Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: !' 8.05: Hangszemle 8.20: A hét zeneiműve. Stockhausen: IX. zongorád airato. 8.50: A hét költője: Tando- ri Dezső. 9.00: Napközben (Éld). 11.05: Hagyományápolók 11.32: A kígyó piUlan*ása. Sau Mu s Tomas Kond- rotas regénye rádióra alkalmazva. 12.45: Szerbek karácsonya. 13.00: Klasszikusok délidé­ben. 14.05: Munkások, 1990. Gazdaságpolitika alul­nézetben. 14.35: Kóruspódium. 14.55: Rólunk van szó! 15.00: Zenei tükör 16.00: Tizenhat óra 16.15: Miska bácsi negyed­órája. 16.30: Nyitni,kék. Kisiskolások műsora. 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin. 17.30: Beszélgessünk zenéről 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. 19.40: Rossa László: Jeles napok. (Faragó Laura — ének, kama­raegyüttes) . 19.50: Gong 20.00: Első kézből 21.00: Egy rádiós naplójából 22.00: Hírvilág 22.30: Archívumok mélyéről 23.40: Régi híres énekesek műsorából. PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben. Edit Piaf. 9.05: irodalmi világjárás. A Ni'belungok útján. 9.35: Robert Irwin g dzsessz- együttese játszik. 10.00: Magyarán szólva. 10.15: Kell néha egy kis csavargás... Kovács Kati, Hofi Gé­za és.Koös János műsora (ism.) 11.05: Hogy tetszik lenni? N yu gdí j as ok műsor a. 11.35: Sting felvételeiből 12.10: Nótacsokor 12.53: Kis magyar néprajz 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... (Éld) 17.03: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Vissza... Válogatás if­júsági műsorokból. 19.35: Aszlányi: A hölgy egy‘ kissé bogaras. .20.20: Tegyük fel a; lemezt? Erdődi György összeál­lítása saját hanggyűj­teményéből. 21.05: A cigányprímás. Részletek Kálmán Im­re operettjéből. 22.05: Rockújság. VII. évfolyam. 1. szám. 23.20: Sztárok éjszakája. Na* Kíné Co’e és Rosemary Clooney. BARTÓK RADIO: t 9.10: Szimfonikus zene 10.30: Zengjen a muzsika! Az. amatőr zenei moz­galom híradója (ism.) 81.00: Bergeni fesztivál. 1989. IX 8. rész. 82.05: a. winds őri víg nők. Részletek Nicolai víg­operájából. 83.00: Toil és mikrofon. Válogatás az elmúlt hét irodalmi műsoraiból'. 14.00: Az auvergne-i szimfo­nikus zenekar hang­versenye a belga rá­dióban. 15.11: Dvorzsá'k: Az ördög és Kata. Háromfelvonásos opera. 17.23: Magyar zeneszerzők' 18.00: Reneszánsz fúvószene ' 18.30: Állatok — nálatok. Játékok, tanácsok, rejt-' vények gyerekeknek. 19.05: Follow me! Angol társalgás kez­dőknek! 19.20: Kommt mit! Alapfokú német társal­gás. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneaka­démia nagytermét (Élő)1 A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hang­versenye. Közben: Kb. 20.15: Halottaim, élőim. Tandori Dezső versei, (ism.) Kb. 20.33: A hangverseny-közve­títés folytatása. Kb. 21.30: Évszázadok hangszer- * szólóiból. 22.09: Bemutatjuk új felvéte­leinket. Sudlik Mária operaáriákat énekel. 22.31: Rádiószínház. Nö a'rcképe. háttérrel. Szakonyi Károly hang­játéka (1976). "23.29: A hét zeneműve. Stockhausen: IX. zon­goradarab (ism.) MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — A stúdió vendége. 6.20. Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: .Hírek, lapszemle (Kossuth). 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.55: Napi ösz- szefoglaló és a másnapi mű­sor ismertetése, szerk.: Cson­ka László. 16.30—18.30: Keres­kedelmi. információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ? TV 1.: 8.25: Képújság 8.30: Figm, Che Guevara. Spanyol—kubai doku­mentumai lm. 9.30: Ma egy házban. Csehszlovák filmsoro­zat). 2. rész: A hajó elindul. 10.35: A HÉT. 11.35: Delta. 12.00: Képújság 16.30: Képújság 16.40: Déli videoújság 16.50: Hírek román nyelvem 16.55: Mi legyek? 17.45: Számadás 18.00: Egy szó, miimt száz. 18.45: Reklám 18.50: Esti mese 19.00: Cimbora 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.05: Családi kör. Vergődés. 21.05: Panoráma 21.55: Költői köszöntő. Csanádi Imre TÓ éves. 22.20: Híradó 3. TV 2.: 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 17.45: Torpedó 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! NSZK-rajzfilmisoroza*. 18.50: Tv 2. 19.00: Szimfónia. Fran-cia tévéübmsoro- zat. XVIII 1. rész. 19.51: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstűdiók mű­sora. 20.55: Tv 2. 21.0«: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport BESZTERCEBÁNYA! 1. MŰSOR: 15.55: A halál ideje. D o k u me n tu m f i 1 m 17.00: Disco idősebbeknek 17.40: Pozsonyi magazin 18.00: Nézetek, álláspontok 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: j£rdc a Dunán ke­resztül. Tévéfilm. 21.30: a varázslattól meg­fosztott illem. Sorozat. 22.00; a jövő nyár. Film. 2. MŰSOR: 16.00: Német nyelv-tanfolyam , gyerekeknek 16.30: Kontaktstúdió 18.15: A hét eseményei ma­gyar nyelven 19.00: Orvosi tanácsok 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: Portréfilm 22.00: Világhíradó' 22.15: Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A mélytengeri szörnyeteg (16). Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kamara: 3 és fl órától: A nap birodalma, szí­nes. szinkronizált amerikai há­borús film. — Kohász: A dzsungel könyve. Színes amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4- től. háromnegyed 6-tól- és 8-tól: Tá-m a d ók a M arsról. Színes, szinkronizált USA sci- fi. — Madách Kamara: New York-i történetek. Három hí­res rendező, három fanyarul mulatságos bagatellje. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Vámpírok Velencében (16). Színes, szink­ronizált olasz horror. — Pász­tói Mátra: Dirty Dancing. Szí­nes. zenés amerikai film. — Szécsényi Rákóczi: Rendőr­akadémia 3. Üj-ra tréningben. Színes, szinkronizál* amerikai filmvígjáték. — Jobbágyi: A denevérember — Batman. Szí­nes. szinkronizált amerikai sci- fi-ka Landfilm. — Érsekvadkert: A denevérember — Batman. Színes, szinkronizált amerika-i sci-fi-kalandfilm. — Rétság: A bosszú börtönében. Színes, szinkronizált amerikai film. NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen érkezett. .. színész halálára Tarjáni karrier Erdélyben — Kényszerű búcsú a színpadtól — őrizze az utókor Nem érte meg a romániai forradalmat. Az erdélyi ma­gyar színjátszás egyik leg­nagyobb alakja, az 1916-ban Salgótarjánban született Ha­lasi Gyula (1989 szeptembe­re óta) nincs többé. Néhány évvel ezelőtt a Nagyváradra és Kolozsvárra készülő Tájak, korok, múze­umok klubnak javasoltam, hogy Nagyváradon feltétle­nül látogassák meg Halasi Gyulát. A Ceausescu-dikta- túra miatt végül is nem mentek el Romániába... Egy alkalommal megpróbáltam Salgótarjánban Halasi „nyo­mába” eredni, mivel azon­ban nem tudtam eredeti ne- vétj vállalkozásom nem si­került. Halasi Gyula a Kispesti Színház statisztájaként kezd­te a pályát, majd Szegedre került, onnan