Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

4 NOÍiRAI) 1990. FEBRUÁR 3., SZOMBAT Vendégek Nógrádban Diósjenői utcarészlet A változá­” sok korát éljük! Nincs ez másként ha­zánk idegen­forgalmában sem. Ha nem is egyik nap­ról a másikra, de az idegen­forgalom szer­kezeti ben is változás vár­ható. Ezt a munkát t1) a korszerűség, a hatékonyság kell, hogy jel­lemezze. Ez korparancs! A jó irányú vál­tozás elsődle­ges jövőbeni kritériuma, hogy az infra­struktúra — amely Nyuga­ton már rég­óta megvan — A hollókői amilyen gyor­san csak lehet meglegyen, fejlődjön. A telefon, a víz (a szennyvízelvezetés­sel együtt), a közlekedés •— és sorolhatnánk tovább -— nélkül ma már nincs turizmus, legyen bármilyen vonzó egy-egy táj. Mindezekről, az idegen- forgalomról., a falusi tu­rizmusról, Nógrád vendég- forgalmáról beszélgettünk Szert Sándornéval, a Nóg­rád Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével. — Mi jellemezte az el­múlt esztendőt? — kérdez­tük. — összességében eredmé­nyes évet zártunk, ám eh­hez — mint szerte az or­szágban — a nagy valuta­vásárlási láz is hozzájárult. Ez a mizéria szeptember közepéig tartott, s jelen­tős hasznot hozott iro­dánknak is, de nem szol­gálta klasszikus értelemben a turizmust. — Tavaly 25 ezer vendég fordult meg megyénkben, 10 ezerrel kevesebb, mint 1988-ban. Ez azért tör­tént így, mert a Hotel Salgó a felújítás miatt egész évben zárva volt. Ha üzemel, ez nekünk évente 10—12 ezer vendéget jelent. A turisták 57 ezer vendég- éjszakát, átlagban 2,5 na­pot töltöttek itt. A vendé­gek közül 7 ezer külföldi volt 18 ezer vendégéjsza­kával, s a szocialista or­szágokból és a Nyugatról érkezettek aránya 50—50 százalék körül mozgott. A lengyelek, csehszlovákok, NDK-beliek jöttek legtöb­ben, míg Nyugatról, az NSZK-ból, Hollandiából és Ausztriából érkeztek sokan pihenésre, kikapcsolódásra, fel töltőd ésre. — Mondjon néhány jel­lemzőt a megye legnépsze­rűbb helyeiről! — Hollókő változatlanul a legkedveltebb! Mióta 1987- ben felkerült a világörök­ségek listájára a vendégek létszáma évről évre nö­vekszik. Jönnek a külföl­templom diek, de nagyon sok a ha­zai «turista, az ország szin­te minden részéről. Bánk, a tó, a Tó Motel elsősor­ban a budapestiek ked­venc helye. Itt tavaly 20 százalékos volt a növekedés 1988-hoz képest. Hason­lóan Bánkhoz budapesti közelsége miatt Diósjenő is igen kedvelt hely. — Az elmúlt esztendőben jelentős fejlesztésekre is sor került. Mintha egy ki­csit már a világkiállítás­ra figyelne a megye, a hivatal. — A színvonal megtartá­sa, a piacon maradás meg­követeli a fejlesztéseket, arról nem is beszélve, hogy valóban a világkiállítás ide­jén, miután Nógrád közel van Budapesthez, számí­tunk az igényes vendégek­re is. A legnagyobb fejleszté­sünk a Hotel Salgó fel­újítása volt. A 33 milliós beruházás eredménye, hogy most már 38 szobával és két lakosztállyal várjuk a vendégeket. Egy további fejlesztésként a tetőtér be­építésével újabb 24 férő­helyet tudunk kialakítani. Hollókőn is újabb szállás- lehetőség nyílik, egy műem­lék ház teljes felújításával. A kiviteli tervek készen vannak. Az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség­től a napokban érkezett meg az 1,6 millió forintos árajánlat. A munkák április­ban kezdődnek, s a kö­vetkező szezonban már ven­dégeket fogad a műemlék ház. Diósjenőn már tavaly megkezdődött a kemping faházainak komfortosítása, ami az idén befejeződik. Száz férőhely várja jó színvonalon a vendégeket. A tavaly júliusban elké­szült strand az idén már a teljes szezonban üzemel, s ez várhatóan itt Diós­jenőn is növeli a vendég­forgalmat. Miután a bánki tó kedvelt horgászhely is, a Tó Motel szomszédságá­ban, a horgászszövetség­gel egy újabb stéget épít­tetünk. Egyébként szó van a motel korszerűsítéséről is, amelyre külföldi partner is jelentkezett. A tárgyalá­sok folynak. A salgótarjá­ni kempingben a Kő Mo­tel felújítását is megkezd­jük. A tervek februárra e: készülnek. A tetőtér beép tésével 60—65 férőhelvc komfortosan, télen-nyám: fogadhatunk látogatót. — Hogyan áll a szoros- pataki szabadidő-kozpont ki­alakítása? — Egy korábbi elképzo lés alapján a hivatal — s erre az országos idegen- forgalmi alapból 10 mil­lió forint támogatást ka­pott — elsősorban a Mátra turistaforgalmának csök­kentésére, elterelésére Szo­rospatakon egv szabadidő központ és autóskemping létrehozását tervezte M után a pénz kevésnek b./ nyúlt, olcsóbb, ésszerű! >í> megoldásokat kellett alkui - maznunk. így például a Mátra fogadóban alakítunk ki egy korszerű konyhát A kempingben recepció egy hideg-meleg vizesblokk, két teniszpálya és egv kis­pálya várja a turistákat Az Országos Idegenforgalmi Hivatal „áldását” várjuk a tervekre, s akkor már az idén megkezdődhetnek i munkák, — mondja Szer Sándorné, aki megerősít ab­ban, hogy Nógrád megye szép tájai változatlanul kedveltek, szívesen jön­nek a megyénkbe a kül­földi és hazai turisták Mindehhez ez a kedve/, „elmozdulás” is hozzája rult, hogy egyre több ide gén nyelvet is beszélő féri: és hölgy kapcsolódik be i megyei idegenforgalmi mun­kába. Ma már jól felke szült, tájékozott idegenre zetők várják a vendege két, akiknek nem kozom bős, hogy a hozzánk jött turista milyen benyomások­kal távozik, milyen élmé­nyeket visz magával Nóg rádból. És az sem lehet közömbös, hogy visszajön e jövőre! A NÖGRÁD TOURS, a megyei hivatal vezetői és munkatársai érzik az új idők szelét Csak egy pél­da. A salgói Domyay-turista- házat a Kecskeméti Városi Tanáccsal betéti társulás formájában üzemeltetik eb­ben az esztendőben. Kecs­kemétről jött a megkere­sés, a kérés, hogy sok a városban az asztmatikus betegségben szenvedő gye­rek. Idetelepülnének Sal- góra. Van-e lehetőség? Van — volt a válasz! A meg­állapodás létrejött, s mind­két fél jól jár. (A turis­táknak nem kell félni, mert a hét végeken nyitva áll a Dornyay-turistaház aj­taja.) És ez csak a kez­det. A Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal is várja és keresi a kezdemé­nyezéseket. Kép és szöveg: Szokács László Út a megbékéléshez? O Adják vissza a hitet! Az átmenet egész gazda­ságpolitikája az előkelő gaz­dagok malmára hajtja a vi­zet. A kormány infláció- gerjesztő politikája folytán a vagyon önmagában amúgy is felértékelődik. Hátha a törvények egyenesen azt su­gallják, azt segítik, hogy vizet vigyünk a tengerbe. Az ingatlanszerzési korlá­tozás megszüntetése volt az egyik legbiztosabb út a va- gyonhalmozásra. Egészen véletlenül olyan illetéktör­vényt fogadtak el hozzá, amely illetékmentességet, vagy csak csekély díjat szabott meg. Ez arra volt jó. hogy a pénzemberek könnyen meg­ajándékozhatták minden gyermeküket értékes ingat­lannal. ! Amikorra viszont a kis­emberek is összegyűjtötték pénzecskéjüket hasonló cál- r.i, lehúzták a rolót. Mamár a házikó és a földecske aján­dékozása, vagy öröklése, meg egyenes ágon is, fel­háborítóan magas illetékkel jár. A Nógrád Megyei Illeték­hivatal piócapolitikája azt hiszem, országosan is kirí­vó. A Mátraaljai Állami Gazdaság saját dolgozóinak nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan föl­det parcellázott ki. Az ille­b.vatal a vételár 15-szö­rösére értékelte a telkecs- kéket. így többe került a • leves, mint a hús, vagyis az átírás, mint a föld forgalmi értéke. A szegény embert még az ág is húzza. A világútlevél bevezetése és a vámszabá­lyok módosítása sem nekik kedvezett. Csakúgy, mint az áfa-mentes autóbehozatal. Miré ők is kicserélhették volna 10 éves Trabantjukat, egészen véletlenül a kaput ismét becsukták. Csak kapkodás ez? A kormány tud követke­zetes is lenni. Az árak ál­landóan emelkednek, s a bérek és nyugdíjak folya­matosan veszítenek vásárló­értékükből. A szegény em­bert igazán nem is az ág húzza, hanem a lakbéreme­lés és a kamatadó sújtja. Nem érinti azokat, akik po­tom áron milliós villát vá­sároltak, több házat. több üdülőt építettek, hiszen a bérlet, albérlet jó jövedel­met biztosít számukra Lehet így megbékélés ? „Aki szegény, az a leg­szegényebb." Egyre többen hullnak át a nagyon is gyen­ge és lyukas szociális vé­dőhálón. Növekszik a mun­kanélküliség és a hajlékta­lanság. Sokaknak nem biz­tosított a mindennapi be­tevő falatja Abban az országban, amely mindig valóságos „ke­nyér-, hús- és zsírbánva" volt. Nem bankot rabolnak, hanem húsraktárt. Persze a legszerencsétlenebbek ke­nyeret és kiflit tulajdoní­tanak el, mivel mindennap nem tudják megfizetni. Ezt nevezik megélhetést bűnö­zésnek. A?, élelmiszerboltok haj­lottkorú balszerencséseit megszégyenítik, meghurcol­ják. Valójában nem nekik kellene szégyenkezniük, mert „aki száz- és százez­reket lop bírája lészen an­nak, kit a szükség garast rabolni kényszerített". Miért nem adnak koldu­lási engedélyt, mint a ka­pitalizmus kibontakozásá­nak Angliájában? Törvény- szerű. hogy a létminimum alatti jövedelemből nem le­het megélni! Milliókat nem vigasztal­nak a politikai változások. Bár saját bőrükön érzik a helyzet tarthatatlanságát, de már annyiszor félreve­zették és becsapták őket, hogy nem bíznak és nem hisznek senkinek. Pedig választások lesznek. Lehet, hogy nép nélkül — a népért? Vissza kellene ad­ni a hitüket! (Vége) Kádárkuti József tanár Emlékek a múltból Semmelweis egykori szülőházában Ma már tudjuk: jeles had­vezérek és kiemelkedő ál­lamférfiak egészségi álla­pota nem csak cselekedete­ikre szolgál magyarázattal, de a történelem alakulását is befolyásolta. Elég Néró császár vagy Napóleon be­tegségére gondolni. Ugyan­akkor népek sorsát, csaták kimenetelét döntötte el a/ akuális egészségügyi hely­zet. Az 1870-es német — francia háborúban például francia oldalon a himlőjár- vánv áldozatainak száma na­gyobb volt, mint a sebesül­teké. , Érthető hát. hogy az em­beriség történetét végigkísé­ri a betegségektől való fé­lelem. Az ösztönös élni aka­rás mellett a kényszer és a tapasztalat segített abban, hogy az ember gyógyítással kísérelje meg helyreállítani egészségét. Esetenként val­lási babonákkal, misztikus szertartásokkal. Elsősorban a természeti népekre jel­lemző az effajta gyógyítás. A különféle természeti erők segítségével végzett primitív orvoslástól hosszú út vezetett a mai, hippok- rátészi alapokon nyugvó or­vostudomány létrejöttéig. E fejlődést követi nyomon — s a gyógyítás múltjának je­lentősebb állomásait mu­tatja be — a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum ki­állítása. Már a századforduló utáni években volt orvostörténeti múzeum Pesten. Egészen a második világháború utolsó évéig működött a Szentkirá­lyi utcában. Alapítása a Pesti Királyi Orvosegyesü­let érdeme. Ám az orvos­egyesületet 1947-ben felosz­latták, s ezzel egyidejűleg a múzeum is megszűnt. Ér­tékes, gazdag gyűjteménye az épület pincéjébe került, öreg gyűjtök elbeszélése szerint a házmester 20 fo­rint borravaló fejében este 6 után bárkit leengedett a pincébe, az illető azt vihe­tett el. amit akart. — A végeredmény: az értékes anyag nagy részét szét­hordták. A múzeum kiállításán iga­zi ritkaságok is láthatók. Ilyen a legrégebbi orvosi vonatkozású hazai emlék a honfoglalás korából. A fel- ső-Tisza-vidéki Rétközbe- tencsben találták meg an­nak a harminc év körüli férfinek a koponyáját, ame­lyen a sérülés miatt kele:- kezett nyílást ezüstleme­zekkel fedték be. A beteg nemcsak átvészelte a műté­tet, de élete is meghosszab­bodott ennek köszönhetően. A múzeum féltve őrzött anatómiai anyagának leg­szebb darabja az az élet­nagyságú női viaszfigura, amelyet a magyar orvosi oktatás színvonalát emelen­dő, II. József ajándékozott 1789-ben a pesti orvosi egye­temnek. A fekvő női akt feltárt mell- és hasürege látni engedi a belső, szerve­ket, idegeket és ereket is. Láthatók Czermak János 1858-ban szerkesztett gége­tükrei is. A cseh származá­sú professzor 1858 és 1861 között a pesti egyetem élet­tani tanszékét vezette. Ér­deklődése és kíváncsisága ösztönözte arra, hogy ku­tassa, hogyan lehet mester­séges fénnyel megvilágítani a gégeűrt. Megszerkesztett eszközei egy új szaktudo­mány fejlődését indították el. a fül-, orr- és gégegvó- gyászatot. Magyar technikai érde­kesség az 1905-ben készí­tett Hüti—Fischer-féle gyo­morvarró gép, amely forra­dalmasította a sebészetet. Akkoriban ugyanis a belső részek összevarrása jelen­tette a műtét legnehezebb feladatát. Ezen segített a Singer varrógép mintájára szerkesztett eszköz, amely 36 öltést tudott ejteni. A magyar konstrukció kiállta az idő próbáját: a sebészek napjainkban is ezen az el­ven működő eszközt hasz­nálnak. Találmányukat sza­badalmaztatták, sajnos, csak Európában. 1910-ben aztán Amerikában hasonló talál­mány született, alkotója vi­lágszabadalmat kért rá. Mindkét eszközt használják ma is, ám a vita, hogy me­lyik született meg előbb, olyan, mint a tyúk-tojás di­lemmája. Gyerkó Katalin Beszélgetés megyénk iiH(É»>|l|*l,f1V" : .....'“TT"1 «W* y. i degenforgalmáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom