Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
1990. FEBRUÁR 12.. HÉTFŐ NÓGRÁD - HÉTFŐI MAGAZIN 5 Az egész megyére kiterjedt Átfogó ellenőrzés a fodrászoknál és a kozmetikusoknál A lakossági szolgáltatások egy része már korábban a Kereskedelmi Minisztérium irányítása és felügyelete alá került, közöttük olyan személyi szolgáltatás is, mint a fodrászat és a kozmetika. Az új irányító gondozásában a szakmában első alkalommal került sor átfogó ellenőrzésre Nógrád megye területén. Szempontjai között főleg a vendég tájékoztatása, a szolgáltatás árainak felszámítása és feltüntetése, az anyag és ár egységének alkalmazása, higiénia stb. szerepeltek. Szovjet ruhamodellek a nyugati piacon Egy amerikai cég, az Oven-Bresling and Associates szerződést kötött Leila Brun szovjet divattervező iparművésszel. A szerződés értelmében két évre megkapta a jogot, hogy exkluzív divatbemutatókat rendezzen külföldön olyan modellekből, amelyek Leila Brun tervei alapján készültek. — Leila munkái nem csupán modern, sőt avantgárd modellek, hanem kifejezetten művészi alkotások, — jelentette ki a cég elnöke, Michael Oven. )— Biztosan felkeltik majd az érdeklődést, és népszerűek lesznek mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban. Az bennük a legvonzóbb, hogy a Szovjetunióban élő népek hagyományos viseletének alapján készültek. Leila Brun Grúziában, Tbilisziben született, tizenhat éves volt, amikor először rendezett önálló kiállítást. A moszkvai textilipari főiskola elvégzése után mint kosztümtervezö, dolgoMostanában gyakran halljuk a csalódottság, kiábrándultság hangjait. Csaknem sírva panaszolja a meglett férfi, régi párttag, mennyire csalatkozott azokban a tervekben, személyekben, talán még az eszmékben is, melyekben évtizedeken át lelkesen hitt. Tömegek kel- nek-fekszenek ma nap mint nap az országban ezzel a gondolattal: „nem ezt ígérték". A kamasz pedig pökhendien megvonja a vállát, és kineveti szülőjét, tanárját, amikor azok „nevelni" próbálják. Mit prédikálnak neki kötelességről, erkölcsről, hiszen ma fekete az, ami tegnap fehér volt, és senki nem tudhatja, ugyanezt holnap ki-ki hogyan minősíti majd... Minden társadalomban kialakulnak közösségi értékek, melyek igen sok területei: a munkát, a közéletet, a kultúrát, a társas életet befolyásuk alá vonják. Ezeket az értékeket a gyermek számára első fokon a család, majd az iskola, a tágabb környezet, a tömegkommunikáció, a vallási, filozófiai tanok, az irodalom, a művészeti alkotások közvetítik. így alakul ki a gyermek részben állandó, részben változó saját, egyéni értékrendje. Ez az értékrend befolyásolja majd választásait, viszonyulásait, egész viselkedését. Szükség van tehát értékekre. Ha hiányoznak, vagy hitelüket vesztik, az igen Fárasztó az élet, mondják a franciák. Ha megkérdeznék a spanyolokat, az olaszokat, egész Európát - Románia kivételével - feltehetően minden náció találna okot a panaszra. A francia fáradtság azonban dokumentált. Egy Marseille-ben megjelenő lap közölte egy ottani professzor kutatási eredményét. Ebből kitűnik, hogy a „fáradt francia" nem tizenéves, és nem is aggastyán, hanem az esetek többségében 40 év feletti, és a panaszosok zöménél valamiféle stresszhatásban mutatható ki levertségének oka. A prof. nyomatékkai szól a várható következmézott g központi televíziónál, majd az APN hírügynökségnél. Ruhamodelljeivel viszont a szovjet ruházati szakma egészen az utóbbi időkig nem törődött, modelljeit népviseleti motívumokból összehozott kompozíciónak tekintették.' Az egész Szovjetunióban nem akadt egy divatintézet sem, amely megrázó hatással lehet az egyénre, sőt, alapjaiban „megrázhatja” az egész társadalmat is. Dürkheim múlt századi francia szociológus, az ön- gyilkosságok okait vizsgálva alkotta meg az anómia fogalmát. Ez a kifejezés kettős értelmű; egyik jelentése az igények, a kínálat és a reális szükséglet kielégítési lehetőségeinek ellentmondása, a másik pedig az eszmék és ideálok elbizonytalanodását, sorozatos érték- vesztését fedi. A súlyos elbizonytalanodásokra, mély kiábrándulásokra vezette vissza az öngyilkossági hullámok egy részét, az úgynevezett anómiás öngyilkosságokat, melyek nemcsak az egyén „egyedi” csalódottságából fakadnak, hanem tükrözik azt a közfelfogást, hogy „minden hiábavaló, nincs egy biztos pont, nincs miért harcolni, nem érdemes élni”. Szerencsére a legrosszabbra, a szándékos önpusztításra nem mindenki gondol, bár elkeserítően sokan megteszik ezt, ilyen vagy más okból. Sokkal nagyobb azoknak a tábora, akik „csak” bizonytalanokká, kiábrándultakká és cinikusokká válnak, akiknek lelohad a kezdeményezőkedve, elvész az emberi problémák iránti érzékenysége. Különösen veszélyezteti ez a „kór” az amúgyis kiforratlan személyiségű fiatalokat. Értük penyekről: ha nem változtatnak az életmódon, az ezredfordulóra akár népbetegséggé is válhat a fáradtság. A tanulmánynak el nem hanyagolható szépséghibája, hogy a tudós kutató receptet nem adott sem a megelőzésre, sem a kigyógyulásra. így aztán ki-ki a maga módján kénytelen kezelni az életmódját, fáradozzon bár a Pireneusokban, vagy éppen a nagy magyar alföldön. Mindazonáltal közreadjuk azt a véleményét, amely — attól függően, hogy ki veszi magára - lehet reménysugár és érvelést rombadöntő tézis: a nemi élet önmagában nem fáraszt. legalább kísérletként akár csak egyetlen ruhát vagy kosztümöt is előállított volna az ő tervei alapján. Az amerikai cég elnöke viszont valóságos „kincses- bányának” nevezte Leila tervrajzait. Kijelentette, hogy érzése szerint jó üzletet csinált, amelyből cégének nagy haszna lesz. dig nemcsak a szüleik és tanáraik, hanem az egész társadalom felelős. Tehát az lenne jó, ha szilárd erkölcsi elveket vallanánk, és hasonló cselekedeteket mutatnánk nekik. Ha egyfajta bizonyos értékrendszer létezne, akkor az mintegy világítótoronyként vezérelhetne valamennyiünket. De éppen az a baj, hogy e kérdésekben oszlanak meg és csapnak össze leginkább az ellentétes nézetek, így viszont a legfontosabb, amit tehetünk: ne titkolózzunk és ne hazudjunk, ne zárjuk el a lehetséges utakat, egyik utat sem a fiatalok (és a felnőttek) előtt — hátha az lesz az igazi. A nagy kavargás után, majd helyükre kerülnek az értékek, s előbb-utóbb kirajzolódik a jó irány. Ezt kísérhesse mindenki a saját szemével, és választhassa ki értékeit a saját akaratából. Ehhez segít, hogy vannak az emberiségnek évezredes, stabil értékei: — sok egyéb mellett — az őszinteség, és a szabadság, az emberiség értéke. Az ellenőrzés a meglepetés erejével hatott a 29 szövetkezeti, illetve magánkisiparosnál, mivel korábban ilyen átfogó fogyasztói érdekvédelmi vizsgálat nem volt. A felrajzolható kép igen változó, azon megtalálható a minden igényt kielégítő, illetve a vendég érdekeit figyelmen kívül hagyó árnyalat is. Szerencsére az előbbi színek uralják a mezőnyt. Ami a szövetkezeti üzletek külső képét mutatja, az nem mindenütt rózsás, hiányzanak a cég- és nyitvatartási időt jelző táblák. A magánkisiparosok már többet adnak magukra, üzletei*, külső és belső rendjére. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet számos üzlete felújított bútorzattal várja vendégeit. Nem így a Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet és a Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet fodrász-, illetve kozmetikai részlegei. A falak, a bútorok, a mellékhelyiségek állapota nélkülözi a felújítást. Nem éppen vendégcsalogató a látvány. . . A fodrászatok munkaeszközeit helyenként sajátjukkal egészítették ki a dolgozók. A kozmetikai üzletekben az eszközök egy része „Két fiam van: az egyik 12, a másik 8 éves. Ha valamilyen kisebb munkával, feladattal akarom őket megbízni, az apjuk mindig letorkol, hogy nem fiúgyereknek való a házimunka, engedjem csak őket focizni, biciklizni. Pedig én is gyárban dolgozom, s amikor hazaérek, bizony jól esne egy kis segítség” — írja egy anyuka. már korszerűtlen, hiányos ahhoz, hogy egész testkozmetikai szolgáltatást végezzenek. Textíliákból az üzletek többnyire ellátottak, de törülközőből — ha nem is hiánycikk — szűkében vannak. A szolgáltatások higiéniája helyenként aggasztó képet mutat. Nem mindenütt fertőtlenítik eszközeiket, így borotválnak, vagy törülközőket mosás nélkül szárítva újra használják. Ezek nagy veszélyt rejtenek magukban a vendégre és a dolgozóra nézve egyaránt. Meglepő, hogy a vendégek ezt nem teszik szóvá, természetesnek fogadják el. Az áralkalmazás területén is volt probléma. Az ártáblákon az arckozmetika műveleteit összesítve tüntették fel. fgy az elmaradt műveleteket is megfizettették a vendéggel. E mulasztásért nemcsak a dolgozót, hanem az üzemeltetőt és az irányító szervet is felelősség terheli, mert üzleteikben nem szabályozták és nem ellenőrizték megfelelően az árak alkalmazását. Hiányolható az üzletekből a vállalási szabályzat is. Ez tartalmazná többek között a számlázásra, a minőségi kiNemcsak elavult, de nagyon helytelen nézetet vall a kedves apuka, aki nyilván „jó példával” jár elől, és maga sem zavar sok vizet a ház körül. Ma már, megváltozott viszonyaink között a családi élet csak akkor lehet kiegyensúlyozott, ha a közös feladatokból a lehetőségekhez és adottságokhoz képest mindenki kiveszi a részét. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy átértéfogás intézésére, a vendég jogaira is vonatkozó előírásokat. A próbaszolgáltatásokon keresztül ellenőrzött árfelszámítás 83 százalékban pontos volt, de öt esetben a vendégek kárára túlszámo- lás történt. A magánkisiparosok árainak többsége egyezett, vagy az érvényesíthető ártól kevesebbet számoltak, csak egy kisiparos volt kivétel. A szabálytalanságok többségénél — egy pénzbírság mellett — figyelmeztetéseket alkalmaztunk, tekintettel az általános ellenőrzés első voltára. Reméljük, a szakma dolgozói és irányítói az intő példákat tolerálják és a hibákat kijavítják. Bízunk benne, megértik azt is, hogy jövőbeni ' vizsgálataink során, a mulasztásokért szigorúbb felelősségre vonást kezdeményezünk. Ezek megelőzéséhez azonban nemcsak az ellenőr, hanem a kedves vendég is hozzájárulhat. Azt kell tennie, hogy a fizetségért igényes, pontos és higiénés munkát fogadjon el. A vizsgálat igazolta: a fodrász- és kozmetikai szolgáltatást végző dolgozók döntő többsége kiválóan felkészült feladatának ellátására. Alkalmasságát azonban színvonalas munkával, a vendégének elégedettségével és újbóli visszatérésével kell. bizonyítania. Ehhez fűződik mind egyéni, mind vendégének az érdeke. Csábi Mihályné felügyelő Nógrád Megyei Tanács VB ár- és piacfelügyeleti osztálya keljük a hagyományos férfi és női szerepeket. Micsoda szemlélet az, amelyik az otthoni feladatokat kizárólagosan az anyára, vagy leánygyermekekre kívánja rátestálni?! A jelen és a jövő megköveteli, hogy nemre való tekintet nélkül, a gyerekeknek értelmes és hasznos feladatai legyenek a családban. Ha a gyerek kiskortól kezdve azt látja, hogy mindenkinek van állandó teendője, dolga, nem fog ellene lázadozni, természetesnek tartja a segítést, a munkában való közös részvételt. A fiúgyerek kezébe nagyon is illik például a cipőkefe (akár az egész család cipőinek tisztítását vállalhatja), mint ahogyan az ő reszortja lehet naponta kivinni a szemetét (mondván, hogy ő milyen erős, izmos). A nagyobb fiúgyerek is bizonyára szívesen kiporszívózza a lakást, ha utána megdicsérjük kiváló műszaki érzékét. De talán azt sem fogja rossznéven venni, ha megbízzuk a tejszín felverésének „felelősségteljes” munkájával. Elvégezheti a kisebb bevásárlást, sőt, uram bocsá; nem árt, ha megtanulja, hogyan kell este kimosni a zokniját, alsónadrágját. A gyereknek idejében meg kell értenie, hogy a saját feladatáért ő a felelős, és senki sem fogja azt helyette megcsinálni. Ha már kicsi korától kezdve segít otthon, nem lesz gyámoltalan, nem lesz az életének megszervezésére is képtelen felnőtt. Másképpen alakul a szülő-gyermek viszony is, és ha felnő a gyerek, akkor is kölcsönösen fogják majd becsülni egymást. HÁROMLYUKŰ HlD RGMHÄNYBAN Szükségünk van időtálló értékekre Népbetegség a fáradtság? Á fiúgyerek is segíthet
