Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

2

NOGRAI)

1990. FEBRUAR 26.. HÉTFŐ

Választások előtt

(Folytatás az 1. oldalról.)

készülés jellemezze. Az MSZP arcélét — mondotta Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja — a képviselőjelölt-testület mutatja, tudását, elkötelezettségét pedig a program.

Nyers Rezső pártelnök véleménye szerint a többezer ajánlás azt bizonyítja, hogy Magyarországon gyökeret vert az elmúlt év októberében alakult párt. Rámutatott továbbá, hogy az MSZP olyan választásokat akar, amelyben riválisok, ellenfelek, de nem ellenségek küzdenek egymással. Olyan parlamentet akar, amely Magyarország biztos kormányzóképességét teremti meg, s ezáltal a társadalom békéjét, biztonságát a választások után.

A választási nagygyűlést követően sajtótájékoztatót tartottak az MSZP országos listájának vezetői, Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyula, Szűrös Mátyás és Németh Miklós.

ötszáz főnyi közönség részvételével tartott szombaton politikai nagygyűlést

Győrött a Magyar Demokrata Fórum. Ez alkalommal alakult meg az MDF hit és politikai munkacsoportja.

A nagygyűlés szónoka Antall József, az MDF országos elnöke volt, aki délután Győrött nemzetközi sajtó- tájékoztatót tartott. A magyar, osztrák és szlovák újságírók kérdéseire válaszolva egyebek között kifejtette, hogy szervezete egy több párt által kialakított parlamenti demokráciában a jobbközép irányzatot fogja képviselni, kormányzati elgondolásaik a nyugatnémet Kereszténydemokrata Pártéhoz állnak közel.

A szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban Antall József leszögezte, hogy a Magyar Demokrata Fórum a mielőbbi kivonulást sürgeti, illetve követeli, hozzátéve azt, hogy továbbra is híve marad a magyar—szovjet gazdasági, társadalmi és politikai kapcsolatok ápolásának, erősítésének, de ehhez nincs szükség arra, hogy idegen csapatok állomásozzanak az ország területén.

Ne féljenek a választásoktól, visszarendeződés nem

lesz, az MSZP gyakorlatilag nincs, nem lesz tagja a kormánykoalíciónak — mondotta szombaton ifjú Rajk László, az SZDSZ egyik ügyvivője, azon a békéscsabai nagygyűlésen, amelyen a szabad demokraták Békés megyei listáján szereplők mutatkoztak be a mintegy 400 résztvevőnek. A 12 nevet tartalmazó listát Rajk László vezeti; a megyei művelődési központban megtartott nagygyűlésen beszédében elemezte, miért marad le hazánk a többi közép- és kelet-európai ország mögött az átalakulásban. Véleménye szerint az egyik kerékkötő az MSZP, illetve elődje az MSZMP volt. A választás után koalíciós kormány fog alakulni, s ha ennek tagja lesz az SZDSZ, partnereivel együtt, megkísérli az ország talpraállítását.

Az MDF-fel vitázva ifjú Rajk László a vezetőcsere radikális végigvitelét és a jogi felelősségrevonást is szorgalmazta. Az árak és a bérek befagyasztása helyett az SZDSZ hathatós infláció- ellenes programot kínál.

B-listákkal nem jutunk a megoldáshoz!

(Folytatás az I. oldalról.)

az irányítás módszerei, a tanácsokkal szemben kialakult igények nagyon is megváltoztak.

A Nógrád Megyei Tanács szakigazgatási szervezetének jelentősebb korszerűsítésére — országosan az elsők között — 1989 első fél évében került sor. Arra törekedtünk, hogy valóban az új tervezési, gazdálkodási rendhez, a társadalmi fejlődés változásaihoz, követelményeihez igazítsuk a szervezetet. Ésszerűbb, a feladatokhoz jobban igazodó szak- igazgatási szerveket alakítottunk ki. Ezek kisebb létszámmal, de jobb szervezettséggel, szakszerűséggel látják el a feladatukat. A korábbi 14 megyei szakigazgatási szerv helyett 6 működik. Az átszervezéssel azt is elértük, hogy csökkent a döntési szintek száma. Fokozódott az egyéni felelősség. Növekedett a szakmai minősítés igényessége. A korszerűsítés konkrét funkcióvizsgálatra épült. Az ösz- szetartozó feladatokat és a hatósági jogköröket egy szervezetbe vontuk. Megszüntettük a korábbi átfedéseket, párhuzamosságokat. Célunk az volt, hogy a hatáskörök és a feladatok „újraelosztása”, a szervezetkorszerűsítés járjon együtt a munka racionalizálásával, a tevékenység tartalmi megújulásával. A szolgáltató jelleg megerősítésével. S mindenekelőtt a helyi önkormányzati munka hatékonyabb segítésével.

— Hogyan alakult aa utóbbi években a megyei tanácson a létszám- és a bérhelyzet?

— A megyei tanács apparátusának létszáma az említett folyamatokkal összhangban 1987—1988-ban, három ütemben 39 fővel csökkent. Majd 1989-ben az irányító szervezet korszerűsítése során 25, s ezt követően, fokozatosan az év végéig, további 20 fővel csökkent az apparátus. Az elmúlt év végén — a hasonló nagyságrendű megyékhez képest lényegesen alacsonyabb — 172 fő volt a megyei tanács apparátusának létszáma. A létszámleépítés az elmúlt három évben így közel 40 százalékot tett ki. Ezt úgy értük el, hogy hasznosítottuk a modern technikát Folyamatosan korszerűsítettük, racionalizáltuk a szervezet működését, miközben új többletfeladatokat kapott az apparátus. 1989. július 1-jével megszűnt a községek megyei felügyeletében a városok közreműködő tevékenysége. Valameny- nyi másodfokú hatósági ügy

a megyei szakigazgatási szervekhez került. Egyes feladatok ugyan átkerültek más állami szervekhez, de összességében a megyei tanács apparátusa ma több feladatot lát el, mint korábban. Ebben a folyamatban kedvezően változott az apparátus szemlélete, gondolkodása. A korábban hierarchikus felettesként fellépő megyei irányítás helyett egy önkormányzatbarát működési rend, munkastílus van kialakulóban. Fő szakmai célkitűzése a progresz- szív települési érdekek, elképzelések felkarolása. A megyei testületek előtt olyan javaslatok megvitatását tartjuk elsődlegesnek, amelyek a helyi tanácsok valódi érdekképviseletét és a sokirányú feladatok egyeztetését bizonyítják. Az apparátus intenzív tevékenységet végez a hátrányos helyzetű települések segítése érdekében.

— Mire fordították a megszűnt létszámok béralapját?

— A létszámcsökkentések révén felszabadult béralap egy részét a községi igazgatási munka elismerésére, másik részét a megyei tanács dolgozóinak béremelésére, a jól dolgozó szakemberek megtartására fordítottuk. Azoknak a szakembereknek a bérét emeltük elsősorban, akik az állam- igazgatási munka iránt elkötelezettek, akik munkájukat a szó igazi értelmében szolgálatnak tekintik. Ezeket a követelményeket jelöltük meg a helyi tanácsi apparátusok munkafeltételeinek alakítása során is. Munkájuk eredményessége nagymértékben az ott dolgozók rátermettségén, szakértelmén, kezdeményezőkészségén múlik. Az önkormányzatra való felkészülés fontos feltételének tekintettük a helyi szakapparátusok minőségi megerősítését. 1988. január 1-jéhez képest, a községi tanácsi dolgozók átlagbére 42 százalékkal emelkedett, s így jelenleg 9600 forint. A községi ügyintézői apparátus szakmai összetétele, minősége folyamatosan javul. Kedvező a változás a tisztségviselőknél is. A tanácselnökök közül ma egy személy nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A vb-titkárok mindegyike képesített szakember. A további minőségi cserék finanszírozására külön béralapot tervezett meg a megyei tanács, amelyet pályázat útján nyerhetnek el a községi tanácsok. Mindezeknek, valamint a letelepedési és egyéb megyei támogatásoknak várhatóan kedvező

hatása lesz. A megyei tanács dolgozóinak átlagbére ugyanabban az időszakban 27 százalékkal emelkedett és jelenleg 16 877 forint. A megyei apparátusban minden vezető egyetemi végzettséggel rendelkezik. Az apparátus 45,3 százalékának egyetemi, 50,4 százalékának főiskolai végzettsége van.

