Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
5 1990. FEBRUÁR 3.. SZOMBAT Nix; RÁD Egy kedvet város Dés (Dej) látkép« Testvérek között Désen — Erdélyben Magyar írógép a LIBERTÁTEA-nak — Solon törvény» a Szamosnál Nincs tér a költői vallo- másos sorokra. Csak a tények maradnak. Egy nap és egy éjszaka után Désre, az ottani magyarokra és románokra téltő szeretettel gondolunk. Az út Balassagyarmatról indult január közepe táján Salgótarján „bevonásával”. Szabó Endre balassagyarmati tanácstag, lapunk és a Gyarmati Napló (éppen megszűnőben?) külső munkatársa illetve alapítója hozta a hírt, amit a rádióban hallott és „dési felhívásként” emlegettünk: az új rendben indult román LI- BERTATEA minden most keletkező lehetőségét szeretné megosztani egy magyar nyelvű lappal! De nincs magyar betűkkel működő írógépük. Nincs magnójuk, kazettájuk, nincsenek szakkönyveik. A Napló ideiglenes szerkesztőbizottsága döntött: írógépet, megmaradt újságokat és minden mást is vinni kell Désre.. . A Robotront a városi tanács adta, az utat a római katolikus templom Szent Félidőn kórusa támogatta anyagilag. Kétezer Gyarmati Naplót és sok száz Ipolyi vittünk (a már említett Szabó Endre, e sorok rovö- ja és a salgótarjáni fotóriporter Gyurkó Péter). Liudort Péter Várad alatt keltünk át, nemrég még tonna dinamit- nak is beillő szállítmánnyal (Dacia kocsival), a gyári csomagolású magyar írógéppel és a kétezernvi újsággal! Désre, Szolnok—Doboka egykorvolt vármegye egykorvolt székhelyére sötét este értünk hóhullásban. A LIBERTATEA-ról szinte semmit nem tudtunk, hogy hol székel stb. A postán felvettünk valakit, aki elkalauzolt a régi pártházig, előtte fegyveres katonaőrök, kifeszített szalagkordon. Szabó Endre azonnal feltűnést keltett errefelé kissé pikni- kus termetével és síruhájával. tgy találta meg öt! a rádióból ismert hang gazdája. a LIBERTATEA mellett dolgozó fiatalember Luidort Péter (neve lajosaranyat jelent). Talán ő lesz majd a román lap mellett szerveződő magyar újság szerkesztője. de végeredményben máris kissé „szakadárnak” számit. re vívott véráldozatos közös forradalomban. Luidort végig minket kalauzolt étterembe, szállóba (modern, ötszáz lej egy kétágyas, ma még belülről katonák őrzik), a Ferenc-rendiekhez, és elhoztuk őt Magyarországra vadonatúj útlevele volt. soha eddig nem járt nálunk. Fegyveres katonaőr a volt pártház kapujában Radu Saplacan - LIBERTATEA Elfogódott szeretet, megható, de egyben elkötelező esti találkozás odafent a vol£ pártház emeletén a román demokratikus lap szerkesztőségi szobájában. Radu Saplacan főszerkesztő egyike azoknak a progresszivitásban lefojtott és most hirtelen erővel, energiával feltörő román értelmiségieknek, szsnmosinenfe DÉSI DEMOKRATIKUS LAP Désen már akkor előkészületben volt a magyar nyelvű lap (főként vallási irányítással), amikor ő a román demokratikus újság mellől, a vele való szoros együttműködést hangsúlyozva „kéretlenül” az éterbe repítette a dési felhívást. Sem az ő helyzete, sem 'általában „a helyzet” tehát nem olyan egyszerű, mint gondolhatnánk egy győztesakikről mindig tudni lehetett, hpgy léteznek, ha nem is látszanak a Condukator alatt. Filozófus-tanár. A forradalom választotta, a harc idején szerveződött és azóta talán többször is újraválasztott Nemzeti Megmentést Front mellett került az élre, indította a lapot. Akkor írt eddig nem látott új szavakkal! vezércikket a 'besúgók korszakáról, amikor Találkozás Dés polgármesterével (előtérben Huber András Dési Huber festőművészünk unokaöccse) még nem volt bizonyos semmi. ami mára már átalakítandó, fejleszthető demokratikus eredmény. Radikális, tényszerű, következetes lapot akar. „Csak az igazság és semmi más." Ez visszafelé nézve is jó program a talán helyenként túlhajszolt vádaskodások idején. De előrefele sem akármi! Tények és semmi más. Igazság. Dés iparosodott történelmi hely, régi szép belvárossal, negyvenezernyi lakosssal, aminek a kétharmada román. Nem volt mindig így, fordított volt az arány. Az ipar (papír-, konzervgyár stb.) azonban sok munkást felvett. A hagyomány erős, él és főként a vallás kezében jó helyen van. ami a magyar kultúrát illeti. De más felekezet is létezik, nem csupán a katolikus, erősebb a református talán, Dés régi címerében is az ő templomuk tornya szerepel. Radu mindezt számításba veszi. Pártolja-segíti saját eszközeivel egy magyar lap létrehozását is. A vallásiak felajánlott segítségét „akár tíz évre álljuk a költséget. .. ” nem fogadja el, mert az kötelezettséget jelent. Radu mégsem lehet román szeparatista, amiként nem lehet magyar 'szeparatizmussal vádolni soha sem a már létező! SZAMOSMEN- TE című lapot, amit a vallásiak, főként a Ferenc- rendiek irányítanak. A türelem egymás iránt a legfontosabb. de egyben a legtörékenyebb is. Dr. Stefanescu és a többiek A front mindenki által örökké tisztelt mai elnöke dr. Gheorgha Stefanescu bukaresti, Marosvásárhelyen tanult, felesége magyar, ő maga orvos, derűs-határozott egyéniség. Az a típus, aki előtt mindenki leveszi a kalapját. Désnek ebben tehát szerencséje van, hogy állítani tudott a front élére ilyen embert, akire mindenki hallgat. Vele másnap találkozunk a LIBERTATEA szerkesztőségében, ahol úgy váltják egymást a dési románok, magyarok ezekben az órákban, mint a forradalomban a televízió kamerája előtt a csoportok. A forradalom folytatódik minden ponton. A dési front elnökét elsősorban az érdekli — mi a véleményünk a korai választásról (március) vagy inkább később lenne jobb? Az ember nem adhat tanácsot. Legfeljebb a véleményét mondja, hogy a forradalmi lendületet talán most kellene kihasználni, de körültekintő türelmet is tanúsítva egymás iránt! Stefanescu doktort később dicséri Ervin páter is, a helyi ferencesek vezetője, dicséri mindenki bölcsessége után, amit eddig is bizonyított. Talán a legfontosabb lenne — s ennek hangot is adunk — a Stefa- nescukra hallgatni. Rájuk vigyázni, nem a securitaté- vel szemben. Sokkal inkább a helyi indulatok, előítéletek lehetnek rémísztőek. A SZAMOSMENTE, a románoktól független újság első számából idézem a szerkesztőségi titkár Márton Pálma Ibolya sorait Solon- ról szólva, aki a demokrácia atyjaként ismert az i. e. VI. századból „a nép tiszteli a vezetőket és a vezetők a törvényeket... ” Dés polgármesterével ugyanott találkozunk kicsit később. Elhozta magával az alpolgármestert is. Benea Gheorghe iparban dolgozott helyben, mérnök, probléma- megoldó típus, higgadt, határozott. Alpolgármestere magyar, Filip János ugyancsak mérnök. Minden érdekli őket, főként a mi nemzetiségi politikánk eredményei, amiből látszik, hogy szeretnének szembenézni előítéletek nélkül a tényekkel, megoldást keresve a félrevezető utak elkerülésével. Szerepük később, amikor a helybeli ipar hatékonysága is napirendre kerül, lehet majd igazán jelentős! Ma még a régi, veszélyes kollaboránsok elleni küzdelemnél tart a két dési mérnök, a román és a magyar. A nép választotta őket, a nép felügyeli tetteiket, kritizálja talán türelmetlenül is, holott jelenleg ők az egyetlen igazi erő, ami rendet tarthat secus besúgók nélkül közös erővel. Akkor kapják kézhez a volt besúgók listáját, amikor velünk találkoznak. Szép hosszú névsor kézzel írva. Páter Ervin ferences Kiosztottuk a Gyarmati Napló kétezernyi példányát és az Ipoly számait. Az utcán olyan embereket látunk, akik kezében a gyarmati újság. Sorban állás is a lapelosztónál látható egyedül. Vasárnap délelőtt Désen. Gyarmati indulásunk hajnalán a Felícián kórus karnagya Varga Janos írt néhány szeretetteljes sort ismeretlenül a dési testvéreknek. Liudort Péter kísér bennünket a zárdába. ott aztán átad mindhármunkat Ervin atyának. Páter Ervin (Ferencz Béla) halálra ítélt volt, börtönben ült, ő a dési magyarság és ősi kultúra egvik legfőbb őrzője, a SZAMOSMENTE, a minden mástól független demokratikus lap, a szerveződő' könyvtár(ak), szabadegyetem és minden más kultúrát feltámasztó új gondolat pártfogója. Luidort Péter rádiós felhívását először „illetéktelennek" tartja, majd az eszmecserében kissé megenyhül, magabiztossága itthonról ismerős „csak egy lap lesz Désen, a SZAMOSMENTE”. .. Azt Tőkés László is meghatódottsággal köszöntötte. Hogy végül is hány lap lesz, miközben az egvüttmunkálkodás, türelem lenne a fontos — ezt ma még nem lehet tudni. A forradalom egészen vékony üvegpallón jár Désen is. T. Pataki László 'Fotó: Gyurkó Péter l\í'., 3 s S‘25 DezembriöS LIBERTATEA PUBLICATIE A CONSlLlUÜJI MUNICIPAL DEJ AL FhüNTULUI SALVARÍl NATIONALE így várják naponta az újságot a désiek iz Radu Saplacan főszbrkesztő a progresszív románság dési képviselője