Nagyvárad­ra. Megúszta a II. világhábo­rút, végig a színpadon volt. 1945 után azonban német neve miatt Romániában munkatáborba zárták. Szen­vedések érlelték igazán nagy színésszé, s 1949-től egyre inkább felfelé ívelt a pályá­ja. Amikor fényképét láttam a Színjátszó személyek cí­mű könyvben, egy meggyö­tört munkásarc nézett visz- sza rám. Meglepődtem, hogy ezzel az arccal sorra játszot­ta az úri és intellektuális szerepeket. Haláláról a Nagyváradon született egykori szatmári színész, Dávid Sándor (most Szécsi Pált formálja a Thá- lia Stúdióban) értesített ben­nünket a Film, Színház, Mu­zsikában. Indig Orftó a Váradii Galé­riában így irt róla: „Emlék­szik Halasira? — hallom a kérdést régi és hűséges szín­házba járóktól, s ilyenkor csodálkozva és hitetlenked­ve kapom fel a fejem. Hi­szen mintha csak tegnap, vagy tegnapelőtt láttam volna Ibsen Nórájának Hel- mereként, vagy a Salemi boszorkányokban, mint Parris tiszteletest. Mintha csak most lett volna, ami­kor Schiller nemes szabad- ságeszméivelj érvelt, mint a Don Carlos Posája, vagy az Ármány és szerelem Ferdi- nándjaként lépett elém. Az Űri muri Szakhmáry Zol­tánjaként nagyon szerettem, és csodáltam azt a hallat­lan egyszerűséget, amellyel Steinbeck Egerek és emberek című darabjában George-ot remekbe formálta. Művésze­te a Fizikusokban tetőzött. Dürrenmatt komikus tragé­diájában, melyben Möbiust alakította, a huszadik száza­di tudós felelősségét vette a vállára férfias és drámai erővel... Dicsérő és elmarasztaló kritikák kiváltotta érzelem­viharokban edződött meg ér­zékeny színészegyénisége, híveinek tábora pedig évről évre nőtt. Sétáin ma is meg-meg- állítják. — Művész úr, hiányzik, miért nem játszik többé? Eltereli a szót. Fájdalmas lenne a felelet... (Romániá­ban a hatvanas évek végé­től a magyar színházak alig- a'liig kaptak új státusokat, így a frissen végzetteket csak úgy tudták foglalkoz­tatni, hogy 50-től 60 évig mindenkit nyugdíjba küld­tek. S ereje teljében, 61 éve­sen nyugdíjba került Halasi Gyula is. (— A slzeraő.) Köz­vetlenül a színház mellett lakik, de nyugdíjazása óta makacsul kerüli még a néző­terét is. Barátságos otthoná­ban körben a falakon fotók és plakátok idézik a régi si­kereket..." Mi nem ismerjük, nem is­merhetjük ezeket. Mégse fe­ledkezzünk el Halasi Gyulá­ról, s próbáljuk meg kilétét, esetleg még létező szülőhá­zát felkutatni. Talán sike­rül. (M. I.) ..i.i ...................... I II I ll -B Meditáció tanulás közben Tudományos szocializmusból poliiilcaelmélci, avagy marxizmusból bibóizmus Vajon véletlen, vagy előre kiszámítható volt, hogy meg­szűnt az egyetemeken, fő­iskolákon a tudományos szo­cializmus elnevezésű, igen okosan és precízen megfo­galmazott témaköröket ma­gába foglaló tantárgy. Hit­te-e valaki, mondjuk 1987- ben (mikor permanens kép­zésem újabb lokomotívja beindult)? Aligha. Én sem gondoltam, ez a legigazibb való. Mert a főis­kolán, nem túl behatóan ta­nulja az ember a marxiz­must; sőt néha azon is el­mélázik. az oktatója vajon milyen mélyen ásta magát e témába, nemcsak a felszínt fecsegi-é. Ám, mikor tavaly néhány leendő népművelő kollégám előtt egy előadá­son elhangzott: Marx töké­letesen és hitelesen ábrá­zolja a kapitalizmus fő- és hajszálgyökereit, vérkeringé­sét, * időleges, akut vagy ke­vésbé heveny fájdalmait és bántalmait, ellenben szocia­lizmusképe színtiszta utó­pia, megdöbbentem. Én ugyan még nem túl sok évet éltem, mégis eleget ah­hoz, hogy becsapottnak, hi- tegetettnek és sértődöttnek érezzem magam. Jelen állapotomból egyet­len mentőöv segít a part felé. Ez pedig az, hogy végre Peter Angelov Terziev rajza (Bulgária—Mátraalmás) kezembe adnak olyan köny­veket és gondolkodókat, akikkel érdemes megküzde­ni. Itt van mindjárt Bibó Ist­ván. Olvasom, olvasom, kínló­dom, mert hát nem az ő betűin nőttem felnőtté, vé­gül észre sem veszem, hogy olvasás közben már régen beszélgetek. Vele. Amikor 1946-ban írtál a kisállamok nyomorúságos sorsáról, gondoltál arra, hogy félelmetes diktatúrák is kö­vetkezhetnek? Bizony ez tör­tént. Az egyik épp' most szűnt meg.'89-ig bírta! Igen. pontosan egy komoly tö­megérzelem váltotta ki elle­ne az indultatokéit — amely természetesen valóságos él­ményből származik — s ter­mészetesen ezek mind a te szavaid. Honnan tudtad ezt '46-ban? Persze egy zseni­nek könnyű. Ja, hogy sike­rűin ezt veled elfeledtetni­ük, vagy bele sem kóstoltál a zsenilétbe? Sajátos magyar sors. Na és azt, hogv írhattad le: akkor? — „Demokratá­nak lenni mindenekelőtt anv- nyit tesz, mint nem félni." Persze akkor még ezt is vá­laszthattuk volna. De igazad van, nálunk igazi „antide­mokratikus nacionalizmus" épült ki. atnely elvárta és megpróbálta kifejleszteni a szabad ember erényeit (mint spontán lelkesedés, önfeláldo­zás, és felelős aktivitás) olyan közösségért, amely nem biztosította a szabad ember kifejlődésének elemi feltételeit. Meglehetősen pon­tos megfogalmazás. Ne mond. Azt meg honnan tudod, hogy KohJ kancellár úr — és még néhányan — egy „új Európa-ház" megterem­tésén fáradozik? Igazad van, nem ő az első. Gyalogoltak érte az oszmánok eleget, s hozott néhány intelligens törvényt a Habsburg-ház is érette. Szerinted lehetséges a fö­deráció? Kell nekünk? Most mindenki a gazdag rokono­kat áhitja. . . De ez a hír­hedt csatlósszerep.. . Értem. Szóval minden föderáció — ami persze a nemzetek fölött áll — alapja egy biztos tér­kép. egészen biztos nemzet­határokkal. amiket, ha nem tudunk a sitafus quónak meg­felelően — a történetiséghez — alakítani, figyelembe kell venni a nyelvi, etnikai szem­pontokat, Tényleg értem! Csodálatos eszme, eredeti békekötési elv észérvekkel, történelmi indoklással. Nem félsz, hogy ebből soha sem­mi nem lesz? Miért nem válaszolsz? . . . Nagyné Hajdú Györgyi Kcntiskola Kalandok ifjú szerelme­sei és a veszélyek kedvelői örülhetnek, előttük a pá­lya: titkos ügynökök lehet­nek. Legalábbis a brit szi­getországban. A Financial Times mel­lékletben közölte, hogy mit kell tenniök ennek érde­kében. A pályaválasztási tanácsadó bizonyára meg­nyugtató mind az érintet­tek. mind a szüleik köré­ben, ha eddig nem tudták, mik az előfeltételek ahhoz, hogy kiképzett kém, vagy éppen kémelhárító legyen az ember. A „világ második leg­ősibb mestersége” (az első a kurváké) ügyében 64 ol­dalon sorolja fel a tudni­valókat az újság, nem rejt­ve véka alá. hogy az utób­bi időben bizony megcsap­pant őfelsége kémeinek szá­ma, nem utolsósorban a hivatástudat hiányában. Meglehet, az is szerepet játszik e nehéz testi mun­ka vállalásában, hogy mind­eddig teljes' diszkréció övez­te, nem úgy, mint az Egye­sült Államokban, ahol új­sághirdetéssel. egyáltalán reklámmal is verbuválják a kémrekrutákat. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom