertalan megyei elnök az Országos Választmány tagja, előadói beszédében foglalkozott az SZDP 100 éves múltjával és jelen célkitűzéseivel, ismertette a párt prog­ramját. Dr. Boholy András, a 3. sz. választókerület jelöltje az előttünk álló választásokkal foglalkozott. Az alakuló taggyűlés öttagú vezetőséget választott, elnök egyhangúlag dr. Bartus Máté lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom