Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
4 NOÍiRAI) 1990. FEBRUÁR 3., SZOMBAT Vendégek Nógrádban Diósjenői utcarészlet A változá” sok korát éljük! Nincs ez másként hazánk idegenforgalmában sem. Ha nem is egyik napról a másikra, de az idegenforgalom szerkezeti ben is változás várható. Ezt a munkát t1) a korszerűség, a hatékonyság kell, hogy jellemezze. Ez korparancs! A jó irányú változás elsődleges jövőbeni kritériuma, hogy az infrastruktúra — amely Nyugaton már régóta megvan — A hollókői amilyen gyorsan csak lehet meglegyen, fejlődjön. A telefon, a víz (a szennyvízelvezetéssel együtt), a közlekedés •— és sorolhatnánk tovább -— nélkül ma már nincs turizmus, legyen bármilyen vonzó egy-egy táj. Mindezekről, az idegen- forgalomról., a falusi turizmusról, Nógrád vendég- forgalmáról beszélgettünk Szert Sándornéval, a Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével. — Mi jellemezte az elmúlt esztendőt? — kérdeztük. — összességében eredményes évet zártunk, ám ehhez — mint szerte az országban — a nagy valutavásárlási láz is hozzájárult. Ez a mizéria szeptember közepéig tartott, s jelentős hasznot hozott irodánknak is, de nem szolgálta klasszikus értelemben a turizmust. — Tavaly 25 ezer vendég fordult meg megyénkben, 10 ezerrel kevesebb, mint 1988-ban. Ez azért történt így, mert a Hotel Salgó a felújítás miatt egész évben zárva volt. Ha üzemel, ez nekünk évente 10—12 ezer vendéget jelent. A turisták 57 ezer vendég- éjszakát, átlagban 2,5 napot töltöttek itt. A vendégek közül 7 ezer külföldi volt 18 ezer vendégéjszakával, s a szocialista országokból és a Nyugatról érkezettek aránya 50—50 százalék körül mozgott. A lengyelek, csehszlovákok, NDK-beliek jöttek legtöbben, míg Nyugatról, az NSZK-ból, Hollandiából és Ausztriából érkeztek sokan pihenésre, kikapcsolódásra, fel töltőd ésre. — Mondjon néhány jellemzőt a megye legnépszerűbb helyeiről! — Hollókő változatlanul a legkedveltebb! Mióta 1987- ben felkerült a világörökségek listájára a vendégek létszáma évről évre növekszik. Jönnek a külföltemplom diek, de nagyon sok a hazai «turista, az ország szinte minden részéről. Bánk, a tó, a Tó Motel elsősorban a budapestiek kedvenc helye. Itt tavaly 20 százalékos volt a növekedés 1988-hoz képest. Hasonlóan Bánkhoz budapesti közelsége miatt Diósjenő is igen kedvelt hely. — Az elmúlt esztendőben jelentős fejlesztésekre is sor került. Mintha egy kicsit már a világkiállításra figyelne a megye, a hivatal. — A színvonal megtartása, a piacon maradás megköveteli a fejlesztéseket, arról nem is beszélve, hogy valóban a világkiállítás idején, miután Nógrád közel van Budapesthez, számítunk az igényes vendégekre is. A legnagyobb fejlesztésünk a Hotel Salgó felújítása volt. A 33 milliós beruházás eredménye, hogy most már 38 szobával és két lakosztállyal várjuk a vendégeket. Egy további fejlesztésként a tetőtér beépítésével újabb 24 férőhelyet tudunk kialakítani. Hollókőn is újabb szállás- lehetőség nyílik, egy műemlék ház teljes felújításával. A kiviteli tervek készen vannak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségtől a napokban érkezett meg az 1,6 millió forintos árajánlat. A munkák áprilisban kezdődnek, s a következő szezonban már vendégeket fogad a műemlék ház. Diósjenőn már tavaly megkezdődött a kemping faházainak komfortosítása, ami az idén befejeződik. Száz férőhely várja jó színvonalon a vendégeket. A tavaly júliusban elkészült strand az idén már a teljes szezonban üzemel, s ez várhatóan itt Diósjenőn is növeli a vendégforgalmat. Miután a bánki tó kedvelt horgászhely is, a Tó Motel szomszédságában, a horgászszövetséggel egy újabb stéget építtetünk. Egyébként szó van a motel korszerűsítéséről is, amelyre külföldi partner is jelentkezett. A tárgyalások folynak. A salgótarjáni kempingben a Kő Motel felújítását is megkezdjük. A tervek februárra e: készülnek. A tetőtér beép tésével 60—65 férőhelvc komfortosan, télen-nyám: fogadhatunk látogatót. — Hogyan áll a szoros- pataki szabadidő-kozpont kialakítása? — Egy korábbi elképzo lés alapján a hivatal — s erre az országos idegen- forgalmi alapból 10 millió forint támogatást kapott — elsősorban a Mátra turistaforgalmának csökkentésére, elterelésére Szorospatakon egv szabadidő központ és autóskemping létrehozását tervezte M után a pénz kevésnek b./ nyúlt, olcsóbb, ésszerű! >í> megoldásokat kellett alkui - maznunk. így például a Mátra fogadóban alakítunk ki egy korszerű konyhát A kempingben recepció egy hideg-meleg vizesblokk, két teniszpálya és egv kispálya várja a turistákat Az Országos Idegenforgalmi Hivatal „áldását” várjuk a tervekre, s akkor már az idén megkezdődhetnek i munkák, — mondja Szer Sándorné, aki megerősít abban, hogy Nógrád megye szép tájai változatlanul kedveltek, szívesen jönnek a megyénkbe a külföldi és hazai turisták Mindehhez ez a kedve/, „elmozdulás” is hozzája rult, hogy egyre több ide gén nyelvet is beszélő féri: és hölgy kapcsolódik be i megyei idegenforgalmi munkába. Ma már jól felke szült, tájékozott idegenre zetők várják a vendege két, akiknek nem kozom bős, hogy a hozzánk jött turista milyen benyomásokkal távozik, milyen élményeket visz magával Nóg rádból. És az sem lehet közömbös, hogy visszajön e jövőre! A NÖGRÁD TOURS, a megyei hivatal vezetői és munkatársai érzik az új idők szelét Csak egy példa. A salgói Domyay-turista- házat a Kecskeméti Városi Tanáccsal betéti társulás formájában üzemeltetik ebben az esztendőben. Kecskemétről jött a megkeresés, a kérés, hogy sok a városban az asztmatikus betegségben szenvedő gyerek. Idetelepülnének Sal- góra. Van-e lehetőség? Van — volt a válasz! A megállapodás létrejött, s mindkét fél jól jár. (A turistáknak nem kell félni, mert a hét végeken nyitva áll a Dornyay-turistaház ajtaja.) És ez csak a kezdet. A Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal is várja és keresi a kezdeményezéseket. Kép és szöveg: Szokács László Út a megbékéléshez? O Adják vissza a hitet! Az átmenet egész gazdaságpolitikája az előkelő gazdagok malmára hajtja a vizet. A kormány infláció- gerjesztő politikája folytán a vagyon önmagában amúgy is felértékelődik. Hátha a törvények egyenesen azt sugallják, azt segítik, hogy vizet vigyünk a tengerbe. Az ingatlanszerzési korlátozás megszüntetése volt az egyik legbiztosabb út a va- gyonhalmozásra. Egészen véletlenül olyan illetéktörvényt fogadtak el hozzá, amely illetékmentességet, vagy csak csekély díjat szabott meg. Ez arra volt jó. hogy a pénzemberek könnyen megajándékozhatták minden gyermeküket értékes ingatlannal. ! Amikorra viszont a kisemberek is összegyűjtötték pénzecskéjüket hasonló cál- r.i, lehúzták a rolót. Mamár a házikó és a földecske ajándékozása, vagy öröklése, meg egyenes ágon is, felháborítóan magas illetékkel jár. A Nógrád Megyei Illetékhivatal piócapolitikája azt hiszem, országosan is kirívó. A Mátraaljai Állami Gazdaság saját dolgozóinak nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földet parcellázott ki. Az illeb.vatal a vételár 15-szörösére értékelte a telkecs- kéket. így többe került a • leves, mint a hús, vagyis az átírás, mint a föld forgalmi értéke. A szegény embert még az ág is húzza. A világútlevél bevezetése és a vámszabályok módosítása sem nekik kedvezett. Csakúgy, mint az áfa-mentes autóbehozatal. Miré ők is kicserélhették volna 10 éves Trabantjukat, egészen véletlenül a kaput ismét becsukták. Csak kapkodás ez? A kormány tud következetes is lenni. Az árak állandóan emelkednek, s a bérek és nyugdíjak folyamatosan veszítenek vásárlóértékükből. A szegény embert igazán nem is az ág húzza, hanem a lakbéremelés és a kamatadó sújtja. Nem érinti azokat, akik potom áron milliós villát vásároltak, több házat. több üdülőt építettek, hiszen a bérlet, albérlet jó jövedelmet biztosít számukra Lehet így megbékélés ? „Aki szegény, az a legszegényebb." Egyre többen hullnak át a nagyon is gyenge és lyukas szociális védőhálón. Növekszik a munkanélküliség és a hajléktalanság. Sokaknak nem biztosított a mindennapi betevő falatja Abban az országban, amely mindig valóságos „kenyér-, hús- és zsírbánva" volt. Nem bankot rabolnak, hanem húsraktárt. Persze a legszerencsétlenebbek kenyeret és kiflit tulajdonítanak el, mivel mindennap nem tudják megfizetni. Ezt nevezik megélhetést bűnözésnek. A?, élelmiszerboltok hajlottkorú balszerencséseit megszégyenítik, meghurcolják. Valójában nem nekik kellene szégyenkezniük, mert „aki száz- és százezreket lop bírája lészen annak, kit a szükség garast rabolni kényszerített". Miért nem adnak koldulási engedélyt, mint a kapitalizmus kibontakozásának Angliájában? Törvény- szerű. hogy a létminimum alatti jövedelemből nem lehet megélni! Milliókat nem vigasztalnak a politikai változások. Bár saját bőrükön érzik a helyzet tarthatatlanságát, de már annyiszor félrevezették és becsapták őket, hogy nem bíznak és nem hisznek senkinek. Pedig választások lesznek. Lehet, hogy nép nélkül — a népért? Vissza kellene adni a hitüket! (Vége) Kádárkuti József tanár Emlékek a múltból Semmelweis egykori szülőházában Ma már tudjuk: jeles hadvezérek és kiemelkedő államférfiak egészségi állapota nem csak cselekedeteikre szolgál magyarázattal, de a történelem alakulását is befolyásolta. Elég Néró császár vagy Napóleon betegségére gondolni. Ugyanakkor népek sorsát, csaták kimenetelét döntötte el a/ akuális egészségügyi helyzet. Az 1870-es német — francia háborúban például francia oldalon a himlőjár- vánv áldozatainak száma nagyobb volt, mint a sebesülteké. , Érthető hát. hogy az emberiség történetét végigkíséri a betegségektől való félelem. Az ösztönös élni akarás mellett a kényszer és a tapasztalat segített abban, hogy az ember gyógyítással kísérelje meg helyreállítani egészségét. Esetenként vallási babonákkal, misztikus szertartásokkal. Elsősorban a természeti népekre jellemző az effajta gyógyítás. A különféle természeti erők segítségével végzett primitív orvoslástól hosszú út vezetett a mai, hippok- rátészi alapokon nyugvó orvostudomány létrejöttéig. E fejlődést követi nyomon — s a gyógyítás múltjának jelentősebb állomásait mutatja be — a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállítása. Már a századforduló utáni években volt orvostörténeti múzeum Pesten. Egészen a második világháború utolsó évéig működött a Szentkirályi utcában. Alapítása a Pesti Királyi Orvosegyesület érdeme. Ám az orvosegyesületet 1947-ben feloszlatták, s ezzel egyidejűleg a múzeum is megszűnt. Értékes, gazdag gyűjteménye az épület pincéjébe került, öreg gyűjtök elbeszélése szerint a házmester 20 forint borravaló fejében este 6 után bárkit leengedett a pincébe, az illető azt vihetett el. amit akart. — A végeredmény: az értékes anyag nagy részét széthordták. A múzeum kiállításán igazi ritkaságok is láthatók. Ilyen a legrégebbi orvosi vonatkozású hazai emlék a honfoglalás korából. A fel- ső-Tisza-vidéki Rétközbe- tencsben találták meg annak a harminc év körüli férfinek a koponyáját, amelyen a sérülés miatt kele:- kezett nyílást ezüstlemezekkel fedték be. A beteg nemcsak átvészelte a műtétet, de élete is meghosszabbodott ennek köszönhetően. A múzeum féltve őrzött anatómiai anyagának legszebb darabja az az életnagyságú női viaszfigura, amelyet a magyar orvosi oktatás színvonalát emelendő, II. József ajándékozott 1789-ben a pesti orvosi egyetemnek. A fekvő női akt feltárt mell- és hasürege látni engedi a belső, szerveket, idegeket és ereket is. Láthatók Czermak János 1858-ban szerkesztett gégetükrei is. A cseh származású professzor 1858 és 1861 között a pesti egyetem élettani tanszékét vezette. Érdeklődése és kíváncsisága ösztönözte arra, hogy kutassa, hogyan lehet mesterséges fénnyel megvilágítani a gégeűrt. Megszerkesztett eszközei egy új szaktudomány fejlődését indították el. a fül-, orr- és gégegvó- gyászatot. Magyar technikai érdekesség az 1905-ben készített Hüti—Fischer-féle gyomorvarró gép, amely forradalmasította a sebészetet. Akkoriban ugyanis a belső részek összevarrása jelentette a műtét legnehezebb feladatát. Ezen segített a Singer varrógép mintájára szerkesztett eszköz, amely 36 öltést tudott ejteni. A magyar konstrukció kiállta az idő próbáját: a sebészek napjainkban is ezen az elven működő eszközt használnak. Találmányukat szabadalmaztatták, sajnos, csak Európában. 1910-ben aztán Amerikában hasonló találmány született, alkotója világszabadalmat kért rá. Mindkét eszközt használják ma is, ám a vita, hogy melyik született meg előbb, olyan, mint a tyúk-tojás dilemmája. Gyerkó Katalin Beszélgetés megyénk iiH(É»>|l|*l,f1V" : .....'“TT"1 «W* y. i degenforgalmáról
