Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
1990. FEBRUAR 1. CSÜTÖRTÖK NO(ÍRAI) 3 Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság előadójaként elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék létszámára és költségvetésére kidolgozott újabb javaslattal egyetért. Támogatja, hogy az ÁSZ regionális szervezeti alapon épüljön fel. A fizetésekkel kapcsolatban kiemelte: a javaslatban olyan összegek szerepelnek, amelyeket még az állami vezetők javadalmazásáról szóló — időközben visszavont — törvényjavaslat beterjesztése előtt állapították meg. Eszerint az Állami Számvevőszék elnökének nettó havi bére mintegy 35 ezer forint lenne, amely a bizottság szerint más gazdasági vezetők fizetésével összehasonlítva, nem kifogásolható. A szervezet munkatársainak fizetésénél pedig arra is tekintettel kell lenni, hogy az biztosítsa anyagi függetlenségüket, s valóban a legjobban képzettek kerüljenek oda. Végezetül egy gyakorlati kérdésre is kitért, nevezetesen arra, hogy jóváhagyott költségvetés nélkül az ÁSZ nem tud fizetni dolgozóinak, akik egyébként január 1-jével megkezdték a munkát. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.). A költségvetési előterjesztéssel kapcsolatban Balia Éva csodálkozását fejezte ki afölött, hogy miképpen lehet egész évben minden munkanapon 150 belső és külső munkatárs kiküldetésben. Ügy vélte: ebből az előterjesztésből az derül ki, hogy a költség- vetés készítői „eldugtak" a képviselők elől pénzeket. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a pontosan kiszámítható és az államigazgatásban szokatlanul magas javadalmazás mellett 18 millió forintnyi bértartalékot határoztak meg. Javasolta a be nem töltött állásokra tervezett bér év végi elszámolását, és ennek az országgyűlési határozatban való rögzítését. Visszautalva az előző ülésszakra, Bállá Éva kijelentette: nem lepi meg, hogy a KNEB költségvetése is hamis volt, bár erről tavaly még nem lehetett tudni. Újból feltette akkori kérdését: mit,is tartalmaz a KNEB felszámolására tervezett 100 millió forint körüli összeg? A hozzászólások után, a csak rövid ideje megkezdett délutáni vita ismét félbeszakadt, hogy a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalja Balta Éva képviselő korábban elhangzott módosító indítványát. A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munkáját az Ország- gyűlés. A parlament, a határozat- tervezetet — amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban levő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását — a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve —, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön — egy ellenszavazattal elfogadta. Ezt követően, az ország- gyűlési képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A választójogi törvény szerint ugyanis a választási eljárásban a jelöltek költségvetési támogatására országosan fordítható összeget az Országgyűlés állapítja meg. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes javastatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos összegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg g felek. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket ' fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az összes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. Egy hozzászólás után következett a határozathozatal. Az Országgyűlés — 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 61 tartózkodás mellett — elutasította a határozat- tervezetet. Ezért az elnök a tervezetet visszautalta a két érintett mipisizternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően kért szót Gál Zoltán. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében, a támogatás mértékét az Országgyűlés állapítja meg. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a parlament már döntött a pártok és a jelöltek költségvetési támogatásáról. Utalt arra, hogy az első szabad választásoknak vannak bizonyos feltételei. Az anyagi forrásokat tekintve nem egyforma eséllyel indulnak a választásokon a különböző pártok és a független jelöltek. Ez pedig — ma már nálunk is — meghatározza szereplésük sikerét. Ügy vélte, hasznosabb - azok támogatása, akik kevesebb forrással bírnak, mintsem növelni azok esé- • lyeit, akik egyébként is rendelkeznek anyagiakkal. Ezután, a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási fel- ugyeietű vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondotta, hogy a Nagykanizsai Sörgyáriránt rendkívül széles a nemzetközi érdeklődés. Több konkrét ajánlat is van. Például van olyan vállalat, amelyik készpénzért kívánja megvásárolni a sörgyárat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot Magyarországon fekteti be. A jelenlegi vállalati tanács irányítása alatt működő vállalatnak — az államtitkár szeriint — nincs lehetősége arra, hogy az állami vagyont elidegenítse, erre csak az államnak van joga. Emellett a közvetlen állami ellenőrzés megszüntetheti az ügylettel kapcsolatban a közvélemény aggályait, és növeli a külföldi bizalmát. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), arra hívta fel a képviselőket, hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérést. Felolvasta a Nagykanizsai Sörgyár vezetői csoportjától kapott levelet, amelyben leírják, hogy vállalatuk iránt a Holstein, cég és egy ausztrál vállalkozó érdeklődik. A Holstein cég felmérette a Nagykanizsai Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt a vagyont. A felmérés alapján megállapított vagyon nagysága 21 millió márka, amely a forgóeszközökkel együtt 33,3 millió márkára tehető. Hasonló eredményre jutott az ausztrál cég is. Egyébként a levél szerint az ausztrál cégről nincs bankinformációjuk, nem tudják, hogy egyáltalán létező vállalatiról van-e szó. Ráadásul közismertté vált a gyár idei terve, amely szerint, a Nagy- kanizsai Sörgyár nyereséges lesz 1990-ben, az eredmény eléri a 130 millió forintot. A termelési terv kevésbé feszített, mint az előző esztendőben. Mindez jelzi az eredményes, önálló gazdálkodás realitását. Szabó Ferenc mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányítási átsorolásával a kormányzatnak is az a célja, hogy az ügy állami ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevonásával. Ismételten leszögezte: a mai jogi helyzetben a vállalati tanács csak kezelheti a vállalati vagyont, de azt — helyesen — el nem idegenítheti. Az Országgyűlés a Nagy- kanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben 183 igennel elfogadta. A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módosító indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az elnök indítványára határozathozatal következett. Először Bállá Éva módosító javaslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Áz Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére tett, a módosítással kiegészített határozati javaslatot az Ország- gyűlés elfogadta, Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló eseményekről és az ott elő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s — kisebb változtatásokkal — elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként be* nyújtott tervezet került a képviselőik elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezetével. Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila legyen. Interpellációk tárgyalása következett volna, ám vagy az intenpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott miniszter, illetve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képviselő, hogy az elnök ismételten ellenőrizze. határozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés arról tanúskodott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette . a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. (MTI) A módosított sajtótörvény Az 1986-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges ponton módosította a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű önálló rádió- és televízióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lap- ihdítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, és a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtótörvény következőképpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat' meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.” E paragrafust az Országgyűlés — egy képviselői módosító indítvány elfogadásával — kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti ß köz- erkölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvény- módosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben — a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési ösz- szeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkommunikációval, a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hiszen jelenleg is dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtó- törvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg. Az Állami Számvevőszék munkájáról Az újonnan . létrehozott Állami Számvevőszék vezetői tartottak sajtótájékoztató szerdán a Parlamentben a szervezet munkájáról és terveiről. Hagelmayer István, az ASZ elnöke elmondotta, hogy a KGST-országok közül Magyarországon alakult meg elsőként ilyen szervezet, amely a jogállamiság kiépítésének egyik fontos eleme. Az Állami Számvevőszék alapvetően az állami költségvetés realitását a költségvetési törvényben foglaltak végrehajtását kívánja megítélni, s erről folyamatosan tájékoztatja a parlamentet. Emellett fontos feladata az állami vagyon felhasználásának, hasznosításának ellenőrzése. Az újságírók kérdéseire válaszolva az ÁSZ elnöke elmondotta: a szervezet parlament elé beterjesztett költségvetése nem tartalmazott luxuskiadásokat, mégis jogos volt néhány képviselő felvetése, s ezért is döntött úgy, hogy felülvizsgálja a mérleget. Ennek eredményeként sikerült jelentősebb megtakarítást elérni. Magyarázatként hozzáfűzte: a kezdeti időszakban nincsenek tapasztalataik azzal kap. csolatban, hogy mii menynyibe fog kerülni, s így érthetően a biztonságra törekedve terveztek. Sándor István, az ÁSZ elnökhelyettese beszámolt arról is, hogy már vizsgálták az MSZP által elkészített vagyonmérleget. Az eddigi megállapításaik szerint ez a mérleg nem tekinthető teljesnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem könnyű az ellenőrzést elvégezni, mivel a múlt évi kongresszust követően gyorsan megindult a pártapparátus szétszéledése, a bizonylatok rendezetlenek, a gazdálkodás szervezetien. Nyilatkozat a romániai eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről A Magyar Köztársaság Országgyűlése örömmel üdvözölte a romániai forradalmat, a Ceausescu-diktatúra bukását. A Magyar Köztársaság a Nemzeti Megmen- tési Frontot s minden demokratikus romániai mozgalmat kezdettől támogatott a demokratikus Románia megmentésére irányuló törekvéseiben. Tudjuk, hogy a Nemzeti Megmentést Front Tanácsa sokat tett a múlt bűneinek, a Románia népeit sújtó jogtalanságoknak a felszámolásáért. Éppen ezért nem hallgathatjuk el, hogy a legutóbbi napokban bizonyos romániai erők megnyilatkozásai aggodalmakat keltettek hazánkban. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még napjainkban is fellépnek olyan politikai erők, apielyek nem tanultak a múltból, s változatlanul a romániai kisebb- ségek egyéni és kollektív jogainak korlátozására törekszenek. Úgy ítéljük meg: a magyar kisebbség joggal igényli. hogy az anyanyelvi oktatás, a kulturális autonómia feltételeit az önrendelkezés alapján mielőbb teremtsék meg, s indokoltan utasítja vissza azokat a vádakat, hogy e kisebbségi jogokért vívott küzdelem szeparatizmust jelent. Reméljük, hogy Románia demokratikus erői határozottan kiállnak minden romániai kisebbség. igy a magyarság egyéni és kollektív jogainak biztosítása mellett.
