Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
LAPOZGATÓ BEKEMGÉ, A tél különös szépítőszert használ: picinyke csillámokból készül az égi boszorkánykonyhán. Táncolva hull alá, puhán földet ér, betakar hegyet, völgyet, sarjadó vetést. Eltompítja a lépések zaját, és finoman csendre int: „csitt, most enyém a világ eltüntetem a ráncait, a szépséghibáit, meglásd, tetszeni fog neked is!" Totó: Bábel László NOGRAD POLITIKAI NAPILAP Nyomozást rendeltek el a megszüntetett munkásőrség több vezetője ellen XLVI., ÉVF., 37. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. FEBRUÁR 13.. KEDD Szécsény tanácsa elfogadta idei költségvetését Szigorú gazdálkodás szükséges a talponmaradáshoz! Az ez évtől alkalmazott, új tanácsi szabályzó- rendszer, az eddigiektől teljesen eltérően nem a kiadásokat ismeri el, hanem a normatív forrásképződésre alapozva a település teljesítőképességéhez köti a működés és a fejlődés lehetőségeit. Mindez szemléletében és gyakorlatában egyaránt alapvető változásokat feltételez és igényel a helyi önkormányzatoktól. Az állami-megyei támogatásokból és a saját forrásokból „összeálló” költségvetésekről, a pénzek felhasználásáról a tanácsok önállóan döntenek, természetesen a helyi szükségletek figyelem- bevételével. Szécsény város tanácsa a tegnapi ülésén fogadta el az idei pénzügyi tervet, s ebből az alkalomból beszélgettünk Gordos Árpáddal, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetőjével. — Ilyen kínnal és keservesen még nem készítettünk költségvetést, hiszen nem a feladatokban, hanem a fedezetben kellett gondolkodnunk. Ez új módon követelte meg a gazdasági érdekeltséget, a bevételi többletek elérését, s körültekintően, csakis a legszükségesebb kiadásokat tervezhettük — kezdte, majd így folytatta: — Óriási hátrányunk származik a város alacsony iparosodottsági szintjéből, s abból, hogy kicsik a keresetek. Tudniillik mindebből következően, a városi tanács számára bevételt jelentő személyi jövedelemadó is elmarad egy jobb módú településétől. — Az új szabályozás biztosította anyagi forrás kevesebb az előző évinél? — Egyértelműen, s ha a reálértéket nézem, akkor meg különösképpen. A működési hiányt tekintve a megye hat városi tanácsa között a mi helyzetünk az egyik legrosszabb. — Fejlesztésre mernek-e gondolni? — Nem, de áthúzódó beruházások vannak. Ha város- politikai szemszögből minősítem a múlt évet, akkor 1989 a környezetvédelem éve volt Szécsényben. Ehhez előreláthatóan, még néhány esztendőn át kapcsolódnak beruházások. — Mire céloz? — A kommunális szímét- tárolásra és -kezelésre* amely egy emberöltőre megoldott. Ezt a beruházást folytatjuk, mert csak így üzemeltethető. Szó van a szennyvíztisztító telep bővítéséről, amely a város egyharmadát érintő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének alapvető feltétele. — Az ez idáig szabadba kiengedett vizet is fogadja a telep? — Igen, sőt kérjük is, hogy ide szállítsák. — A város lakossága miként segíthet önmagán? — Köszönöm a kérdést, mert nagyon időszerű. Egyfelől : a szennyvízcsatornatársulás létrehozásával. Másfelől közhasznú társadalmi munkákkal. — A város lakosságának és a tanácsi működtetésű intézmények dolgozóinak jogos igénye, hogy a megszokott szintű legyen a szolgáltatás. Van-e erre elegendő pénz? — Igen, bár nem a kívánalmak szintjén. Az év során rendelkezésre álló 174,7 millió forint kétharmadát az intézmények működtetésére fordítjuk. Az 1990. évi állami költségvetésről szóló törvény értelmében elsődlegesen a közoktatást, az egészség- ügyi és a szociális alapellátást, a kulturális, az ifjúsági és a sportfeladatokat finanszírozzuk. — Az idén milyen beruházásra kerül sor? — Alapközművesítjük a rimóci úti telkeket, ahol 32 lakást építenek majd. Elkészülnek a város délkeleti részére kiterjedő csatornázási tervek. — Milyen hitelállománya van a városi tanácsnak, kinek, milyen mértékű a tartozása, szükséges-e újabb hitelfelvétel? — Két jelentősebb összegű hiteltartozásunk van. Az egyik a szilárdhulladék-lera- kó telep építéséhez, a másik a rimóci úti telkek kialakításához kapcsolódik. Az utóbbi, az értékesítésből megtérül. Az új művelődési központ építéséhez előrehozott fejkvóta szerinti állami támogatás is terheli költségvetésünket, melynek ez évi utolsó törlesztőrésze, 9 millió forint. Az idei hitelfelvétel városi érdekeket szolgáló célkitűzések pénzügyi fedezetéül szolgál — fejezte be nyilatkozatát Gordos Árpád. Tovább növekedett az idén a munkanélküliek száma a foglalkoztatási gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében. Eddig több mint négyszázan jelentkeztek a nyíregyházi foglalkoztatási központban munkanélküli-segélyért. Amíg tavaly közel 2800 segélyezett részére mintegy 83 millió forintot utaltak ki, addig január 22-ét megelőző egy hónapban csaknem hétmillió forintot postáztak 1575 munkanélkülinek. Az országban lévő munkanélküliek több mint 20 százaléka él ebben a megyében, és az elkövetkezendő hónapokban várhatóan tovább súlyosbodnak a foglalkoztatási gondok. A keleti országrész ipara többnyire gyáregységekre, leány- vállalatokra, társüzemekre épül. A nehéz gazdasági Ülést tartott a SZOT Napirenden a beszámoló- tervezet Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Koordinációs Tanács hétfőn a SZOT székházában. A SZOT megtárgyalta a március elején tanácskozó kongresszus elé kerülő beszámoló tervezetét, és állást foglalt arról, hogy az előkészítő bizottság a vitában felmerült kiegészítésekkel együtt terjessze a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak munkáját megjelenítő beszámolót a kongresz- szus elé. A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa a kongresszusi előkészületekről tájékozódva vitát folytatott a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének programtervezetéről, és megbízta az előkészítő bizottságot, hogy a program- tervezetet terjessze a kongresszus elé. helyzetben az anyavállalatok kénytelenek ezeket az üzemegységeket eladni, átszervezni, felszámolni. Ugyanakkor mind több önállóan gazdálkodó megyei vállalat is hasonló lépésekre kényszerül. Űjabb gondként jelentkezik a megyében, hogy már a főiskolát, egyetemet végzettek, az agrár- és gépész-üzemmérnökök is bizonytalan helyzetbe kerültek. Növelik Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye munkaerőgondjait azok az ingázók is — mintegy 27 ezer ember —, akik hétről hétre az ország különböző vidékein, ipari körzeteiben dolgoznak. Közülük egyre többen térnek haza, mert elvesztették munkahelyüket, lakóhelyükön viszont semmilyen lehetőségük nincs az elhelyezkedésre. (R. A.) Növekszik a munkanélküliek száma Szabatosban A legfőbb ügyész nyomozást rendelt el a megszüntetett munkásőrség több vezetője ellen — hangzott el hétfőn <délelőtt a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen Gruber- Nándor miniszteri biztos adott tájékoztatást a munkásőrség vagyonának felszámolásáról. Elmondta, hogy a leltározás közben számos vagyonátmentési akciót, valamint a szolgálati lakásokkal való pénzügyi visszaélést fedeztek fel, a részletekről azonban csak a vizsgálat befejezése után adnak tájékoztatást. Gruber Nándor elmondta, hogy befejeződött a munkásrőség vagyonának felmérése. Eszerint az ingó vagyon értéke 2,7 milliárd, a 130 ingatlané pedig 5,5 milliárd forint. Az ingatlanoknak még csak egy kisebb részére írtak ki pályázatot, mert a leltározás során kiderült, hogy a megszüntetett testület létesítmény-nyilvántartása meglehetősen hiányos, zavaros volt. Az iratok rendezésére, s a vagyon hasznosítására vagyonkezelő és -hasznosító intézményt hoztak létre. A Az Ifjúsági Közösségi Számla kuratóriuma hétfő délutáni ülésén Pro Juven- tute Nogradiensis (Nógrád Ifjúságáért) névvel kezdeményezte egy megyei ifjúsági alapítvány létrehozását. Látva azt, hogy a gyermekek és fiatalok helyzete egyre romlik, a kezdeményezők szükségesnek látják, hogy segítségül hívjanak mindenkit, akiknek nem közömbös a holnapi felnőttek sorsa. Az alapítvány legfontosabb céljának tekintik, hogy a megyében élő gyermekek, fiatalok a legkevésbé érezzék: halmozottan hátrányos helyzetű megyében élnek. Tanulási, művelődési feltételeik, jövendő életük formálásának lehetőségei méltók lehessenek az ezredforduló Európájához. Az alapítványnak az egészséges, munka során olyan anomáliákat fedeztek fel, hogy például egyes ingatlanok a munkásőrség nyilvántartásában szerepeltek, pedig nem is voltak azok a testület kezelésében. Találtak olyan ingatlant is, amelyet egyházi tulajdonú telekre építettek, a telekkönyvezést pedig elmulasztották. A miniszteri biztos arról is tájékoztatást adott, hogy a munkásőrség tavalyi 960 millió forintos költségvetési támogatásból október végéig 840 milliót költött el. A megmaradt 120 millió forintot a felszámolási feladatok elvégzésénél használják fel. Ez a pénz azonban erre a célra kevés, ezért 260 millió forint kölcsönt vettek fel a költségvetéstől. Az összeget az ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből térítik meg. Gruber Nándor az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a munkásőröknél meghagyott egyenruhát — amelyék értéke új áron összesen 600 millió forint — a testület volt tagjai továbbra is viselhetik, amennyiben eltávolítják arról a rangjelzést és a jelképeket. jól képzett, művelt, bo'dog emberi lét megteremtését, kiszélesítését kell támogatnia. Az alapítvány kezdeményezői a tegnapi napon 300 ezer forintos felajánlást tettek, melyet a MHB Rt. megyei igazgatóságánál nyújtandó MHB 370-88884-00438 (Nógrád Ifjúságáért Alapítvány) számú számlára helyezték el. Amennyiben az adóalapból leírható adományokkal az alapítványi ösz- szeg eléri az egymillió forintot (illetve az adakozók száma a tizet), sor kerülhet az alapítvány) közgyűlés ösz- szehívására, az alapítvány munkájának megkezdésére. Az alapítvány székhelye: Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 13. Érdeklődni Pálinkás Sándornénál lehet, a 14-367 vagy 11-119 telefonszámon. Alapítvány Nógrád Ifjúságáért Felemelték a gépkocsi- átalánydíjat A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter a korábbi, kilométerenkénti 5 forintról 6 forint 40 fillérre emelte fel a saját személygépkocsi hivatalos célú használata során fizethető átalány-költségtérítést. A motorkerékpárok esetében az új tarifa 125 kem-ig 1,50, afölött pedig 1,70 forint kilométerenként. Ha a saját gépjármű a munkaviszony létesítésének feltétele, akkor költségtérítésként motorkerékpár esetében 2,50, személygépkocsinál 6,90, tehergépkocsinál pedig 8 forint számolható el kilométerenként. A rendelet ugyan most jelent meg, de rendelkezéseit már 1990. január 1-jétől lehet alkalmazni.