— Hogyan látja ma a megyei apparátus helyzetét? Mit várnak az elkövetkezendő változásoktól — a jövőt illetően?

— Az a szaktudás és tapasztalat, ami a közigazgatás szellemi kapacitásában testesül meg, igen jelentős érték. Erre a szakértelemre az államigazgatás folyamatos és zavartalan működéséhez a közeli, a távoli jövőben egyaránt szüksége lesz a társadalomnak. Felelőtlenség lenne ennek szétforgá- csolását megkockáztatni.

— Reális veszélyét látja, hogy a szélsőséges nézetek uralkodóvá válhatnak; újra gyakorlattá válik a B-listá- zás?

— Kár lenne most indulatok által gerjesztett kapkodással veszélyeztetni a holnapi önkormányzatok működését. A legutóbbi tanácsülésen is elhangzott: —amikor a megyei apparátus helyéről, szerepéről, közérzetéről volt szó —, hogy a szak- apparátus szétzilálása nem lehet reális érdeke senkinek sem. Egy bizonytalan helyzetben először is a legjobb szakemberek hagyják el a tanácsi munkaterületet. Meggyőződéssel vallom, hogy a békés átmenet biztosításában éppúgy, mint a jövő közigazgatásában, nagy szükség lesz a mai apparátusban tisztességgel, hozzáértéssel dolgozó szakemberekre. Tudom, hogy túlnyomó többségük munkáját valóban köz- szolgálatnak tekinti, és így is dolgozik. Megjegyzem még, hogy a megyei tanács 27 intézményének, valamint a megyei apparátusnak a működési és szervezeti rendjét, létszám- és bérhelyzetét a januári tanácsülésen választott ideiglenes ad hoc bizottság tekinti át. A vizsgálat, az elemzés alapján javaslatait az áprilisi megyei tanácsülés elé terjeszti. Természetesen itt nem strukturális változtatásokról van szó, mert ebben az új ön- kormányzati törvény dönthet majd. De munkánk egészében folyamatos a cselekvés a korszerű közigazgatás megteremtéséért.

Gáspár István Gábor

Moszkvai tüntetések

A szovjet vezetés nyilvánvaló szándékának megfelelően a moszkvaiak jó része otthon maradt, s nem ment ki az utcára. Bár a napok óta folyó — és hivatalos helyről támogatott — intenzív tüntetésellenes kampány valószínűsítette a gyér részvételt a megmozdulásokon, a rendfenntartó erők teljes készültségben várták a vasárnapot.

Jurij Afanaszjev reformpárti képviselő a pártvezetést és a kormányt ostorozó beszédével nyitotta meg a Moszkvai Választók Egyesületének gyűlését, a külügyminisztérium előtti téren. A 30—40 ezer résztvevővel lezajlott megmozduláson ismertették a Demokratikus Oroszország elnevezésű választási tömörülés oroszországi parlamenti képviselő- jelöltjeinek névsorát. (Az oroszországi föderáció Legfelsőbb Tanácsába március 4-én választják a képviselőket, s a tüntetések a választási kampány utolsó nagy

állomását jelentik.)

Afanaszjev tehetetlenséggel vádolta a kormányt,

amely mindeddig semmiféle eredményt nem tudott felmutatni a gazdaságban és a lakosság ellátásának javításában. Az elmúlt napok tün- fetésellenes kampánya kapcsán úgy vélekedett, hogy a veztés a demokratikus mozgalom megerősödésétől, az ezt jelző február 4-i, több százezres tüntetéstől megrettenve próbált nyomást gyakorolni a lakosságra.

A tömegek fehér-piros- kék — forradalom előtti — orosz nemzeti színű zászlókkal, valamint különféle transzparensekkel vonult át a Zubovszkij térre, ahol a Gorkij Park ' mellett megtartott gyűlés résztvevőivel egyesültek. Az így mintegy 100 ezer főre duzzadt tömeg előtt több népi küldött és parlamenti képviselő mondott beszédet.

A moszkvai nagygyűlés transzparensei egyébként egyebek között Gorbacsov lemondását, Ligacsov nyugdíjaztatását követelték. Más feliratok Gdlján és Ivanov mellett, illetve ellen foglaltak állást. Figyelemre méltó, hogy több plakáton is a kommunisták nélküli tanácsok megválasztását követelték, s előfordult a „Kommunizmust csak a kommunistáknak” jelszó is. Másutt viszont „El a kezekkel Lenintől” volt felírva a transzparensre, s a kis csoport szónokai a munkáshatalom megszilárdítását, a szócséplő képviselők visszahívását szorgalmazták.

A vasárnapi moszkvai

gyűlés békésen, incidensek

nélkül zajlott le, a százezresre duzzadt tömeg békésen szétoszlott. A moszkvai

rendőrfőkapitány közlése szerint, olyannyira nyugalom volt Moszkvában, hogy a gyűlés ideje alatt a főváros más pontjain sem volt „rendkívüli esemény”.

HÍREK^||> RÖVIDEN

Elhunyt Sandro Pertini

Kilencvennégy éves korában Rómában vasárnapra virradóra elhunyt Sandro Pertini volt olasz köztársasági elnök. Otthonában, álmában érte a halál. Már néhány hete gyengélkedett; február elején lakásában elesett, fejét beütötte és agyvérzést kapott.

Tolóeredmények

A totó 8. heti játékszelvényén szereplő mérkőzések közül, a 7-es számú Bayreuth— Darmstadt találkozót törölték. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az elmaradt mérkőzés tippjét az új részvételi szabályzat előírásának megfelelően állapította meg.

A 8. heti hivatalos eredménylista:

1. Karlsruhe—Bayer L. 2-1 1

2. Eintracht F.—VfB Stuttg. 5-1 1

3. Mönchengl.—Werder B. 4-0 1

4. Duisburg—Hertha BSC 0-3 2

5. Shalke 04—Wartens. 1-1 x

6. Meppen—Saarbrücken 2-0 1

7. Bayreuth—Darmstadt elm.. a megállapított eredmény: x

8. Unterhaching—Aachen 3-2 1

9. Blau-W. 90—Brauns. 1-1 x

10. Ascoll—Atalanta 1.1 x

11. Barletta—Torino 1-0 1

12. Cosenza—Parma 1-0 1

13. Reggiana—Pisa 0-0 x

Pluszmérkőzés:

14. Roma—Milan 0-4 2

— Meghalt Napoleon Duarte. 64 éves korában, pénteken, szívroham következtében elhunyt Napoleon Duarte, Salvador egykori elnöke. A politikus, aki 1984 és 1989 között volt a középamerikai ország államfője, már évek óta gyomor- és májrákban szenvedett. Duar- tét vasárnap temetik.

— Fegyverzetkorlátozás. A

Szovjetunió George Bush amerikai elnök szerint tavaly sokkal lelkiismeretesebben betartotta a fegyverzetkorlátozási egyezményeket, mint korábban bármikor, de most sem maradéktalanul. Mindenesetre — amint a kongresszus számára készített pénteki jelentése mutatja — e téren is bátorító változást lát a szovjet politikában.

Cjabb halasztás. Immáj negyedszer halasztották el vasárnap hajnalban, az Atlantis amerikai űrrepülőgép indítását. Ezúttal már csupán 31 másodperc volt hátra a felemelkedésig, amikor a hajtóművek túlmelegedé- sét, valamint az egyik fedélzeti számítógép meghibásodását észlelték. Eredetileg múlt csütörtökre tervezték az űrrepülőgép felbocsátását. Amérikai szakfolyóiratok

értesülése szerint, az ötfős személyzetnek egy 500 millió dollár értékű katonai kémholdat kell Föld körüli pályára állítania.

— Havel-beszéd. Politikai puccsnak nevezte prágai beszédében Václáv Havel csehszlovák köztársasági elnök, az 1948. február 25-i kommunista hatalomátvételt. Az államfő hangoztatta, hogy negyvenkét év után újra ki lehet mondani az igazságot: a negyvenkét évvel ezelőtti esemény nem a dolgozó nép győzelme volt a reakció felett, hanem éppen fordítva, a reakció dicstelen győzelme volt a dolgozó nép felett.

— Letartóztatás Romániában. A bukott rendszer három vezetőjét tartóztatták le Romániában „a népirtásban való bűnrészesség” vádjával. Egyiküket magas funkcióba helyezték a forradalom győzelme után is. A Romania Libera című lap vasárnapi számában olvasható, hogy Paul Niculescu- Mizilt, az RKP PVB tagját, december végén nevezték ki a szövetkezeteket irányító államtitkárnak. Ugyanőt egyébként a volt rendszer négy képviselője elleni első per egyik tanújává is kijelölték.

Átmentik a vállalkozó kedvet Karancslapujtőn

(Folytatás az 1. oldalról.)

tervezett nyereség huszonhétszeresét, azaz kettőszáz- hetvenmillió forintot kell adóként befizetni.

A belső és külső tényezők figyelembevételével a vezetőségnek az a véleménye, hogy a tagsággal együtt a kitűzött feladatokat teljesíteni tudják, nem válik bq az a népi mondás, miszerint: „A magyar embernek a vásár után jön meg az esze.” Dönteni eddig is a termelőszövetkezeti gazdáknak, alkalmazottaknak kellett, így hát ezután sem dönthet helyettük senki, — még a pártok sem.

Azzal zárta gondolatait, hogy a nagy változások és a választások előtt nézzünk hátra is, mert nem minden volt rossz az elmúlt negyvenöt évben. Annyit nem gyarapodott a magyar falu száz év alatt sem, mint az elmúlt harmincöt esztendőben, s ez nem kis dolog.

Kovács Alfonz, az ellenőrző bizottság elnökének beszámolója után felszólalásokra került sor. Huszár Lajos örömmel vette tudomásul, hogy minden földet megművelnek. Szorgalmazta a részesművelést, egyetértett azzal, hogy a teljesítmények után fizessenek. Rács Ernő- né a húsmarha helyett a fejőstehén-állomány növelését javasolta. Pásztor Béláné, a pénz helyett terményt kért a háztájiban termelt árukért. Dr. Havas Béla, külügyminiszter-helyettes elismerte a gazdaság eredményeit, utalt az ország mai zilált állapotára, keserűen említette, a kibontakozás körvonalai sem látszanak, hogy az ellenzéki pártok az ország gazdasági helyzetének javítása helyett, saját hatalmuk megszerzésével törődnek. Hangsúlyozta, hogy a külföldi tőke addig nem jön be, amíg nem rendeződnek a kedvezőtlen állapotok.

Halász László szerint, a megfiatalított vezetőség nem csak ismeri a hibákat, hanem tudja is azok kijavításának módját. Simkó Zoltán, a veszteséges tevékenységek mielőbbi gyors felszámolását szorgalmazta. Dr. Gergely Sándor, aki tizenhét és fél évig volt a termelőszövetkezet elnöke, a többi között utalt arra, hogy a vezetőség itt mindig arra törekedett, minél többet fizessen, lehessen gyűjteni a szorgalmas embereknek. Szerinte, a termelőszövetkezetek továbbra is megmaradnak, csak más formában.

Az elnöki válaszadás után, a beszámolókat, a beterjesztett alapszabály-módosítást — ez utóbbit két ellenvéleménnyel — elfogadta a közgyűlés. Befejezésül kitüntetéseket vettek át a legjobb dolgozók.

V. K.

4