Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

MAIAJÁN KOSSUTH RADIO: t.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Élő.) 11.05: Népzenetár 11.25: A Szaibó család, ism. 12.45: Válaszolunk halig a tóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: A külpolitikai rovat műsora, ism.. 14.35: Mese-zene gyerekeknek.. 15.00: Szóról szóra. 16.00: Tizenhat óra 16.15: Peti Meseországban. Lea Pennanen mesejáték« rádióra alkalmazva 17.00: Nádaratók 17.30: Klasszikus zene 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Sportvilág 19.40: Czövek Lajos: Hortobágyi képek. 19.50: Gulácsy Lagos: A virág ünnep vége. Bodnár György könyvszemléje 20.00: ..Mondd. Te kit választanál” 21.00: Emlékek szárnyain 22.00: Hírvilág 22.30: A vatikáni—magyar diplomáciai kapcso­latok történetéből 23.00: Zenekari muzsika 23.45: Régi híres énekesek PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: , Bodrogi Gyula és Voith Ági 9.05: Hallgassuk újra! Népdalokkal Madarász Katalin társaságában 10.05: Hajszál-gyökerek Az-alázatos varázsló: Szerb Antal. ism. 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok Kner Albert levelei Amerikából 11.05: A mi korunkban A Napközben szolgáltató műsora nyugdíjasoknak 11.25: Hollywoodi zenés filmek, az 50-es évekből. 12.10: Régi nóta. híres nóta 13.05: Nosztalgiahullám Emile Ford és a Checkmates 14.00: Lelátó 14.30: A szórakoztató osztály műsora 15.05: Kapcsoljuk a . . . stúdiót. (Élő.) Járdányi Gergely nagybőgőn játszik. Faiioni Donatella zongorázik. 15.20: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 15.50: Az élő népdal, ism. 16.00: Találkozás a stúdióban Vendeg: záray Márta és Vámosi János 17.05: A mi utcánk. . . A Rudas László utca 17.30: Gordiusz 18.30: Popregiszter 19.05: Serdürletlen anyák A természetes fogamzásgátlás 19.30: A Poptarisznya- dalaiból 20.20: Alma és fája. Dr. Dienes Gábor sze­mészfőorvos és fia. Dienes Gábor festő­művész 21.05: Szobotka Tibor novelláiból-. Fizető vendég. Kirándulás, ism. 21.27: Muddy Waters 1963-as felvételei. Nemes Nagy Péter bluessorozata 22.02; Az idegenek köztük vannak? A Radnóti Miklós Színpad Szóváltás című műsorának hangfelvétele 23.10: Sporthíradó 23.20: Költő gitárral. Leona-rd Cohen A verseket sztatika* István mondja el BAKTOK rádió: 9.15: Kamara zene 10.20: Irodalmi világjárás. A Szentföld, ism. 10.50: Yehudi Menuhin vezényli a Baith-i és a Menuhin fesztivál zenekarát 12.05: Márta. Részletek Flotow operájából 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: Ré/fúvós kvartettek 14.13: schuDeniada. 1989. X 2. rész 15.30: Francesco Mária ■ Veracini műveiből. 16.05: A Rádió Dalszínháza. Házasodj Ausztria, zenés játék Mikszáth Kálmán. ..Akii Miklós” című regényéből 17.41: Zenekari muzsika 18.30: in lim’oa materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora- Szegedről 19.05: MIKRO-fon. Mikroelektronika. számítógép. 19.35: Kapcsoljuk a informatika, ism. Pesti Vígadót. (Élő.) A Liszt Ferenc kamara- zenekar hangversenye Közben: 20.20: Mindenki másként. Németh László, a reformer 20.40: A hangverseny­közvetítés folytatása 21.30: Opera áriák 21.45: Jacqueline du Pré gordonka zik. Gerald Moorg, és Dániel Barenboim zongorázik 22.24: II. budapesti nemzetközi kórusverseny. IV/l. rész LATUNK 23.04: Rádiójátékszín. Krúdy Gyula két egyfelvonásósa. (11)88) — A kártya — Kárpáti kaland MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.3*0: Hírek, lapszemle. 6.45: Közelkép mikrofonnal. 7.30: Szóvá tették, megkérdez­tük. 7.45: Filmlevél. Kiss Jó­zsef jegyzete. Szerk. Szegedi Erzsébet. 16.30—18.30: Kereske­delmi. információs, zenés mű­sor. magyar televízió: tv í.: 8.25: Képújság 8.30: Zeneturmix. NDK zenés film (ism.) 9.00: Ma egy házban. Csehszlovák tévéfilm­sorozat, IX/9. rész: Az otthon. (Ism.) 9.55: Foglalkozása operatőr. Sven Nykviat. Angol film. (Ism.) 10.25: Mozgató. 40.35: Képújság 16.30: Képújság 16.40: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. 16.50: Vijesti. Hírek szerb­it orvát nyelven. A péC9i körzeti stúdió műsora 17.00: Hármas ,,csatorna” Lehetséges a lehetetlen IV/l. rész: Az ókori világ üzenete 47.45: A világ 2000-ben. NSZK dokumentumfilm­sorozat. IV/4. rész: Energia,helyzet 18.35: Arcok és városo-k. Magyar építészek Amerikában. Fecskés Tibor. (Ism.) 19.00: Reklám 19.05: Esti mese. 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: ...Én Tildy Zoltán. esküszöm. . .” Portré- vázlat emlékezőkkel és dokumentumokkal 21.05: Reklám *21.10: Luigi Pirandello: A férfi, aki virágot hord a szájában. Tévéjáték 21.45: Ha*zai tükör 23.05: Híradó 3. TV 2.: Radványi Dorottyával és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.1-5: Tv 2. 1 Benne: Reklám, Riportok, Időjárás, Zene 17.45: Egy perc TERC Telefonos játék 1I8.0O: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Az elsüllyedt világok. Arkadia ezeregy órája-. XXVI/4. rész. Francia rajzfilmsorozat, (ism.) 18.55: Tv 2. 19.00: Meghökkentő mesék. A sekrestyés. Angol filmsorozat. 19.25: Fejezetek az I. világháborúból. Amerikai dokumentum- film-sorozat. XXVT/10. rész: A ha db alépő Amerika- (FF) 19.50: Műkorcsolyázó Európa-ba-jnokság. Nők versenye. Közvetítés Lening rádból, • felvételről 21.90: Híradó, 2. 21.20: Tv 2. Benne: Nézze meg az ember! 2*1.30: Nap zárta 22.20: Belfegor, avagy a Louvre famto-mja. Fra-mcia tévéfilmsorozat, XIII 1-3. rész: Lehűli a lepel. (Ism.) FF. 22.45: Nézőpont. Beszélgetés Vihess Sándorról 2.-I.15: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: F. L. Vek. 19.30: Híradó 20.00: Dal a 3-ik Rudolfnak. Zenés-szórakoztató műsor. 21.25: Publicisztikai műsor 22.05: A szerelem tüskéi. Olasz tévéfilmi 2. MŰSOR: 18.00: Műkorcsolya EB. 20.30: A próbapilóta. Dokumentumfilmi 20.55: Történet az életből 21.30: Híradó 22.15: Kulturális magazin 22.55: Improvizáció. Zenés műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A keményfejű. Színes, szinkro­nizált olasz kalandifi lm. — Kamara: Hagyjátok Robin­sont! Színes, magyar film­vígjáték. — Balassagyarmati Madách: Pénzmánia.. Színes. USA fil-mvígjáték. — Kamara: A kis csábító. Színes, francia film. — Pásztó: Vidám élet. Színes, szinkronizált spanyol film-vígjáték. — Szécsény: Fink Floyd, a fal. Színes, ze­nés angol film. — Jobbágyi: Szel lem irtok II. Színes, szink­ronizált amerikai fil-mvígjáték. NÓGRÁDI TÁJAKON. . telexen érkezett. FILMJEGYZET Krisztus utolsó Ha a Zöld könyvei olvasták volna Boldogok lesznek a tör­ténészek, ha eljutnak majd oda. hogy higgadtan vizs­gálhatják a hátterét annak, hogy miért és hogyan dőlt a kelet-európai dominó; miért nyitottak rést a vas­függönyön, és miért roha­mozták meg a berlini falat, hogy miképpen kapcsolódik a prágai tüntetésekhez Tő­kés László tüntető ellenál­lása ? Kadhafi ezredes azt mond­ta; „Gratulálok Kelet-Eu- rópa népeinek forradalmaik békés győzelméhez, s ahhoz, hogy szem előtt tartották Zöld könyvem tanításait. Azt azonban nehezménye­zem, hogy vérfürdőbe tor­kollottak a romániai tragi­kus változások. Ha a/Zöld könyv szerint cselekedtek volna, ezeket békés úton is meg lehetett volna valósítani. A tömegnek el kellett volna foglalni az utcát, és meg kellett volna alakítania a Népi Kongresszusokat és a Népi Bizottságokat, és nem pedig harckocsikat és gép­puskákat bevetni.” Ilyen egyszerű. Az ese­mények nem a fenti kore­ográfia szerinti alakulásá­nak feltehetően az az oka. hogy a Zöld könyvek is a Biblia sorsára jutottak Ro­mániában: WC-papírt ké­szítettek belőlük. „Legfőbb gyötrelmeim, és bánataim forrása gyer­mekkoromtól kezdve a test és a szellem szakadatlan, könyörtelen harca... és a lelkem a hely, ahol ez a két sereg összecsapott és egyesült.” (Nikosz Kazantzákisz) Ki gondolt volna arra ha­zánkban egy-két esztendő­vel ezelőtt, hogy 1990-ben egy film bemutatása ellen tiltakozva vonul majd ki az utcára néhány ezer ember. Martin Scorsese legújabb alkotását, a Kazantzákisz- regény nyomán készült Krisztus utolsó megkísérté- sé-t a világon hatalmas fel­háborodás kísérte. A leg- dühödtebb megnyilvánulások tetőpontja az volt, hogy egy szélsőséges csoport Párizs­ban felgyújtott egy mozit. A vesszőfutás az alapmű megjelenésével még 1955- ben elkezdődött: ekkor a Vatikán megtiltotta a Jézus­könyv forgalomba hozását. A kálváriát a szerző halála sem tudta megállítani: oz athéni püspök megtagadta Kazantzákisz temetésekor az egyházi szertartást... A pesti tüntetők egyazon napon hordták körbe transz­parenseiket a Művész mozi előtt, amikor az ország- gyűlés a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvénytervezetet tárgyalta. Mi miatt vált hát bot­ránykővé ez a monumentá­lis, katarktikus erővel ható film? Mert míg az utcán a tömeg zajongva, morogva protestál, a nézőtéren egy köhintést sem lehet hallani a hosszú vetítés ideje alatt. A szem, a tekintet a kezdő képsoroktól az utolsó koc­káig odatapad a vászonra, s a fej is csak Peter Gabriel lenyűgöző zenéjének ritmu­sára mozdul meg időnként. Jézus (Willem Dafoe), az ember, az egyszerű ács ke­resztfát farag, ácsol az el­ítélteknek. Talán nem is gondol arra, hogy hasonló sors vár majd rá is. Jézus az ember mindennapjait éli, de másságára, rebellisségére régebben felfigyelt környe­zete. Saját maga is egyre inkább tudatára ébred megváltói elhivatottságának. A cselekmény vonulata a bibliai történéseket követi. De valahogy más szemüve­gen át látunk mindent! A csodákat, a hangokat, az ap­ró kísértéseket s legfőképp — ami engem ismét megra­gadott — Júdás alakját, du­dást, a legjobb barátot, az örök kételkedőt, a parancs­teljesítő „árulót” talán még Norman Jewison Jézus Krisztus szupersztárjában helyezték szimpatikus meg­világításba. Tudom: ez a pozitív Jú­dás és az emberi Jézus tel­jesen eltér a mítoszban és a szentkönyvben foglaltaktóL- S különösen bánthatja a hívőket az utolsó megkísér­lés lázálma, amikor Jézus a feltámadás (itt a kereszt­ről lejövetel) utáni életének békés családi körben meg­alkuvó, meghunyászkodó, sőt olykor bégető módon történő eltöltésének lehe­tünk szemtanúi. Az már csak olaj a tűzre, hogy Pon- cius Pilátus szerepét egy híres popsztárra, David Bowiera osztja ki. Sokakat irritál az is, hogy e beállítás koreográfiájából következő­en Jézus időnként kénytelen pornósztárként viselkedni... Természetesen mindenki, nek joga van ahhoz, így a rendezőnek is, hogy egy adott történelmi pillanatot a maga látásmódja szerint ítélje meg, legyen ez akár Jézus élete is. A régi klasz- szikusok elérhetetlen távol­ságba helyezték a Megvál­tót. Kazantzákisz—Scorsese megpróbálta közénk lehoz­ni... Látni, megnézni s ne be­tiltását követelni kell ezt a másképp elképzelt Krisztus­képet! A másként gondol­kodókat mindig is az ural­kodó szféra megvetése kí­sérte az élet minden terüle­tén. Miért nem lehetne egy­szerűen tudomásul venni azt, hogy a vallásban sincs ez másképpen... Buzafalvi Győző «f Madách Imre szülé­ig tésnapja Nógrádban irodalmi ünnep. 1964 óta tudatos szel­lemi — műhelyépítő — aLkalom is: Madách szel­lemében kéne munkál­kodni Palóc-Magyaror- szágon. Az idei ünnep­ség sokarcú gondolatisá­gában, a balassagyarmati művelődést centrumban zajló műsor áhitatában, gyertyalángos lelkesültsé- gében eszembe jutott egy keveset emlegetett filo­lógiai, eszmetörténeti moz­zanat a Tragédiával kap­csolatban. Valami olyas­mi, aminek 1990. január­jában fájdalmas aktuali­tása van. Madách az Ember tra­gédiáját Erdélyi János­nak is elküldte... Erdé­lyi János európai-magyar kritikusként, filozófusként azt veti Madách szemére, hogy a szocializmust akar­ja bántani a darabban. Madách, az úri rendből származó költőzseni nem­csak hogy zokon vette Er­délyi kritikáját, de sietett tiltakozni, protestálni, hogy ő semmiképpen nem el­lensége olyan „isteni kor­eszmének”, mint a szocia­lizmus. .. Mindez 1862-ben tör­tént. Igaz, az akkori ma­gyar szellemi életben első­sorban az úgynevezett utópisták gondolataiból ismerték a szocializmus ál­mát, az emberiség remé­nyét. Nem tudhatták a ^ következő évszázad olyan fenyegető varázsigéit mi­nősíteni, mint „osztály­harc”, proletárdiktatúra, ,;marximzus—len in iz­mus”, „sztálinizmus”, „bü­rokratikus szocializmus”. Nem tudhattak még szo­ciáldemokrata útról, vagy bolsevizmu-sról. Nem tud­hattak arróli, hogy va­rázsigék bűvöletében az emberi gondolat, a sza­badság ellen' készül ideo­lógiai fegyver. Arról, hogv középkort idéző „babona­század” következik, amely­ben új katekizmusként kényszerítik rá fél Euró­pára az ideológiát.. Hogy feledésbe merül: a szo­cializmus az elnyomottak védelme, a szegények szó­zata. Vajon ma, 1990-ben el lehet-e várni millió és millió állampolgártól azt a történelmi tudást, amely- lyel a szocialisták eszmé­nyi társadalomról vallott nézeteit különválaszthat­ja a majd másfél évszá- szados osztályharctól9 Nem lehet elvárni! Lehet-e csodálkozni azon, hogy a nyilvánvaló gazda­sági bajok, megélhetési gondok, a fenyegetettség idején maga a szocialista eszme is automatikusan a vádlottak padjára ke­rül? Nem lehet csodálkozni! A sokáig visszafolytott állampolgári méltatlanko­dás és harag mai vulkán- kitörései szinte természe­tesek: visszaéltek az em­berek jóhiszeműségével sok évtizedeken át. S akik visszaéltek a bizalommal, azok is „ minduntalan a szocializmus érdekeiről beszéltek a szószékekről, és közben milliók érde­keinek ellenében lakha­tó magánszocializmust szerveztek maguknak... A keveseknek! így nagyon is természetes, ha nem könnyű most Madách- csal együtt gondolkodva „isteni koreszmeként" ösz- szekapcsolni szocialista eszméket a szépnek, ne­mesnek, a megélhető jö­vőnek képével. A „ki nyer ma” — filo­zófia, a harcias butaság, a tért nyerő demagógia még a történelmi mértékkel mérő értelmiséget is ké­pes megkörnyékezni. Me­gint ne tessék gondol­kodni! Majd mi megmond­juk, valahonnan fentről, balról, jobbról, keletről, nyugatról ellesett tovább­rágcsált leleményeink sze­rint, mit kell tudni 1990- beri ? Megint kötelező együtt úszni akármilyen árral! Nincs ellenvélemény, • másként beszélés. Vagy tessék velünk együtt uj­jal mutogatni a szocialis­ta elveket vallókra: lám bolsevikok, lám nem értik, hogy elég volt belőlük, elég 40 évig. . . Vagy tes­sék csendben, mozdulatla­nul kivárni a fejleménye­ket, amíg itten rendbe tesszük a dolgokat... Mit szólna vajon Madách Im­re, Móricz, Ady, Bartók, Illyés egy ilyen alterna­tívához? Egyértelmű. Mégis a huszadik század végének értelmisége, különös in­tellektuális kalandként be­lemenni .látszik ebbe a já­tékba. .. Gondolkodás he­lyett, megint szavalókó­rusok ! Üjabb száz év múlva, egy majdani Madách- születésnapon, késői uno­káink aligha fogják az ész diadalaként emleget­ni mai magatartásunkat. Gondolatiszony fékezi, hogy lássuk magunk is, hogy demonstráljuk is, mi van szíveink, lelkeink mélyén... Inkább az új babonák börzéjére indulunk válo­gatni. Könnyebbnek tű­nik? Valóban: nagyon vonzó a kínálat! Mit szá­mít a saját személyes aka­ratunk? Az érzelmeink?. Megint kicseleznek ben­nünket a nagyon is jól átlátható újkeletű babo­nák? Erdős István Babonabörze Konkurencia a szovjet rockpiacon A szovjet rockrajongókat ma már aligha lehetne meg­lepni bármivel is. Tavaly többek között a Black Sabbath-ot látták vendégül, ha pedig a 90-es hangver­senynaptárt vesszük szem- ügyre' olyan nevekkel talál­kozunk, mint a Girlsohool, a Motorhead, a Nazareth, a Moonshiners... A Goszkoncert — állami koncertiroda — elvben az egyetlen, tehát monopol­helyzetben lévő állami szer­vezet, amely rendelkezik a szükséges valutával és le­hetősége van bármilyen nyugati együttes vagy elő­adó meghívására, de mono­póliuma fokozatosan csök­ken. A hazai és a nemzet­közi piac meghódításáért harcba szálltak a független zenei központok is. Közü­lük kettő érdemel igazán említést. Az egyik Sztasz Namin szervezete Moszk­vában, amely a tavaly au­gusztusi nagy rock-show-t rendezte a Luzsnyiki stadi­onban, a másik Vlagyimir Kiszeljové Leningrádban. ök szovjet együttesek nyu­gati vendégszerepléseit szer­vezik. I v í

Next

/
Oldalképek
Tartalom